Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-02 / 26. szám

SZEQEO Szeged, 1923 február 2. letek dacára normális módon tárgyal a Házban, egyenesen ugratják az ellenzéket, mintha nem volna elég a rendtörvényjavaslat, most előráncigálják a házszabályreviziót. Azt kell, hogy higyje az ember, hogy örökkön örökké nyugtalanságot kívánnak, a permanenciától meg akarják menteni a Házat s ha erre nincs ok, keresnek rá ürügyet. Mit szólnának azonban ahhoz, hogyha erre azt a választ kapiák. hogy a harcos ellenzék a szociáldemokratákkal együtt egyszerűen kivonul a Házból és a haza bölcseire bizza a haza további bölcs kormányzását. Az üzemek egységesítése a közigazgatási nagy temetőben — A városi üzemek egységesítése nélkü' el sem tudom képzelni, hogy a mai viszonyok mellett hogyan lenne lehetséges az üzemek egységes rendjének és egységes ellenőrzésének a megvalósítása. Pedig mindaddig, amig a város tanácsa egységes szabályzattal meg nem oldja, bárhogyan is intézkedik, nyugodt lélekkel nem mondhatja, hogy az üzemek vezetése rendben van. Nem tudom, hogy a kérdéssel kapcsolatos előterjesztésen melyik tanácsi ügyosztályban fekszik, de annyi bizonyos, hogy a kérdés nagy fontossága miatt a megoldás már elodázhatatlan. Elodázhatatlan, márt a tápíi réten létesített ! gazdaság kezelése olyan fontos és sürgős in| tézkedéseket kíván, hogy azokat a város tanácsa nem teheti meg. A gazdiság vezetését véleményem szerint csakis egy, a város tanácsától teljesen függetlenített és önálló hatáskörrel fehuházott központi üzemvezetőség irányíthatná kifogástalanul. Az üzemek egységesítésére vonatkozó beadványommal egyidejűleg egy központi anyagkezelő hivátal és egy anyagszertár létesítését is javasoltam és kimutatam, hogy hihetetlen összegeket takarítana meg ezekkel a város. A központi anyagkezelő hivatalt természetesen olyannak képzeltem el, amely állandó szakmunkásokat tartana, akik a városi épületek kisebb tatarozását házilag Intéznék el. — Bizton remélem azonban — fejezte be nyilatkozatát a főszámvevő —, hogy a polgármester erélyes keze kiemeli a közigazgatási nagy temetőből az oda elsülyesztett aktákat és a tervek letárgyalását sürgősen napirendre tűzi, mert ezt föltétlenül megkivánja a város anyagi érdeke. Hogy beteljesedik-e a főszámvevő reménysége, nem tudjuk, mert hiszen a halottak föltámasztása kissé bajos dolog és komplikálja a ' helyzetet, hogy ez a halott éppen a közigazga1 tási nagy temetőben nyugszik. De csudák azért | történhetnek. ( Elvágták a Ruhr-vidéket Németországtól. (A Szeged tudósítójától.) A háború sok minden egyébbel együtt a város régi, félkezes gazdaságpolitikáját is feldúlta és sokféle célszerű újítást kényszeritett ki a város minden ujitástól már eleve irtózó hatóságától. A háború alatt keletkezett a legtöbb városi gazdasági üzem: a hatósági huscsarnok, á bodomi kertgazdaság, a fehértói halászat, a seriéshizlaló teep és talán még a városi téglagyár is. Ezek az üzemek tagadathatatlanul sok szolgálatot tettek a város közönségének, némileg enyhítették a közélelmezési zavarokat és a néhány közszükségleti cikk áremelkedését a lehetőség szerint korlátozták. A háború folyamán létesített üzemek nagyrésze a háború után is fennmaradt és most már ezek az üzemek jövedelemforrásként szerepelnek a város költségvetésében. Igaz ugyan, hogy ez a jövedelemforrás nagyon is gyenge, de azért azok, akik komolyan foglalkoznak a város ügyeivel, már régen észrevették, hogy ezek a jövedelemforrások megfelelő kezeléssel nagyszerűen kibővíthetők. A dolog ugyanis ugy áll, hogy a város gazdasági üzemeinek nincsen közös irányító szerve, minden üzem teljesen függetlenül, külön-külön üzemvezető alatt dolgozik és így az üzemek között nincs meg az a szoros együttműködés, amely nélkül pedig nagy eredmény alig várható. Scultéty Sándor főszámvevő már évekkel ezelőtt kidolgozta a gazdasági üzemek egységesítésének a tervét és azt beterjesztette a tanácshoz, azonban ez a kérdés is oda került a tanyai vasút mellé, a közigazgatási nagytemetöbe. Az utóbbi időben hol itt, hol ott fel-felbukkant az üzemek egységesítésének a terve, azonban a város tanácsa nem reagált, a kérdéssel semmilyen formában sem foglalkozott és igy egy lépéssel sem jutottunk tovább a megoldás felé. A Szeged munkatársa kérdést intézett ebben az ügyben Scultéty Sándor főszámvevőhöz, aki a következőket mondotta: A Temps erős harcias cikket ir a németek mostani hősi ellenállásáról. Felveti a kérdést, hogy kinek a segítségében bizhatnak a németek s arra a következtetésre iut, hogy a német katonai körök bizalmukét Magyarország erejébe vetik, de Magyaroiszág ha e reménységnek meg akarna felelni, önmagát kellene ezért feláldoznia Különben is dacára a magyarok fényes katonai tradíciójának és hősi viselkedésének a háború alatt, Magyarország jelenlegi katonai ereje nem akkora, hogy Európa egyensúlyát mágváltoztatni tudná. A Dail Mail jelenti: A ^Ruhr-vidéket a mai naptól kezdve elvágták Németország többi részétől és a Ruhr-vidéki bányákból többé nem megy szén Németországba. A francia és belga kormány éjjel együttes jegyzéket küldött a német kormánynak, amelyben közölte, hogy csütörtök reggeltől kezdve minden szénszállítmányt beszüntetnek a meg nem szállott területre. Degoutte tábornokot főparancsnoknak nevezték ki. Franciaország és Belgium értesítették a német birodalmi kormányt, hogy a megszálló hatóságok parancsot kaptak, hogy február 18-^)1 kezdve akadályozzák meg a szénnek és a koksznak a meg nem szállt Németországba való szállítását. Essenből jelentik: Intézkedések történtek arra nézve, hogy a megszálló csapatok által feltartóztatott koksz- és szénvonatok ne jussanak el Franciaországba, valamint arra is, hogy a Ruhr-vidéknek élelmiszerekkel való ellátását biztosítsák. A német vasutasok közt, akik eddig a passzív ellenállás sorában állottak, elszánt és egységes a hangulat, ugyanez áll a Ruhr-vidék bányamunkásságára is. Degoutte francia tábornok azt a parancsot intézte dr. Drützner kormányhatósági einökhöz, hogy szén és koksz kivitelére vonatkozó tilalmat továbbítsa az illetékes hatóságokhoz. A kormányhatósági elnök megtagadta a parancs teljesítését, mert a német kormány a franciák és belgák betörését szerződésszegésnek tekinti. Mainzban a vasutas-sztrájk tovább tart és mindjobban kiélesedik. Letartóztatások vannak folyamatban. A megszálló hatóságok minden fenyegetése ellenére, hogy az ellenszegülőket haditörvényszék elé állítják, a vasút egyetlen hivatalnoka, vagy munkása sem jelentkezett szolgálattételre. A Temps jelenti Düsseldorfból: Mainzban, Bingenben és Kasselben a vasúti fűtőházakat bűnös kezek felgyújtották. A tüzet csak nagy erőfeszítés után lehetett eloltani. A Lokál Anzeiger jelenti Duisburgból, hogy a francia műszaki csapatoknak és vasutasoknak nem sikerült a megszállott pályaudvarok gépeit és készülékeit üzembe helyezni. Egyik mozdony a másik után mondja fel a szolgálatot. Minthogy a wedáni pályaudvarról egyre ujabb mozdonyokat vittek el, a német vasutasok a még sértetlen mozdonyokat a meg nem szállóit területen biztonsagba helyezik. Bochumi jelentés szerint a iranciák, mivel az egész városban semmiféle árut nem adtak el, erőszakhoz folyamodtak és az üzletekből erőszakkal vették el az árukat, a fizetést elmulasztva. Sok üzletembert letartóztatással és kiutasítással fenyegettek meg. A franciák átvették a düsseldorfi s innsbrucki vámhivatalokat és most maguk szedik be a dohány, petróleum és szesz adóját. A Vossische Zeitung jelentése "szerint két ujabb francia hadtest van útban a Ruhr-vidék felé, ahol már két hadtest tartózkodik. Motoros ütegeket is láttak felvonulni. A francia kormány a birodalmi kormánynak öt jegyzékben vetette szemére a szerződésszegéseket. A német kormány ezzel szemben a párisi német ügyvivő utján átnyújtott jegyzékben tiltakozik ez ellen, mert a francia kormány által kifogásolt eljárások csupán annak a jogtalanságoknak következményei, amelyeket a franciák a Ruhr-vidék megszállása által követtek el. A német birodalmi gyűlés mai ülése impozáns tiltakozás volt a megszállás ellen. A kommunisták szavazatait kivéve egyhangúlag fogadtak el egy határozatot, amely kimondja, hogy a franciák a kultura ellen is vétenek, mikor a megszállott területen bezárják az iskolákat és lehetetlenné teszik a tanulást. A határozat az egész emberiség lelki szeretetét hívja fel a tiltakozásra a kultura és a civilizáció nevében. A kölni biborosérsek azzal a kéréssel fordult a pápához, hogy lépjen közbe a nagyhatalmaknál, mert a megszállott területeken a lakosság szenvedései elviselhetetlenek. A franciák irgalmatlanul földönfutóvá tesznek sokezer német hivatalnok családot. Londonból jelentik, hogy a britt kormány elfogadta az Egyesült Államoknak az angol adósság megtérítésére vonatkozó javaslatát. A minisztertanács tegnap este hozta meg határozatát, amely azután meghallgatta Baldwin kincstári kancellár jelentését az amerikai kormánnyal folytatott washingtoni tárgyalásáról. Az angolok adóssága Amerikával szemben 851 millió font sterling, amely összeg után az első 10 évben 3 százalékos kamatot fognik fizetni, ezután ped'g 3 és fél százalékot. A tőkét évi 1 és fél százalék arányban kell visszafizetni. Igy tehát az adósságot körülbelül 62 év múlva fogják teljesen letörleszteni. Ezek a feltételek természetesen nagy mértékben emelik az amúgy is súlyos adókat fizető angol állampolgárok terheit, mivel körülbelül 161 millió dollár megfizetéséről van szó évenkint a legközelebbi 10 esztendőben. Ezután pedig 52 esztendőn keresztül 184 millió dollárt fog kitenni az évenkint visszafizetendő tőke és kamat. Az az adósság a háború folyamán keletkezett és nagy mértékben szolgálta Nagybritannia szövetségeseinek céljait, akik azonban eddig nem tudfak Anglia iránti kötelezettségüknek megfelelni. A londoni orosz kereskedelmi kü'döttséghez Moszkvából érkezett távirat szerint a munkásszakszervezetek központi bizottsága elhatározta, hogy a Ruhr-vidék sztrájkoló munkásai számára 100.000 arany rubelt vagyis 10.000 font sterlinget ajánl fel. A Daily Mail jelenti: Németország nem fizette meg azt a 25 millió fontot, mely az 1923. évben kifizetésre kerülő jóvátétel törlesztéseképen tegnap lett volna esedékes. Hivatalosan megcáfolják, hogy az olasz kincstár angol szenet akar vásárolni a német szénszállítmányok csökkenésének fedezésére. Olaszország nagymértékű bevásárlásokat eszközöl a kü földön, folyékony tüzelőanyagokból. A magyar-cseh határ a Népszövetség előtt. A Népszövetség tanácsa szerdán délután nyilvános ülést tartott, amelynek napirendjén első pontként a magyar-cseh határkérd ís szerepelt. Ugy Magyarország, mint Csehország a salgótarjáni határmegállapitás dolgában a Népszövetséghez fordult és a tanács mai ülésén mindkét ország képviselője kijelentette, hogy elfogadják a Népszövetség döntését. Erre a tanács Taganat, Brazília párisi követét bizta meg a vizsgálat lefolytatásával és a jelentés elkészítésével. A Népszövetség legközelebbi ülésén, amely körülbelül két hónap múlva lesz, tárgyalni fogja Tagana jelentését. Arany, ezüst és drágakövekért, ezüst dísztárgyakért IGEN nnans ÁRUT rizcT Fischer József ékszerész Kárász-utca 14, Korzó-Kávéház mellett. 34 GÓLEM megszületése és halála a Korzóban!