Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-19 / 14. szám

Iván belügyminiszter mai nyilatkozata felé for­dult, amely szerint az operettszínház merénylői ellen nemcsak a birói eljárást indíttatja meg a belügyminiszter, hanem folyamatba teszi ellenük az inteindlási eljárást is. A parlament folyosóján élénken tárgyalták a képviselők ezt a nyilatkozatot, amely valóságos konsternációt idézett elő a politikusok között. Különösen ellenzéki körökben vannak ellene az internálási eljárásnak. Az ellenzéki képviselők ugyanis azt hiszik, hogy a belügyminiszter ez­zel az intézkedésével szankcionálni akarja az internálási rendeletet és hangulatot akar mel­lette kelteni az által, hogy ime, nemcsak balra, hanem jobbra is lesújt vele. Az ellenzéknek az S Z B O E D Szeged, 1923 január 16. a felfogása, hogy az internálást mindenképen meg kell szüntetni, akárki ellen irányul is. A nemzetgyűlés ma délutáni ülésén különben majdnem befejeződött az indemnitás általános vitája, amennyiben a szónokok nagy része, bár sokan voltak feliratkozva, vagy nem voltak je­len, vagy az ülés utolsó negyedórájában letö­rölték nevüket a tábláról, ame'yen igy már csak néhány név szerepel. Mivel Hegymegi Kiss Pál nem hajlandó elállni beszédéiek elmondásától, az indemnitás vitáját nem lehetett berekeszteni, sőt valószínű, hogy holnap még többen is fel­iratkoznak és igy a vita az egész hetet le­foglalja. Elkapkodták a -bélyegsorozatokat. A Petőfi-bélyegsorozat 10, 15, 25, 40 és 50 koronás bélyegekből áll, tehát összesen 140 korona névértékű. A posta 280 koronáért áru­sította a sorozatot. A többlet ár jótékony célt szolgál. A bélyegek különböző Petőfi jelenete­ket ábrázolnak, igy a Talpra Magyart, a seges­vári csatajelenetet, a János vitézből a griff­madár-jelenetet és végül egy Petőfi-mellszobrot. A Petőfi-sorozatokat a főposta kijáratánál már 7—800 koronáért árusították az emberek, ami kétség'elenül nagy visszatetszést szült vá­rosszerte. Általában kevésnek bizonyult az ezer sorozat Petőfi-bélyeg és azt hisszük, hogy 5000 sorozat lenne szükséges a szegedi közönség kielégítésére. Kérdést intézlünk illetékes helyre, hogy várható-e ujabb sorozatok érkezése Sze­gedre, de kijelentették nekünk, hogy teljes bé­lyegsorozatot többé mir nem árusítanak. Teg­nap délután öt órakor bezárták az árusítóhely üvegablakát, mert ekkorra az összes bélyegek elfogytak. Ma megérkeztek Szegedre a 10 és 25 koro­nás Petőfi-bélyegek, amelyeket korlátlan meny­nyiségben hoznak forgalomba a rendes áron. Ezek a bélyegek levelezőlapra és levelekre is felhasználhatók. A Petőfi-bélyegsororalok külföldön is nagy kelendőségnek örvendenek. A külföldi árusítás ! monopóliumát értesülésünk szerint a HADRÖÁ | kapta meg a kormánytól. (A Szeged tudósítójától.) A lapok nem pub­likálták, szinte a nyilvánosság teljes kizárásá­val történt, hogy tegnap reggel 8 órakor meg­kezdték Szegeden a Petőfi-bélyegsorozatok áru­sítását. A postatakarékpénztár budapesti vezér­igazgatósága ezer darab Petőfi-bélyegsorozatot küldött le Szegedre, de ma már egyetlen soro­zatot sem lehet belőle kapni. Hogy történt, mint történt? Minden beha­rangozás, minden hirdetés harci lármája nél­kül is megneszelte tegnap a közönség, hogy Petőfi-bélyegeket árusítanak a főposta ajánlott­levél osztályán. Az árusítás reggel 8 órakor kezdődött meg s a közönség valósággal meg­rohamozta a pénztárablakot. A vonatkozó mi­niszteri rendelet érielmében a bélyegeket meg­felelő ellenőrzés mellett árusították, mert egy sorozatnál senki sem vásárolhatott többet. Min­den egyes vevő nevét és lakását feljegyezték és bizony előfordult, hogy többen megkísérelték sorozatuk megduplázását, ami azonban nem si­került, mert ha a nevét megtalálták a névjegy­zékben, ugy az illetőt elutasították és nem ad­tak ki részére ujabb sorozatot. Az