Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-21 / 16. szám

Szeged, 1 '23 januá- 21. 5 Z 8 O B D 3 Az uj nyugati háború. „Eddig a passziv teljesítés politikáját folytatta a német nép, most következik az akliv nemteljesítés politikája" — állapította meg Cuno kancellár képviselőházi beszédében, amellyel bejelentette a német népnek a francia imperializmus támadását. Eddig szenvedve, nyomorogva, véres izzadtsággal preselte ki a nemzettest a milliárdokat magából, hogy teljesitse a lehetetlen jóvátételi tartozásokat, — most dacosan és kényszerű bátorsággal jelenti ki, hogy teljesítőképessége határa elérkezett és jóvátételt fizetni nem tud. A külső tekintetre nyugodt Németország, amelynek minden egyes ipartelepe ma még teljesítőképességének maximumával dolgozik, — a francia előretörést, mely szén- és vastermelésének kétharmadától; fosztja meg, ugy fogadta, mint a végzet rég várt es elkerülhetetlen csapásit, amelyen a háború következményeként amugyis tul kell esni. A francia militarizmus m zgósitásával és előretörésével szemben Németország csak erkölcsi mozgósítást tudott kifejteni. A leigázott, fegyvertelenné tett német nép erkölcsileg mozgósította összes törzseit. Eltűntek a dél- és íszak német törzsek közötti évszázados ellentétek, — a polgári pártok és szociáldemokraták, a monarchisták és kommunisták belső harca elUlt. A néimt egység ünnepévé vált a hires berlini január hó 14-iki tiltakozó népgyü és, amelyen félmillió ember Bismarck-szobra körül tiltakozott a francia erőszak ellen fedetlen fővel, fegyvertelen kézzel, a német himnuszszal ajakán. A francia példa bizonyítja, hogy háborúhoz nem szükséges okvetlenül két hadviselő fél. Elég, ha csak az egyik vifcel hadat s végrehajija a másikon, a nem védekezőn, háborús akaratát. Senki előtt sem lehet kétséges, hogy Németország és Franciaország ma háborúban állanak. Ha emberéletre egyelőre nem is, mégis egy nemzet életére megy a játék. A jog helyébe katonai erő lépett, ellenséges terüle ek katonai megszállása, gyárak, bányák lefoglalása, ingó vagyonok elkobzása, ellenséges alattvalók letartóztatása jelzi, hogy legalább is az egyik hadviselő fél komolyan veszi a háborút. Francia részről ennek sz uj háborúnak külső diplomáciai és belső poli ikai előkészítése mesteri ügyességgel történt. A régi ántánt konstelláció erre a célra nem volt többé alkalmas. Uj, megbízható szövetségesekről kellett gondoskodni, 6kik a jóvátétel' bizottságban többségi határozatot biztosítsanak a francia akaratnak és támogassák hadműveleti téren is a francia politikát. A régebbi hivatalos olasz politika hajlott az angol álláspont felé s a jóvátétel kérdésében Anglia és Olaszország együtt haladt. Ezt az irányzatot csak egy színleg forradalmi uj irányzattal lehetett leküzdeni. Németország közvéleménye meg van győződve, hogy Poincaré segítette uralomra Mussolinit és a fascista forradalmat. A francia diplomácia anyagi és erkölcsi eiejével diadalmaskodni is tudott az olasz fascizmus. Természetes, hogy hatalomra ju va, külpolitikájában Mussolini hiven csatlakozik Poincaré politikájához. A fascizmus a francia és jugoszláviai ellenszenv szitásával tudott tömegeket megmozgatni, s mihelyt a kormányszék Mussolini számára megürült, a fascista külpolitika szorosan áll Franciaország mögött, kérlelhetetlen a németekkel szembe", s francia kívánságra barátságot mutat Jugoszlávia felé is. A f.scista szfinxnek ilyeten megfejtése számunkra nagy kiábrándulást jelent, nyilván ki is józanít bennünket az olasz fascizmus imádatából, de bizonyos, hogy Franciaország ezzel erős szövetségest kapott uj nagy háborújához. Ahhoz a háborúhoz, amelyről a szélső-jobboldali Daudet azt irja, hogy Németország teljes feldarabolását és XIV. Lajos birodalma régi határainak visszaállítását fogja eredményül hozni. A francia belső politikai helyzet is igazolja, hogy uj háború indult meg nyugaton. A politikai pártok között helyre állott a béke, a szocialisták és polgári pártok békéje teljessé váll, s az egész nemzet egységesen felkészült a belső politika terén, hogy támogassa kormányát sorsdöntő elhatározásában. Mi szegény háboruviselt nemzedék már megtanultuk, hogy minden háború kezdetén kibékülnek a politikai pártok, elül a pártharc, meri csak békében engedhetik meg maguknak a politikusok a kíméletlen parlamenti háborút. Bármily különösen hangzik is, ha egy nemzet belső életében nagyhirtelen teljes politikai béke áll helyre, ott háború készül. A francia sajtó éveken keresztül folytatott következetes munkájf megérlelte erre a háborúra a közhangulatot. A francia szel'emi életen, irodalmon és művészeten az úgynevezett ujklaszszicizmus uralkodik, mely öntudatosan éleszti Franciaország klasszikus korának emlékeit. A francia szellemi élet klasszikus kora, amelyhez Corneille, Moliere és Racine alkotásai fűződnek, egyúttal a Bourbonok nagy hódításainak és a francia világirodalom megalapításának kora volt, s ma Franciaországban túlontúl sokat emlékeznek XIV. Lajosra, korára, birodalmára és hódításaira. A francia hadsereg újból megindult kelet felé, mint már oly sokszor a történelem folyamán. De e hadsereg barbár pompája tankokkal, hatalmas ágyukkal, repülőgépekkel, gépfegyverekkel éles ellentétben van a megszállott Ruhr-vidék civilizált pompájával, hol a láthatárt a gyárkémények erdeje födi el, ahol a tankokat lihegő gőzgépek, emelőrudak, kohók és hámorok fogadják. Ezzel a fegyverzettel veszi fel Németország az uj háborúját. Kertész Béla dr. A Kelet békéje. Lausanneból jelentik: Beavatott körökben élénk megbeszélés tárgya a békeszerződés tervezete, amelyet ma Párisban előkészítenek. A legnagyobb érdeklődést természetesen az egyes kiíebb államok tanúsítják, amelyeket hivatalosan nem hivtak meg', de azért szemlélőket küldtek Lausanneba. akik kivanjágaíkat memorandumok és nyilatkozatok formájában hozzák a konferencia tudomására. Elterjedt hirek szerint a békeszerződés néhány Egyiptomra vonalkozó záradékot is tartalmaz. A 15. cikkelyben TörökO'Szág lemond jogairól az uj határon tul és ezzel elismeri Egyiptom függetlenségét. Törökország ezzel az egyiptomi monarchiát is elismeri. Szudánról, illetve az arra vonatkozó angololasz szerződésről a békeszerződésben nem történik intézkedés. Törökország azonban valószínűleg ellenezni fogja Egyiptom függetlenségének elismerését. A törökök Egyiptom függetlenségét csak a lausannei szerződés aláirasával akarják hatályba léptetni. Egyiptomi monarchia elismerése Fusd' prokamációjának alapján szintén komoly nehézségekbe fog ütközni, mert a törö. köknek az a nézetük, hogy a hatalmak nem illetékesek arra, hogy egy független allamnak királvt adjanak. Lausanneból jelentik: Az amnesztia kérdése még függőben van. Törökország tudvalevőleg 150 embert nem részesítene amnesztiaban Kijelentette azonban, hogy ezeket halálbüntetéssel nem fogják sújtani. Franciaország állítólag megtagadta az amnesztia végrehajtását a i>ya maiain An^olország azonban az amnesztiát kiterjeszti Egyiptomra, Indiára, stb. amennyiben a vádlottak, vagy a már elitélt egyének dolga összefüggésben van a "török üggyel. Zaglul basának nem fognak megkegyelmezni. Az indiai szabadságmozgalom vezetőinek a dolga bizonytalan, mert ők indiai nacionalistákként léptek fel, egyúttal azonban a törökök híveinek is vallják magukat. Kelettráciából jelentik, hogy a helyzet ott igen fenyegetően alakult. A görög csapatok létszáma mintegy 7('.000. A Marica jobb partja mentén görög előőrsöket állítottak fel. Elkerülhetetlennek látszik a törökökkel való összeütközés. Engedélyezte a kerületi főkapitány a Fi-fi előadását (A Szeged tudósítójától.) A Fi-fi betiltása ügyében ma döntő fordulat történt. Mint ismeretes, dr. Bottka Sándor rendőrfőkapitány betiltó végzése felebbezés folytán dr. Szalay József kerületi rendőrfőkapitány elé került, aki a betiltó határozatot megsemmisítette és uj határozat hozatalára utasította az államrendőrség főkapitányát. A kerületi főkapitány döntését rendkívüli érdeklődés előzte meg. Emlékezetes még, hogy Budapesten a Fi-fi betiltása után külön rendőri bemutatót tartottak a darabból, amelyen az ország összes kerületi főkapitányai részivettek. A kerü eti főkapitányok ekkor egyértelműen azt az álláspontot foglalták el, hogy a Fi-fi előadható és a budapesti rendőrség engedélyezte is a darab további előadását. Nyilvánvaló tehát, hogy dr. Szalay József döntése sem lehetett más, ] mint a betiltó végzés megsemmisítése, mert | ellenkező esetben önmagát és az ország összes • kerületi főkapitányát cáfolta volna meg. Dr. Szalay József azonban minden áramlattal szembehelyezkedve konzekvens maradt és ma délelőtt a Fi-fi és a Csókpilulák elolvasása után elsősorban is azt állapította meg, hogy az államrendőrség jogilag és formailag hibásan ítélkezett, mert a színigazgatót e tárgyban jegyzőkönyvileg ki sem hallgatták. A kerületi rendőrfőkapitány most arra utasította az államrendőrséget, hogy a színigazgató kihallgatása és rendes tárgyalás megejtése után hozzon az ügyben uj határozatot. Addig is a szóban forgó darabok előadhatók. Ma este mégis elmaradt a Fi-fi előadása, de nem a betiltás, hanem Viola Margit betegsége miatt. Palágyi Lajos megnyugvással vette tudomásul dr. Szalay József határozatát, annyira, hogy a jövő hét szombatjára ismét a Fi-fit tűzte ki éjjeli előadásul. Az elemi népoktatás szomorú eredménye. (i4 Szeged tudósítójától.) A város iskolaviszonyai néhány év óta nagyon szomorú képet mutatnak. A háború alatt az elemi iskolák nagy részéből katonakórház lett, a megmaradt iskolaépületekben pedig nem volt annyi tanterem, hogy az iskolájuktól megfosztott városrészek tanulóit olyan intenziven taníthatták volna, mint a békeévekben. A háború befejezése után sem igen javult a helyzet. A lefoglalt iskolaépületek csak nagyon lassan kerültek vissza eredeti rendeltetésük szolgálatába, a tanítás folytonosságát minduntalan megzavarták a különböző szénés egyéb szünetek, az egyetem is komplikálta az elemi oktatás kérdését és igy nem lehet csodálkozni azon, ha olyan tünetek merülnek fel, amelyek gondolkodóba ejthetnek mindenkit, aki törődik, vagy akinek törődnie kell a népneveléssel. Ilyen szomorú tünetre mutat rá a következő átirat is, amelyet Prelogg József, a kegyesrendi főgimnázium igazgató]-) intézett a községi iskolaszék elnökéhez, Gaál Endre dr. kulturtanácsnokhoz : „A középiskolák első osztályaiba minősitő felvételi vizsgálatokon szerzett szomorú tapasztalataim — mondja az átirat — arra késztetnek, hogy az iskolaszék szíves figyelmét az említett vizsgálatok eredménytelenségére felhívjam, hogy módot találjon az eredménytelenség okai' nak megszüntetésére. A felvételi vizsgálatok tárgya: helyes is értelmes olvasás és írás, a magyar nyelvtan elemei, a négy alapmüvelet, az egyszeregy is fejszámolás. LMint rendkívül sajnálatos tényt kell felemlitenem, hogy ezeken a felvételi vizsgálatokon a negyedik elemi osztályban mindenből kitűnő osztályzatot nyert tanulók is általában rendkívül gyarló készültséget árulnak el és ha a vizsgáló bizottság tagjai a V. K. M. idevágó rendeletét a kivánt szigorúsággal hajtanák végre, a középiskolákba, mint kielégítő előkészültséget tanúsító tanuló, alig juthatna fel tizenöt, husz. A tanulók túlnyomó része nem ismeri a mondatrészeket, képtelen azokat egy mondatban még irányítás mellett is felismerni; nem ismeri a beszédrészeket, sőt akad olyan is, aki azt állítja, hogy ezekről soha sem hallott. És ilyen anyaggal kell nekünk a középiskola első osztályát megkezdenünk, ilyen tudással indul neki a kegyelemből megfelelőnek minősített tanuló a latin nyelv tanulásának ... Csak természetes, hogy a tanári testület szinte lehetetlen feladat előtt áll és.csak hónapok múlva, folytonos testet, lelket ölő fáradtság után sikerül annyit elérnünk, hogy a kis gimnazista megtudja különböztetni a mondatrészeket, a beszédrészeket, felismeri az egyes és többesszám közötti különbséget, megtanulja ragozni az igét. Ilyen elemekkel kell nekünk küzdenünk, mielőtt a latin nyelv intenzív tanítását megkezdhetnénk. Ezen tarthatatlan helyzet szanálása végett azt a tiszteletteljes kérést terjesztem elő, hogy az iskolaszék találjon valami módot arra, hogy az elemi népiskolák negyedik osztályaiban az osztályvezető tanítók tartsák szem előtt a felvételi vizsgálatok követelményeit és tőlük telhetőleg mozdítsák elő a középiskolába beírat-