Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-13 / 34. szám

fenkesxIAség kladóhlva•ti *Nc«er-«"M (PróféUttáUó, L emelet 6.) Telelcw A ,S«eged" megjelebétf« kivételérel minden «•». Egyet szára Ara 16 korml BIMizeléat érak: F.gy köti.pta Szegeden 300, Budatutea é* vidéken 320 kor. Hirdetési érek : Félhosiboa 1 inm. 9, egy hasábon l'é, másfél hasábon 25 K. Szöveflkttit 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 8, kövér bellikkel 16 K. Szövegköztt kfiilemények soronként 100 K.Nyilttér, cs* ládl és orvosi hir 100 K. Többszöri feladásnál árengedmény. Egyes siám ára 16 korona. Szeged, 1923 február 13, KEDD. 34-ik szám. letargiából mindjárt tetterős aktivitásba ugrani nem könnyű. De annyit meg'ehet, annyit megtenni nemcsak joga, hanem kötelessége is a polgárságnak, hogy számonkérje képviselőitől azoknak cselekedeteit. Az a polgárság, amely hónap k óta nem hallotta képviselőjének szavát a parlamentben, de még csak azt sem olvashatta róla, hogy ott megjelent, kérdezze meg tőle: hol volt, mit csinált, teljesitette-e kötelességét, verekedett-e megbízóinak éidekeért? És akinek képviselője az „arany középutat" választotta hirtelen jobbrakanyarodással, azt idézze maga elé az ő választója, kérdezze meg tőle, miért vá'asztotta ezt az utat és mondja meg neki minden kétséget kizáróan, helyeeli-e, saját érdekébfn valónak tartja e ezt? Akinek képviselője tartózkodó magatartást mutat, amikor egységes, demokratikus, liberális front kiépítéséről van n6, az vegye elő a maga voksát és a voksadta jogára hivatkozva, kérdezze meg tőle: hogy meri erejét megtagadni a nagy munkától, hogy mer távolmaradni onnan, ahová mint katonát esküje szólítja? Ha pedig a kérdések nem kielégitőek, akkor a választóközönségnek csak egy megoldása lehet: megvonni bizalmát attól, aki a mandátumot nem azok érdekében akarja használni, akik őt azzal megtisztelték, hanem a magáéban. De minél gyorsabban, minél sürgősebben, mert az idő múlik és az urak már-már lassan azt kezdik hinni, hogy egyéni gusztusuk, pillanatnyi megfontolásaik és ki tudja még mi minden szerint igazodhatik politikai pártállásuk, parlamenti cselekvésük, meghallgatják egymás beszédeit, elolvassák a lapok politikai rovatait és konzekvensen megfeledkeznek arról, hogy van itt még egy harmadik tényező is: a választók. IV. évfolyam. A harmadik tényező. (6. /.) Egészen különös dolgokat ráihatni a matyar politikában. Bár ez a megállapiiás igazán nem bir az újszerűség himporával — külö nös dolgok történnek itt már évek óta —, ami azonban e rövid cikkben elmondandóknak aktualitást ad, az a baloldali látszólagos erjedés. A helyzet, mint erre már volt alkalmam rámutatni, a magyar parlamentben a következő: van egy reakciós-liberális kormánypárt és egy reakciós-liberális ellenzék. Hogy az erőknek ilyen csoportosítása nem természetes és nem is célszerű, az mindenki előtt világos kell, hogy legyen és ilyenformán minden erjedési mozgalmat, am»ly természetes kiforrást eredményezhet, örömmel kell fogadni. A mozgolódás azonban, amelyeta parlamenti baloldalon lathatunk — a kormányzópárt belső kérdéseit most figyelmen kivül hagyva — nem annyira erjedéshez, mint inkább gomolygáshoz hasonlít. Kiválnak emberek és egyesülnek emberek anélkül, hogy a kiválások vagy egyesülesek célját látni lehetne, anélkül, hogy a megmozdulásoknak elvi rugói lennének, anélkül, hogy a csoportosulásokat programmatikus erők hoznák létre. Ott volt elsőnek a bdo!daii pártok frakcióra töredezé e mindjárt a nemzetgyűlés összeü'ése után, ott volt kimondottan liberális politikusoknak egész idő alatt való szeparáltságban