Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-02 / 215. szám

Szeged, 1922 december 2. SZEGED Titkos német-orosz katonai szerződés ? A Daily Mail párisi kiadása fe'tünő formában azt a hirt közli, hogy Németország és Oroszország titkos katonai szerrődést kötött. A lap azt állítja, hr.gy olyan személyiségtől, aki szoros érintkezésben van a berlini és münc eni tájékozott körökkel, emlékiratot kapott, amely a szrrződés minden részletét tartalmazza. A: emlékirat igy kezdődik : Németország népességének mindi n rétege kivánja a tevans háborút. A német kormány azt kivánja, hogy a háború elökéfzilésére minden megtörténjék. Ezért a szovjítkormánnyal katonai szerződést kötött, amely lehetővé teszi neki, hogy a birodalom nyugati határán orosz hadsereget vonultasson fel. A Daily Mail azt állítja, hegy ezeket az adatokat saját vizsgálata alapján megerősítheti. Berlinben azt mondják, hogy a közlemény azok közé az ujabban szárnyra keit gyanúk közé tartozik, amelyek azzal vádolják Rosenbergct, az uj német külügyminisztert, hogy ő az exponense az orosz-német-török hármas szövetségnek és hogy a szövetség tényleges megvalósítását tűzte ki célul. Poincaré elfogadta lord Curzonnak a brüsszeli konferenciát megelőzően tartandó londoni megbeszélésre vonatkozó javaslatát. A meghívottak között Mussolini is szerepel. A konfetencia feladata azoknak a tervezeteknek a kidolgozása, amelyek a szövetségesek egységes frontja foga németek elé terjeszteni. Eddig még csak Franciaország dolgozott ki végleges terveket, amelyekről Anglia nem bír hivatalos tudomással, de ugy véli tudni, hogy megegyeznek Poincarénak a legutóbbi londoni értekezleten előkészített tervezelével, amelyet azonban Balfour jegyzékének közzététele következtében nem hoztaK nyilvánosságra. Anglia kész, hogy ezt a tervet jóindulatig megvizsgálja és a lehető vé^ső határig Franciaországgal együtt haiadjon, mindazonáltal a saját és világbéke sérelme nélkül. Miután a német birodalom csak nagyon kevéssé kielégítő módon teljesítette azt az elégtételt, melyet sz ellenőrző bizottság a Stettinben, Passzuban és Ingolstadtban történt é^ a szöveiségesek tisztjei elien irányult incidensekkel kapcso'atban a német kormánytól kért, ma az ellenőrző bizottság elnöke a szövetséges kormányok nevében jegyzéket adott át a német nagykövetnek, mely a szövetségesek következő határozatát közli a német kormánnyal: A német kormánynak legkésőbb december 10-ig meg kell adnia az elégtételt a passzaui és az ingolstadti események miatt Mindkét városra 500.000 arany márkányi bírságot róttak. Rómából jelentik: Mussolini miniszterelnök ma este utazik el Londonba. Vita a Házban a kereskedelemről. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnt k. Az elnöki bejelentések során jelenti, hogy Meskó Zoltán napirend előtti felszólalásra kírt és kapott engedélyt. Meskó Zoltán megdöbbenéssel olvasta a ma reggeli lapokban azt a hirt, hogy belépett a liberális blokkba és az a párt is, amelynek ő az elnöke, közeledik a liberális blokk felé. Ti'takozik az ellen, hogy öt bármiféle pártba beléptessék. Naptrend szerint következik a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló és a vármegyei alkalmazottak létszámának szabályozásáról szóló törvényjavaslat harmadik olvasása. A Ház mindkét javaslatot harmadszori olvasásban elfogadja. Qróf Bethlen István minlrzterelnök benyújtja a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. Következik a városok fejlesztéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. A nemzetgyűlés a pénzügyi bizottság álial javasolt uj 8. szakasznak a beiktatását elfogadja. Minthogy a többi szakaszt már letárgyalták, elnök a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadottnak jelenti ki. A harmadik olvasásra napirend során fog javaslatot tenni. A tisztességtelen verseny. Következik a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Erődi-Harrach Tihamér: A külföldi törvényhozás legnagyobbrésze törvénybe foglalt intézkedésekei tettek, hogy megvédjék a kereskedőt azokkal a visszaélésekkel szemben, amelyek a rendes kereskedelmi élet kifejlődését akruályozzák. Röviden utal arra. hogy ugyanabban a mértékben, amelyben szükséges a verseny a kereskedelmi éle: kifejlődéséhez, ugyanilyen mértékben akadályozzák a tisztességtelen versenyt. Ismerteti a törvényjavaslatot. Kodifikálja a j vaslatok áthágását, amelyek a leggyakrabban nyilvánulnak meg a mai kereskeoelmi életben és intézkedik a büntető rende^ez jsekről. Proponálja, hogy a visszaesést bűnténynek minősítsek és ez erős büntetésben részesüljön. Hegedűs György szólal fel ezután. Kifogásolja, hogy a javaslat nem elég szigorú és hiányos. A javaslat csak a tisztességtelen versenyt bünteti a közérdek szempontjából, pedig nem ez'a fontos, hanem a vevőközönség megkárosítása. Szflkfégesnek tartaná, hogy töivényjavaslatban mondják ki, hogy büntetőjogi uton felelősségre vonható legyen az, aki rosszminőségü árut ad el jóminőségü gyanánt. A feltámadásra csak ugy tudunk előkészülni, ha többet és tisztességesebben dolgozunk és kevesebbet politizálunk. t Perlaki György: Elismeri, hogy Hegedüst felszólalásában a fogyasztók érdekeinek megvédése vezette. Felfogása szerint a fogyasztók érdekeit akkor védjük meg a legjobban, ha az egészséges közgazdasági élet kifejlődését lehetségessé tesszük. Ennek alapján ki fog fejlődni a verseny, amely a legjobban szolgálja a fogyasztók érdekeit. A javaslatot elfogadja. Báró Lers Vilmos: A világháború után nem lehet azl kívánni, hogy órákon belül egészen más erkölcsi nivó keletkezzék. Hosszasan foglalkozik a törvényjavaslat keletkezésével és ismerteti mindazokat az okokat, amelyek a javaslat megkonstruálását szükségessé tették. Friedrich István: Nem hagyhatom Lers egyes kijelentéseit megjegyzés nélkül, mert véleményem szerint tovább ment a bankok védelmében, mint szükséges lett volna ennél a javaslatnál. Valkó emelni akarja a kereskedelem színvonalát. Ezután Valkó Lajos kereskedelmi miniszter szólal fel. A törvényjavaslatot azért terjesztette a Ház elé, mert azt várta tőle, hogy sikerülni fog a kereskedelem színvonalát emelni. Ez esetben bizonyos, hogy nagy szolgálatot teszünk a fogyasztók és az ország érdekeinek. A jövőben át kell térni a belső kereskedelemre. Igyekezni kell azokat a kapcsolatokat, ameiyek a külfölddel fennállottak, az export érdekében ; leihasználni. A mostani helyzet nem tart sokáig. ! Mindent el kell követni azonban aziránt, hogy amit importálunk, nyersanyag formajában kerüljön az országba és itt dolgozzák azt fel. Az országnak szüksége van kereskedelemre. Valkó Lajos reflektál efyes felszólalásokra. Csodálkozik, hogy Hegedűs György felszólalásában lekicsinyít a kereskedelmet. A gazdasági élet nehézségekkel küid minden más országban is. Ebből azonbi n nem lehet általánosságban arra következtetni, hogy a kereskedelemre nincs szüksége az országnak. Át tér a bankspekuláció kérdésére. Nézete szerint a bankoknak a haboru kitörésekor lényeges tartozásaik voltak a külföldön. Ehhez járul a valutáris egység megbomlása. Nekünk a leváltott részekkel igen nagy tételeket kell kiegyenlíteni. A legnigyobb terhek ebben a tekintetben a bankokra naruh.ak. A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. A részletes tárgyalás folyamán elsőnek Hegedűs György szólal fel. Indítványozza, hogy vegyenek fel a törvényjavaslatba uj címet. A Ház az indítványt elveti. Az első szakaszt eredeti szövegében, a 2., 3., 4., 5., 6. és 7. szakaszt hozzászólás nélkül, a 8-ikat az előadó stiláris módosításával, a 9 — 15. szakaszt hozzászólás nélkül fogadják el. A 16-ik szakaszr il Hegedűs György kéri, veoyék fel a javaslati a, hogy szédelgő feldicsérés büntettél r.em csupán kereskedő követheli el. A Híz a kereskedelmi miniszter felszólalása után etveii az indítványt. A 17—21. szakaszt hozzászoiás nélk'J! fogadják el. A 22-ik szakasznál két uj szakasz beiktatását kéri az eiőadó.. Ezek a szakaszok a büntetések felemelését tartalmazzák. Az ellenzék delgoznl akar. Huszár Károly alelnök ezután «•ÍZ idő előrehaladottságára való lekintettei berekeszti a vitát. Napirendi indítványt tesz, mely szerint a Ház legközelebbi ülését kedden délelőtt 10 órskor tartjí. Horváih Zol'ái indítványozza, hogy a Ház holnap is tartson ülést, mivel állandóan azt hangoztatják, hogy a nemzetgyűlés nen; dolgozik. Pesti Pál rámutat arra, hogy a kép"iseiőknek 2 választókkal szemben ís megvai.na.*. a maguk kötelességei. Kérik az elnök napirendi indítványának elfogadását. Faikas István csatlakozik Horváth Zoltán napirendi indítványához. Még sok kérdés vár megoldásra. Érthetetlen, miért nem foglalkoztatják komolyan a nemzetgyűlést. Az ellenzék dolgozni akar. Gömbös Gyuia: Mindkét b*széd kifelé szól. A kormánypárti képviselők többizben megállapították, miért szükséges szünetek tartása. Nemcsak a képviselőknek vannak kötelességeik, hanem a minisztereknek is szünetre van szükségük, hogy elkészülhessenek a parlamenti munkára. Az elnök napirendi indítványának elfogadását kéri. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés két órakor ért véget. Mussolini az olasz külpolitikai helyzetről. Tegnap minisztertanács volt, amelyen Mussolini miniszterelnök tájékoztatta minisztertársait külügyi politikájáról és beszámolt lausannei útjáról, valamint a többi állam képviselőivel folytatott tanácskozásról. Különösen kiemelte a dodekanesosi kérdést, valamint azokat a problémákat, amelyek a közeikeleti mozgalomra és a szövetségesek terjeszkedésével kapcsolatos pénzügyi érdekekre vonatkoznak. A jóvátétel tekintetében közölte, hogy a napokban értekezletet tartanak e tárgyban Londonban. A jóvátételi problémát — mondotta a miniszterelnök — határozottan meg kell vizsgálni, még pedig nemcsak azért, mert a moratórium december 31-én lejár, hanem főképen azért, mert a helyzet a kérdés világos megoldását követeli. A görögországi események tekintetében Mussolini kijelentette, hogy az athéni olasz követ utján a pör kezdetétől fogva minden lehetőt megtett, nehogy az esetleges halálos itélet végrehajtassák. Ily értelemben november 4-én közbeniárt Politisnál. Amig azonban Olaszország és Anglia egvirányban dolgozott, Franciaország hasznosnak láila, hogy a másik irányban lépjen fel. A miniszterelnök ezután kivándorlási politikájának irányelvét vázolta. A belügyi helyzetről szólva, kijelentette, hogy ez folyton javul. A pénz'Jgvminiszler javashtára a minisztertanács elhatározta, hogy az Olaszorsiágban befektetett külföldi tőkék kamatalt mentesiti az adózás alól. Károlyi vagyonelkobzás! pöre. Károlyi vagyonelkobzási pőrének negyedik tárgyalási napján dr. Horváth Déne3, a kincstár képviselője azt igyekezett bizonyítani, hogy a forradalmat céltudatosan készítették elő, még pedig gróf Károlyi Mihály. Ezt a Ti3za-perben hozott itélet világosan kimondja. Az mindegy, hogy József főherceg kezdte meg a visszavonulást a frontokról, ennek is Káiolyi az oka. Szerinte Károly király manifesztuma nem menti Károlyi Mihály bűnét. Károlyi alkotta meg a nemzeti és katonatanácsot, ami törvényellenes cselekedet volt, egy a lázadással. Elismeri, hogy Károlyi ntm adelt parancsot a fegyvereknek az ellenség számára való átadásra. Majd a Diazféle fegyverszüneti szerződéssel foglalkozik. Károlyi kötötte meg a belgrádi fegyverszüneti szerződést, autely az ország határait megnyitotta az elienség előtt. A tárgyglalást holnap folytatják.