elégedetlenkedők, akiknek már bélyeg nem jutott, mégis azt beszélik, hogy egyesek kijátszották az ellenőrzést, mert idegeneket, vagy inasaikat küldték a pénztárhoz és mindig más név alatt vásároltattak maguknak bélyeg­sorozatokat. Annyit azonban mégis sikerült elérni, hogy a tömeges spekulációt megakadályoztak. Csöndes ülé A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az indemnitási vita folytatása előtt Daruvdry Géza igazságügy miniszter szólal fel. — Néhány nappal ezelőtt súlyos \{ád hangzott el az igazságszolgáltatás ellen. Györki Imre képviselő beszédében a bíróságot azzal a ki­jelentéssel illette, hogy az igazságszolgáltatásban megkezdődött a pártoskodás és hogy a bíróság ítéletét felülről irányítják. Ezek alapján a kép­viselő ur követelte, hogy a gyorsított eljárás során hozott ítéleteket revidiálják és az emigrá­ciókat likvidálják. Alaptalannak tartja ezeket a vádakat. (Gaál^ Gaszton: A bíróság minden gyanún felül Nem revidiálják a gyorsított ítéleteket. Daruváry Géza: Györki képviselőnek az a kívánsága, hogy a gyorsított eljárás során hozott ítéleteket revidiálják, minden erkölcsi alapot nélkülöz. Lakó Imre szólal fel ezután. Beszédének elején kijelenti, hogy pártonkívüli létére elfogadja az indemnitást. A kisüstök kérdésével foglal­kozva utal arra, hogy már Wekerle pénzügy­minisztersége alatt hangsúlyozta nagyatádi Szabó István, hogy milyen fontos ennek a kérdésnek elintézése. (Csontos Imre: Ha nem adja meg a pénzügyminiszter, valamennyien itthagyjuk.) Lakó: Egyszer már adni kell valamit a kis­gazdáknak is. Határozati javaslatot nyújt be. Utasítsa a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert a kisüstök kérdésének rendeleti uton való meg­oldására és ebből a célból tizenöt napon belül terjesszen be jelentést a nemzetgyűlésnek. (Meskó Zoltán: Ezt még a kormánypárt is megszavazza.) Lakó: Sürgeti a házhelyek kiutalását. Kéri a Ház minden egyes tagját, kapcsolják ki a személyes kérdést az általános vitából és kezd­jék meg már egyszer komolyan az alkotó munkát a nemzet érdekében. Ezután VŰSS József népjóléti miniszter emel­kedik szólásra. Kijelenti, hogy most jutott a képviselőházi naplónak az a része a kezébe, amelyben Hegymegi Kiss Pál interpellálja a belügyminisztert. Az interpelláló képviselő ki­jelentette, hogy a zalaszentgróti kerületben mindenféle ígéretekkel elhalmozták a választó­polgárokat a választás alatt. Ezzel szemben kénytelen megállapítani, hogy senki semmiféle Ígéretet nem tett magánszemélyeknek, sem másnak. Alkotó munkátI Ezután Benedek János szólal fel. Magáévá teszi Lakó Imre felfogását a kisüstök kérdésé­ben. Kéri a Házat, csatlakozzék Lakó ama fel­hívásához, hogy minden előtt az alkotó munkát tartsák szem előtt a képviselők. A forradalom elvesztett háborúnak volt a következménye. (Szomjas: A bacillusokat kell felelősségre vonni.) A jelenlegi irányzatot hibáztatja. Minden bajért a zsidóságot okolják. Faj szerint disztingválni nem lehet. Ma a zsidókérdés — szerinte — magyar kérdés, a magyar faj fennmaradásának kérdése. A zsidókérdés ma már nem kelevénye a nemzet testének, senkisem nyúlhat hozzá anélkül, hogy ne ártson vele. (Buday: Mi más­kép tudjuk.) Ö nem azért ragaszkodik a zsidók­hoz, mert nagyon szereti őket, hanem mert "a zsidók annyira beleléptek a nemzet testébe, hogy nem lehet őket ugy kezelni, mint sokan szeret­nék. (Buday: Látjuk.) Ifjúság — tévúton — revolverrel. A Fővárosi Operettszínháznál történteket nagyon sajnálja. (Csontos: Az az orfeum-ügy.) Nem orfeum az, hanem szinház. Nagyon saj­nálja azt az ifjúságot, amelyet igy tévútra vezetnek. Nem okolja őket, hanem sajnálja, azokat okolja, akik igy felbujtották őket. Nem tartja jó keresztényeknek azokat, akik Magyar­országot igy irányítják. Ezért nem is bízik ben­nük. Fegyver másnak a kezében nem lehet, csak annak, aki a