maradása, ott volt a pártonkivüli képviselők parlamenti csoportjának megalakulása és itt van végül most az uj liberális alakulásnak terve, amelynek útjába azonban látszólag akadályok állnak. Nem nagyon lehet firtatni egyének politikai akcióinak mozgató motívumait. Személyes okokat feltételezd nem szabad, szélesebb horizontú politikai koncepciókat az ember nem lát, nem tehet egyebet, minthogy értetlenül megáll és vár. Nem tehet egyebet a cikkíró és a politikai riporter. Vár és reméli, hogy lesz olyan pillanat, amelyben minden mozgás okát felismeri, minden mozgás célját világosan látja. De politikuson és cikkírón kivül mintha volna itt n.égegy tényező, amelyről, ugy látszik, divat lett sz utonbi időben megfeledkezni. És ez: a választó. Kortéziak ideje alatt ugyan keresik kegyeit, szava parancs, óhajtásai megfelebbezhetetlenek. Most ped g képviselői, akiket meghatározott mandátummal, körülirt programmal, félre nem érthető célokért küldött a nemzetgyűlésbe, mozognak, vagy nem mozogmk, csoportosulnak, szétválnak és újra egyesülnek, egy pillanatra sem hökkenve meg: vájjon amit tesznek, tetszik-e, vagy sem választóközönségüknek? És ez az, aminél meg kell ál.ni, még pedig nem is egy pillanatra. A választói jog nemcsak jog, hanem kötelesség is, legalább is kell, hogy az legyen minuen demokratikus államban. De amint a választói jog gyakorlása kötelesség, ugy kötelesség a politikai események figyelemmel kisérése, azoknak lehetőség szerint való befolyásolása, de mindenek fölött, mindenek előtt és mindenesetre a kerület képviselőjének irányítása, cselekedetének és szavainak ellenőrzése. A magyar po'itikának legnagyobb betegsége és legvégzetesebb tünete volt mindig a polgári tunyaság. A polgárság politikai érdeklődése nálunk általában kávéházi viccelődésekben, kártyaközben elejtett megjegyzésekben, politikai jelentéktelenségeknél való információszerzésben, vagy legjobb esetben nagyképű és üres fejtegetésekben merül ki. Sajnálatos dolog, de ugy van, hogy a szociáldemokraták részéről — Peyer Károly legutóbbi beszédére gondolok itt — kell elhangzania a szózatnak, amely az osztályöntudatra-ébredést, az öntudatos alapokon való tömörülést, a komoly politikai érdekek meglátását és céltudatos követését hirdeti a polgárságnak. Követelésnek ez talán egy kissé sok. Évtizedes Mozgolódások az (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az a mo. galom, amely napok óta maga felé terelte a politikai körök érdeklődését és amely a liberális pártok egy frontba való tömöritését tűzte ki maga elé célul, e pillanatban holtpontra jutott. A két oldalról elhangzott nyilatkozatok a tervezett párt egyes tényezői között ellentéteteket-támasztottak és ezek az ellentétek ma már kétségessé teszik az uj csoport létrejöttét. Giesswein Sándor, akinek az elnöki tisztséget szánták, ma elutazott a fővárosból és értesülésünk szerint csak pénteken tér vissza. Péntekig ugy vélik, tisztázódni fognak azok a körülmények, amelyeknek ma, ha nem is egész világosan, de céljuk m4gis gátolni a kibontakozást. ellenzéki oldalon. | Az elnöki tisztséget Giesswein hajlandó elfogadni, amennyiben ez az óhajtás az uj párt tagjai között egyöntetűen nyilvánul meg. Az alelnöki állást pedig a párt képviselőtagjai közül fogják valakivel betölteni. Giesswein kijelentette, hogy legszívesebben látná, ha ezt a -pozicíót Rassay Károly töltené be. Rassay Károly csatlakozása ma még teljesen bizonytalan. Rassay a maga részéről problematikusnak látja az uj párt megalakulását, azért várakozó állásponton van és noha Hegymegi Kiss Pál ma bejelentette a pártból való kilépését, pártját változatlanul fentartja, ami természetesen nem lehet akadálya egy ujabb fordulatnak a liberális front kiépítésinek munkájában. A franciák ujabb s; A közvetlen v?suti kapcsolat Essen és a meg nem szállott Németország közt tegnap es'e tiz órától kezdve ismét szabad, miután a franciák megszüntették a zárlatot. Sornhorstnál megengedték a német vasutasoknak, hogy kijavíthassák a felszakított síneket. Éjfélkor lépett életbe az a szankció, hogy nem szabad a megszállott területről szénátui és egyéb iparcikkeket kivinni Németországba. Két vonatot, amely acéllal volt megrakva és Remscheid felé indult, a franciák feltartóztattak. A hivatalos jelentésben a francia parancsnokság közli, hogy egyáltalán nem akadályozza a vasulforgalmat a Ruhr területre és onnan kifelé, aminek bizonysága, hogy 24 óra alatt 82 vonat fulott be a Ruhr-területre és 76 vonat hagyta el a megszállott területet. A Ruhr-vidéki valutakérdési tárgyalásokra rendkívül jellemző az, hogy a legutóbbi franciabelga tanácskozásról teljesen ellentmondó hírek kerültek forgalomba. Az Echo de Paris brüsszeli tudósítója szerint a franciák kívánsága, hogy á Ruhr-vidéken uj valuta hozassék forgalomba. A ftancia közélelmezési miniszter legutóbbi brüsszeli tartózkodása alkalmával Theunis belga miniszterelnökkel különösen erről a ponról nyilatkozott és praktikus javaslataival nagy hatást ért el. Ha a vasutakat is fel lehet használni egy kölcsön biztosítására, akkor még uj ellenőrzési rendszer biztosítását sem tartja alkalmasnak. Ezzel szemben a Journal megállapította, hogy tegnap itt francia részről ellenezték az uj valutát, mert a külföldön ezt ugy is magyarázhat* nák, hogy Franciaország a Rajna-medencét Westfáliával el akarja szakítani Németországtól. Belgiumban ellenben szükségesnek vélik az uj valutát és alighanem meg is valósítják. Számos lefoglalt szénvonatot állandóan gyüjEigoritott szankciói. tenek Weddauban és onnan Franciaországba, illetve Belgiumba küldik. Az elzáró őrségek jelenük, hogy csak igen kevés szénnel és más termékkel megtöltött vagont kíséreltek meg az elzárt területen átcsempészni, amely azt bizonyítja, hogy a németek lemondottak arról, hogy a meg nem szállott területre szenet küldjenek. A közönséges vonatok minden nehézség nélkül közlekednek. Tegnap a Ruhr-vidékre 82 tehervonat futott be és 76 ment ki. Három szenes bárkát indítanak naponta Strasszburgba. Eddig 130 szenes bárkát foglaltak le. Az esseni kereskedők és vendéglősök testületei egyhangúlag elhatározták, hogy a megszálló cs8patok hozzátartozóinak többé semmiféle áru*, illetve ételnemüt nem szolgáltatnak ki. Az esseni főpolgármesterhez intézett átiratában Fournier tábornok közölte, hogy annak következtében, hogy a sz.'n és egyéb anyagok szállítása a megszálló csapatok számára késedelmet szenvedett, az ő parancsnoksága alatt álló csapatrészek parancsot kaptak, hogy maguk gondoskodjanak magukról, ha meg a közrendre nézve kár háramlanék is. Számos tiszt követelte a gyógyszerészek nemzeti szövetségének esseni raktárából gyógyszer és egyéb betegápolási cikkek kiszolgáltatását, midőn ezek a kérést elutasították, a franciák letartóztatással fenyegetődztek. A magánéletbe és a polgári lakosság orvossággal való ellátásába való ilyen beavatkozás ellen az illetékes francia hatóságnál tiltakozást emeltek. Degoutte tábornok tegnap Párisban a hadügyminiszterrel, utána pedig Foch tábornokkal tanácskozott. Délután fogadta öt a köztársaság elnöke s azután másfél órahosszat a hadügyminiszter jelenlétébed tanácskozott Poincaréval. Degoutte tegnap este vissza utazott Düssel, dorfba.