Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-26 / 20. szám

Szeged, 1923 január 21. SZEOED 7 kikelve helyesel. A jobboldalon és a szélsőjobboldalon nagy felháborodás támad erre. Dabasi Halász Mórié az elnök felé kiabál: Már két óra van, rekessze be sz ülést. A n gy zajban Almássy alelnök nem tud rendet tererteni. Amikor az elnök végre ragynehezen rendet teremt, kijelenti, hogy az államfő személye vitán felül áll és a vitába belevonni nem engedi. Erre Rakovszky István felugrik és az elnakfelé kiabál: Miért áll vitán felül ? Ujabb vihar tör ki a Házban. A jobboldalon éljenzik a kormányzót, mire Rakovszky István a szociáldemokraták padja elé fut és hangosan kiabálja: Éljen Peidl Gyulai Az elnök rendet teremt és az ülést délután négy óráig felfüggeszti.) Az ülés bezárása után a képviselők egyrésze bentmarad a teremben, mire Ecnhardt Tibor és Rakovszky István közt éles szóváltás támad. Eckhardt ezt kiáltja Rakovszky felé: Magának a nemzettel szemten még számolni valója van. Hogy meri a legelső magyar ember nevét szájára venni? Ezért még felelni fog! Rakovszky István: Akarok is, de vannak egyesek, akik ezt késleltetik. Eckhadt: Majd rajta leszünk, hogy ne késleltessék. Zsirkay. Igenis rajta leszünk, hogy ne késleltessék. Ulain Ferenc is beleelegyedik a vitába. Peidl Gyula a terem balajtajából kiabál Uain felé: Beszéljen a nyugtahamisitásról, ötvenezer koronával károsította meg az államot. Ulain: Mondja el ezt kint. Majd lassankint lecsillapul a zaj és a képviselők kivonulnak a teremből. Egész Európa felelős a háborúért. A délutáni ülés megnyitása után Peidl folytatja beszédét: Az egész ssociáldemokrala párt elvben igyekszik megállapítani, h gy a szociáldemokratákkal szembúi az utóbbi időben enyhült az ellenszenves hangulat. Hajlandók ők is engedni a béke érdekében. A szociáldemokrata párt is rajta ven, hogy az ország érdekében az igazi nemzeti egység frontja létrejőj ön. Az 1918 iki eseményekkel foglalkozik. Ezután jött a kommunizmus, smely után uj állapotok következtek. Próbál ák a i»ndet helyreállítani, azonban az illetfkesek a múltból nem vonták le a tanulságokat. Nem kellett volna azt mondani, hogy nem győzték le M gyarországot. Nem helyes az ország integritásának örökös hangoztatása sem. Azonban megfelelő külpolitikával még sokat lehetne e!érni. Helytelennek tartja akár a Mussolini, akár a Kemal felé való orientálódást. Foglalkozik a reparácó kérdésével. Belső jóvátételt azért, nem lehet követelni, mert egyik párt sem bűntelen a történtekben, külsőt azért nem lehet, mert egész Európa felelős a háborúért, nem pedig egyedül a kis Magyarország. Vtgül a rend örvénnyel foglalkozik. Kijelenti, hogy nem félti attól a szociáldemokrata pártot, hanem csak az ország jóhirnevét. A kormány erőszakos intézkedéseivel az országot a forradalom útjára viszi. Az indemnitást nem fogadja el. Befejezték az indemnitás vitáját. Az elnök ezután megkérdezi, van-e több felszólaló. Nem jelentkezik senki és igy az indemnitás vitáját bejejezettnek jelenti ki. Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök emelkedik szólásra. — Peidl a kérdések egész sorát fejtegette, amelyek között sok igazságot is találtam. Van egy kijelentésem, ameiy az ő egyik fejtegetésére vonatkozik, amikor azt mondotta, hogy a kisántánt létezésinek az elmúlt három éves magyar uralom az oka. A miniszterelnök az ellenzék Jogairól. Bethlen: A vita során az egyik oldalról a kormányt ugy tüntették fel, mintha önmagában tehetetlen, minden cél és irány nélkül működő, bátortalan kormány, a másik oldalról pedig hogy az egy céltudatos és előre kitervezett szándékú kormány volna. A kormány tudatosan jár a középúton és keresi az ország rekonstrukciójának lehetőségét. Többen állították, hogy a kormány tervszerűen idézte fel az exlexet. Rassay azt mondotta, hogy a kormány mindig arra hivatkozik, hogy a mu kaidő beosztása a kormány előjoga, tehát őt terheli a felelősség, ha nem intézkedett usy, hogy kellő időre tűzték volna ki az indemnitás tárgyalását. Vissza kell utasitanom azt a vádat, mintha mi volnánk a hibásak az ex ex előidézésében. Rassay azt mondotta, hogy az ellenzéknek nincs módjában kritika jogát gyakorolni. Minden törJtrulója a liberalizmusnak, aki nem szerzi meg a szavazati jogát Z vényjavaslalnál joga van az illető képviselő ek a törvényjavaslattal szorosan össze nem függő kérdésekről is kifejteni véleményét, azonkívül rendelkezésére áll az interpelláció joga, a napirend előtti felszólalás és az indítványozás. Mi az irredentizmus? Amikor a békeszerződést aláirluk, akkor köteleztük magunkat arra, hogy betaríjuk a szerződéi, hogy békés eszközökkel annak megvál toztatására nem törekszünk. (Helyeslés és taps.) Hogy erre iogunk van. annak bizonyítéka a békeszerződés kísérőiévé e is, me'y kilátásba helyezi a reparálását azoknak a technikai és gazdasági igazságtal nságoknak, m l ek a békeszerződésben eseti g előfordulnak. Mi az irredentizmus? Törekvés, mely a szomszéd állam po'gárainak ragaszkodását az illető államhoz meg akarja ingatni és őket elszakadásra akarja bimi. Ha mi ezt tennők, jogosan érhetne b nnünket szemrehányás és a nemzetközi jog szempontjából is kifogás alá esnénk. Azo ban nem irredentizmus az, ha mi a kis bbségt kérdésseUfoglalkozunk és rámutatunk a<ra az elnyomásra, melyben idegen uralom alá került lestvéreink az idegen uralom részéről részesülnek. Magyarországon voltak olyan emberek, akik a maguk részé ől igazi irredentizmust tartott k szükségesnek. Én a magam részéről kijelentem, hogy ezek b lond ember k lehetnék. A nagyhatalmik előtt a kisántánt kötelezte magát, hogy betartja a kisebbségek jogaira vonatkozó rendelkezéseket és a nagyhatalmak ezt garan ál ák is. Ezt a tényt velünk is közölték a békeszerződés 44. és 46. § ában, tehát a békeszerződés is megadja nekünk a jogot arra, hogy a magyar kormány mindent elkövessen, ami elszakított testvéreink helyzetének javítása szempontjából/ előnyösnek és hasznosnak látszik. Áttérek a legutóbbi határincidens kérdésére. Tudjuk, hogy azzal vádoltak meg bennünket, hogy fegyverkeztünk és bizonyos törvényjavaslatokat nyujtottunk b?, melyek burkolt katonai intézkedéseket tartalmaztak. „Magyarországon semmiféle fegyverkezés nincs." Bethlen: A megindított sajtókampány második felében határincidensekről beszéltek, melyeket mi idéztünk volna elő, végül sor került a népgyülésekre. Anélkül, hogy hosszabb n fejtegetném az ügyet, megállapítom a következőket: Először is azt, hogy Magyarországon semmiféle fegyverkezés nem volt és nincs. Magyarországon a lefegyverzést keresztülvitték azok a bizottságok, amelyeket a békeszerződés erre a célra megállapít. Ennek folytán mindazok az állitások, melyek Magyarország fegyverkezéséről, vagy mozgósításról, vagy csapateltolásról szólnak, a valóságnak nem felelnek meg. Azok a törvényjav islatok, melyeket benyújtottunk, semmiféle titkos katonai rendelkezéseket nem tartalmaznak. A rendtörvényben katonai intézkedéseket véltek feltalálni, de ezek is csak a belső rendbontás ellen irányulnak. Az ügynek nemzetközi vonatkozása is van. A magyar társadalom jogosan háborodik fel a bánásmód mhtt, melyben kisebbségeinket részesitik és amely már minden mérteket meghalad Ezt a felháborodá t el lehet némítani, meg lehet szüntetni, de csak akkor, ha a kisebbségeknek osztályrészül ju'ott bánásmódot is megszüntetik. Ezt a kormányt szeretik bizonyos külföldi körök, különösen ha valamit követe nek, erősnek deklarálni. Kijelentem, higy mi csak akkor lehetünk erősek, ha a kormánynak módjában áll, h)gy a nemzet igazát képviselje. (Ugy vanl) Azt a kormányt, mely nem a nemzet igazságát képviseli, a nemzet haragja elsöpri helyéről. (Helyeslés.) Lehet rothadt békét biztosi'ani, de ezzel elveszik minden lehetőségét annak, hogy Európának ezen a pontján valaha i» az igazság uralkodjék. A Népszövetség garanc ája a kisebb-égi tér.désben megv 'n papiroson, de ez még rosszabb, mintha semmfé'e garancia nem volna, mert az európai közvéleményben azt a hitet kelti, hogy ké z a garancia é3 Magyarország csak akadékoskodik. Ez a kérdés nemcsak magyar kérdés, hanem európai kérdés. A kisebbségi kérdés rendezetlenség* Európa helyzetét és nyugalmát veszélyezteti. (Helyeslés.) A kormány és a szocialisták. Bethlen: Gróf Zichy János azt mondotta többek között, hogy lehetetlenné leszi a kormány a szociáldemokratáknak, hogy az alkotó munkába belekapcsolódjanak. Erre ki kell jelentenem, hogy a kormányt ettől a vádtól mentesnek érzem. A kormány és a szociáldemokrata párt kQzt tárgyalások folytak, amelyeknek célja az vo'í, hogy milyen feltételek mellett hajlandók a szociáldemokraták a passzivitás politikájával felhagyni. Abból, hogy ebben a Házban a kormányt támogató pártok és a szociáldemokrata pirt között nem tudott normá is atmoszféra kifejlődni, annyi bizonyos, hogy ennek mél ebben fekvő okai vannak. A képviselő urak az emigránsok érdekében fejtettek ki akciót és ez imp^dimentum volt arra, hogy itt oly atmoszféra fejlődhessék ki, amelyet mindkét oldalon óhajtanak. Az emigránsok hazaiérésére vonatkozólag és már számtalanszor kijelentettem azt, hogy amnesztiát lehet adni olyan embereknek, akik megbánást mutatnak, de nem lehet amnesztiát adni azoknak, akik mutatják, hanem ellenkezőleg belekapcsolódnak minden olyan akcióba, mely ez ellen a nemzet ellen irányul, amikor a képviselő urak itt nemzetközi kongresszust tartanak és azon igen sok előkel) szocialista kiküldött, jelenik meg, közöttük valaki, mint például Vandervelde kijelenti, hogy legyen vége a bosszúállás politikájának és hozzuk haza Kunfit, sajnálattal kell megállapítanom, hogy a szociáldemokraták azokat az embereket, akiket itthon a biróság börtönre itélf, bizonyos preferenciával, mint mártírokat állítják oda és zajosan ünneplik. Hogy a hatósagok a szakszervezeti fiókok működése elé akadályokat gördítenek és azokat feloszlatják, sajnos, ugy van. A szakszervezetek jés a szociáldemokrata párt között összeolvadás van már személyi kérdésekben is, mert a szakszervezetek élén rendesen olyanok állanak, akik a pártban is vezetöszerepet visznek. Veszélyes az antiszemitizmus. Nem folytatunk antiszemita politikát, amint azt már ezer esetben kijelentettem. Antiszemita politikát az országra nézve károsnak és veszélyesnek tartok. Több izbeti kifejtettem, hogy a keresztény politikának érvényesülését elsősorban gazdasági téren kell keresni. Nem vállalhatom azt a vádat sem, hogy a kormány konzervatív körökkel szemben üldözési fejt ki. Arra kérem mindazokat, akik a kormányban nem ellenséget, hanem csak politikai ellenfelet látnak, tegyék lehetővé azt, hogy ebben a parlamentben olyan tárgyalások legyenek folytathatók, melyek a nemzetre hasznot hoznak. Ebben az értelemben kérem az indemnitás elfogadását. Rassay ezután személyes kérdésben szólal fel és kijelenti, hogy a belügyminisz errel szemben tett kijelentésében nem akarta őt sérteni és ezért a legnagyobb lojalitással hajlandó az» eg'sz Ház előtt bocsánatot kérni. Elnök ezután napirendi irditványt tesz, mely szerint a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. A mai ülés végé este 9 órakor. A magyar kisgazdák kongresszusán, mint Pozsonyból jelentik, dr. Petregalli harcot hirdetett az állam ellen, amelyben minden magyarnak részt kell venni, hogy egységes eljárással kivívják az önrendelkezési jogot, amely a magyarokat épp ugy megilleti, mint a tótokat. Kijelentetne azt is, hogy a magyar nagybirtokosok támogatni fogják a kisgazdákat. A kongresszus másodiK napján Nagy Sándor azt indítványoz'a, hogy bojkottáljanak mindenkit, aki nem akar sikra szállni a magyar eszméért. Az Actlon Francaise szedőinek tüntetése. Párisban a nyomdászok szakszervezetének utasítására az Action Francaisc szedői a royalist k által tegnap a szocialista nyomdákban elkövetett rombolások miatt 24 órára sztrájkba léptek, ugy hogy a lap ma reggel nem jelenhetett meg. A royalisták egész éjjel tüntettek az Humanité előtt, de a lap helyiségébe való benyomulásban a rendőrség megakadályozta őket. A kommunisták és a royalisták kőit számos összeütközés tőr ént, amelynek folyamán többen megsebesültek.