Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-23 / 17. szám

Szeged, 1923 január 10. SZEGED Megszüntetik a városi kereskedelmi (A Szeged tudósítójától.) A polgármester hétfőn reggel Budapestre utazott, hogy a fogadalmi templom továbbépítése ügyében elvezesse a város katolikus lakosságának küldöttségét azokra az illetékes helyekre, ahol áldozhatnak valamit Szeged város régi fogadalmának beváltásához. Hétfőn ennek következtében elárvult a közigazgatási A tanács összeült ugyan, de a tanácskozás menetén nagyon megérzett a gazda hiánya, de meglátszott rajta más is. Balogh Károly már nem jelent meg a hétfői tanácsülésen. Mint ismeretes, a polgármester saját kérelmére február elsejével felmenti öt a pénzügyi osztály vezetése alól és a katonaügyi osztály vezetésével bizza meg. Mivel azonban február elsejéig még éppen tiz nap van hátra és a város pénzügyeit ezideig „ még Balogh Károly intézi, távolmaradása sokak szemében feltűnt, mert hiszen halkszavu jegyzője: dr. Gera József, aki elreferálta a pénzügyi aktákat, alig hallható fülbegyónásával nem köthette le a tanács szertekalandozó figyelmét. Került azért néhány fontosabb kérdés is napirendre, azonban döntés fölöttük nem történt, mert a tanács nem akar, vagy nem mer a polgármester távollétében a súlyosabb természetű ügyekben állást foglalni. J< halálraítélt iskola. A hétfői ülés legfontosabb aktáját dr. Gaál Endre kulturtanácsnok hozta be, csak ugy mezítlábasán, azaz előadói ivre rö: zite*t javaslat nélkül. Ismét a városi felsőkereskedelmi iskola megszüntetéséről volt szó, a kultuszminiszter szigorú leiratával kapcsolatban. A miniszter ugyanis arról értesiti a tanácsot, hogy a városi felsókereskedelni iskola tanárainak állami segélyezését beszünteti, mert az iskola további fentartására semmi szükség nincs. A déli országrészek elszakítása következtében annyira megcsappant ugyanis Szegeden a kereskedelmibe Járó diákok száma, hogy az állami felsőkereskedelmi iskola untig elég. Az állampénztárra úgyis súlyos terhek nehezednek, tehát semmi értelme sincs annak, hogy ezeket a fölösleges kiadásokat még inkább növeljék. Föltiivja a miniszter a város tanácsát, hogy a városi felsőkereskedelmi iskola tanári állásait legkésőbb a folyó tanév végén szüntesse meg. A városi kereskedelmi iskola problémája nem uj keletű. Már régen foglalkoztatja a tanácsot ez a kérdés, de mindé/ideig alkalmas megoldást nem találtak, mert az isaola tanárainak máshol való elhelyezése színié lehetetlen, egyszerű elbocsátásuk ódiumát pedig senki sem vállalhatja magára. A kultuszminiszter erélyes hangú leirata éppen ezért végleges döntésre kényszerili a tanácsot. Végleges megoldást azonban hétfőn sem talállak, csak terven, remények és illúziók röpködtek a tanácsteremben. A kullurszenátornak például az a terve, hogy a halálraítélt iskola tanárait a női felsőkereskedelmi iskolában kellene elhelyezni. Turóczy Mihály főügyész véleménye szerint azonban a tanárok között több olyan is van, akiktől már régen szabadulni akar a város. Neveket a világért sem emlit. A többiek elhelyezéséről azonban föltétlenül gondoskodnia kell a városnak. A tanács végül is abban állapodott meg, hogy a kultuszminiszter kívánságát teljesiti, a városi felsőkereskedelmi iskolát a tanév végével megszünteti, a tanárok ügyében pedig ugy határozott a tanács, hogy majd akkor határoz, ha a polgármester is "hazajön. A „Fi-fi" ós a fifikus tanács. — Itt van aztán még egy súlyos akta — szólt Qaál szenátor. — Palágyi Lajos hárommillió segélyl kér a várostól abban az esetben, ha az éjszakai előadásokat betiltják. — De a főkapitány engedélyezte — szólt közbe a főügyész — és amint hallom, a Fi-fi szereplőit bundába öltözteti ezu an a direktor. Különben is olyan nagy rekláttot csaptakennek a Fi-finek, hogy muszáj legközelebb megné ni. A nagytata titokzatosan mosolygott, ő már látta, az elnöklő polgármesterhelyettes pedig lemondóan legyintett, mondván: Mi már nyugodtan megnézhetjük, mert hát izé, mi már ugy sem igen pirulunk el tőle Gaál szenátor szerint ez a