Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-02 / 26. szám

Szeped, 1923 február 2. S Z H O V D Emigránsok. Félhivatalos megállapítások szerint az elmúlt évben, útlevél nélkül háromezer ember vándo­rolt ki Délamerikába Csonkamagyarországból. Francia bányavidékekre legalább húszezer mun­kás költözött, legkevesebb ötezren indultak el az Északamerikai Egyesült-Államokba és még hozzávetőleg sem becsülhető fel, hogy hány magyar munkás talált munkát a megszállott területeken. Csak a tényeket látjuk: a szegedi gyárak panaszkodnak, hogy szakképzett mun­kásaik Jugoszláviába költöznek, Belgrádot ma­gyar kőművesek épitik fel, épitőmunkás alig maradt a csonka országban, aminthogy nyugatra vándoroltak a hires magyar ékszermunkások is. És a kivándorlási vágy egyre növekszik, fizikai és szellemi munkás egyaránt sóhajtva emlegeti x a külföldet, ahol „arany az élet", pedig jófor­mán csak hirét hallotta, hogy az az ország is a világon van. Hatalmas járvány garázdákodik, pusztít, hólapdjszerüen egyre több ember lel­kében vetve el az elégedetlenség csiráit. Mindenütt jó, csak itthon nem! — ezt vall­ják, evvel a jelszóval akarnak eret vágni a maroknyira fogyott magyarságon azok, akik a kivándorlók karavánjaiban is csak üzletet látnak, busás pénzkereseti lehetőséget. A kivándorlási vágy növekedését minden igaz magyar szomorúsággal látja. Különösen káros és veszélyes azonban ez ma, mikor mindenkire kétszeresen nagy szükség van idebent. És amellett jobbára oktalan is a nagy vágyakozás. Ahol emberségesebb élet hivogat, oda legfel­jebb cseppenkint engedik be a magyar beván­dorlót, azokon a vidékeken viszont, ahova ügy­nökökkel kell csábitani a tapasztalatlan jövevé­nyeket, vagy az éghajlat, vagy a munkalehető­ségek, vagy egyét) sajátosságok miatt jóformán csak kinai kulikat keresnek és nem emberi életet arrogáló kulturlényt. Elborzasztó lelkiisme­retlenség embereket a biztos pusztulásba szállí­tani, csak azért, mert utolsó fejpárnájuk árán megvásárolták a hajójégyet. Ezekben szerencsésen mindnyájan egyetértünk, csak éppen a konzekvenciákat nem vonja le mindenki. A magyar kormány^ tilalmakat állit fel, de sokszor módjában sincs azok betartá­sát szigorúan ellenőrizni, a társadalom pedig vajmi lanyhán gyakorolja lélekmentő kötelessé­geit, hogy visszatartsa, itthonmarasztalja az utraindulókat. Természetesen ezt nem is lehet mindig csak szép szóval, jóindulattal elintézni. A kivándorló gazdasági okok miatt emigrál és ha volna föld, munka, megélhetés, könnyebben lehetne ő is hü fia a hazának. Ha tehát kalács helyett csak tanácsot tudunk adni a kivándorlónak, aktiv szociálpolitika he­lyett Ígérgetünk csak minden földi jót, nemcsak szavahihetőségünket veszítjük el, hanem jogun­kat is, hogy itt tarthassuk azt, aki máshol kénytelen kenyeret keresni. Kivándorlási moz­galmakat tilalmakkal soha sem lehetett meg­szüntetni, mert akkor sokkal, veszedelmesebb zugmozgalmakká növekedett. És ebből a szem­pontból különösen aggasztó, hogy a kivándor­lási vágy már a magyar földmivesnép, féleg a gazdasági munkások között is kezd elhara­pódzni. A probléma van olyan fontos, hogy komo­lyan foglalkozzék vele a hatóság és társadalom. Evvel kapcsolatban pedig végre alapos akció kezdődhetne a visszavdndorlás megindítására is. Főleg az amerikai magyarok hazatelepitése volna anyagilag és erkölcsileg egyaránt jelentős lépés a konszolidáció utján. De ha kivándor­lási politikája van is a belügyi kormánynak, alapos visszatelepítési tervei, szándékai semmi esetre sincsenek. Pedig mindentől eltekintve legalább néhány százezer, a szabad Amerika légköréhez szokott magyar visszavándorló nem jelentéktelen befolyást gyakorolhatna a bel­politikára is. Vagy talán éppen ezért irtóznak az amerikai magyar emigránsoktól is, mint a többi hasonló nevü, de taián ellentétes törekvésű külföldi magyaroktól? Dublinban január harmincadikára virradó éjjel megtámadták több hivatalnoknak, a' miniszterek családjainak és a dublini újságok szerkesztőinek lakását. Több házat levegőbe röpítettek és többet felgyújtottak. Tegnap este 5 fegyveres ember behatolt Wagwel "szenátornak az írországi északi vasút vezérigazgatójának lakásába és elhurcolták. Hivatalos hirdetményeken megtorló rend-, szabályokat helyeztek kilátásba, ha 48 óra alatt szaba­don nem bocsátják. aláírja a békeszerződést. Az Havas közli: Egyes angol és francia lapok közöl­ték, hogy Poincaré miniszterelnök értesítette Musztafa Kemal basát, hogy a lausannei békeszerződés terveze­tének nincs végleges jellege és Franciaország kész ujabb engedményekre. Poincaré táviratának ellenkező­leg az volt a célja, hogy Kemal basánál oda hasson, hogy egyezzék bele a szövetségesek által közös egyet­értésben kidolgozott terzezet aláírásába. Poincaré Anglia hozzájárulásával,- sől egyenesen a britt kormány kezdeményezésére intézett táviratot Musztafa Kemalhoz s abban arra kérte, hogy fogadja el a szövetségesek javaslatait. Kemal már válaszolt is a táviratra. A szerződés tervezet egynémely cikke ellen tiltakozott, azonban célzott rá, hogy Törökország az aggodalmak ellenére alá fogja írni a békeszerződést. Lausanneban az a hir, amely szerint Poincaré Ango­rának külön békeajánlatot tett, igen kínosan hatott. A delegátusok most mind meg vannak eyőződve arról, hogy Franciaország és Angóra között titkos szerződés van. A félhivatalos Temps teltünően éles módon he­gyezi ki a kérdést az angolpk ellen. Többek közt eze­ket irja: Poincaré a békét akarja, ellenben lord Cur­son, aki egyÍ2ben már a görögöket háborúba kergette, most is háborút akar. A britt delegátusok helyesen fognak cselekedni, ha a szerződést Franciaország szel­lemében magukévá teszik. Lausannebó! jelenlik a Daily Mail nak : Lord Curson még vasárnap i-s Lausanneban marad, hogy átvegye a törökök válaszát a szövetségesek szerződéstervezetére. Í franciák és olaszok azt hiszik, hogy Izmed némileg ilentéktelen módosításokkal e fogadja a feltételeket. Valószínű, hogy a törökök csak azt a kérést fogják előterjeszteni, hogy a mossuli problémát ne a Népszö­vetség, hanem valamilyen más tekintély döntse el. A Times jelenti Konstantinápolyból: A törökök a harc folytatására határozták el magukat. Politikai körökben nyiltan kijelentik, hogy a törökök nem f«gnak vissza­riadni a hábo'utól, ha Ahglia a Mossul kérdésében nem változtatja meg magatartását. A mossuli angol helyőrség megerősítése Bagdadból , tovább tart. Á törökök Mossultól 150 kilométerre északra csapatokat vonnak össze. Szürke ülés. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Je­lenti, hogy napirend szerint következik Magyar országnak a Népszövetségbe való felvételéről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A Ház a javaslatot harmadszori olvasásban el­fogadja. Ezután a nemzetek szövetségének egység­okmányáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása következik. A Ház a javaslatot harmad­szori olvasásban elfogadja. Áttérnek az egyes külállamokkal kötendő ke­reskedelmi szerződések tárgyalására. Kereskedelmi szerződések. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter: A be­nyújtott törvényjavaslat arra nyújt felhatalma­zást, hogy az egyes külállamokkal kereskedelmi szerződést létesítsünk. Magyarországnak a leg­több kedvezmény alapján Németországgal, Svájccal és Bulgáriával van már kereskedelmi megállapodása. Ausztriával is folytattunk tár­gyalást a kereskedelmi megállapodás céljából, megállapodásra is jutottunk és mihelyt ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, ezek­nek a megállapodásoknak a ratifikálása is meg történik. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy más államokkal is kössünk ilyen megállapodást. A békeszerződésnek van egy fontos határoz­mánya, amely szerint mindazokat a kedvezmé­nyeket, amelyeket valamely államnak nyujíunk, az összes államoknak nyujtanunk kell. E tekin­tetben csak Ausztria és Csehország kivétel, e kettővel külön megállapodásokat is köthetünk anélkül, hogy a nekik nyújtott kedvezményeket más államoknak is kötelesek volnánk nyújtani. Ennek azonban .Magyarország szempontjából nincs valami nagy jelentősége, mert arra kell törekednünk, hogy minél több állammal kös­sünk megállapodást. Rokonszenvvel kell kisérni az akciót, amelyet Ausztria indított a Duna ál­lamok közt való gazdasági kapcsolat létesítésére. Mezőgazdasági államban különösen nagy súlyt kell helyezni az iparra, nevezetesen a mezőgazdasági iparra, mert a mezőgazdasági államban az ipar kellő támogatásra talál. Meg­állapodásunkban tehát az ipar érdekeit is szem előtt kell tartanunk, nemcsak gazdasági, hanem szociális szempontból is. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat feletti vita folyamán különösen két kérdés merült fel. Az egyik a szabad kereskedelem, a másik az uj vámtarifa kérdése. A szabadkereskedelemben kétségtelen, hogy mindnyájunk előtt ideálisnak a nemzetközi szabadforgalom tűnik fel. Olyan kis ország, mint Magyarország, azonban kény­telen az adott helyzethez alkalmazkodni. A Devizaközponttól meg kell kivánni, hogy mű­ködésével lehetővé tegye a nyersanyagnak to­vábbi importját megfelelő mennyiségben. " Az uj vámtarifa. Valkó: Az uj vámtarifa tervezete már körül­belül készen van. Most jutott el abba a stá­diumba, hogy szakemberekkel megbeszéltessék. Rövid időn belül ez meg is fog történni. A javaslat hamarosan a nemzetgyűlés elé kerülhet. Az a kérdés, hogy ezt a javaslatot, csak mint kerettörvényt léptessük-e életbe, vagy olyan törvényt alkossunk, amely az egész vámtarifát magába foglalja? Az én álláspontom az, hogy helyesebb volna a kerettörvény, mert valutánk, ugyan nemcsak a mienk, hanem a különböző államok valutái is, ingadozó. Ezért jó, ha meg van a lehetősége annak, hogy vámtarifánkon a mindenkori helyzetnek megfelelően változtas­sunk. Ha cz a törvényjavaslat törvényerőre, emelkedik, újból lehetővé válik, hogy a szom­szédál amokkal valamilyen megállapodásra jus­sunk. Ez szomszédaink érdeke is és remélhető, hogy ez iránti lépésünk előbb-utóbb sikerre fog vezetni. tzután áttérek a részletes tárgyalásra. Az első és második szakaszt módositás nélkül fogadják el. Elnök jelenti, hogy ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadja a Ház a törvényjavas­latot Három törvényjavaslat. Majd a Dunára vonatkozó jegyzék becikke­lyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására térnek át. MózerExnH) előadó ismerteti a javaslatot. A Ház a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Azután áttérnek a javaslat részletes tárgya­lására. A cikket hozzászólás nélkül, az első szakaszt az előadó módosításával, a második í szakaszt hozzászólás nélkül, a harmadik és negyedik szakaszt az előadó módosításával fogadják el. Ezután az állatforgalom szavatosságáról szóló törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Pesti Pál előadó ismerteti a javaslatot. Daruváry Géza igazságügymniszter: Az állat­kereskedelem jogbiztonságát és egyszerűsítését szolgálja ez a törvényjavaslat. Rámutat azokra az újításokra, amelyeket a javaslat tartalmaz. Kéri a javaslatnak általánosságban és részletei­ben való elfogadását. Nagyatádi Szabó István földmüvelésügyi mi­niszter : A földmüvelés szempontjából mutat rá a javaslat jelentőségére. A javaslatot általánosságban elfogadják. A részletes tárgyalás folyamán a 7-ik Rá­kászhoz dabasi Halász Móric módositványt nyújt be, azonban a szakaszt eredeti szövegében fo- . gadják el. A többi szakaszt vita nélkül, válto­zatlanul elfogadják s ezzel s fláz a törvényja­vaslatot részleteiben is elfogadja. Áttérnek a földmunkások vállálkozó szövetke­zeteinek állami támogatásáról szóló törvényja­vaslat általános tárgyalására. Temesváry Imre előadó ismerteti a javaslatot. Kifejti, hogy a földmunkások fiatal éveikben emberfeleti munkát végeznek, hogy biztosítsák öreg korukra megélhetésüket. Ma még ezt sem tudják megtenni: munkanélkül állnak valameny­nyien. Ez a szomorú tény -indította a földmüve­lésügyi minisztert arra, hogy megalapítsa a föld­munkások vállalkozó szövetségét. Igy most mái­maguk is vállalkozhatnak és megvannak védve a nagytőke kiszipolyozásától. A szövetkezetek megalapításához szükséges tőkét állami segéllyel teremtik elő. Ezután Szeder Ferenc szól a javaslathoz. A javaslatot helyesnek tartja annál is inkább, mert tapasztalatból tudja, hogy a földmunkások szö­vetkezete ép azért ment tönkre, mert nem ré­szesültek állami támogatásban. Csupán azt kéri, helyezzék szélesebb alapokra ezt a szövetkeze­tet s lehetőleg vonják be a földbérlők szövet­kezelét is. Természetesen ehhez nagyobb ösz­szegü pénzkiutalást is kér. A javaslatot elfogadja. Perlaki György helyesli a javaslatnak azt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom