Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-07 / 53. szám

SZEGED Szeged, 1923 március 238. hogy a magunk teljesítő képességét szakértők állapítsák meg. A jelenlegi kormány el akart menni a tel­jesítő képesség határáig. A takarékos kereskedő Cuno példája szerint nyilt tárgyalásokban akar­tuk elvise'hető mértékben megállapítani köte­lezettségeinket. E/ért Londonbm, Párisban ja­vaslatokkal állottunk elő, melyekért a német közgazdaság vállalt kezességet. De meg sem hallgattak bennünket. A Ruhr-akció akkor már elhatározott tiny volt. A francia lárgi és az angol kék könyv bizonyítja, hogy semmiféle német javaslat nem tudta volna Poincaré a bevonulásban megakadályozni. Mit akar Fran­ciaország? Hét héttel ezelőtt kijelentettem ezsn a helyen, hogy a francia politika régi célját, Németország elpusztítását akarja megvalósítani. Ha ez Franciaországnak sikerülne — meggyő­ződésünk, hogy nem sikerülhet — ez nem je­lentené Franciaország boldogságát és békéjét, hanem Európa szerencsétlenségét. Mt a nemze­tek kölcsönös megértését kívántuk és kívánjuk. Franciaország nem azért tört be a Ruhr-vidékre, mert mi nem akutunk tárgyalni, hanem azért, mert ő a tárgyalásokat ellenezte. A kancellár beszédének a vége lapunk zár­táig még nem érkezett meg. A francia csapatok tegnap ujabb területet szálltak meg a Ruhr-medencén kivül. A meg­szállás 25 km.-es zónára terjed ki egészen Remseid városáig, amelybe szintén francia csa­patok vonultak be. Az Havas iroda hivitalos közleményt hoz nyil­vánosságra, mely a német kormánynak a mann­heimi és a karlsruhei kikötőknek és a darmstadti yasuti műhelyeknek megszállása elleni tiltako zásával szemben megállapítja, hogy semmi esetre sem felel meg a valóságnak dr. Cuno birodalmi kancellár állítása, hogy Franciaország a német vas- és szénvidéken korlátlan uralomra és Németország szétdarabolásáfa törekszik. Franciaország csak azt akarja, hogy a neki járó jóvátéteket megfizessék. Franci torszag egyébként ismételten tud'u'adti hogy an­nexiós és imperialisztikus gondolatokkal nem foglalkozik. A birodalmi kancellárnak avval az utalásával szemben, hogy Né netország mily áldozatokat hozott, Franciaország azokra az áldozatokra mu'at rá, melyeket az e'pusz itott vidékek újraépítésére kézséggel válhl. A duisburgi postahivatalban a francia katonai hatóságok lefoglaltak egymilliárd márki bank­jegyet, melyet a Birodalmi B ink föintézete kül­dött a duisburgi f óki ítézetnek. At egymilliárd márka 13 posta '.sákban volt becsomagoivi. Párisban a mai minisztertanácson Maginot miniszter tudtul adta azt a szándékát, hogy az 1921-es korosztályt május 31-ig fegyverben tartja. Egyszerűen törvényjavaslatot terjesztett elő, melynek értelmében ismételten foganatosít­hatók a 6 hónapos behívások. A cseh parlament botrányos ülése. A cseh parlament mai ülésén szerepelt elő­ször a plénum előtt a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat. A koalíciós képviselők csaknem teljes számban jelenvoltak, a német és magyar pártok padjain azonban nem ült egyetlen képviselő sem. Toma«ek elnök rövid megnyitója után bejelenti a köztársasági védelmi javaslat napirendre csét, mire a kommunis­ták vad lármában törnek ki. Könyvekkel, irat­tálkákkal, kihuzot' fiókokkal ütik a padokat, egyesek sipot fújnak, mások kolompot ráznak. A zaj akkora, hogy Medvetzki, a javaslat elő­adója a gyorsírókkal nem tudja megértetni ma­gát, ugy hogy azok az emelvényen köréje se­reglenek és a fülükbe diktálja a beszédet. Har­madszori hasztalan rendreutasitás után az elnök küldöncöt meneszt Haken, Taussíg, Blaz*ák és Mikulisek képviselőkhöz azzal az üzenettel, hogy kizárta őket az ülésről. A lárma fokozó­dik, mire az elnök felfüggeszti az ülést. A zaj némileg csillapul és kivihető a kom­munisták közbekiáltása: Spiclik, rendőrbotos demokrácia, igy dolgoznak Kramarzék! A kom­munistákat 16 teremór veszi Körül és készül a lármázók kivezetésére. Burián kommunista az elnök felé kiált: Szép látványossággal kedves­kedig a kormány a tisztelt közönségnek. Az elnök egynegyed 4 órakor újra megnyitja az ülést és bejelenti, hogy Kou'ny, Taussig és Az Alföld ffásitása a parlamentben. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 12 | órakor nyitatta meg Scitovszky Béla elnök. Je- j lenti, hogy a Ház egy kiváló tagja, báró Lers Vilmos hírtelen elhunyt. Kegyeletes szavakkal parentálja el. A megüresedett bajai választó kerületben az elnök a választás kiírása iránt fölhatalmazást kér. A Ház megidja. Ezután áttérnek a napirend szerint az erdé­szeti javaslatok részletes tárgyalásának folyta­tására. * Marschall Ferenc előadó a régi 9. paragra­fus törlését ajánlja, helyette teljesen uj szakasz beiktatását kéri. Az uj szakaszhoz Qaál Gaszton szólal fel. Elfogadja az u) szakaszt, de nincs vele meg­elégedve, mert ez a szakasz a rendkívüli ese­tekben felhatalmazza az erdészeti megbízottakat, hogy váratlanul az erdőgazdaságokban meg­jelenjenek. Kéri, hogy a szakaszt ugy módosít­sák, hogy az illető gazdaság tulajdonosát elő­zetesen értesítsék á megbizottak érkezéséről. Ha nem veszik be ezt a kért módosítást, akkor az eddig beterjesztett határozatait fentartja. Nagyatádi Szabó Ist/án földmivelésügyi mi­niszter: Lehetetlen mégakadályozni azt, hogy egyes felelőtlen egyének visszaéléseket kövesse­Mkulisek képviselőket, akik a kivezetésnek ellenszegültek 10 désre kizaják a parlament­ből, majd az ülést ismét filf Jgges?ti. A terem­örök ezalatt k'S'.oritják padiából Koutny kép­viselőt, aki végigterül a padlói. Kezénél lábá­nál fogva felemelik és kiviszik. T ussíg, miközben kifelé hurcolják, belekapaszkodik a padokba és a körülötte állókba. Az ellenállás hevében a miniszerek padji előtt elvágódik, mire kiviszik. A többi kommunista képviselő erre elénekli a Vörös Zászlót és kivonul a terem­ből, miközben a törvényjavaslatok nyomtatott példányait a miniszteri pdok felé dobálják, mikor ez elnö« újra m gnvitja az ülést, a tót néppárt tagjai siketitő kiabálásba fognak és folytatják, amit a kommunisták abbahagy­tak. A koalíció tagjai gúnyosan nézik a zapn­gókat. Az előadó beszéde közben a (ót nép­pártiak is kivonulnak a teremből, ugv hogy Malypetr helyettes miniszterelnök beszéde alatt a teremben csakis a koalíció van*benn. Az első szónokok ellenzékiek, akiknek beszé­deihez az összes magyar és német pártok tel­jes számban bevonulnak. Valamennyi ellenzéki párt egy-egy szónokkal szerepe1. Minden egyes szónok pártja nevében tiltakozó nyilatkozatot tesz. Az utolsó ellenzéki szónok beszéde után az egész ellenzék, néhány időközben vissza'ért kommunista kivételével, nagy zajjal elhagyja a termet. nek el. Bármilyen törvényt alkossanak, ba van­nak olyan egyének, azok megkísérlik a vissza­élést. Nem lehet a törvényjavaslatba mindenki­nek egyes gondolatát bevinni A javaslatot jó­nak tartja és kéri, hogy az előadó uj szakaszát fogadják el Gaál Gaszton módosító indítványá­val szemben. Az elnök elrendeli a szavazást. A Ház az előadó uj szakaszát szavazás nél­kül fogadja el. Többek fölszólalása után a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadják és annak harmad­szori olvasása iránt az elnök a napirendi in­dítvány során tesz javaslatot. Ezután áttérnek az alföldi erdőtelepítésekről és az Alföld befási ásáról szóló törvényjavaslat általános tárgya ására. Marschall Ferenc előadó ismerteti a javasla­tot. Hibáztatja a régi politikának azt a taktiká­ját, mely minden kedvezményt csak a nemzeti­ségi területen élőknek adott meg és a szín­magyar vidékeket elhanyagolta. Napokig lehet utazni az Alföldön és az ember egyetlen fát sem lát, pedig vtlamikor óriási erdőségek bo­rították az Alföldet, de teljesen kipusztították őket. Az erdők kipusztitásának tulajdonitható, hogy a tüdővész legtöbb áldozatát az Alföldön szedi. Ez az oka az A földön a tüzelőanyaggal űzött rablógazdálkodásnak. Ezután pontról­pontra ismerteti a javaslatot. Az első felszóla'ó Gaál Gaszton Helyesli, hogy azokat a területeket, melyeket gazdaságo­sabban lehet kihasználni, mint erdőterületeket, befásitják. Ezt nem csak ő, hanem minden jó­zan ember óhajtja. Csak a t kéri, hogy kény­szer gazdaságokat ne csináljanak. Fél, hogy a múltban már előfordult esetek a jelenben is megismétlődhetnek és hogy az erdészeti köze­gek és a gazdálkodók ös zeü közésbe kerülhet­nek egymással. A javaslat általános bírálata után áttér annak részletes tárgyalására. Kűlö? nősen hibáztatja a javaslatot azért, mert módot ad arra, hogy mezőgazdasági célra h isznosit­ható területeket is erdősitenek. A törvényjavas-. latban.ki ^ellene mondani, hogy az >bszo!t^f mezőgazdasági termel -si célokra sz >lgáló terü­leteket vegyék ki btrmily kényszerfási-ás alól. Kívánatosnak tartj t, hogy necsak f >ldadó men­tességben, hanem jövedelmi adóment-sségban is rész sitsék az erdősitett területeket. Nem elég világosak a javaslat b intető intézkedései. Sze­rinte határozottabb és pontosabb szövegezésre volna szűkség Abban a reményben, hogy á jav islatnak általa kifogásolt intézkedései' mó­i dositani fogják, a javaslatot általánosságban el­fogadja. Elnök ezután napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. A mai ülés délután 2 órakor ért véget. ********************************** Elszaporodott ismét a csatornák népe. (A Szeged tudósítójától.) A mu>t év folyamin kormányrendeletre való-ágos tervszerű irtó had­járatot rendeztek az ország minden városában, igy Szegeden is az ember legvus-a'asziióbb lakótársa, a patkány ellen. A szigorú intézkedést a járványoktól va ó félelem váltotta ki, a Cv< tor­nán, Mállók, szemétdombok szapora férge ugyanis kiváló járványterjesztő. A hatóságok a mult évben arra kötelezték a hiz'uiajdonosokat, hogy egy bizonyos kijelölt n-pon kezdjék meg a patkányirtás*, mindenki ugy. ahogy akarja. A ható ágok rendelkezését töboé-nevésbé végre­haj'O'ták minden házban és eredmény lát­szólag kedvező volt. A város alatt garázdálkodó pa kányhad, na nem is pusz'uit el teljesen, de nagysága lényegesen megcsappant. Most ismét meg'á'tozott a hUyzet. K pat­kányok az igész városban annyira elszaporod­tak, bogy még a mult évi arányokat i» fölül­múlják. illetése* hJyen nyert információnk s/.e­«int ennek at e szaporodásnak több oka vin. Az egyik oka az, h)gv a téli nagy fawazáiok ideiében a városban összekotort havat nem s ál­lította ki a kö/.tisztasági üzem a városból, ha­nem a hatal nas hókupacok a hozzájuk söpört szeméttel, hu ladékkal együtt o t olvadtak el az utcán és legjobb esetben a pis/kog, íz a netes hó*é lefolyt a csatornákba. A pisz >k, a •.ze nét p^dig a legjobb tenyésztő telep a p tkmyok számára. Az elszaporodás másik o^a az ara­dás. A csatornák ugy mis megteltek vuzel, a patkányok kiszorultak és száraz bt» helyre me­nekülve ellepték a belvárosi pinciket, f^kam­rákat. Néhai jó Pillich Kálmán — aki talán nem minden ok nélkül haragudott a mérnökségre — hosszú közéleti pá yáján számtalanszor rámuta­tott arra a veszedelemre, ami a helytelen csator­názásban rejlik. A város régi csatornái ugyanis megmaradtak, de fekvésűt ma már ismeretlen. Ezeknek a féüg eldugult csa'orná*nak néhol osszekötte ésük van az uj -bb, magasabban fekvő csatornákkal. A régi csatornákban van a patkányhad főhadiszállása és mind ddig, amíg ezeket a szenny telepeket fel nem kuhtjt és el nem tünteti a város hatósága, a patkányok teljes kiirtása lehetetlen. Addig is lehet­séges azonban a védekezés. Pillich Kál­mán szerint ez a védekezés akkor lenne a legeredményesebb, ha a ható ág kötelezné az összes háztulajdonosokat arra, hogy a házukból kivezető szennyvízcsatorna pince alatti nyílására erős vasrostélyt szerelt ssenek föl, olyan rostélyt, amelyen nem far keresztül a 1 gkisebb patkány sem. A házakból, a laká­sokból igy eredményesen ki lehetne ir ani a

Next

/
Oldalképek
Tartalom