Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-28 / 22. szám

Egyes szám ára 16 korona. •Mrkesttöség és ktsdóhlvo­«!: Kölcsey-utca 6. (Próféta­nifló, I. emelet 6.) Telefon U—SS. A .Szeged" megjele­lik hétfő kitételével minden lap. Egyes szám ára 16 ko­rosa. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 260, Buda­»«tlen és vidéken 280 kor. Hirdetési árak: Fclhasábon 1 mm. 9, egy hasábon 16, más­fél hasábon 25 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 8, kövér betűkkel 16 ft. Szövegközi! közlemények soronként 100 K. Nyllttér, csa­ládi és orvosi hir 100 K. Több­szöri feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 január 28, VASÁRNAP. 22-ik szám. Juste tnilieu. Mondhatnánk úgyis, hogy középút, de ez aka­ratlanul is egy rosszmájú Iréfát juttatna eszünkbe. Egy irodalmi szalonban beszélgetnek egy ismert, sőt nagyon ismert magyar iróról s amikor össze­vesznek azon, hogy talentum-e, vagy antitalen­tum, valaki igy vet veget a vitának: — Az igazság iit is a középen van. Ez az ember, hogy ugy mondjam, igazi középtehetség. — Hogy-hogy? — Tudniillik se nem nagy lángész, se nem kis szamár. Arról a középutról akarván elmélkedni, ame­lyet a kormány hetek óta hol közvetve, hol köz­vetlenül egyre hangsúlyozottabban hi det pro­gramjának, nem akarunk ebbő: az anekdotából kiindulni. Mi hisszük, hogy a kormány komo­lyan szeretne ezen a középúton járni, nemcsak az ország végre talán jól felismert érdekében, hanem a magáéban is s erről jutott eszünkbe az orleanista királysíg államférfiainak, Guizot­nak és Thiersnek a kormányzati ideálja, a juste milieu, a Horácius arany középutjának politikai elvvé való emelése. Sohse csináltunk belőle titkot, hogy 821 billió papirmárka a német jóvátétel. A jóvátételi bizottság tegnapi határozata értelmében a mult évi május 6-án kido'gozott fizetési terv lép most érvénybe. Ez a terv a jóvátételi összeget 6600 millió font sterlingben, tehát a font mai állása mellett 821 billió 700 milliárd papirmárkában állapította meg. Párisban elismerik, hogy a helyzet, amelyben jelenleg Franciaország és Németország van, voltaképen hadviselés harcok nélkül. A Ruhr-vidéken tegnap nyugalom uralkodott. Hir szerint Rómából olasz mérnökök keltek útra a Ruhr-medencébe. Düs­seldorfi jelentés szerint a német vasutasok fel­tépték a vasúti síneket és a vidéket elvágták a fővonalak forgalmától. Hivatalosan jelentik Párisból, hogy a jóvá­tételi bizottság a következő határozatot hozta: 1. A német kormány január 13-iki nyilatkoza­tával semmissé tette a moratórium tárgyában 1922 november 14-ikén előterjesztett kérelmét. A német kormány eljárása folytán tárgytalanná vált kérelem ügyében nem lehet határozatot hozni, ennélfogva az 1921 május 5-iki fizetési tervezet 1923 január elseje óta érvénybe lépett. _ _ a mi : 2. A bizottság megállapítja Németország általános liberálisTelfögásühk szerint Is ez ma az egyet-T mulasztását Franciaországgal szemben fennálló len kivezető ut az általános felfordulásrió], amely nemcsak nem ért véget a forradalmi időkkel, de bizonyos irányokban nagyobb lett. Középút kell, amely nem ismer szélsőségét se jobbra, se balra, — ehhez nem fér kétség s a magunk részéről azzal is tisztában vagyunk, hogy ez a legnehezebb ut egy olyan ország­ban, ahol a háború kitörése óta mindig szélső­ségen labdáztak a nem et sorsával. Mi termé­szetesnek tartjuk a^t, hogy a vulkán lassan hül ki s nem ismerjük magunkat olyan fegy Ime­zett népnek a magyar történelemből, hogy itt már általános lelki megbékülést várhatnánk. Leh tnek szélsőséges hangulatok az országban s ezeknek a hangulatoknak 1 hetnek szélsősé­ges kifejezői a nemzetgyűlésben — ez nem örvendetes dolog, de magában még nem is ka­tasztrófáiis. A parlamentek természetét éppen az adja meg, hogy bennük, mint egy bűvös csészében, a meggyőződéseknek a legkülönbö­zőbb szinü és erejű vegyületei keverednek ös-ze. Azonban más a társadalom és a belőle kike­rült parlament és más a kormány. A parlament­ben a legnagyobb szélsőségek vívhatnak elvi harcokat és jobb, ha ott tombolják ki magukat az indulatok, mintha a parlamenten kivül, utcá­kon, korcsmákban és színházakban ütköznek össze, — de csak akkor, ha a kormány fölibe emelkedvén a pártok haicainak, csakugyan a középúton jár és lerázza magáról azoknak a politikai elemeknek a koloncát, amelyen az elméleti középutról mindig a jobboldali szaka­dék felé rángatják. A kormány állandóan hangoztatja is, hogy ezen a középúton kiván haladni, sőt havonkint legalább egyszer felhiv minden igaz hazafit, hogy támogassa ebbeli törekvéseiben és a par­lament egyetlen ülésszakán sem mulasztja el a miniszterelnök, hogy ne szólítaná fel az ellen­zéki pártokat az együttműködésre, hogy azután együtt haladhassanak a középúton. De mikor azután az ellenzéki pártok vezetői közelednek, hogy a kinyújtott békejobbot megragadják, egy­„ szerre visszavonja azt és mereven visszautasít minden közeledést, ami valóban előmozdíthatná a juste milieu elvének a megvalósítását, ns azt is kell látnunk, hogy a nagyszerű parlamenti beszédek után, melyek oly élesen fordulnak szembe a szélsőségekkel, a kormány éppen ezekkel a szélsőséges pártokkal tárgyal és azo­kat támogatja minden erejéből. Mást cselekszik a kormány, mint amit mond, igy azután megint elérkeztünk ahhoz az anek­dotához, ahonnan nem akartunk kiindulni, de félünk, hogy azzal a csattanós befejezéssel \\ fog végződni a mai rezsim is. kötelezettsége tekintetében és ezt tudomására hozza az érdekelt hatalmaknak. A bizottság egyértelműen átiratot szövegezett meg, amellyel a német kormányt erről a dön éséiől értesíti. Római jelentés szerint megerősítik, hogy Mussolini Párisban óvatos démarsot té'etett a Ruhr-vidék megszállása következtében. Mussolini főleg amellett foglalt állást, hogy a megszállást ne terjesszek ki minden határon tu'. Mussolini ezzel egyidejűleg Berlinben érdeklődött, hogy milyen előzékenységet ludna Németország tanú­sítani. Terve abban áll, hogy Franciaország és Anglia között megegyezés jöjjön létre, hogy azután Berlinben az án'ánt közös lépéseket tehessen. , Dr. Seypel szövelségi kancellár dr. Grünber­ger külügyminiszter és Eichoff párisi osztrák követ kíséretében ma délelőtt látogatást tett Poincaré francia miniszterelnöknél. A birodalmi kormány tegnap délután minisz­tertanácsot tartott, amelyen foglalkoztak a franciák Ruhr-vidéki akciójával szemben teendő ujabb intézkedésekkel.. Azt hiszik, hogy a francia kormány az akció második részét a Ruhr-vidék teljes elvágásával fogja megkezdeni. A német birodalmi kormány meg van győződve, hogy a Ruhr-vidéki lakosság és a hivatalnokok támoga­tásává megfelelő ellenintézkedéseket tehet. Schreyer svájci szövetségi elnök a forgalomba került híresztelések kapcsán kijelentette, hogy Svájc egyelőre nem mozgósít, de megtesz minden előkészületet rá, mert nem teheti ki magát váratlan eseményeknek. Mint a német lapok jelentik, a lakosság iz­galma a régi megszállott területen és a Ruhr­vidéken a franciák és a belgák magatartása következtében a legmagasabb fokra hágott. Duisburgban a belga csapatok kivont fegyver­rel léptek fel az alkalmazottak ellen, akik elöl­járóik letartóztatása miatt tüntettek. Koblenzben kihirdették az ostromállapotot. Koblenzben a parancsnoki hatáskört ma dél­ben az amerikaiak átadták a franciáknak. Az esseni rendőrfőnök a francia parancs­noknak arra a felhívására, hogy a rendőrség közegeit vonja vissza a francia.őrség mögé, ha a lakosságot már nem kép.-sek visszatartani, azt válaszolta, hogy a német rendőrség soha sem enged meg szabad kilövést a francia csapatok­nak német honfitársai ellen. Az esseni kereskedők testülete, az iparosok, vandéglősök és a szakszervezetek képviselői nyilvánosságra hozzák, hogy má:ól kezdve meg­tagadják áruk, ételek és italok kiszolgáltatását a francia vagy belga katonai és polgári sze­mélyek részére, mert a megszálló hadsereg be­vásárlásai az árukészleteket jelentős módon csökkentették és az árakat felverték. A párisi lapok jelentése szerint Kreuzn3chban, amint az Trierben is történt, a nacionalista tüntetések miatt elrendelték az ostromállapotot. A Prager Tagblatt szerint az égeri kerületben vasárnapra tiltakozó gyűlést hívtak össze a Ruhr­vidék megszállása ellen. A gyűlést a hatóságok betiltották. Komotauban, Ksrlsbcdban és más német városokban is megtiltották az összehívott tiltakozó gyűlések megtartását. A pénzügyminiszter Ítélkezik önmaga felett. (i4 Szeged tudósítójától.) A Pesti Tőzsde leg­utóbbi száméban Kállay Tibor pénzügyminisz­ter Vázsonyi Vilmos egy cikkére válaszolva érdekes megállapításokat tesz ez uj adókkal, különösen az uj kereseti adótörvénnyel kapcso­latosan. Én elismerem és tudom, — irja Kállay — hogy az uj adóreformnak a megvalósítása és hogy általában azok az intézkedések, amelyek szükségesek az államháztartás helyzetének helyre­állítása céljából, sok kényelmetlenséggel járnak végrehajtásukban az egyes emberekre, hogy kapcsolódhatik a reform megvalósításához sok olyan apróság, amelv hogy ugy mondjam elke­serítik néha az emberek életét. Ilyen apró ne­hézségekről, ilyen apró bajokról van szó akkor is, amikor a kereseti adónál kötelező könyv­vezetésről beszélünk. A könyvvezetés könnyítésével kapcsolatban a következőkei helyezi kilátásba a pénzügyminiszter: — Ki van mondva a végrehajtási utasításban az is, hogy a pénzügyigazgatóság az adózók indokolt kérelmére saját hatáskörében is fel­mentheti öt az adóztatás céljaira szolgáló könyv­vezetés kötelezettsége alól, akkor, ha a kisebb terjedelemben folytatott foglalkozás természete olyan, hogy abban rendesen könyveket vezetni nem lehet. Például kisforgalmú kovácsműhely, mészárosüzlet stb. Szóval olyan esetekben, ami­kor az illető egész üzlete, egész foglalkozásá­nak menete olyan, hogy célszerűen nem köte­lezhető könyvvezetésre, ez alól felmentést adunk. Felmen h tő továbbá a könyvvezetés alól az is, aki hiányos iskolai képzettségénél fogva még ezeket az egyszerű könyveket sem képes vezetni és ha az üzlet terjedelme és forgalma olyan kicsiny, hogy tulajdonosát nem lehet arra kö­telezni, hogy segéderőt alkalmazzon maga mel­lett, aki helyette a könyveket vezeti. Végül fel­mentést nyernek mindazok, akik már amúgy is vezetnek rendes üzleti könyveket, amelyek az adókivetés céljaira szükséges adatok megállapí­tására alkalmasak. Nem fogunk tehát ragasz­kodni a felállított sémához, ha már az illetőnek vannak könyvei, amelyek céljainkra alkalmasak. Továbbmenőleg azt is kimondjuk, hogy a pénz­ügyigazgatóságok saját hatáskörükben * könnyí­téseket, illetve változásokat tehetnek a könyvek vezetése tekintetében a végrehajtási utasításban előirt sémákon és az adózók kérelmére a fel­tétlenül szükséges mértékben könnyítéseket ad­hatnak, vagy a foglalkozás természetének meg­felelőbb és a nyereség megállapítására alkal­masabb könyvek vezetését is elrendelhetik. A könyvvezetés ellenőrzéséről Kállay Tibor a következőket mondja: — Megjegyzem egyébként, — és ezt külö­nösen az ügyvédeket és orvosokat illetően hang­súlyozom — hogy abszolúte nem szándékozom állandóan könyvvizsgálatokat tartani és állan­dóan sok embert szaladgáltatni a városokban azért, hogy ezekbe a könyvekbe betekintsenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom