Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-16 / 226. szám

Egyes szám ára 10 korona •MftMH6>*« ét kUáúkh» al: KMcaej-utca 6. (Proféle•áflo. L emalet 4.) Telefon O—JJ. A .Sieged* megjelelt kétfft kMMMitt mladea M*. Egye* uám ára 10 kotmm. EJáflieié.l árak: Egy hónapra S* egeden 240, BudaM'lea H vidéken 260 kor. SZEGED 'l.id.i. jl .i.k: Frlhaaáboa 1 mm. egy bálákon 7, másfél bonbon ÍO'V), kél havibon 14 korona. Apróhlt^ delóa 4 K. kíW.r belükkel I K. SrfiwgkAiii közlemények soronkrnl 40 K. Nylltlér, c«aladl é< orTosIhlr 60 K. TSbb•rörl feladatnál arengedraeny. ül. évfolyam. Szeged, 1922 december 16, SZOMBAT. 226-ik szám. Tiz százalék. Állítólag arról van szó, hogy a forgalmi adó háromszázalékos kulcsának tiz százalékra való felemelését tervezi a pénzügyminiszter. Állítólag az államháztartásnak folyton növekvő deficitje kényszeríti a pénzügyminisztert erre a lépéfcre. Alii ólag az erre vonatkozó javaslatot már készítik is a pénzügyminisz ériumban s ha nem is karácsonyi ajándtk, de mindenesetre újévi meglepetés formájában fogja a magyar kincstár kancellárja megörvendeztetni vele a kereskedő és iparos világot. Nyomatékosan hangsúlyozzuk: állítólag. A hírt csak szájról-szájre adogatták eddig Budapesten s nem hivatalos formában, hanem egy lapnak a magán-értesülése révén került a nyilvánosság elé. Ez ugyan nem sokat mond, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen nagyarányú megterhelések hire először mindig felelőtlen formában jelentkezett s csak mikor a közönség eléggé megszokta a gondolatot, eléggé kilelezte a tiltakozását, akkor lett belőle kormányjavaslat, intézkedés, rendelet, vagy törvény. Ugyanaz a rendszer, amelyet a középkor orvosai követtek az erőshatásu gyógyszerek alkalmazásánál. Kis adagokon kezdték, fokozatosan mentek át a nagyobbakra, bogy a páciensnek a szervezete végül ax egészen nagy adagot is elbírja. Ha végezetül mégis elpusztult a beteg, nem a gyógyszer volt a hibás, hanem a szervezet, mely 3z ilyen szigorúan tudományos módszer szerinti eljárással sem tudott megbarátkozni. Tizennégy hónappal ezelőtt kezdődött a forS

mi adó másfél százalékkal. Állítólag az erei kulcs csak egy százalék hnt volna; a felet csak azért biggyesztették hozzája, hogy az állam már eleve megtalálja a kárpótlást a várható adócsalásokért és adóeltitkolásokért. A forgalmi adó várakozáson felül jövedelmezett; a sokfajta ellenőrzés, ugy látszik nem tévesztette el a hatását. Szinte azt lehetett hinni, hogy az a bizonyos félszázalék csak a felesleges óvatosságnak volt a biztonsági kvefficiense. Az állam pénzflgyi helyzete azonban romlott és a forgalmi adót felemelték három százalékra. Az ellenőrzést pedig még jobban megszigorították. Az adózók a legtöbb helyütt nem kapták meg az átalányozás kedvezményét, de helyette életbe lépett a block-rendszer. Az emelés után a forgalmi adó minden várakozást meghaladó eredményeket produkált: legfontosabb jövedelmi forrása lett az államnak. Ha igaz a hir, mely a forgalmi adó kulcsának tiz százalékra való emeléséről beszél, bizonyára ez a fináncpolitikai magyarázata. Adva van egy adónem, amelynek fejlődésképessége úgyszólván beláthatatlan, önmagától kínálkozik az ujabb meg ujabb igénybevétele, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a behajtása is milyen egyszerű: a kereskedőt és iparost teszi meg az allannak a pénzügyi tőzegévé. Az adó behajtásáért, beszolgáltatásáért ö felel; legfeljebb ellenőrizni kell, hogy a kincstárt meg ne rövidítse. Fiskális szempontból kedvezőbb adónemet még csak képzelni se lehet. A forgalmi adónak azonban két oldala van, egy pénzügyi és egy általános közgazdasági. A pénzügyi oldalt illetőleg elégséges annyit megállapítanunk, hogy a mi három százalékos forgalmi adónk már eddig is a legmagaeabb volt egész Európában. Három százalékig még Németország se mert elmenni, amelyet pedig az ántánt-hatalmak kényszerítenek szüntelen adóemelésekre. Az általános gazdasági oldalt iiletőleg viszont mást mondani nem lehet, minthogy a forgalmi adó az összes adók között a legigazságtaianabb, mert nem a tényleges jövedelmet adóztatja meg, hanem a polgárok egymás közötti ügyleteit, melyeknek jövedelmi jellege egyáltalán nem bizonyos, söt gyakran csak a kényszerűségnek a szülötte. Valósággal a nega. tivuma a jövedelemnek, ha valaki kénytelenség• bői cipőt, vagy ruhát vásárol, amire amugy is ; _sak szűkösen telik. Az ilyen adó nem a többletből, nem a feleslegesből vesz el, hanem '. egyenesen az életet drágítja meg. Ez az eset állott fenn a jelen pillanatig is. ; Mégis a forgalmi adót el kellett fogadni szük' séges rossz gyanánt, el keltett fogadni a végI szűkség mentségének elve alapján az államnak | mai nyomorúságos helyzetében De a legvég: zetesebb pénzügyi és gazdasági hiba volna, ha i azt képzelné valaki, hogy a forgalmi adó emelésének nincs határa s olt, ahol el lehetett menni három százalékig, tíz százalékot is rá lehet rakni a fogyasztónak görnyedő vállára. Mert tisztában kell vele lennünk: a forgalmi adó terhes lehet a kereskedőre és iparosra, de végeredményben mégis a fogyasztónak az adója. A fogyasztó fizeti a forgalmi adót, még pedig annál inkább, minél magasabban van megállapítva a kulcsa. Fizeti számszerint kifejezve, a valóságban azonban háromszorosan, négyszeresen sokszorozva. Minden áru egy hosszú láncsoron keresztül jut el, azen a végső pontra, ahol felhasználásra kerül. Minthogy pedig a forgalmi adót minden bevétel után fizetni kell, fizeti a nagykereskedő a gyárosnak, a vidéki kereskedő a nagykereskedőnek, a szatócs a kereskedőnek és fizeti az áruba belekalkulált forgalmi adót a fogyasztó valamennyinek. Ugyanez az eset, ha az árut iparos vásárolta másod- vagy harmadkézben a kereskedői*', hogy valamit készítsen belőle megrendelője számára. Ez a láncolatos egybekapcsolódás a forgalmi adónak az igazi veszedelme s ezért kell vele még inkább c inján bánni, mint bármely más adónemmel. Megjósolhatjuk, ha csakugyan igaz a tízszázalékos terv, a nyomán olyan drágasági hullám fogja elonteni az országot, amelyhez képest csekély habfoszlány volt az, amit eddig éretünk akár a vasút, akár pedig a posta többszörös tarifaemelése, a vámemelések és egyéb hasonló intézkedések nyomán. Igazán nem lehet célunk, hogy osztályok közötti ellentéteket élezzünk ki s szántszándékkal nem akarunk adópolitikai programot felállítani. Azt hisszük azonban, hogy a pénzügyminiszter is tudja, még pedig sokkal jobban tudja, mint mi, hogy az államnak vannak még egyes aránytalanul kis mértékben igénybe vett adóforrásai. Szeretnők hinni azt is, hogy ezekről sem fog megteled! zni, mikor a növekvó deficit eltüntetése uj bevételek keresésének a kényszere elé állítja. Még inkább szeretnők hinni, hogy keresése eredményes is lesz és nem lesz kénytelen a forgalmi adónak amugy is csekély népszerűségét még erősebben fi kőzni. Karácsonyi ajándéknak, vagy újévi meglepetésnek pedig legjobban azt a kijelentést szeretnők hallani, hogy a tízszázalékos kulcsnak a híve csak állítólagos marad. Amerika jóvátételi konferenciát akar. A Daily H*ü washingtoni jelentése szerint Harciing elnöknek az a szándéka, hogy a washingtoni konferencia mintájára a jóvátételi kérdéssel foglalkozó konferenciát hiv egybe. A Daily Mail értesülése szerint az elnök a hat nagyhatalomból alakuló konzorciumot tervez. A francia kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy a Ruhr-vidék megszállása helyett, valamely más eszközzel bírja rá Németországot a jóvátétel megfizetésére. Arra gondolnak, hogy a Ruhr-vidék és a Rajna között olyan vámvonalat állítanak fel, amelynek segítségével az egész termelést ellenőrizhessék és igy a német iparra nyomást gyakoroljanak. Bonar Lav miniszterelnök az Alsóháztan a jóvátétel kérdéséről a következőket mondotta: Anglia a jóvátételi problémát egyszerűen a következő szempontból nézi: Mi a legjobb módszer arra, hogy Németországtól megkaphassuk azt az összeget, amelyet fizetni köteles. Ha Németország valamikor ismét talpraáll, sokkal könnyebb lesz ezeket a kártérítéseket megfizetnie, mint Nagybritániának az Amerikával szemben fennálló adósságát kiegyenlíteni. Azt az általános alaptételt állítanám fel, — folytatta a miniszterelnök — hogy Anglia nem nézhet közönyösen egy olyan akciót, amely Anglia nézete szerint valószínűleg nem oda vezetne, hogy jóvátételt fizetnének, hanem oda, hogy még nehe-°bbé, vagy talán egyenesen lehetetlenné tenné a jóvátételek behajtását. Beszéde végén a miniszterelnök kijelentette, hogy nem mondhat semmi véglegest a Ruhr-vidékről, vagy általában a;:okról a kérdésekről, amelyek a párisi értekezleten szóbakerülhetnek. Lloyd George nagy megelégedéssel nyilatkozott Bonar Lav kijelentéseiről amelyeket a többi szónok is általános helyesléssel fogadott. Mussolini miniszterelnök a londoni értekezlet előtt előterjesztett memorandumában az olasz kormány nevében kijelenti, hogy Németországot felszabadítani terheitől egyértelmű lenne Olaszország, Franciaország, Anglia, Belgium és a kisebb szövetségesek csődbe kergetésével és a jövőben a jóvátételi kérdéstől és a szövetségesek adósságairól szólva, nem lehet megkülönböztetést tenni. Németország a 60 millió aranymárka ma történt lefizetésével hiánytalanul kiegyenlítette azt a 720 milliót, amelyet a márciusi és az augusztusi moratórium értelmében fizetnie kellett. Jövő évre Németország teljes moratóriumot akar, amire a jóvátételi bizottság még nem adott választ. Ha a döntés idejekorán nem lesz meg, az 1921 május 15-iki fizetési terv lép életbe, amely szerint Németország 200 milliárd aranymárkát ' és az exportérték 76 százalékát fizeti. Külügyminiszterválság. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Egyes lapok közlése szerint a fegnapi minisztertanács arra az elhatározásra jutott, hogy gróf Bánffy Miklós külügyminisztert felmenti megbizatasa alól és helyette Daruváry Géza igazságyminisztert bizza meg a külügyi tárca ideiglenes vezetésével. Illetékes kötökből nyert információnk szerint a tegnapi minisztertanácson valóban szóba került a külügyminiszterválság, végleges döntés azonban nem történt, sem Bánffy felmentését, sem Daruváry megbízatását illetően. Nem felel meg a valóságnak tehát egyes délutáni lapok azon közlése sem, hogy az Ugy iratai holnap a nyilvánosság elé kerülnének. Az ellenzék helyteleníti, hogy a döntés még nem történt meg és élesen elitéli a kormány halogatását ebben a fontos kérdésben. Al ellenzéki pártok sürgetik a válság gyors megoldását és nem értik, hogy miért nem talál a kormány egy olyan embert, aki Magyarországot éppen a mai kritikus időkben megfelelő módon tudná képviselni az európai politikában. Az a terv sem találkozna az ellenzék helyeslésével, ha a külügyi tárcát az igazságügyminiszterre bíznák, mert az a vélemény, hogy a külügyi politika egy egész embert kiván s Daruváry képtelen lenne arra, bogy az igazságügyi tárca mellett az ország külpolitikáját is, különösen a jelenlegi nehéz helyzet kívánalmainak megfelelően vezesse. Kifogásolandó az is, hogy a kormány még mindig nem kombinált senkit a párisi követségi állásra gróf Bánffy Mikíos helyett, holott tudnivaló, hogy a követséget a külügyminiszter megrongált egészségi állapota miatt csak hónapok múlva vehetné át. Az ellenzék mindezeket a kifogásokat szóváteszi az indemnitási vitában. Az indemnitás vitája különben igen széles terjedelműnek Ígérkezik, miután mindkét részről sok felszólalás várható. A holnapi ülés első szónoka Gömbös Gyula lesz s utána felszólalnak a szélső jobboldat majdnem összes tagjai. A mai nap politikájában még az az újdonság is van, hogy az egységes párt kisgazda frakciója ismét mozgalmat indított a földbirtokreform törvény erélyes végrenajtása végett, a mozgalomról azonban ellenzéki oldalon az a felfogás, hogy az nem vehető komolynak.