Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-16 / 226. szám

S Z H 0 E D Szeged, 1922 december 16. Megegyezés a törökökkel Lausanneban. A lausannei értekszleten tegnap fordulat történt. Lord Curzon egyenes és szókimondó beszéde nyomán a török küldöttség teljesen megváltoztatta az előző napon elfoglalt álláspontját A törökök véglegesen hozzájárul­tak ahhoz, hogy felvételüket ktrjék a Népszövetségbe. A törökök belementek abba is, hogy 9 évre visszamenően általános amnesztiát adnak a politikai bűnösöknek Altalános a benyomás, hogy ez a fordulat tetemesen egyszerűvé teszi az értekezlet feladatait és nagy mér­tékben hozzájárul a teljes megegyezés utjának egyen­getéséhez. A lakosság kicserélésének kérdésével foglalkozó albizottság tegnapi ülésén a törökök nyomatékosan ragaszkodtak ahhoz, hogy a patriarkátust el kell távo­lítani Konstantinápolyból A görögök élénken tiltakoz­tak ez ellen és kijelentették, hogy soha sem irnak alá olyan szerződést, amely ilyen klauzulát tartalmaz. A vitát azután a legközelebbi ülésig elnapolták. A törökök beleegyeztek abba, hogy a kisebbségek kérdését azon határozmányok szerint szabályozzák, amelyeket a nvugateurópai szerződések tartalmaznak. A lausannei konferencia köreiben feltűnőnek találják, hogy Izmed basa, aki tegnapelőtt még a leghatározot­tabban tiltakozott az ellen, hogy a törökországi nem­zetiségek védelmére a külföld beleavatkozzék Török­ország belügyeibe, végül hajlandó volt hozzájárulni ahhoz, hogy ezt a kérdést egy albizottságban megtár­gyalják. Ugy vélik, hogy ez az elhatározása általában a törökök jövendő engedékenyebb magatartásának a jele és igy a megegyezésre való kilátások javulnak. Drózdy nagy beszéde a forradalomról. A nemzetgyűlés mai ülését Almássy Líszló háromnegyed 11 óra után nyitotta meg. Napirend szerint következik a határozatho­zatal Karaffiálh Jenő és társainak az indemni­tási javaslat sürgős tárgyalása iránt beidott indítványa felelt. A Ház a sürgősséget ki­mondja. Következik napirend szerint a biztosító ma­gánvállalatok állami felügyeletéről szóló tör­vényjavaslatnak harmadszori olvasása. Az el­nök azonban előbb bejelenti, hogy kérvény adatott be, amely szerint az indemnitási ja­vaslat tárgyalásának tar.amára mondja ki a Ház a 8 órás ülések tartását. Felolvastatja a kérvényt aláíró képviselők neveit. A kérvényt aláiró képviselők közül nincs mindenki jelen, tehát az indítvány nem képez­heti határozathozatal tárgyát és igy az elnök az inditványt visszaadja. Láng Lajos a házszabályokhoz kér szót. Ki­jelenti, hogy ő is aláirta az inditványt, nevét azonban nem olvasták. Kéri az elnököt, ren­delje el a névsorolvasást. Elnök: Kétszeri névsorolvasásnak nincs helye, csak a szavazásnál történhet ez meg, amikor a távollevők névsorát is felolvassák. Ez esetben azonban házszabályellenes volna. Áttérnek az indemnitás tárgyalására. Drózdy Győző az első felszólaló. Négy hónap óta stabil a korona. Drózdy Győző: Mi sürgősnek tjrtjuk az in­demnitás letárgyalását. Meggyőződésünk, hogy minden parlament célja, feladata, lényege, hogy a költségvetést és a zárszámadást letárgyalja. Ez a mai helyzet az állam pénzügyi helyzetét az anarchiáig fokozza. Négy hónap óta a koro­nánk stabil, pénzügyi bizonytalanságra tehát a kormány nem hivatkozhatik. Nem mondták még, de hivatalosan mindenütt halljuk, hogy a jóvá­tétel miatt nem lehet költségvetést csinálni. Furcsa, hogy benrünket, akik az abszolutisztikus törekvésekkel szemben állunk, romboló blokk­nak, októbristáknak neveznek. Le akarjuk rom­bolni a hazugságokat, a korrupciót, a bombak­kal, hamis aktákkal dolgozó maffiákat. De nem akarjuk lerombolni azt, ami a nemzetnek hasz­nos. Egyáltalában ki az októbrista? Aki az 1918 októberében uralomra jutott rendszert támogatta. Merem állítani, hogy ebben a Ház­ban Vázsonyi Vilmoson és néhány önkéntes emigránson kivül alig van olyan képviselő, aki ne lett volna októbrista. Bethlen köztársaságot akart. Drózdy ezután felolvas egy laptudósitást, amely közli gróf Bethlen István beszédét, amely szerint Bethlen feltétlen hive a köztársaságnak. Drózdy ezután igy folytatja: Meg lehet állapí­tani, hogy a .{öztársaságot februárban még gróf Bethlen Is.ván és gróf Kiebeisberg Kunó is támogatták. Hogy az októbrizmus vádja mi­lyen lehetetlen, arra nézve bátor vagyok fel­olvasni azoknak a egyesületeknek, társadalmi csoportoknak, testületeknek a névsorát, ame­lyek csatlakozásukat jelentették be a nemzeti tanácshoz. (Janka Károly: Ugyan kérem, más a kényszerhelyzet! Horváth Zoltán: Berzeviczy talán kényszerből vezette az Akadémiát a nem­zeti tanács elé?) Drózdy Győző: Egyetlen kormány sem volt még, amely annyira egyöntetű tetszésre és támogatásra talált' volna, mint az oktoberi kormány. Egy-két adat . .. Ezután felolvassa jegyzeteit és sorra ismer­teti, hogy a nemzeti tanácsban felajánlották tá­mogatásukat a vármegyek, a községek, a rend­őrség, a katonaság, a tőzsdetanács, Székes­fehérvár város gróf Károlyi József és Saára Gyula polgármester elnöklete alatt tartott ülésé­ben nagy tüntetéssel állott a Károlyi kormány mellé, hasonlóképen Szeged, Kecskemét, Esz­tergom és Újpest. A tudományos Akadémií küldöttségét Berzeviczy Albert vezette, a magán­tisztviselők egyesülete, az országos orvosszö­vetség, a katolikus népszövetség egymásután jelentkeztek. (Horváth Zoltán: Ez mind kényszer­heivzetben történt.) Drózdy Győző: A protestáns teologiai taná­rok, a birói és ügyészi kar, Mayer János és Nóvák János vezetésével a kisgazdapart, Cser­noch János hercegprímás vezetésével az összes magyarországi püspökök, Takács Menyhért pré­post, a magyar irgalmasok rendje. 4z országos ipartanács, a magyar keresztény munkások szö­vetsége, a budapesti királyi törvényszék, a bu­dapesti hordárok egyesülete. (Nagy derültség. Horváth Zoltán: Nem maradt itt ki senki I) Drózdy Győző: Thuróczy Vifmos, az állami számvevőszék elnöke, a parlamenti tisztviselőn és alkalmazottak, gróf Edelsheim Gyulai Lipót. November 27 én Korányi Frigyes vezetésével a Hitelszövetkezetek négyszáztagu monstreküld'M­sége jelent meg a nemzeti tanács előtt, hogy a hűségesküt letegye. Itt azonban abba is hagyom ennex a listának az ismertetését. (Zijos felkiál­tások a baloldalon: Halljuk! Halljuk!) Abba­hagyom, meri olyan nevek következnek, ame­lyek feltétlenül a személyes kérdések özönét idéznék elő. (Nagy zaj a jobboldalon). Anka János ur és Károlyi Mihály. Azok, akik az oktrobis?ákat gyalázzák, mind oktobristák voltak és aki a leghangosabb kö­zöttük, A Nép cimü lap, amelynek szerkesz'ője Anka János, ez az Anka János ur Károlyi Mi­hályt egyenesen Rákóczihoz és Kossuthoz ha­sonlította. Drózdy Győző: Ma már nincsenek is okto­bristák, alig van csak kettő-bárom. Batthyány Tivadar, Buza Barna és még néhányan, becsü­letes emberek, akik a változott viszonyok kö­zött is kitartanak eszméik mellett. (Nagy zaj a szocialisták padján.) Drózdy Győző: Azt kérdem, ha ma csak négy-öt ember van, aki ezt be meri vallani, mi szükség van akkor a kivételes intézkedésekre, amelyek csak nyugtalanságot idéznek elő. A rendtörvény — vasvessző. A rendtörvényjavaslat gúzsba kö'i a lelki­ismeretet, lehetetlenné teszi a kritikát. A rend­törvény minden kormány kezében vasvessző marad. Drózdy Győző: Okmány van a kezemben, amellyel bizonyíthatom, hogv 1922 szeptember 3-án a kerületemben beszámoló népgyűlést tar­tottam. Előzetesen felkértem egyik párthivemet, hogy a gyűlést a hatóságnál jelentse be. Párt­hívem ezt elmulasztotta, mire a szolgabíró tiz napi elzárásra és ezer korona pénzbüntetésre ítélte. (Közbekiáltások a szélső baloldalon: Majd hozunk még ujabb bizonyítékokat! Klárik Fe­renc : Én is hozok egy csomtM 1 Meskó Zoltán: Mindenki csak egy virágszálat.; (Derültség) Drózdy Győző: A rendtörvényjavislat ellen kíméletlenül fogunk harcolni, mert lehetetlen, hogy kormánytól függő képviselők bem.ünket politikai működésünkben akadályozzanak. Nincs cenzúra 1 ... Az egyetemen még mindig nem szűnt meg az üldözés. Olyan európai hirü tudósok, mint Schmidt József, vagy Marczali Henrik, Köves­lig'ihy Radó nem taniihatnak. Beke Manót el­bocsátották azért, mert azt akarta, hogy a tanítók is járhassanak az egyetemre. Alexander Bernátot elbocsátották, mert helyet kellett csinálni Komis Gyulának. A saj ó terén megszűntették a cenzúrát, de a sajtóra f>p oly béklyók nehezednek, mint azelőtt. Ilyen főként a kolportázsjog bevonása. Amikor az egyik lap munkatársát börtönnel sújtják, addig a másik lap a Vörös Újság legvadabb eszközeivel lázit. (Felkiáltások a szocialistáknál: A Nép, az Akasztófaujság!) Drózdy Győző: Itt van A Nép mai számá­nak vezércikke. (Nagy Ernő Hedry Lőrinc felé kiált valamit, kettőjük között nagy vita támad. Nagy zaj a Ház minden oldalán.) A Nép 100.000 példánya. Horváth Zoltán: És ettől nem vonják meg a kolpcrtázsjogot I Zsirkay János: Igaza van! Valamit még mond, de a nagy zajban szavait nem hallani. Óriási zaj az ellenzéken. Többen Zsirkay felé kiabálnak. (Nagy Ernő: Lombroso-tipus I) Drózdy Győző (Zsirkay felé fordulva a kö­vetkezőket mondja): Jegyezze meg magának, hogy ön nem törvényesen szc.rezte a tarpai mandátumot! (Felkiáltások a szocialistáknál: Raboit mandátum!) Drózdy Győző olvassa a vezércikket. (Kiss Menyhért: Hiába minden, százezer példányban jelenik meg ez a lap. Rothenstein Mór: Elég a tizenötezer példány is, azok is csak köteles példányok. Pikler Emil: A nyomdászok jobban tudják ezt, mint a képvitie'ő ur.) Drózdy Győző: Nem értem A Nép munka­társait, hiszen olyan kevés fizetést kapnak szegények: 9000 koronát ilyen börtönre való munkáért. (Kiss Menyhért: Azok az apostolok. (Viharos derültség a szélső baloldalon.) Drózdy Győző: Miért hallgato't A Nép, amikor Goldberger főtanácsos lett. (Zaj. Állandó közbeszólások.) Az elnök ezután öt perc szünetet ad. A végreha|tatlan földreform. Szünet után Huszár Károly alelnök nyitja meg az ülést. Drózdy folytatja beszédét. Két és féléve — mondja —, hogy a földbirtokreform törvényt megszavazták s ennek az időnek elégnek kef­lett volna lenni arra, hogy a iörvény telje* egészében megvalósuljort. Ha a Xuuiiiiny nem képes végrehajtani a földbirtokreformot, akkor módosítani kell ezt a törvényt. Két év óta föld­uzsora van az országban. Ez okozza a munka­nélküliséget. A nehéz szociális helyzeten nem lehet jótékony akciókkal segíteni. A forgalmi adót bírálja és antiszociálisnak tartja. A block­rendszer eltörlését követeli. Az indemnitási ja­vaslatot nem fogadja el. Huszár Károly elnök jelenti, hogy ötvennél több képviselő beadvánnyal fordult hozzá amelyben az indemnitás tárgyalásának tarta­mára 8 órás ülések bevezetését kérik. Felol­vastatja az aláiró képviselők névsorát. Mint­hogy ötvenaél több képviselő jelen van, a be­advány felett határozathozatalra a legközelebbi ülésen kerül a oor. Zsirkay János személyes kérdésben kér szót. Drózdy beszéde alatt a baloldalról ez a közbe­kiáltás hangzott el: Fogja be a szíját, magá­nak nincs joga beszélni. Közben Nagy Ernó azt mondotta, hogy valósággal lombrozó alakja van. Erre az utóbbira nem akar válaszolni, nem akar szépségversenyt rendezni a Házban. — Drózdy a Nép cimü napilappal is fog­lalkozott s miután abban a szerencsés helyzet­ben van, hogy a nevezett lapnak munkatársa és politikai szerkesztője, egyet-mást válaszolni kiván. Az első közbeszólást kereken visszauta­sítja azzal, hogy a baloldal hivatkozik a jog­rendre. Az elnök ezután rendreutasítja Drózdyt azért a közbeszólásért, amelyet a nemzetgyűlés egyik bizottságára tett, hogy tudniillik az párt­bizottság. Zsirkay bűszko a Népre. Zsirkay folytatja beszédéi. A Népre vonatko­zólag kijelenti, hogy büszkeséggel tölti el az a tudal, hogy a Nép szetkesztőségének tagja. (A jobboldal zajosan tapsolja Zsirkayt) Neki nincs módjában mindennap selyem nyakkendőt vásárolni. Szegény ember és megesküszik, hogy küzdeni fog az eszme diadaláért. Az elnök ezután az idő előrehaladottságára való tekintettel napirendi Lnditványt lesz. java­solja, hogv a legközelebbi ülést holnap, folyó hó 16-án tartsák. A jegyzőkönyv hitele-lésé­vel az ülés egynegyed 3 órakor ért veget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom