Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-26 / 20. szám

2 SZEGED A választási küzdelemből nem szabad hiányozni egyetlen liberális polgárnak sem! A Thyssen-pör. Megírtuk tegnap a Wo!ff ügynökség jelentése alapján, hogy Thyssen igazgatót félmillió frank pénzbirságra ítélte a francia hadi örvényszék. Ezt a híradást minden kétely néikül kellett leadnunk, mert ennek az irodának hírei abszolút hitelesek. Ma a következő hivatalos táviratot kaptuk : A Wolff tegnapi jelentésével szemben megállapítható, hogy a Thyssenre és társaira kimondott ítélet helyesbítendő, amennyiben Thyssent nem 500.000 frankra Ítélték, hanem 5100 frankra ítélték. Nyomban T.iyssenék törvényszéki tárgyalása után közölték Schlutius pénzügyi hivatali elnökkel és Reifeisen titkos tanácsossal, hogy a megszállott területekről kiutasították őket s kötelesek nyomban elutazni. Schlutiust és Reifeisent ezután 10 bünügyi hivatalnok elvitte, de nem tudni hová. Mainzból jelentik: Tegnap este, amikor a francia lovasság a központi-szálló elölt összegyűlt tömeget szétoszlatta, összetűzésre került a sor. A tüntetők közül egyeseket elfogtak. Egyes városrészekben egész éjjel lovas járőrök cirkáltak. A lapok tudósítóinak véleménye szerint az általános gazdasági és pénzügyi kérdéseket már teljesen megfogalmazták. Azt hiszik, hogy a szövetségesek a törököktől követelt jóvátételi összeget 30 millió font sterlingről 15 millió font sterlingre fogják leszállítani. Lord Cursonnak az a javaslata, hogy a mossulikérdést a népszövetség elé terjesszék, valószínűleg nem fogja megakasztani a lausannei konferencia folytatását. A békeszerződés tervezetét, amely a szövetségesek A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy Baross János napirend előtti fel- j szólalásra kért és kapott engedélyt és igy öt I illeti meg a szó. 1 Egypár finánc esókja. .. Baross János: Hónapok óta mesterséges előkészítő hadjárat folyik Magyarország ellen. Ezt a hadjáratot kezdték a salgótarjáni határincidenssel, majd folytatták a koronázási merénylettel, a lökösházai határincidenssel és legutóbb pedig azt kürtölték világgá, hogy reguláris csapatok törtek be Nagyváradra és nagy csapatösszevonás folyik a román határon. Ennek következtében a nagyántánt jegyzéket intézett a magyar kormányhoz, a kisántánt pedig szóbeli előterjesztést tett. A vizsgálat megállapította, hogy semmiféle hadikészülődés nem történt a kisántánt ellen és hogy a magyar haderő összpontosításáról terjesztett hirek vakmerő hazugságok. A román határincidens ügyében pedig a román sajtó is megállapította, hogy mindössze annyi történt, hogy egypár finánc a szomszéd falvakba ment át, hogy kedvesét csókolja. A román mozgósítás tízmillió leit emésztett fel és igy egy-egy finánc csókja kétmillió leibe került.. (Nagy derültség.) Megállapítja, hogy a szociáldemokratáknak ebben az ügyben elfoglalt állásfoglalása teljesen korrekt volt. Ennek megvolt az a haszna, hogy bebizonyosodott, hogy a nehéz órákban össze tud tartani a magyar nemzet. Meg kell mutatni azokat a titkos célokat, amelyek érdekében folyt le ez az egész kampány. Magunkat csalnánk meg, ha hinnénk abban, hogy ez tözsdespekulációnál nem egyéb. Kétségtelen, hogy a valótlan mozgósítási hireket a bukaresti kormányhoz közelálló lapok kürtölték világgá. Bukarestben vakmerő kalandot készítettek elö, amit azonban a román tisztikar néhány tagja helytelenített. A hamis háborús hirek. Kötelességemnek tartom megkérdezni, van-e a kormánynak tudomása arról, hogy azok az ellenséges haderők, amelyeket a mult héten összevontak a cseh és román határon, ma is ott állanak, noha az ántántbizottság megállapította, hogy Magyarország háborús készülődéséről terjesztett hirek hamisak. Határainkon ma is koncentrálva vannak az ellenséges haderők, amely Magyarország állami biztonságát és Európa békéjét veszélyezteti. Ez a tény beleütközik a Népszövetség szabályaiba is és a nemzetközi jog legelemibb szabályaiba is. Kérdem a kormányt, milyen diplomáciai eljárásokat tett folyamatba ennek a lehetetlen állapotnak megszüntetésére és arra, hogy szomszédaink csapataikat határainkról visszavonják. Nagyon helytelen politika volna beledugni fejünket a homokba és nem akarni meglátni, hogy mi Szeged, 1923 január 26 Felére szállítják le a török jóvátételt. feltételeit tartalmazza, eredeti alakjában togják átadni a törököknek. A tervezet tartalmazni fogja azt a javaslatot, hogy a mossuli-kérdést a népszövetség elé vigyék. A törököknek módjukban lesz ebben a kérdésben elfoglalt álláspontjukat ujabb megfontolás tárgyává tenni a béke folyamán. Curson, továbbá a francia és az olasz megbízott ma reggel hosszasan tanácskoztak és megvitatták a helyzetet, amely újból előállt amiatt, hogy a törökök visszautasították a népszövet jégét, mint döntő fórumot. Vihar az indemnitási vita végén. folyik körülöttünk. Egy azonnal megindítandó nemzetközi propagandával segítséget keli kérni a világ összes müveit nemzeteitől. Kérnünk kell a védelmet nemzetünk teljes elpusztításával szemben. Európa békéjének egyensúlya akkor van biztosítva, ha a magyar nemzetet békében hagyják és történelmi múltjának megfelelő életviszonyokat biztosítanak számára. Az a bánásmód, amelyben szomszédaink a magyar kisebbséget részesíti, szégyene Európának és arculcsapása a keresztény eszmének. Egy békés megoldás megteremtése Európa érdeke, mert ha mi meghalunk, holttestünktől ők is hu lamérgezést kapnak. A magyar közgazdasági élet elé kinai falakat állítottak s ezek a kinai falak megbénították egész Európa közgazdasági életét. Magyarországnak a propaganda fegyverével fel kell világosítani az egész világot. Szükség van jó diplomáciai karra, amely vezesse ezt a propagandái. Ezután Bethlen István gróf emelkedik szólásra. Most csak két megjegyésre válaszol. Baross képviselő azt mondotta, jónak tartaná, ha a magyar nemzet vészkiáltással alarmirozná a világot és segítséget kérne a szomszéd államok fenyegetéseivel szemben. Erre vonatkozólag kijelenti, hogy a magyar nemzetnek nincs arra szüksége, mert megbízhat igazságának erejében. A kormánynak tudomása van arról, hogy azok a hadikészülődések, amelyeket az utőbhi hetekben foganatosítottak a román határon, még mindig fennállanak. Ezek a készülődések a kormány belátása szerint nem olyan mérvűek, hogy komoly fenyegetést jelentenének. Mindennek dacára a kormány kötelességének tartotta erre felhívni a nagyhatalmak figyelmét és figyelmeztetni őket, hogy azok fenyegető jelleget ölthetnek. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter: A tegnap délutáni üiés folyamán minden alap nélkül támadásban részesítettek. Minthogy a támadás mint minisztert érte, kötelessége erre kitérni. Azt állították, hogy az Ébredő Magyarok ellen az ismeretes plakát miatt a bünfenyitő eljárást nem tette folyamatba. Ez nem felel meg a valóságnak. Az ügyészség megkapta a felhatalmazást s a tárgyalást mindezidig azért nem tűzték ki, mert az egyik terhelt nem volt előállítható. Az indemnitási vitában Muszti István szólal fel. Szerinte az indemnitási vitának már rég be keHett volna fejeződni. Peyer beszédével polemizál, majd ezeket mondja: Kérdi, megtudnak-e a szociáldemokraták annyira változni, hogy az őszinte együttműködés lehehetséges legyen. — Többtermelés nélkül nincs megújhodás, nincs megerősödés. Ezzel kapcsolatban a valuta stabilizációját süigeti. A Iegerélyesebb rendszabályokat követeli azok ellen, akik a korona lerontása ellen törekszenek. A hadirokkantak, özvegyek és árvák ügyét a népjóléti miniszter figyelmébe ajánlja. A kormány iránt bizalommal van, az indemnitást megszavazza. „Magyarországi" szociáldemokrata párt. Peidl Gyula: Az indemitást nem szavazhatja meg, mert bizalmatlanssággal viseltetik a kormány iránt. Ha bizalmatlansága tekintetében eddig kételyei lettek volna, azokat Rakovszky Iván tegnapi beszédével teljesen eloszlatta. A belügyminiszter beszéde védő beszéd voit és szinte alapot adott volna az ébredőknek arra, hogy tovább vigyék az országot a lejtőn. Nem szavazhatja meg a törvényjavaslatot azért sem, mert a kormány nem terjeszt költségvetést és zárszámadást a nemzetgyűlés elé. Sokszor esett szó a szociáldemokrata párttal kapcsolatban a nemzetköziség kérdéséről is. Nemcsak a kormánypárt tagjai, hanem a pol| gári ellenzék részérői is, mint Szilágyi Lajos is, következetesen nemzetközi szociáldemokrata pártot emlegetnek. Ki kell jelenteni, hogy a párt sohasem használta címében a nemzetközi szót, j a párt hivatalos cime Magyarországi Szociáldemokrata Párt, nem pedig nemzetközi szociáldemokrata párt. A szocialisták a népért dolgoznak. Peidl Oyula: A szociális kérdésekkel foglalkozva megállapítja, hogy egynéhány embernek vezetőállásba jutásával nem lehet megoldani a szociális kérdéseket. A szociáldemokraták nemzetközisége nem szolgál szerinte mást, minthogy a világ embereit közelebb hozza egymáshoz. Szerintük csak az hazafi, aki a népért, a magyar emberekért dolgozik s ha azt vizsgáljuk, kik dolgoznak többet a magyar népért, rájöhet mindenki, hogy ők nem is oly rossz hazafiak ebben az esetben, mert igazán sokat dolgoznak a magyar népért, ök is vannak olyan jó hazafiak, mint bárki más ebből a szempontból. A hazafiságot nem lehet ugy magyarázni, hogy azé a haza, akié a föld. Hazát csak ugy lehet elképzelni szerintük, mint egy nagy családot. Természetesen a család minden egyes tagjának egyenlő jogokat kell élvezni. Az egyiknek nem lehet tööb joga, mint a másiknak. Ezután az osztályharc kérdésével foglalkozik. Nem az a hiba, hogy osztályharc van, hanem hogy egyetek osztályuralomra törekszenek. Nem tagadja, hogy a szociáldemokrata párt az osztályharc alapján áll, azonban ez azt bizonyítja, hogy az osztályharc alapján csak azért áll a szociáldemokrata párt, hogy küzdhessen az osztályuralom ellen. Tisza István és a forradalom. Peidl Gyula ezután áttér a földreformra. Hangoztatja, hogy azt minél előbb meg kell oldani, mert annak meg nem oldása épp oly veszedelmei jelent, mint az 1918. évi forradalmat megelőző megoldatlan kérdések. Felolvassa Tisza István levelét, melyet a párttagokhoz intézett, amelyben felszólította őket, hogy támogassák a Károlyi-kormányt. (Erre a belügyminiszter megjegyzi, hogy Tisza csak azért utasította párlhiveit ilyen irányban, mert remélte, hogy jó békét eszközölhet ezen az uton.) Peidl kijelenti, hogy szerinte még ez a biztatás sem kellett, mert a legtöbben önként csatlakoztak volna a 18-as forradalomhoz. (Felkiáltások a jobboldalon: Az nem volt forradalom, csak lázadás). Peidl Gyula: Követeli a szociáldemokrata párt nevében, hogy a Károlyi-kormányt helyezzék vád alá, hogy egyszer már tisztázódjék ez a kérdés. Vass Józsefnek egy alkalommal elmondott beszédéből és Haller Istvánnak egy miniszterkorabeli utasításából idéz és ezekből akarja megállapítani, hogy Vass is, Haller is azon az állásponton volt, hogy az igazoltatás humbug, tehát nem kell a kistisztviselőket továbbra is zaklatni holmi igazoltatásokkal. Vihar a legmagasabb polc körül. A királykérdésről kezd beszélni. (Erre Rakovszky István a szociáldemokratákhoz csatlakozik, állandóan helyesel nekik. Túlszárnyalja tapsaival és helyeslő közbeszólásaival még a szélsőbaloldalt is. Majd mikor Peidl arról kezd : beszélni, hogy nagyobb takarékosságot kell ki- fejteni és azt mondja, hogy a takarékosságot a | legmagasabb polcon kell megkezdeni, Rakovszky ' István felugrik s elkezd tapsolni és magából