Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-02 / 26. szám
Szeped, 1923 február 2. S Z H O V D Emigránsok. Félhivatalos megállapítások szerint az elmúlt évben, útlevél nélkül háromezer ember vándorolt ki Délamerikába Csonkamagyarországból. Francia bányavidékekre legalább húszezer munkás költözött, legkevesebb ötezren indultak el az Északamerikai Egyesült-Államokba és még hozzávetőleg sem becsülhető fel, hogy hány magyar munkás talált munkát a megszállott területeken. Csak a tényeket látjuk: a szegedi gyárak panaszkodnak, hogy szakképzett munkásaik Jugoszláviába költöznek, Belgrádot magyar kőművesek épitik fel, épitőmunkás alig maradt a csonka országban, aminthogy nyugatra vándoroltak a hires magyar ékszermunkások is. És a kivándorlási vágy egyre növekszik, fizikai és szellemi munkás egyaránt sóhajtva emlegeti x a külföldet, ahol „arany az élet", pedig jóformán csak hirét hallotta, hogy az az ország is a világon van. Hatalmas járvány garázdákodik, pusztít, hólapdjszerüen egyre több ember lelkében vetve el az elégedetlenség csiráit. Mindenütt jó, csak itthon nem! — ezt vallják, evvel a jelszóval akarnak eret vágni a maroknyira fogyott magyarságon azok, akik a kivándorlók karavánjaiban is csak üzletet látnak, busás pénzkereseti lehetőséget. A kivándorlási vágy növekedését minden igaz magyar szomorúsággal látja. Különösen káros és veszélyes azonban ez ma, mikor mindenkire kétszeresen nagy szükség van idebent. És amellett jobbára oktalan is a nagy vágyakozás. Ahol emberségesebb élet hivogat, oda legfeljebb cseppenkint engedik be a magyar bevándorlót, azokon a vidékeken viszont, ahova ügynökökkel kell csábitani a tapasztalatlan jövevényeket, vagy az éghajlat, vagy a munkalehetőségek, vagy egyét) sajátosságok miatt jóformán csak kinai kulikat keresnek és nem emberi életet arrogáló kulturlényt. Elborzasztó lelkiismeretlenség embereket a biztos pusztulásba szállítani, csak azért, mert utolsó fejpárnájuk árán megvásárolták a hajójégyet. Ezekben szerencsésen mindnyájan egyetértünk, csak éppen a konzekvenciákat nem vonja le mindenki. A magyar kormány^ tilalmakat állit fel, de sokszor módjában sincs azok betartását szigorúan ellenőrizni, a társadalom pedig vajmi lanyhán gyakorolja lélekmentő kötelességeit, hogy visszatartsa, itthonmarasztalja az utraindulókat. Természetesen ezt nem is lehet mindig csak szép szóval, jóindulattal elintézni. A kivándorló gazdasági okok miatt emigrál és ha volna föld, munka, megélhetés, könnyebben lehetne ő is hü fia a hazának. Ha tehát kalács helyett csak tanácsot tudunk adni a kivándorlónak, aktiv szociálpolitika helyett Ígérgetünk csak minden földi jót, nemcsak szavahihetőségünket veszítjük el, hanem jogunkat is, hogy itt tarthassuk azt, aki máshol kénytelen kenyeret keresni. Kivándorlási mozgalmakat tilalmakkal soha sem lehetett megszüntetni, mert akkor sokkal, veszedelmesebb zugmozgalmakká növekedett. És ebből a szempontból különösen aggasztó, hogy a kivándorlási vágy már a magyar földmivesnép, féleg a gazdasági munkások között is kezd elharapódzni. A probléma van olyan fontos, hogy komolyan foglalkozzék vele a hatóság és társadalom. Evvel kapcsolatban pedig végre alapos akció kezdődhetne a visszavdndorlás megindítására is. Főleg az amerikai magyarok hazatelepitése volna anyagilag és erkölcsileg egyaránt jelentős lépés a konszolidáció utján. De ha kivándorlási politikája van is a belügyi kormánynak, alapos visszatelepítési tervei, szándékai semmi esetre sincsenek. Pedig mindentől eltekintve legalább néhány százezer, a szabad Amerika légköréhez szokott magyar visszavándorló nem jelentéktelen befolyást gyakorolhatna a belpolitikára is. Vagy talán éppen ezért irtóznak az amerikai magyar emigránsoktól is, mint a többi hasonló nevü, de taián ellentétes törekvésű külföldi magyaroktól? Dublinban január harmincadikára virradó éjjel megtámadták több hivatalnoknak, a' miniszterek családjainak és a dublini újságok szerkesztőinek lakását. Több házat levegőbe röpítettek és többet felgyújtottak. Tegnap este 5 fegyveres ember behatolt Wagwel "szenátornak az írországi északi vasút vezérigazgatójának lakásába és elhurcolták. Hivatalos hirdetményeken