kormány végrehajtó hatalma. A konstruktiv és destruktív megkülönböztetést elitéli. A nép se szereti az ilyen latin szavakat, mindig valami gyanúsat lát bennük. A főváros politikájával foglalkozik. A liberális éra alatt alkottak, tehát ők voltak a konstruktivek. (Viczián: De a számlát most kell fizetni.) El­itéli-Gömbös fajvédelmi politikáját. Az indem­nitást nem szavazza meg. Bugyi Antal: Minden embernek tudni és látni kell, hogy csak gazdasági regenerálással tudunk talpraállni. Ha azt vizsgáljuk, hogy meddig emelkedhetik a buza ára, ugy találjuk, hogy az aranyparitásig emelkedhetik, sőt a fölé is, mert a mi búzánk árát csak a külföldről importált búzával lehet letörni. A kiviteli illeték­nek oly magasra szabása csak az ellenkezőjét hozta meg, amit vártak tőle. Ha a kiviteli ille­téket eltörlik, a kenyérliszt ára is lejebb száll. A természetbeni ellátást helyteleníti. Felhívja a kormány figyelmét a müutak építésére. Az uzsorabiróságok Ítéletei. Bugyi: Az uzsorabiróság és az árvizsgáló­bizottság — szerinte — gyakran túllő a célon. Az uzsorabiróság elé kilencven százalékban kis­exisztenciák kerültek. Az ipar támogatásáról beszél. Meg kell adni a lehetőségét annak, hogy a kisiparosok árubeszerzési szövetkezeteket alapítsanak, hogy olcsóbban jussanak nyers­anyagokhoz. Szabó Imre: A költségvetést nélkülözzük. Helytelennek tartja az anélkül való kormányzást. A mai labilis helyzetet a költségvetés hiányára igyekszik visszavezetni. Követeli népjóléti intéz­mények létesítését. Hangsúlyozza, hogy a túl­oldaltól mindig a szocialisták programját kérik. Ha azt meg akarják ismerni, vegyék elő a határozati javaslatokat, amelyeket a szociál­demokrata párt benyújtott s fogadják el őket, akkor ismerni fogják programját. Legalább a lakáskérdésben benyújtott határozataikat fogadja el a kormány, mert csak igy lehet segíteni a súlyos lakásínségen. Hosszasan bírálja a kor­mány politikáját. Kifogásolja, hogy a kormány több mint hetven interpellációra nem adott választ. Elnök: Az interpellációkra adandó választ az elnökség tartja nyilván. Ezután az ülést félbe­szakítja és délután négy óráig felfüggeszti. A nemzetgyűlés délutáni ülését egynegyed $ órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Szabó Imre folytatja beszédét. A túloldal sokszor felszólította a szociáldemokrata pártot, hogy nemzetközi összeköttetéseiket használják fel a haza javára, akkor kiérdemlik a nemzet háláját. Kijelenti, hogy ők nem azért dolgoznak a magyar népért, hogy a nemzet háláját ki­érdemeljék, ők magáért a magyar nemzetért dolgoznak. (Helyeslés a jobboldalon: Ha igy volna, akkor nagyon szép volna) Legyen vége már a mostani állapotoknak. Hisz vége van már a háborúnak. Ne akarjanak mindig erre hivatkozni. (Dabasi Halász Móric: Dehogy van vége.) Legalább is a puskaropogásnak vége van, ha még a háborús szellem uralkodik is. Fel­sorolja a szakszervezeteket ért sérelmeket. Embervédelem és — fajvédelem. Szabó Imre: Statisztikai adatokat olvas fel a népszaporodásról. Megállapítja, hog/ az ember­védelem az egyetlen helyes fajvédelem. Hely­teleníti a túlzott élelmiszerkivitelt. Sürgeti a munkásbizlositó pénztár autonómiáját. A hadi­rokkantak, özvegyek és árvák illetményeinek j felemelését követeli. Ha másképen nem lehet rajtuk segíteni, rokkantadót kell kivetni. A hidi­árvákat helyezzék el otthonokban és gondos­kodjanak neveltetésükről. Az állam szolgáltassa ki ingyen a művégtagokat, állitsa vissza a plasztikai intézetet, mely díjtalanul álljon ren­delkezésére a rokkantaknak. Az indemnitást nem szavazza meg. Az elnök megteszi előterjesztéseit. Napirendi indítványa szerint a legközelebbi ülés holnap, január 19 én délelőtt 10 órakor lesz, melyen folytatják az indemnitás általános vitáját. A mai ülés 8 órakor ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom