Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-23 / 17. szám

í ország csak ily feltételek mellett hajlandó kiadni azoknak a zálogoknak a jövedelmét, amelyek most kezében vannak. A közönség körében nagy feltűnést keltett a Daily Afű//-nak az a cikke, amely rámutat arra, hogy nagy veszély fenyegeti a britt ipart, ha Anglia megtagadja közreműködését a franciák Ruhr-vidéki akciójában. Az ipari és kereskedelmi érdekeltek azon a nézeten vannak, hogyha sikerül a német szenet és a francia vasat társítani, Franciaország és Németország együttesen kizárólagos urai lesznek a világ acéliparának. Washingtoni jelentés szerint a szenátus ellenzéki köreiben azt tervezik, hogy visszahívják Boydent a jóvátételi bizottságból. Ennek elérésére határozati javaslatot nyújtottak be a szenátusba épugy, mint az amerikai csapatoknak a Rajnától való visszahívásánál történt. A Malin tegnapi számában düsseldorfi táviratot közöl, mely szerint iMünslerből nagy német csapatmozdulatokról jönnek hirek. A münsteri állomáson katonaszállitó vonatokat állítanak össze és hadianyagokat rakodnak fel. Arról is tud a Matin, hogy Münsterben tegnapelőtt Ludendorf jelenlétében katonai gyakorlatok voltak. A lap szerkesztősége a hadügyminisztériumhoz fordult felvilágosításért, ahol azt mondták, hogy az egyetlen hadmozdulat, melyet a német csapatok a Ruhr-terület közelében a legutóbbi napokban végeztek, visszavonulás volt a német birodalom belseje felé. Októbrista párt alakult. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Vasárnap este Budapesten uj párt alakult, ugyanis Nagy Vincének a Berinkey-kormány volt belügyminiszterének lakásán bizalmas értekezlet volt, melyen Balla Aladár, gróf Batthyány Tivadar, Buza Barna és politikai irányuk számos más tagja vett részt,akik nem nemzetgyűlési képviselők. Résztvett azonban ezen a megbeszélésen két nemzetgyüláéi képviselő is, de a fővárosi sajtónak ezidoszerint csak annyit állt módjában megállapítani, hogy mindkét képviselő a Rassaypárt tagja, azonban még nevüket nem sikerült meg'udni. A „Szeged" tudósítójának abszolút megbízható és legjobban értesült helyen sikerült megtudnia, hogy a két képviselő csak egy, Nagy Ernő és ő sem lépett be az uj pártba. Az uj párt neve Kossuth-néppárt lesz és még ezen a hélen nyilvánosságra is hozza programját. Rassay és az uj párt. Az újonnan alakult Kossuth-néppárt, hir szerint, a parlamentben a Rassay-párttal akart együtt dolgozni, azonbin ez a reményük, mint estére kiderült, nem valósul meg, mert Rassay Károly, a párt elnöke nemcsak hogy nem hajlandó velük együtt dolgozni, hanem az uj alakulást a mai politikai konstellációban egyenesen károsnak tarja. < Ezzel kapc olatban Rassay Károly a következő nyilatkozatot tette: — En ezt az álakulást csak a napilapokból ismerem. Ugy látszik, hogy ez az alakulás az oktobrista-politika pártja akar lenni. Hogy vannak-e tagjai között olyan képviselők, akik az én pártomnak is tagjai, azt nem hinném, de ha lennének, ugy azok az én pártomból bizonyára ki fognak lépni. Sohasem csináltam titkot abból, hogy egy októbrista alakulás nemcsak szükségtelen, hanem egyenesen káros az egység szempontjából A mi kötelességünk az, hogy a polgári és munkástársadalmat demokratikusan egy táborba tömörítsük az uralomra jutott reakció politikája ellen. Én tehát nem az októbristákat kell hogy képviseljem, hanem a polgári demokrácia programját. Ugy látom, hogy személyes tekinteteknek vetik alá az elveket azok, akik a rehabilitációt fontosabbnak tartják az elvekért folytatott harcoknál. Nem kétséges, hogy az októberi szerep ők lehettek becsületes és tizzteletre méltó törekvésüek, de nem vitás, hogy a közelmúlt sikertelen politikája nem lehet alkalmas arra, hogy ezt a tömörülést előmozdítsa. Minthogy egyetlen célom, hogy a reakció által széttagolt polgárságot és munkásságot tömöritsem, természetes, hogy szembeszállók minden