megtorló rend-, szabályokat helyeztek kilátásba, ha 48 óra alatt szabadon nem bocsátják. aláírja a békeszerződést. Az Havas közli: Egyes angol és francia lapok közölték, hogy Poincaré miniszterelnök értesítette Musztafa Kemal basát, hogy a lausannei békeszerződés tervezetének nincs végleges jellege és Franciaország kész ujabb engedményekre. Poincaré táviratának ellenkezőleg az volt a célja, hogy Kemal basánál oda hasson, hogy egyezzék bele a szövetségesek által közös egyetértésben kidolgozott terzezet aláírásába. Poincaré Anglia hozzájárulásával,- sől egyenesen a britt kormány kezdeményezésére intézett táviratot Musztafa Kemalhoz s abban arra kérte, hogy fogadja el a szövetségesek javaslatait. Kemal már válaszolt is a táviratra. A szerződés tervezet egynémely cikke ellen tiltakozott, azonban célzott rá, hogy Törökország az aggodalmak ellenére alá fogja írni a békeszerződést. Lausanneban az a hir, amely szerint Poincaré Angorának külön békeajánlatot tett, igen kínosan hatott. A delegátusok most mind meg vannak eyőződve arról, hogy Franciaország és Angóra között titkos szerződés van. A félhivatalos Temps teltünően éles módon hegyezi ki a kérdést az angolpk ellen. Többek közt ezeket irja: Poincaré a békét akarja, ellenben lord Curson, aki egyÍ2ben már a görögöket háborúba kergette, most is háborút akar. A britt delegátusok helyesen fognak cselekedni, ha a szerződést Franciaország szellemében magukévá teszik. Lausannebó! jelenlik a Daily Mail nak : Lord Curson még vasárnap i-s Lausanneban marad, hogy átvegye a törökök válaszát a szövetségesek szerződéstervezetére. Í franciák és olaszok azt hiszik, hogy Izmed némileg ilentéktelen módosításokkal e fogadja a feltételeket. Valószínű, hogy a törökök csak azt a kérést fogják előterjeszteni, hogy a mossuli problémát ne a Népszövetség, hanem valamilyen más tekintély döntse el. A Times jelenti Konstantinápolyból: A törökök a harc folytatására határozták el magukat. Politikai körökben nyiltan kijelentik, hogy a törökök nem f«gnak visszariadni a hábo'utól, ha Ahglia a Mossul kérdésében nem változtatja meg magatartását. A mossuli angol helyőrség megerősítése Bagdadból , tovább tart. Á törökök Mossultól 150 kilométerre északra csapatokat vonnak össze. Szürke ülés. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy napirend szerint következik Magyar országnak a Népszövetségbe való felvételéről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A Ház a javaslatot harmadszori olvasásban elfogadja. Ezután a nemzetek szövetségének egységokmányáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása következik. A Ház a javaslatot harmadszori olvasásban elfogadja. Áttérnek az egyes külállamokkal kötendő kereskedelmi szerződések tárgyalására. Kereskedelmi szerződések. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter: A benyújtott törvényjavaslat arra nyújt felhatalmazást, hogy az egyes külállamokkal kereskedelmi szerződést létesítsünk. Magyarországnak a legtöbb kedvezmény alapján Németországgal, Svájccal és Bulgáriával van már kereskedelmi megállapodása. Ausztriával is folytattunk tárgyalást a kereskedelmi megállapodás céljából, megállapodásra is jutottunk és mihelyt ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, ezeknek a megállapodásoknak a ratifikálása is meg történik. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy más államokkal is kössünk ilyen megállapodást. A békeszerződésnek van egy fontos határozmánya, amely szerint mindazokat a kedvezményeket, amelyeket valamely államnak nyujíunk, az összes államoknak nyujtanunk kell. E tekintetben csak Ausztria és Csehország kivétel, e kettővel külön megállapodásokat is köthetünk anélkül, hogy a nekik nyújtott kedvezményeket más államoknak is kötelesek volnánk nyújtani. Ennek azonban .Magyarország szempontjából nincs valami nagy jelentősége, mert arra kell törekednünk, hogy minél több állammal kössünk megállapodást. Rokonszenvvel kell kisérni az akciót, amelyet Ausztria indított a Duna államok közt való gazdasági kapcsolat létesítésére. Mezőgazdasági államban különösen nagy súlyt kell helyezni az iparra, nevezetesen a mezőgazdasági iparra, mert a mezőgazdasági államban az ipar kellő támogatásra talál. Megállapodásunkban tehát az ipar érdekeit is szem előtt kell tartanunk, nemcsak gazdasági, hanem szociális szempontból is. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat feletti vita folyamán különösen két kérdés merült fel. Az egyik a szabad kereskedelem, a másik az uj vámtarifa kérdése. A szabadkereskedelemben kétségtelen, hogy mindnyájunk előtt ideálisnak a nemzetközi szabadforgalom tűnik fel. Olyan kis ország, mint Magyarország, azonban kénytelen az adott helyzethez alkalmazkodni. A Devizaközponttól meg kell kivánni, hogy működésével lehetővé tegye a nyersanyagnak további importját megfelelő mennyiségben. " Az uj vámtarifa. Valkó: Az uj vámtarifa tervezete már körülbelül készen van. Most jutott el abba a stádiumba, hogy szakemberekkel megbeszéltessék. Rövid időn belül ez meg is fog történni. A javaslat hamarosan a nemzetgyűlés elé kerülhet. Az a kérdés, hogy ezt a javaslatot, csak mint kerettörvényt léptessük-e életbe, vagy olyan törvényt alkossunk, amely az egész vámtarifát magába foglalja? Az én álláspontom az, hogy helyesebb volna a kerettörvény, mert valutánk, ugyan nemcsak a mienk, hanem a különböző államok valutái is, ingadozó. Ezért jó, ha meg van a lehetősége annak, hogy vámtarifánkon a mindenkori helyzetnek megfelelően változtassunk. Ha cz a törvényjavaslat törvényerőre, emelkedik, újból lehetővé válik, hogy a szomszédál amokkal valamilyen megállapodásra jussunk. Ez szomszédaink érdeke is és remélhető, hogy ez iránti lépésünk előbb-utóbb sikerre fog vezetni. tzután áttérek a részletes tárgyalásra. Az első és második szakaszt módositás nélkül fogadják el. Elnök jelenti, hogy ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadja a Ház a törvényjavaslatot Három törvényjavaslat. Majd a Dunára vonatkozó jegyzék becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására térnek át. MózerExnH) előadó ismerteti a javaslatot. A Ház a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Azután áttérnek a javaslat részletes tárgyalására. A cikket hozzászólás nélkül, az első szakaszt az előadó módosításával, a második í szakaszt hozzászólás nélkül, a harmadik és negyedik szakaszt az előadó módosításával fogadják el. Ezután az állatforgalom szavatosságáról szóló törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Pesti Pál előadó ismerteti a javaslatot. Daruváry Géza igazságügymniszter: Az állatkereskedelem jogbiztonságát és egyszerűsítését szolgálja ez a törvényjavaslat. Rámutat azokra az újításokra, amelyeket a javaslat tartalmaz. Kéri a javaslatnak általánosságban és részleteiben való elfogadását. Nagyatádi Szabó István földmüvelésügyi miniszter : A földmüvelés szempontjából mutat rá a javaslat jelentőségére. A javaslatot általánosságban elfogadják. A részletes tárgyalás folyamán a 7-ik Rákászhoz dabasi Halász Móric módositványt nyújt be, azonban a szakaszt eredeti szövegében fo- . gadják el. A többi szakaszt vita nélkül, változatlanul elfogadják s ezzel s fláz a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadja. Áttérnek a földmunkások vállálkozó szövetkezeteinek állami támogatásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalására. Temesváry Imre előadó ismerteti a javaslatot. Kifejti, hogy a földmunkások fiatal éveikben emberfeleti munkát végeznek, hogy biztosítsák öreg korukra megélhetésüket. Ma még ezt sem tudják megtenni: munkanélkül állnak valamenynyien. Ez a szomorú tény -indította a földmüvelésügyi minisztert arra, hogy megalapítsa a földmunkások vállalkozó szövetségét. Igy most máimaguk is vállalkozhatnak és megvannak védve a nagytőke kiszipolyozásától. A szövetkezetek megalapításához szükséges tőkét állami segéllyel teremtik elő. Ezután Szeder Ferenc szól a javaslathoz. A javaslatot helyesnek tartja annál is inkább, mert tapasztalatból tudja, hogy a földmunkások szövetkezete ép azért ment tönkre, mert nem részesültek állami támogatásban. Csupán azt kéri, helyezzék szélesebb alapokra ezt a szövetkezetet s lehetőleg vonják be a földbérlők szövetkezelét is. Természetesen ehhez nagyobb öszszegü pénzkiutalást is kér. A javaslatot elfogadja. Perlaki György helyesli a javaslatnak azt a