darab tulajdonképen olyan rossz, hogy abban az esetben, ha nem lázonglak volna miatlf, már magáiói is lekerült volna az éjszakai előadások műsoráról. Majd, csak ugy mellékesen, megemlítette, hogy a színigazgató hétfőn reggel ujabb beadványt adott át neki, amelyben arra kéri a tanácsot, hogy a segély kérését terjessze a közgyűlés elé. 0 megvárja a közgyűlés határozatát és ha megfelelő segélyt kap a várostól, hajlandó beszüntetni az éjjeli előadásokat, a Fi-fit pedig a közgyűlésig nem is adja elő. Abban az esetben azonban, ha a város közönsége nem ad megfelelő segélyl, kény telen továbbra is ezzel az általa is lenézett eszközzel biztosítani a szinház működését. — Várjuk meg evvel is a polgármestert, volt a tanács egyaangu veleménye, majd ismét arról az ármányos Fi firől beszéltek. A kullurszenátor maga elárulta, hogy az egé?z ügyet két különböző üzleti érdek összeütközése váltotta ki. Beszélt állítólag valami keresztény egyesület nőtagjaival, akik látták a darabot és megbotránkoztak, de nem a darab fölött, hanem a betiltás miatt. Megígérte különben Gaál Endre azt is, hogy legközelebb összeírja azoknak a keresztényeknek a névsorát, akik igen jól mulattak a Fi fi előadásán A fifika még sokáig tartott a Fi-fi körül, de a szép téli napsugár, no meg az ebédidő elérkezése egvenként elcsalogatia a tanácsurakat a füstös tanácsteremből. Y I VMT A természetbeni járandóságok skálája a kereseti adóhoz. (A Szeged tudósítójától) Egy lépéssel megint előbbre jutottunk «z uj kereseti adótörvény végrehajtásában Szegeden. A táros tanácsa megállapította a természetbeni illetmények pénzbeli értékét, amely a rendes készpénzilletményekkel együtt a kereseti adó alapját képezik. A városi tanács által megállapított áalányösszegek a magánszolgálatban álló alkalmazótokra (tisztviselők, munkások, cselédek) vonatkoznak és a városi hatóság hirdetmény utján hozta a mai napon a közönség tudomasára a jövedelem bevallásához alapul szolgáló értéktanfát. A városi tanács egy hold föld egyenértékéül két métermázsa buzüt állapított meg Egy mé termázsa búzát 11,000, rozsot 7500 teneerit 7000, korpát 4500 korona értékben számol a város. A hsztjárandóságokat a kereseti adó szempontjából a következő ériékben kell átszámítani: Nulláshszt 160, főzőliszt 140 és kenyérliszt 120 korona kilogrammonkint. A sóilletményt a mindenkori hatósági áron, a tüzelő anyag ellátást havi ezer koronában, a ruházatot évi 30000 koronában, a tehentartást darabonkint 60 000 komában, a sertéstartást évi 2000 koronában, a vincellérek, kapások mustjárandóságát az októberi mustárak szerint kell átszámítani A szalonna kilóját 800, a tej literjét 45 korenás átlagos árban értékelte a tanács. Rendkivül érdekes és széles rétegeket érint a cselédek általában az élelmezéssel ellátolt alkalmazottak jövedelmének értékmegállapítása. A város tanácsa a 15 évnél fiatalabb házi és mezőgazdasági cselédek élelmezései havi f OO koronában, a 15 évnél idősebbeket havi 6000 koronában értékelte. Ehhez hozzáadódik a háztartási alkalmazottak fizetése és ez képezi a kereseti adó alapját. Az egyéb alkalmazottak élelmezési tarifája a következő: Inas 6000, neve'őnő 12.000, soffőr, művezető 12.000, éjjeli mulatók alkalmazottai 12 000 korona havonkint. A cigányprímások tányérozásából eredő jövedelem átalányösszegét napi száz koronában, a többi zenészekét napi 50 koronában állapították mee A borravalóból eredő jövedelem főpincétekriél 24 000, éthrodóknál 18.000, pincéreknél 12.000, borfiuknál 6000 korona értékben számítandó havonta. Véleményünk szerint ez a jövedelemskála kissé magas. A házmesterek kapupénzátalányát havonkint és lakónkint 50 koronában állapította meg a város tanácsa. A munkaadók e szerint a skála szerint tartoznak alkalmazottaik, cselédeik jövedelmét bevallani és kereseti adójunat befizetni. A városi adóhivatalnak figyekmmel kell kisérni a természetbeni illetmények helyi forgalmi ér ékében beálló emelkedéseket, vagy csökkenéseket. Ha ezek az emelkedések általánosak és olyan méretűek, hogy alapot nyújtanak az