Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-14 / 35. szám

Egyes szám ára 16 korona Jmkesitöség és klodóhlva­als lUHesey-nlca 6. (Próféta­Miitú, I. emelet í.) Teleion ti—53. A .Steged* megjele­ni bétfő kitételével minden Cap. Egyei siáin ára 16 ko­NK. ElíBzetésI árak: Egy fctaaprn Szegeden 300, Buda­pesten é» vidéken 320 kor. Hirdetési árak: Félhasáboi 1 mm. 9, egy hasábon 16, más­fél hasábon 25 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább, Apró­hirdetés 8. kövér belükkel lé K. Szövegközti közlemények soronként 100 K. Njilllér, csa­ládi és orvosi blr 100 K. Több­szöri feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 február 14, SZERDA. 35-ik szám. iiamvazóra. Mindig az volt a véleményünk, hogy annál boldogabb egy erszág, minél hevesebbe' poli­tizál. Ezt az igazságot bizonyítja a haboru előtt való viág is, a mostani is. A háború előtt Franciaországban a radiológiai laboratórium, Anaioie Francé Íróasztala, Blériot hangárja érdekelte az embereket, Franciaország sokkal kevesebbet po'itizált, mint Görögország és Szerbia. Nímetoiszádban Röntgen, Siemens, Wundt, Ehrlich a unkája állt a közérdeklődés homlokterében, Anglia, Amerika egyetlen szor­gos ipartelep volt, a munkának egyetemes col­lege- i, — cs. k a Balkán politizált. De az többet, mint az egész többi világ együtt és sajnos, nagyobb sikerrel, mint aminőt remél­hetett, mert a keleti csóva lángra gyuitotta Európa nflhelyeit és laboratóriumait, amelyek­nek munkája ad:a a századeleli uj ember életé­nek éneimet és dicsőségét. A polnika győzött, megőrjítette és felborította az egétz világot és a luiura olyan válság elé jutóit, amil>ent a rfmt-i civilizáció elpusztulása óta nem ért meg Európa. Amit a tegnap története bizonyít, azt meg­erősíti a ma képe. Ma Európában majdnem m ndenütt tovább izzik az tmnertk lelkében a haboru gyújtotta poiitik i pokol és majdnem minden oiszag lejtőre jutó t, amelyen vagy las­san c. úszik lefelé, mint Frai cíaország, vagy megá'lithitatlanul gurul, mint Németország. Aránylagos nyugalom, megelégedettség, állandó erőoődés csak azokban a kis országokban van, amelyek teste nem ivódoit tele a háború toxin­jaival. Svájc, Hollaodia, Dania, Svédország, .Norvégia évek óta alig szerepelnek a minden­napos történetírásban, a sajtóban. Olyan keve­set h'llunk róluk, mintha nem is ezen a meg­átkozott bolygón lennének. Á'dott kis zugok, mert igazi emberi életet ma jóformán csak ben­nük lehet élni, hiszen ők tudnak olyan kenyeret adni a maguk népeinek, amely elég nagy, eleg puha és nincs se a maguk legyilkolt fiainak vérével, se rab-nemzetek verejtékevei dagasztva. Ami azt illeti, a kicsiség nekünk magyarok­nak is meg van adva hozzá, hogy ne a meg­őrült nem etek osztályába tartozzunk, amelyek­nek a hírével tele van a világ, hanem a nem em­legetett, a névtelenek k'özé, amelyek legalább befelé nyugodtan élik a maguk parány-életet. A legtöbben azt fogják erre mondani, hogy minden nyomorúságunknak az oka megkic&i­nyedésünk. A felelősségnek ez olyan eitolása, az önfeloldozásnak ez olyan gyerekes módja, amely nem tesz jóvá semmit, de a vezeklést még súlyosabbá és még hosszabbá teszi. Vég­elemzésben mindennek a háború az oka, de abból, hogy 1914-ben kitört a világháború a gbzság és az ostobaság munkaja nyomán, abból nem hövetkezik az, hogy nekünk magyarosnak 1923 ban egymás torkát kell szorongatnunk és egymás fejét bevernünk, — nem azért, mert a háborút elvesztettük, nem azért, mert annak törvényes ikrei, a forradalom és ellenforrada­. lom végig gázoltak rajtunk, hanem azért, mert mi, noha politikailag legiskolázottabb nemzete vagyunk Európának, egyénenként mindnyájan politikusoknak érezzük magunkat. Ha emberileg ez egyáltalán lehetséges lett volna, ebben a maradék országban 1918-ban egy tiz évre szóló általános és egyenlő politi­zálási tilalmat kellett volna kibocsátani. Persze nem rendőri és cenzori tilalmat, amik orvos­ságul rosszabbak a betegségnél, hanem orvosi felügyelet alá kellett volna helyezni minden embert, hogy tartózkodjék minden politikumtól, mint ahogy a súlyos betegnek tartózkodnia kell az alkoholtól és a nikotintól. Más itt ma sem segitene, mintha klinikai kezelés alá lehetne venni minden egyes embert, mert csak igy le­hetne véget vetni a politikai tömegmérgezés­nek, a gyülölei-toxin nrgyban való adagolásá­nak, az általános hisztériának és mindazokn k a patologikus tünet krek, amelyeket a haboru hozott ugyan, de amelyeknek ekk< ra virulen­ciájához a magyar szervezet speciális fogékony­sága kellett. Természetesen erről nem lehetett szó, mert hiszen hogy lehessen ott alulról p< linka-mente si tni a tömegeket, rhol felü rő ömlesztetlék be a politikát a hivatalokba, a közin ézmé­nyekbe, a vasúba, a poftáb , a fő skultkba és a kisisfcolákfr ? És hogy lehetne itt végre B) listára tenni a hivatalnok politikáját, mikor még ma is uj pártok alakításán tö ik a fejüket hiva­talos és nem híva alos politikusok, keltenként és hármankínt alhctvan egy „tábort"? Az utolsó két hét alatt legalább hét uj párt neve bukkant fel, — azt kell mondanunk, sajnos, ellenzéki pártoké, hozzá még liberális ellenzéki pártoké, amelyek az egyseges liberális front jegyében morzsolják S2ét az eddig, olyan, amilyen liberális egységet is. Mi liberális ellenzéki isp vagyunk és <pp ezért van jogunk megütközessel nézni ezt a kaotikus ellenzéki kavargást és ki is monda­nunk, hogy az az ország liberális közvélené­nyét nagy zavarba hozza éppen akkor, amikor évekig tartó ájulásából felocsúdott A liberális közvélemény, jmely epységts, nem érti, hogy miért nem egységes a nemzetgyűlési lib raliz ­trus? Svemé'yi ellentéteken nem múlhat a dolog, mert ilyenek csak ott merülhetnek fel, ahol a hatalmon osztoznak, a liberalizmus pedig ma nem hatalom, hanem üldözöttség. Eíví f Kentétek is csak hatalmon lévő pártot bonthatnak neg, mert gyakorlati politikusok, mig kisebbséget alkotnak, mint ellenzék, az összekötő pontokat látják maguk előtt, nem az akadémikus jelentőségű szétválasztó vonókat. Mi magyarázza tehát azt, hogy a lényegben egyet akaró ellenzéki politikusok ugy viselked­nek, mintha szolgálatot akarnának tenni annak a rendszernek, amelyet megdönteni legfőbb tö­rekvéslik? Ugyanaz a magyar átok érvényesül a vezér ellen, amely ránehezedik a tömegekre: az önmagáért való, a l'art pour l'art, a csak­azért-is politika. A farsangcsan kavargó pártalakulások hint­sék fejükre a józanító hideg hamut. A libera­lizmus mai gyakorlati programja adva van: ha koncentrálni kell, koncentráljuk mi a munkát, szemben azokkal, akik az indulatokat koncen­trálják és ha védelmi szövelseg ktll, legyen az enbert védő és magyart védő, de rangra, osztályra és felekezetre való különbség nélkül. Ha ebben minden liberális politikus egyetért, először ennek a programnak szerezzenek érvényt; összeveszni a győze'em után is ráérünk. Háborúra készül Törökország. A Times konstantinápolyi jelentése szerint elrendelték az 1920. évfolyam bevonulását. Brit forrásból eredő hir szerint a török parancsnok értesítette Nicholson angol tenger­nagyot, hogy a szmirnai kikötő bejáratánál el­helyezett aknák eltávolítására irányuló minden kísérletet casus bellinek Jog tekinteni. Konstantinápolyi jelentés szerint a tárgyalások, amelyek a szmirnai kikötőben levő szövetséges hadihajók parancsnokai és a törökök között voltak, a helyzet enyhülését eredményezték. A város nyugodt. Kemal Musztafa pasa oda­érkezett. Minden intézkedés megtörtént, hogy a kikötőben elöállható esetleges intézkedéseknek elejét vegyék. Török körökben formálisan megcáfolják azt a jelen ést, amely szerint ultimátumot nyújtottak volna át, mely a szövetséges hadihajóknak háromnapi haladékot ad a szmirnai kikötő el­hagyására, A tárgyalásokat folytatják. Megvan a remény, hogy békülékeny megoldást találnak. Izmed basa holnap délelőtt érkezik Konstanti­nápolyba. A brit kormány közölte a francia külügyminisztériummal, hogy a török delegáció vezetőit távirati uton felkérte, érvényesítsék be­folyásukat a béke fentartása érdekében. A brit kormány értesítette egyúttal Izmed basát, hogy változatlanul hajlandó a szövetségesek lausannei Súlyos incidensek a Ruhr-vidéken. javaslata alapján aláírni a békeszerződést. Kon­stantinápolyin az angol főbiztos Izmed basá­nak holnap adja át Curson üzenetét, amelyben felkéri őt, hogy szorgalmazza a haladéktalan döntést a béke szellemében. Angorában a helyzetet nyugodtan itélik meg. Minden eshetőségre megtörténtek az intézkedé­sek. A kormány meghagyta a hatóságoknak, hogy a kikötőkben kerüljenek el minden incidenst. Az Orient Radio jelenti: A román kormány változatlan élénkséggel folytatja a török dele­gációval való tárgyalásait, melyekben a békü­lékenység szelleme vezeti. A tárgyalások célja meggyőzni a törököket arról, hogy aránylag kevés, török részről hozott áldozat elégséges volna ahhoz, hogy Európa békéje helyreállíttas­sák. Bratianu miniszterelnök fogadta Izmed basát, a?után pedig tanácskozásra hivta össze Anglia, Olaszország és Franciaország bukaresti képviselőit, akikkel közölte az Izmeddcl foly­tatott megbeszélés eredményét. Diplomáciai körökben remélik, hogy Izmed Angorába való visszaérkezése után az ottani nemze'gyülésnek a lausannei értekezleten el nem intézett kér­dések megoldására tesz javaslatot. Minthogy a nagy hóesés következtében a Konstanzával való vasúti összeköttetés megszakadt, a török dele­gáció mindaddig Bukarestben marad, amig a vasúti közlekedést helyre nem állítják. A belgák kedden reggel megszállták Wéselt és Emerichet, ahol a Hollandiából érkező, vagy oda irányuló árukat ellenőrzik és elvámolják. A lumeni pályaudvaron a franciák ujabb tá­madásai következtében beszüntették a munkát. A Berliner Tagblatt esseni jelentése szerint már a folytatását várják azoknak a súlyos inci­denseknek, amelyek a franciák és belgáknak az étkezdések részéről való bojkottálása miatt teg­nap előállottak. A viszony a megszállók és a lakosság között mindjobban kiélesedik és a leg­rosszabbtól tartanak. Aachenből jelentik: A belgák- azon vannak, hogy a kifelé vezető távbeszélő vonalakat mind szétvágják, ugy hogy Aachen a külvilágtól tel­jesen el van szigetelve. Délután négy órakor Hollandiával és Düsseldorffal már nem volt összeköttetés. Essenből jelentik: A Rheinisch-Westhalische Zeitung megjelenését két hétre eltiltották és a lap házában őrséget helyeztek el. A Daily Mail külön tudósítója azt táviratozza Duisburgból, hogy az obstrukcionisták a leg­több ipari városban kemény leckében részesül­tek. A kereskedők bojkottja csak nagyon szór­ványosan nyilvánult meg. A Kaiserhof-szálloda személyzete megtagadta a franciák kiszolgálását, mire ezek az összes alkalmazottakat a szálloda igazgatójától kezdve a bérszolgákig kiűzték és saját szakácsnőjüket és szolgaszemélyzetűket állították be. Hasonló eljárást tanúsítottak a franciák más helyen is. Essenben belga katonák megkísérelték, hogy néhány bányából szenet szállítsanak el. A mun­kásokat bántalmazni kezdték és elkergették őket. Az egyik bányában a személyzet nyomban be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom