Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-25 / 93. szám
SZBQBD sek léteznek. Még mindig emlegetik a háborúban győzőknek és legyőzötteknek két kategóriáját, ami teljesen ellenkezik a béke szellemével, mert hiszen békét azért szoktak kötni, hogy a háborúnak vége legyen, nem pedig azért, hogy más alakban folytassak. (Nagy helyeslés és taps az egész Házban.) Mo3t ugy látsziá az államoknak másik kategorizálása is kezd lábra kapni, tudniiillik, az egyikbe azok tartoznak, ámelyek kötelesek megtartani a szerződéseket, a másikba azok, amelyek nem kötelesek. (Szűnni nem akaró helyeslés és taps az egész Házban.) Tényleg ott vagyunk-e, hogy vannak államok, melyek tartoznak s vannak, amelyek nem tartoznak megtartani a nemzetközi szerződéseket. Ha e szerződések már most is ilyen jelleggel bírnak, akkor egész kifejezetten és nyíltan az ököljog tanára és útjára léptünk. (Szűnni nem akaró taps.) Megtorló intézkedések. Kétféle veszély lehet nemzeti biztonságunkra. Az egyik veszély a kalandkereső politika volna, a másik a túlhajtott gyengeség és engedékenység politikája, mely politika olyan helyzetbe hozhat minket, melyben ha a lehető legkedvezőbb körülmények között is, de mégis Kénytelenek leszünk az összeütközést elfogadni. Ha a cseh-szlovák kormány foljogositva érezte magát arra, hogy az általunk felajánlott pártatlan biróság, vagy pártatlan fórum által való megvizsgálás eljárását mellőzvén, saját közegeinek megállapítását a mi közegeink megállapításával szemben perdöntőnek fogadja el, mi is hasonló álláspontra helyezkedhetünk. (Altalános helyeslés.) Utóvégre hasonló megtorló intézkedések lehetősége a magyar állam részéről is megvan és nem válhatunk Keleteurópa pofozógépévé. (Általános helyeslés az egész Házban) A következő interpellációt terjesztem a külügyminiszterhez: Tekintettel arra, hogy a cseh szlovák kormánynak az az eljárása, mely szerint a felmerült natárszéli összetűzésekből kifolyólag a magyar kormány részéről felajánlott pártatlan megvizsgálás elfogadása helyett, de mindenesetre azt be nem várva, egyoldalú megtorló intézkedéseket léptetett életbe, a nemzetek szövetségének paktumával ellentétben áll, kérdezem a külügyminiszter úrtól, mit hajlandó a kormány tenni, hogy ezt a szabálytalan eljárást ellensúlyozza ? (Általános helyeslés az egész Házban.) A kormány álláspontja. Daruváry Géza külügyminiszter azonnal válaszol: Ujabban több ilyen sajnálatos incidens fordult elő, sajnálatos eredménnyel, mely esetekben a mi közegeink jelentése szerint csehszlovák részről határsértések történtek. Ennek folyamán kötelességünknek (ártottuk ebben az irányban Prágában interveniálni. Ezzel kereszteződött ugyancsak a cseh-szlovák kormány reklamációja A magyar kormány a csehszlovák kormánynak javaslatot tett abban az irányban, hogy az ügyet egy vegyes és pedig internacionális bizottság vizsgálja meg. A magyar kormány előre kijelentette, hogy ezen bizottság határozatának alá jogja magát vetni és amennyiben a magyar határközegek hibákat követtek volna el, annak megtorlásáról gondoskodik, feltételezve természetesen, hogy a csehszlovák kormány is ha«onló kötelezet1 séget vállal." A magyar kormány a javaslat megtételénél feltételezte azt, hogy ez az ajánlata a cseh-szlovák kormánynál elfogadásra fog találni. Hinni kellett a magyar kormánynak, hogy javaslata elfogadásra fog találni annál inkább, mert az utóbbi időben a legfe ső cseh helyen oly nyilatkozat került nyilvánosságra, mely szerint semmi kétség az iránt, hogy me szemenő hajlandóság volna bennük a fennwrgó kérdéseket békés szellemben intézni el. Ebben a pillanatban kaptam egy táviratot amely szerűit a cseh kormány a mi javaslatunkat elfogadja, de azért fenntartja a tett retorziós intézkedéseket. (Zajos felkiáltások: Hallatlan!) I=>y nyilvánvaló, hogy a cseh kormány egy legki ebb és politikai jelentőséggel nem biró incidenst szándékosan használt fel alkalmul arra, hogy ellenünk irányuló barátságtalan politikai akciót végezzen Hogy mi a célja ennek az akciónak, amely oly éles ellentétben áll egyrészt a mi nyilvánvalóan lojális törekvésünkkel, hogy a szomszéd országgal normális viszonyt teremtsünk, másrészt éles el entéiben áll a cseh oldalról mindig hangoztatott békés nyilatkozatokkal és ellentétben áll ez a nyugati hatalmaknak Középeurópa konszolidálására irányuló politikájával is, abban csak feltevésekre vagyunk utalva. A magyar kormány a cseh kormánynak mostani indokolatlan, barátságtalan eljárása által sem fogja magát nyugodt politikájától ejt^rittelni. Tiltakozunk azok ellen a barátságtalan, normális szomszédos é'etet és érintkezést megtámadó teljesen indokolásán intézkedések ellen, ame yek a reciprocitás elve alapján hasonló intézkedésekre jogosítanak bennünket. (Helyeslés.) Szorgalmazni fogjuk, hogy ezek az intézkedések hatályon kivül helyeztessenek. Apponyi Albert: A miniszter ur válaszát tudomásul veszem, de némi megjegyzést mégis Szeged, 1923 márcitis 26. szeretnék hozzá fűzni. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy a magyar kormány nem veheti az ellentmondást ellenakció nélkül tudomásul. A kormány előtt több ut áll, hogy a sérelem ellen, amely még mindig fennáll, tiltakozzék anélkül, hogy elhagyná azt az utat, amelyet a miniszter ur hangsúlyozott. Megállapítani kívánom, hogy maga a külügyminiszter ur is kij^íleniet'e, hogy a cseh-szlovák kormánynak magyar honosokkal szemben elkövetett egyoldalú, megtorlásszerü eljárása nekünk jogot adna hasonló eljárásra. Annik a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy azt nem lehet egyszerűen eltűrni, egyszerűen abbahagyni anélkül, hogy a nemzetek szövetsége által ránkruházott jogainkkal éljünk, a mi igazaink megvédésében. A Ház és az interpelláló a miniszter válaszát tudomásul veszi. Háborús A tegnap esii angol lapok szenzác ós formában közlik: Franciaország el van határozva, hogy abban az esetben, ha Törökország vonakodik az Amerikának adott koncessziókat visszavonni, keleten a fegyverekre apellál s igy szerez nyomatékot álláspontjának. A franciák Szmirnát szárazföldi és tengeri haderővel megszállnák és ugyancsak u;ra felszerelnék a görög hadsereget, hogy Tráciában francia tisztek vezetésével a törökökre erős nyomást gyakoroljanak. Weygand tábornoknak sziriai főbiztossá való kinevezése mutatja, mily jelentőséget tulajdonítanak Párisban ennek a bonyodalomnak. A Ramazan-ünnep alkalmából Musztafa Kemai pasa kiáltványt intézett a had ereghez, amelyben többek között kijelentette, hogy ha a lausannei konferencia eredménye uj háborút tenne szükségessé, a törők hadsereg teljesíteni fogja kötelessségét. Londoni hivatalos körökben kijelentik, hogy Oroszország a lausannei konferenciára nem kapott meghívást. A legutóbbi tanácskozásra Oroszországot azért hivták meg, mert akkor a Dardanellák kérdése is megvitatás alá került. Moszkvából egy nyilvánosságra került távirat közli, hogy Csicserin útban van Qenf felé és Lausanneba igyekszik. A Bulgár Távirati Iroda jelenti: Hivatalos helyen megcáfolják néhány angol újságnak azt a hírét, mely állítólagos török-bulgár tárgyalásokról szól. A tárgyalasok célja török-bulgár szerződés kötése volna, mely Görögország elleti irányulna. Valahányszor a bulgár kérdés á nemzetközi politikában tárgyalásra kerül, mindannyiszor rosszakara:u hirek terjednek el Butgáriáról. Az állítólagos török-bulgár szerződésre vonatkozó híreket néhány külföldi érdekelt körnek lehet tulajdonítani, melyeknek az a céljuk, hogy a bulgár kormánynak a nyugattráciai la• kosság érdekében a Népszövetségnél tett lépé| seit keresztezzék. . Az erdélyi elkobozott birtokok a Népszövetség előtt* A Népszövetség tegnapi ütésén' az erdélyi magyar optáliak jogellenesen elkobzott birtokainak ügyében Adashi japán megbízóit, a kérdés előadója tárgyilagosan ismertette a román és magyar álláspontot. Azt a következtetést vonta le, hogy amennyiben ellentétes jogi interpellációról van szó, azért a kérdést bocsássák a Népszövetség állandó bíróságának döntése alá. Ennek érdekében két egyezmény-javaslatot mutatott be, amely kiterjeszkedik a felfüggesztő eljárásra az optáltak birtokainak ügyében. Lukács György, Magarország képviselője a magyar kormány nevében nyilatkozatot olvasott fel és kijelentette, hogy hajlandó az egyezmény aláírására és annak a reményének adott kifejezést, hogy Románia hasonló álláspontra helyezkedik. 'litulescu londoni román követ, Románia megbízottja kijelentette, hogy az egész kérdéskomplexum nem alkalmas nemzetközi döntésre és ezért a kompromisszum aláírását megtagadja. Adashi előadó Titulescu fejé e olvasta, hogy a kisebbségi szerződés 1. pontja értelmében a szerződéskikötés alaptörvénynek tekintendő. „Álmatlan éjszakákat töltöttem e k rdés miatt. A kisebbségi szerződés letéteményesének érzem magam." Az egyezmény elfogadását ajánlja. Utoljára szólítja fel Titulescut, hogy fogadja el az egyezményt. Tilulescu erre újból kifejtette, hogy a kérdést lehetetlen birói döntés elé vinni. Adashi újból kérte Titulescut e megoldás e fogadására, ha nem me^y bele, akkor a tanács kérjen jogi véleményt a nemzetközi bíróságtól. Lukács György kijelentette, hogy a magyar kormány belemegy ebbe a megoldásba, de kéri, hogy az eljárás tartalmára tartsák fenn a status quot. Titulescu ehhez nem járult hozzá és igyekezett a kérdést mellékvágányra terelni és érvényesítésüket ugy akarta beállítani, mint a bé e veszélyeztetésére irányuló kísérletet. Adashi hivatkozott arra, hogy a nagykövetek tanácsának kijelentése értelmében a Népszövetség hivatott döntésre a kérdésben, de Románia magatartása megakadályozza a döntés meghozatalát. Az elnök azt javasolja, hogy az ügy tárgyalását halasszák a legközelebbi ülésszakra. Addig is kérjék fel Adashit az ügy tanulmányozására, végül hivják fel a román kormányt mindennemfl további eljárás felfüggesztésére. Titulescu az elnök javaslatát is visszautasította, mig Lukács kijelentette, hogy az elnök javaslatához hozzájárul. Adashi újból hosszabb beszédet mondott, hangoztatta, hogy igaz barátja a Népszövetségnek és ezért komoly kétségbeeséssel látja a fordulatot. A kérdés békés megoldása nem a tanácsnok, hanem Romániának hibájából hiusul meg. Miután Románia minden javaslatát visszautasítja, kénytelen előadói mandátumát visszaadni. Hivatkozott arra, hogy Japán sok szenvedésen és megaláztatáson ment keresztül, mégis elérkezett" cda, ahol ma van és egyszer sem fordult elő, hogy szerződési kötelezettségét ne tartotta volna be. Jól ismeri a békeszerződésnek a kisebbségi szerződés és az állandó nemzetközi biróság felállítására vonatkozó egyezménynek szellemét. Hosszú hónapokon át közvetlenül részt vett azok megalkotásában és megszövegezésében. Románia e szerződések ellen cselen szik, amikor a vitás kérdésben visszautasítja a nemzetközi döntést. Az óriási tiszteletnek örvendő japán delegátus felszólalását a tanács és a közönség megdöbbenve hallgatta. Most a legizgalmasabb percek következtek. Nagy csend volt. A tagok tanácstalanul tekintettek egymásra. A csendet végül Salandra volt olasz miniszter szakította meg, aki közvetítő felszólalásában az elnök javaslatának módosítását ajánlotta. Ha a kisajátításnak felfüggesztését kimondják, akkor ez egyértelmű Románia elítélésével, mielőtt az ügy érdemben tisztázódott volna. Hanotaux francia volt külügyminiszter egyetért Salandrával és javasolja, hogy az ügyet halasszák el a következő ülésszakra, de ne mondjlk ki, hogy a kisajátítási eljárás közben felfüggesztendő. Egyben javasolja, hogy a felek időközben tárgyaljanak egymással és az előadó készítsen uj javaslatot. Adashi megfontolás után késznek nyilatkozott arra, hogy a vitás kérdésben továbbra iső legyen az előadó. Salandra indítványának elfogadásával véget ért az izgalmas vita, amit a nagyközönség állandóan feszült figyelemmel kisért.