olyan törekvéssel, amely ezt a munkát akadályozhatja. Meggyorsul a földbirtokreform tempója. Néhány héttel ezelőtt ismét felütötte fejét az elégületlenség a Nagyatádi Szabó István és a vele együtt háttérbe szorult kisgazdák között. Számbeli minoritásuk mindig éreztette rájuk nézve kellemetlen hatását, de az utóbbi hetekben, amikor a vidékről érkezett jelentések a földreform végrehajtásával kapcsolatos sérelmeket feltárták es választóik elégedetlensége is nyilvánvalóvá lett emiatt, Szijj Bálint vezérlete alatt mindinkább ellenzéki hangulat ütötte fel fejét közöttük. A kisgazdák többször, bár nem hivatalos formában, közölték sérelmeiket az illetékes helyeken, de a válasz mindig elodázó volt. Végül is abban állapodtak meg, hogy memorandummal fordulnak a kormányhoz, amelyben leszögezik követeléseiket, amelyekhez még a kenyértörés veszélyével számolva is ragaszkodnak. A kisgazdák a néppel szemben a kormányzó po'itikának minden ódiumát kénytelen viselni, amit a kormány mögött álló munkápárti többség nem méltányol eléggé, nem méltányolja, hogy a koaliciónélküli kormány stabilis többségét tulajdonképen a kisgazdák szerezték meg. Ezért eltökélték a kisgazdák, hogy követelik a kormánynak kisgazda irányba való átformálását, mert az ő engedékenységüknek nem szabad odáig terjedni, hogy az agrárérdekek háttérbe szorulhassanak. A kisgazdák közölték illetékes körökkel, hogy vagy belátják követeléseik jogosságát, vagy kénytelenek lesznek otthagyni a kormánypártot és középen elhelyezkedve folytatják harcukat a kisagrár érdekekért. A kisgazdák mozgalma komoly megfontolásra késztette az egységes pártot, tekintettel arra, hogy az egységes pártnak 140 tagja van és miután az ellenzéken 82 képviselő ül, egy 39 —40 tagu csoport kiválása megingatná a kormány pozícióját. Ennek a megfontolása vezette a kormányt arra, hogy engedjen a kisgazdák kérésének. — Gróf Bethlen István a memorandum szerkesztőit szerdán délelőtt kihallgatáson fogadja és hirek szerint két követelésüket máris hajlandó teljesíteni és pedig: a földreform novelldris uton való gyorsabb végrehajtását és a kisüstökön való szeszfőzés megkönnyítését. Bizonyos, hogy Bethlen hajlandósága nagyban növeli a kisgazda-mozgalom leszerelésének esélyeit, de tekintetbe véve, hogy a kisgazdák mozgalma mögött nem kizárólag a földreform körüli sérelmek szerepelnek, kérdéses, hogy a kisgazdák megváltoztatják-e intranzigens álláspontjukat. Korányi ós a magyar hadisarc. Báró Korányi Frigyes, aki a magyar kormányt a párisi nagykövetek tanácsa előtt a jóvátéteii és államadóssági tárgyalásokon meghatalmazott miniszterként képviseli, vasárnap reggel Budapestre érkezeit. Korányi vasárnap délelőtt gróf Bethlen István miniszterelnökkel, majd Kállay pénzügyminiszterrel és Daruváry külügyminiszterrel tárgyalt, illetve a jóvátételi ügyekről referált. Báró Korányi Frigyes visszaérkezése a magyar jóvátétel ügyének semmiféle ujabb fejle: ményével nem áll összeköttetésben Korányi semmiféle konkrétummal még nem számolt be, a helyzet még teljesen változatlan, annál is inkább, merf a jóvátételi bizottságot teljesen leköti a francia-német helyzet. „ . . Beavatott helyen ugy tudják, hogy Korányi hazaérkezése szoros kapcsolatban van a párisi követség betöltésével is, melynek ő a jelöltje. Korányi Frigyes e kérdésről tárgyalásokat folytat a miniszterelnökkel s ha a tárgyalások eredményre vezetnek, akkor a megbízatást vállalni is fogja. Hangsúlyozzák azonban, hogy Korányi állását a párisi követség élén csak akkor foglalja el véglegesen, ha a jóvátétel körüli miszszióját befejezte. Értekezlet népjóléti kérdésékről. A miniszterelnökségen ma délelőtt gróf Bethlen István elnöklésével a miniszterközi bizottság fontos értekezletet tartott, amelyen a szakminiszlerek közül Vass József népjóléti és Valko Lajos kereskedelemügyi miniszterek vettek részt és akiknek ügykörét a tárgyalás alá vett