Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-25 / 93. szám

Egyes wám Ara 30 korona iMrttntiiit é* kladóhhaMl KMcsay-alca «. (PrófétaHÍM. L emelet 6.) Telefon IB-JS. A .Szeged" megjeleA Mttö klfítelétel minden M0. Bef— «*m 4,8 kor>Ba, Előfizetési árak: Eg> jXuniri Szegeden 600, BudnBMtj* ét vidéken 050 kor. Hirdetési árak: Félhasiboa 1 min. 12, egy hasábon 20, másfél hasábon 30 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10, kövér belükkel 20 K. Szövegközti közlemények toronként 150 K. Nyllltér, családi értesítés 200 K. Többszöri feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 április 25, SZERDA. 93-ik szám. Ellenzék nélkül. Bulgáriában vasárnap folytak le a szobranjei választások és azokon eddig ellenzéki képviselőt nem választoltak meg. Több mint kétszáz kerületből jelentette ma estig a távíró Sztambulimzky jelöltjének győzelmét és valószínű, hogy nem fog túlzottan sok ellenzéki jelölt győzni a még ismeretlen eredményű ötven kerületben sem. Ezt a tényt magyarázhatják egyesek Sztambulinszky döntő és megsemmisítő győzelmének és a hivatalos bolgár politika világgá kürtölheti, hogy nem akadt az országban egyetlen kerület sem, amely nem állana szilárdan és megtántorithatatlariul a parasztdiktátor mellett, de azok előtt, akik kritikával szemlélik a világeseményeket, nem egészen ilyen színben tűnik fel az a tény, hogy a kétszázötven főt számláié szobranjében nem lesz egyetlen képviselő sem, aki a kritika sokszor szigorú, de többnyire objektív szavát hallatná a kormányzat politikája felett. Szovjetoroszország után most Bulgária az egyetlen — legaláboneve szerint — parlamentáris állam, melyben nincsenek ellenzői, csak helyeslői az uralkodó politikai irányzatnak és nem nehéz párhuzamot vonni a két volt cári monarchia között egyéb tekintetben sem. Volt monarchiát irtunk készakarva, mert ha Bulgáriában ma még Boris cdr% uralkodik is névszeriní, már az összeomlás másnepján összeült nemzetgyűlés felfüggesztette a cárt uralkodói jogai gyakorlásától mindaddig, mig a következő nemzetgyűlés nem dönt az államforma és az uj alkotmány kérdésében. Látjuk tehát, hogy a most összeülő szobránjéra valóban súlyos és nehéz kiadatok várnak, melyeknek jobbra, vagy balra vaíó eldöntése esetleg évsafaadokia szabja meg szigorúan és kérlelhetetlenül a bolgár jövendőt. Nem tudjuk, mi Sztambuinszky akarata a királykérdésben, fenn akarja-e tartani legalább névszerint a monarchiát, vagy pedig formailag is ki akarja mondatni a parasztköztársaságot, de az mindenesetre kétségtelen, hogyha a Kóburg hereegek meg is maradnak uralkodónak, a szép címmel semmi hatalom sem fog járni. Ezért mondhatjuk nyugodt lélekkel Bulgáriára is, hogy vált cári monarchia. Ellenzék nélkül ül össze a szobranje rövidesen az államforma megválasztására és elienzék nélkül fogják az alkotmányreformot letárgyalni, hihetőleg egy-két ülés alatt, hiszen csak dicsérői lesznek Sztambulinszky javaslatainak és bírálói nem. De talán ez a tény Európa előtt ékesebben fog szólani, »Mba husz, vagy harminc képviselő fel is emelné tiltakozó szavát a tervezett reformok ellen, hiszen a szovjet határozatai sem nélkülözik az .egyhangú" helyeslést. Nincsen ellenzéke Sztambulinszkynek Bulgáriában, legalább is a választások eredménye szerint nincsen, amit a bolgár kormány szeretne ugy beállítani a külföld előtt, hogy a Slrumicátói a Fekete-tengerig mindenki helyesli a parasztpárt célkitűzéseit, melyeknek elseje között szerepel a lassú átmenet megteremtése a psraszíbolsevizmus felé. Bulgária ma sem áll már túlságosan messze a kommunizmus nyílt proklemálásától ég hihetőleg az uj szobranje gyors tempóban fogja a de faclo már meglévő állapotot törvényhozásiig is megerősíteni. Sztamoulinszky a most lefolyt választási küzdelemben ugyan a fősúlyt a kommunista jelöltek kibuktatására fektette és ez annál is könnyebben ment, mert polgári jelölt Hem is igen lépett fel, de mint magának a parasztdiktátornak szavaiból tudjuk, ennek okát nem az elvi ellentétekben kell keresnünk, hiszen Sztambulinszky szerint a kommunista-párt ellen csak „addig fogjuk vezetni az országot, mig a kommunisták, a szeivezett munkások le nem rázzák magukról az ügyvédeket s más nem komoly politikusokat". Ebből is láthatjuk, hogy csak apró-cseprő személyi elleniétek választják el az „agrárpártot a kommunista-párttól éa nyilván mi ' akadálya sem lenne a két párt egyesülésének, ha a kommunisták megfogadnák Sztambulinszky tanácsát és a parasztok soraiból választanák vezéreiket. Mindaddig azonban, mig a szervezett munkások makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy tetszésük szerint válasszák meg vezetőiket, Sztambulinszky mindig le fogja gázolni őket a választásokon, ha elvek tekintetében nincsenek is áthidalhatatlan különbségek közöttük. A „balkáni" választási metódus fényesen győzött vaeárnap Bulgáriában, a nyilt és burkolt terrornak Oroszországból importált eszközei is megtettek a magukét, igy ellenzék nélkül ül össze életbevágóan fontos ülésszakára a bolgár nemzetgyűlés. Sokat, nagyon sokat jelentene, ha egy egy európai viszonylatban is jelentős ellenzéki államférfiú hallatná figyelmeztető szavát a szobranje szegényes üléstermében, sokat jelentene, kivált a külföld előtt, de sokszor a csend, a börtön és a temető csendje hangosabban kiált még a jerikói kürtöknél is. A Sipsca-szoros tudvalevőleg Bulgáriában van és „a Sipka-szorosban minden csendes .. .* A cseh kormány előzetes elégtételt követel. A határincidens ügyében a budapesti csehszlovák követségnél a következőket mondották : A cseh kormány hajlandó a vegyes bizottság kiküldéséhez hozzájárulni. Minthogy azonban ennek a bizottságnak a munkája előreláthatólag hosszabb ideig fog tartani, azért a cseh kormány előzetes elégtételt követel a magyar kormánytól. Nyilatkozatot kérnek, amelyben az foglaltatna, hogy a magyar kormány oda fog halni, hogy a jövőben ilyen határincidensek elő ne forduljanak, Szedlacsek ügyében pedig a tetteseket ki fogja nyomozni és meg fogja büntetni. A cseh kormány tehát a tényállás tisztázása előtt követel elégtételt a magyar kormánytól, pedig megtörténhetik, hogy a vegyes bizottság azt fogja megállapítani, hogy az incidensben a magyar hatóságok teljesen ártatlanak, azt a csehek kezdeményezték, ök okozták az egész bonyodalmat, aminthogy ezt a magyar részről kiküldött vizsgálóbizottság meg is állapította. A Magyar Távirati Iroda jelenü: A magyarcseh határ mentén az utolsó időkben történt összeütközések közül az április 10 i végződött tudvalevőn az egyik cseh csendőr halálával, amit a cseh kormány az ismeretes megtorló rendszabályok kibocsátására használt fel. Ennek az összetűzésnek lefolyása a magyar hivatalos hatóságok jelentése szerint a következő volt: A magyar határt ezen a részen egy taligaút alkotja, melytől északra a cseh, délre pedig a magyar terület fekszik. A taligautat mindkét fél közösen használja. Az ut északi, cseh területre eső oldalát sürü fenyőerdő, délre, magyar területre eső oldalát pedig cserjés borilja. Ez a terület különösen alkalmas a csempészésre és igy fokozottabb ellenőrzést igényel. Az előző összetűzések következtében a cseh és magyar vámörsök között már feszült volt a helyzet. A magyar vámürs április 10 én értesítést kapott arról, hogy ug/ a parancsnok, mint az egyes vámőrök fejére magas jutalnat tűztek ki Tóth Ernő magyar vámörsparancsnok, tekintettel a csehek várhiló támadasára, körüíóelül 1500 lépésnyi hosszú szakaszon haro;r, 2—2 emberbőt álló "ünyelőörüöt állított fel és ezek között Lénáit Sándor vámőr jelölttel járőrszolgálatot teljesített. Éjféltájban, amikor a középső magyar figyelőörshöz körülbelül harmincöt lépésnyire erkeztek, ennek közelében, az útnak ugyancsak magyar oldalán két mozgó alakét pillantottak meg, skik közül az egyik Stoj!-\ kiáltott, a másik pedig Léndrt felé lőtt. Az ezzel a felszólítással egyidejűleg leadott lövésre Lénárt és Szabó járőrök kézbekapták fegyvereiket és a tüzelő alakra fogták. Horváth vámőr, aki egészen közei állott a kiáltó cseh csendőrhöz, oldalt a felé döfött auiro»yáv«i. Rövid szuruny'usa után a c«eh c?endőr elesett. A c?eh csendőr, aki a lövést tette, a magyar oldalon levő sürü cserjésen keresztül elmenekült. Az elesett cseh csendőr hulláját a magyar vámőrök magukkal vitték. A haloltat másnap a körorvos megvizsgálta és a hivatalos látlelet megállapítása szerint négy szurott sebet talált, melyek közül háromnak az ellennyilása is látható volt. A halottat ugyanaznap Hidasnémetibe szállították és elszállítás végeit átadták egy cseh csendőrőrmesternek. Megállapítást nyert, hogy a c>eh járőr eleseit tagja fegyverét azért nem használhatta, mert fegyverének záródugdja nem működött. A nyomozás során kihallgatott tanuk közül többen azt vallották, hogy az elesett azok közé tartozott, akik a magyar vámőrparancsnok fejére kitűzött jutalom elnyerésére pályáztak. A határincidenseh ügye a Ház előtt A nemzetgyűlés ma délelőtti ülésén Walkó ! Lajos kereskedelmi miniszter felszólalása után Apponyi Albert gróf emelkedik szólásra. Ma ismét olyan jelenséggel állunk szemben, amilyennel január végén találkoztunk. Ismeretes az incidens, amely a cseh-szlovák haláron fordult I elő s amelynek lefolyásáról a cseh-szlovák követ olyan jelentéseket közölt a magyar kor- ; mánnyal, amelyek ellentétben áilanak a magyar kormánynak ebben az ügyben kiadott jelentésével. Tény, hogy a cseh-szlovák határrendőrség egyik tagja meghalt. Ez fájdalmas ugyan, azonban nem perdöntő, mert az ilyen ÖS'B efltközés alkalmával véletlen kérdésf, melyik részéről esik el valaki. A lényeg az, hogy kinek a törvényellenes cselekedetéből származott az ineidens. A magyar kormány ízt a javaslatot tetie, hogy mint rendesen, ugy most is hajlandó az ügyet pártatlan bitóság megvizsgálja elé utalni. Erre a javaslatra azonban mindezideig válasz nem érkezett, de a csehszlovák kormány egyoldalú megtorló intézkedéseket tett. A nemzetek követségének, amelynek mi is, a cseh-szlovák állam is tfgja vagyunk, paktuma a II. szakaszban ezt mondja (olvassa): Pártatlan itélet I E szövetség összes tagjai megállapodtak abban, hogy a közöttük esetleg felmerülő vitás kérdéseket, amelyek szakadásra vezethetnek, vagy bizottság bírálata, vagy a tanács vizsgálata alá bocsátják. Megegyeznek továbbá abban, hogy semmi esetben sem indíthatnak háborút előbb, mint 3 hónappal a bizottság itélite, vagy jelentése után. I^en komoly eshetőségekkel szemben meg van állapítva sz, ho^y ezeKnek a bekéa és az igazság szerint való kiegyenlítésére vonatkozó eszközöknek kimerítése ?lőtt nem szabad önsegélyhez foidulni. A háború szó iit az önsegély fogalma alatt áll, mert minden önsegély, vogy önsegélyhez való nyúlás tulajdonképen háborús cselekmény. Ezzel a cikkelyiyel a cseh-szlovák kormány nyilvánvalóan ellentétbe helyezkedett, midőn a neki felajánlott pártatlan ítéletet igénybevevő eljárás mellőzésével az egyoldalú önsegélynek, az egyoldalú megtorló intézkedésnek a terére lépett. Igazán fel keli vetni msgunkban azt a kérdést, víjjort Európa államai között miféle megkülönbözteté-