átalányösszegeknek legalább egy adófokozattal való felemelésére, vagy csökkentésére, akkor az erre irányuló eljárást haladéktalanul meg kell indítani. Általában szólni kell végre a kereseti adóval kapcsolatosan a várost közelről érdeklő kötelességekről és jogokról is. A kereseti adó egész jövedelme a várost illeti meg. Az adó alapja általában a megelőző évben elért tiszta jövedelem, amelynek mértékét a törvény kétféle módon állapítja meg: az adóalapnak a város szerint évenkint meghatározott százalékában, vagy a törvényben megállapított adófélelekben. Ha a város szükségletei az öt százalékos kulcs mellett nem lennének fedezhetők, a kivételes adókulcs a pénzügyminiszter engedélye mellett tiz százatékig felemelhető. A kivételes kulcsot a költségvetés tárgya'á akor állapítja meg a város. Ez a kulcs rendszerint nem lehet magasabb öt százaléknál. Az adó kivetését minden januárban a pénzügyigazgató rág kezdi meg és pedig utasiija a városi adóhivatalt, hogy az adózókat január 25. és 31-ike között szólít a fel a bevallási ivek kitöl'ésére és benyu tísára. A város köteles a bevallásra kötelezetteknek február hó első napjaiban egy bevallási ivet kézbesíteni, ameyet a város március 5-ig terjeszt fel a pénzügy igazgatósághoz. Aki bevallását az előirt határidőben be nem adja, vagy bevallásából adókö'eles foglalkozást kihagy, a kivetés során megállapított adó 25 százalékát fizeti büntetés fejében. A kereseti adó alapját első fokon évenként a . pénzügyigazgatóság állapítja meg. A pénzügyI ig?zgatóság megküldi a városnak a lajstromba | foglalt adóalapot és utasítja, hogy a kiszámított ! adóalap után az általános kereseti adót vesse \ ki Ha a pénzügyigazgatóság valamely adózó j terhére az összeitásban kitüntetett adóalapnál alacsonyabb ?dóa!apot állapitól meg, pz ellen : a város 30 napon belül felebbezésseí élhet. A városi adóhivatal a kivetett adóról fizetési meghagyással minden adózót köteles értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a kivetés ellen a fizetési meghagyás kézbedtését követő 30 nap alatt az adófelszómlamlási bizottsághoz felebbezhet és hoay a felebbezést a pénzügyigazgatósághoz kell beadni. Nyilvánvaló, hogy a városi adóhivatal teendői a kereseti adó kezelése miatt rendkívül megszaporodik. Ennélfogva a város tanácsa felhívta az adóügyi tanácsi ügyosztályt, hogy az adóhivatal személyzetére, illetve szervezetére vonatkozólag javaslatát tegye meg. A kereseti adót a munkaadó vonja le az alkalmazott fizetéséből. A munkaadó köte'es a levont adót a levonás napját köveiő hónapnak 15 ig napjáig a városi adóhivatalnál befizetni és az illetményjegyzék mindkét példányát ugyanott beszolgáltatni. Az adó befizetése postatakarékpénztár utján is teljesíthető. A befizetés alkalmával szükséges illetményjegyzéket indigópapir használatával a munkaadó két példányban tartozik kiállítani. A Szegeden és ugyanazon vállalatnál dolgozó alkalmazottakról egy közös illrtményjegyzéüet kell készíteni, mig az itt dolgozó, de más lakóhellyel biró alkalmazottakról lakóhelyük szerint külön jegyzéket kell készíteni. » v>i > > •tnjuwLfuui Szovjetcsapatok a tengerszorosoknál. Belgrádba az a hir jött Athénből és a belgrádi újságok szenzációs formában közlik, hoev a tengerszorosok mentén erős szovjetcsopatok szállottak partrá, amelyek szükség esetén Trá c'ába"a_ törökök mellett fognak harcolni a görögök ellen. Egvelöre nem lehet tudni rni szoruf. gbÓ' 3 Wr még megerősitésTe Lausannei jelentések szerint u«y látszik hn«xv a béke megkötése most már rövidesen Sörténlk Lehetséges, hogy erre már kélháfom nfo tTv,va SSSA ,a Párisban X3 terv a britt delegáció hozzájárulásával találkozik. i,fuAdaPief^n(. emelik a színészek gázsiig o,udaP?8ti színigazgatók és a színészek közötti tárgyalás a kölcsönös belátás jegyében Sile'A ""igazgatók koncedálták a mai nehéz megélhetési viszonyokat s belementek jL 90 "ázalékig terjedő arányos fize'ésjavilásba. Hogy a színházak ezt a súlyos terhet részben is fedezhessék, kénytelenek lesznek 20 százalékos helyáremelést életbeléptetni.