kérdések elsősorban érintették. Az értekezlet délután három órakor ért véget. Utána Vass József közölte, hogy a ma délelőtti tanácskozáson a megoldásra váró szociális Jellegű törvényhozási kérdéseket vitatták meg. Egymásután tárgyalták le a munkásbiztositásra, a sztrájkügyre, a munkanélküliségre, a népegészségügyre és az egyéb szociális kérdésekre vonatkozó anyagot. A miniszter egyébként közölte, hogy a munkásbiztositás reformjára vonatkozó uj törvényjavaslatát február hó folyamán nyújtja be a nemzetgyűlés elé s annak letárgyalása a földmivelésügyi miniszter javaslatai után fog megtörténni. A bankvezérek párisi utja. Több vasárnapi lapban olyan közlés jelent meg, hogy Ullmann Adolf és Walder Qyula párisi utjuk alkalmából ötvenmillió frankos állami kölcsön utjaií óhajtják egyengetni. Ezekre a hírekre illetékes helyen megállapítják, hogy a két bankvezér u'ja semmiféle állami kölcsön ügyével kapcsolatban nincs és hogy ők kizárólag saját ügyükben járnak külföldön. A londoni követ a walesi hercegnél. Szapáry László gróf londoni m. kir. követet a walesi herceg magánkihallgatáson fogadta. A kihallgatás hosszabb ideig tartott és a herceg igen élénken érdeklődött Magyarország helyzete iránt. Kijelentette, hogy a legmelegebb rokonszenvet érzi Magyarország iránt, ahol nagyatyja VII. Eduárd király annak idején, mint walesi herceg olyan otthonosan érezte magát. Szapárynak alkalma volt számos anekdótát feleleveníteni Eduárddal való találkozásából és a herceg végül kijelentette, hogy nagyon örülne, ha alkalma volna Magyarország földjét és népét megismerni. Nyilatkozat. A mai napon a következő levelet küldöttem Tirts Béla csendörezredes és vitéz Csenkey Géza őrnagy urakhoz: 1923 január 21. Méltóságos Tirts Béla m. kir. csendőrezredes és vitéz Csenkey Géza m. kir. honvédőrnagy uraknak Szeged. A Szegedi Uj Nemzedék 1923. évi január hó 18-iki számában dr. Kelemen Béla ny/miniszternek a nyílttéri rovatban megjelent közleményében Méltóságod, illetve Nagyságod aláírásával ellátott, dr. Kelemen Bélához cimí yett levelet olvastam, amely szerint dr. Kelemen j. Béla Önöket velem szemben lovagias eljárásra | kérte fel. Önök azonban a m. kir. 9. hgy. ezred becsületügyi választmánya véleményének kikérése után arra a megállapodásra jutottak, hogy miután a lovagias üggyel „szorosan öszszefüggő előzmények birói útra tereitettekaz ügy lovagias elintézésre nem alkalmas s ez alapon a megbízást felüknek visszaadták. Miután nem voltam abban a szerencsés helyzetben, hogy akár magam, akár megbizottaim utján a tényállás tisztázásához hozzájárulhattam volna, bocsássák meg nekem Uraim, hogy dr. Kelemen Béla és a közöttem lenforgó lovagias ügyről a magam részéről felvilágosítást nyújtsak a következőkben: Önöknek az a megállapítása, hogy az ügy lovagias eljárásra nem alkalmas, teljesen korrekt. De ez nem az én, hanem dr. Kelemen Béla magatartásából származik, mert ugyanő volt az, aki a Szeged 1922 december 31. számában megjelent s önmagára nézve sértőnek tartott közleményemért a bírósághoz fordult a Szeged, 1923 január 4-iki számában közzétett nyilatkozata szerint. A birosághoz fordulni s ; ugyanabban az ügyben lovagias elégtételt kérni, ! tényleg nem egyeztethető össze a lovagiasság szellemével. De lovagias eljárásra azért sem terelhette volna dr. Kelemen Béla ezt az ügyet, mert neki lovagias elégtétel kérési képessége még 1919 junius 19-én megszűnt Megszűnt, mert történelmi könyvének 285-ik oldalán önmaga irja, hogy én őt - véleményem szerint indokoltan — súlyosan megsértettem. E hü tényállásra tehát itt kell különösen utalnom akkor, amikor Önöknek nagybecsű figyelmét felhívom arra, hogy dr. Kelemen Béla sértéseim tudomásul vétele dacára a 24 órák tömeges eltelte után mai napig sem kért tőlem lovagias elégtételt Fogadják uraim legőszintébb tiszteletem nyilvánítását. Dr. Szakáts József, Ügyvéd, nemzetgyűlési képviseld.