Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-02 / 215. szám

Egyes siám ára IQBkorona, lacrketttóaég és kladohlta­•I: Kölcsey-utca 6. (Próféta­BiUó. I. emelet í.) Telefon 15—JJ. A .Sieged* megjele­•ft hétló kivételével minden up. Egyes izém ára 10 ko­rona. Előfizetési árak: Rgy fcó»apra Siegeden 240. Bcda­pesten éa vidéken 2fO kor. Hiidt'. sl árak : [Félbasábo* 1 mm. 4, egy hasábon 7, másfél hasábon 10'50. két basnbon 14 korona. Apróhlr­del* s ' K. küver betűkkel 8 K. SzővegkcVii közlemények soronki'M 40 K. Njtlliér. csa­ládi éa orvosi hir 60 K. Tttbb­szőri [tladáanal árengedmény. III. évfolyam. Szeged, 1922 december 2, SZOMBAT. 215-ik szám. (Zajos derültsíig minden oldalon) Valamikor szokás-mondás volt, hogy az Akadémia az a hely, ahol a tudományok meg­akadnak. Ez a vicc már meghalt. Az Akadémiai kiviccelni és kicsúfolni már nem hálás dolog, sőt ma már támadni se szokás az Akadémiái. Legjobb bizonyság voll rá ez a hét, amikor a nemzetgyűlés az akadémiai törvényjavaslatot tárgyalta. A vita olyan nivós volt, amilyentől rég elszoktunk a mi par'amenttinkben és az elien?éki szónokok abban a szokatlan helyiben roiíak, hogy még azok is elismeréssel voltak a kultuszminiszter iránt, akik nem szavaztak meg javaslatát Csak a javaslatot megszavazó kor­mánypárti táborból kockáztatta meg valamelyik jeles ku'turférfiu közbeszólás formájában azt a véleményt, hrgy nem kell az a nagy segítség az Akadémiának, hiszen a tudósok ugy se pénzért dolgoznak. Zajos derültség a Ház minden oldalán, — tette mellé zárjelbe a par­lamenti tudósítás. Az, hogy ez a minden oldalon való zajos derültség többé nem az Akadémiának szólt, kanem a közbeszólónak, nagyon sokat jelent ebben a szittya-országban. Jelenti azt, hogy az ország kezdi felismerni az egyetlen fegyvernek a fontosságát, amit nem csavartak ki a kezéből, a magyar kulturáét Művészeink nevét ismeri széles e világ. A magyar művészet Velencétől Newyorkig min­denüvé eljutott s mindenüti a megbecsülés adott neki szállást, nem a szánalom. Nemzetközi ki­állítások aranyérmei, nagydijai utjának ékes mérföldmutatói. A világ színházai kitárták ka­puikat a magyar drámairodalomnak, nagy köl­tőink, regényíróink az egész emberiség szivé­hez szólnak a világ minden nyelvén. Nagy ma­gyar tudósok kutatásai, felfedezései, számításai a fizika, a vegyian, a gyógyítás, a mathematika, a természet ismereténe* minden terén uj érté­kekkel gazdagították a tudomány nemzetközi kincstárát. Szabad-e a rragyar művész kezéből az ecsetet és vonót, a magyar iró kezéből a tollat kiütni, azért, mert a háborút elvesztettük ? És szabad-e a magyar tudománytól elvenni az egyetemeket, a laboratóriumokat, az akadémiát, a muzeumokat és szabad e a magyar elme annyi ragyogó győzelme u'án tudósaink kezé­ből kiütni a könyvet, a lombikot és a kést, amely nem halált osztogat, hanem életet? Ugy látszik, sorsunk intézői rájöli'k arra, ha egy kicsit későn is, hogy nem szabad. El­vesztettünk egy háborút, amely a sir szélére jultatott bennünket és mosi uj haboruí kell kezdenünk a megmentésünkre. Ez azonban csak a b?ke háborúja lehel, amelye; a magyar művészet, tudomány és irodalom katonaival kell végigharcolnunk, az egyetlen hadsereggel, amelybe semmiféle ellenőrző bizottság bele nem szólhat. Ez a hadsereg eddig is meg volt s a mi erkölcsi javunk megmaradt a világ piacán, azt ö szerezte a maga erejéből, mert nem segítette senki, rem támaszkodhatott sen­kire, még it'hon se. Az államhalalomnak nem volt érzéke hozzá s ha lett volna is, másra kellett az erő, a közös monarchia állandó csi­rizelésére. Társadalmunk pedig olyan, hogy szívesen segit ott, ahol az állam kezét érzi, de nem törődik azzal, amit az állam se vesz ko­molyan. Most mintha valami változás kezdődne s mintha a magyar kultura válsága legmélyebb gödréből kezdene felkapaszkodni annak a fel­ismerésnek a fonalán, hogy a magyar kultúrá­nak ma legalább is olyan jelentősége van, mint Széchenyi korában volt. A reformpolitika szárny bontása idején a magyarság politikai ön­tudatának életrckeltője a magyar kultura volt, ma pedig ez a biztosítéka a magyarság egyült­maradásának. A politikusok száján nem sok reményt kellően forgó uj Nagy-Magyarország csak akkor lesz reálpolitikai lehetőség, ha a Csonkanrgyarország határain belül annyi kul­túrát tudunk felraktározni, ami el tud sugá­rozni a barbárok kezére került régi ' határokig. Ha azonban meglé\ő lulturánk elsorvadásival a barbárság megte' pszik a mai határokon be­lül is, soha helyre nem áll a régi Magvar­ország, amelyet szétszaggatott már 1914-^en egy bűnös nemzedék könnyelműsége, smi^ez hozzájárult 1918-ban a történelem tragikus fordulata. Minálunk halálosan komoly dolgok is sokszor divat kérdései s mi bizurk benre, hogy a ma­gyar kultura islápo'ását is divatba lehet hozr.i. Ha a társadalom látja azt, hogy az állam ko­molyan veszi az Akadémiát, a muzeumokat, az egyetemeket, az igazán kulturális intézményeket, akkor a társadalom is mindjárt Komolyan veszi őket. A komolyság ózonban szerintünk ott Kez­dődik, ha a kormánv a magyar állam évi ki­adásairak legalább egy ezrelékét olyan helye!,re és olyan kezekbe juttatja, ahová ennek a se­gítségnek a magyar kultura élethalál-kérdésé­nek pararcsa szerint kerülni kell. Mert tudni kell, hogy ma még megközelilőleg se tartunk ott, hogy csil;agá*zati határok közt mozgó ál­lami évi kiadásainknak csak egy ezredrésze is kul'urára menne, igazi kulttuára. S nemcsak a helyek fontosak, hanem a kezek is. Mert ha az állam politikai szemüvegen át mérlegeli a kul­turális érdekeket R csak kortesek kezét nézi oly?n kéznek, amely a kuliura magvtésére al­kalmas, akkor kulturánk mezeje sohase borul kalászba, csak gyomot terem, keserű laput, meg bollorjánt. No és minden esetre szamár­tövist is. IATUlTtJlJ\nnAi\VVTJ\irLlJ*l^i^l"lVTV* *"'*'* «««m«nm«i»n A görög király le akar mondani. A Rádió-ügynökség athéni tudósítója jelenti, hogy mikor a király megtudta, hoey fivérét, Andrást a haditanács elé vitték, felajánlotta lemondását, ezt azonban a forradalmi komité nem fogadta el. A Chicago Tribüné athéni jelei.tése szerint hétfői kezdődik meg András herceg ellen a törvényszéki tárgyalás. A „Gíornale d'ltalia" athéni tudósilója táv­iratozza lapjának, hogy Lir.dley angol követet, miután megszakította a diplomáciai viszonyt Görögországgal is elutazott, az egész diplomá­ciái testület tüntetőleg kikísérte a vasúthoz. Rómában ünnepélyes rekviemet készítenek elő a kivégzett görftg miniszterekért. Számos személyiség visszaadta görög kitüntetését. A Stampa értesülése szerint Anglia és Olaszország között ö-szh3ng uralkodik arra nézve, hogy az athéni kivégzések különleges intézkedéseket tesznek szükségessé. Ebben az ügyben Róma és London között élénk távirat­valtás folyik. Hir szerint hadihajókat fognak a Piraeusba küldeni. A Berliner Tagb'rlt jelenti Athénből, hogy feltűnést kdtett a francia követ viselkedése, aki tudvalevőleg azonosította magát az athéni kormánnyal és egyetlen elitélő srava sem volt a véres cselekedet ellen. Amikor az állami lomáciai képviselő együttes lépést tett a göröR kormánynál a vádlottak érdekében és ehhez a diplomáciai lépéshez az amerikai követ is csat­lakozott. Csak ezután határozta el az athéni diplomáciai testület, hogy egyidejűleg és kö­zösen fog fellépni a görög kormánynál a vád­lott miniizterek éietenek >regrrentéséért. Egyet­érlelt ezzel a diplomcciai oemarssal az olasz, a spanyol, a holland, a svéd és a román kö­vet. Ellenben a francia követen kivül a cseh­szlovák és lengyel követ is vonakodott közbe­lépni a görög kormánynál. A német követ szintén csatlakozott a diplomáciai lépéshez, de egyelőre még Athénben marad s s német birodalmi kormány bevárja a semleges államok döntését s csak akkor foi* határozni, hogy visszahivja-e az athéni követet. Lausanneban Venizelosznak igen erős vitája volt lord Curzonnal, a görög politikai kivégzé­sek miatt. A heves szóváltás után Curzon nem is vett részt a territoriális bizottság ülésén és ígéretet tett, hogy rövid ioő alatt elhagyja Lausannet. Venizelosznak egyá;ta!án nem szándéka, hogy 'emondjon a lausannei küldöttség vezetői tiszt­ségéről. Venizelosz kijelentette, hogy a hozzá­intézett felhívás alapján elfogadja ugyari a görögországi érdekek külföldi védelmét, de megtagadta, hogy visszatérőn a politikai életbe, törvényszék tárgyalásainak menetéből követ- 1 vagy bármely politikai párt élére álljon. Ezért keztetni lehetett rá, hogy a vádlottakat halálra [ a jelen pillanatban sem foglal állást e. hazával fogják itélni, sz angol követ az olasz dip- - történt eseményekkel szemoen. Az egységes párt egysége. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Anélkül, • hogy politikai körökben túlságos nagy jel ntő- i séget tulajdonitarának neki, az u óböi időben \ néhány érdekes jelenség mutatkozott az egysé- ' ges párt kebelében, amely némi fényt vet sz \ egységespárt sokat hangozta'ott egységére. Az első volt a faivédelmi koncentráció körül meg­indult mozgalom, amely két részre osztotta a pártot, anélkül, hogy a párt vezetősége tudo­mást vett volna róla. Bizonyos óvatosságból abban a kérdésben, hngy vájjon szabad-e az egységes párti képviselőknek bármilyen poli­tikai célból ellenzéki politikussal szövetkeznie, ez agitáció szabadon folyt a mozgalom mellett és ellene, pillanatig sem titkolva célját, noha kétségtelen, hogy erősen megalapozott és a politikában jól megalapozott pártban ez ritkán szekott előfordulni. A mai ülésen szintén az emiitett jelenségek­hez hasonló mutatkozott báró Lers Víimos be­széde körüli vitája során. A kereskedelem fon­tosságának és értékelésének érdekében bocsát­kozott vitába Hegedűs Györggyel. Hegedűs nem tagja az egységes pártnak, de nem is a vita kellett érdeklődést, hanem az a megoszlás, amivel az egységes párt tagjai azt kisérték. Egvik rész Hegedűs álláspontját fogadta el, mig a másik részen Lers nézeteit tartották he­lyesnek. A harm?.dik szembeötlő momentum a már napok óta felszínen lévő blokk kérdése, amely­nek célja a földbirtokreform sürgős végrehaj­tásának megsürgetése lett volna. Ez a blokk meg sem alakult és igy politikai jelentőséget nem is tulajdonítanak neki. Ebben a kérdésben is érdekes az egységes párt állásfoglalása, amely ebben a kérdésben is negativ. Szijj Bá;inték, vagy talán helyesebben Bottlikék, — mert mára az a hir terjedt el, hogy a mozga­lomnak Bottlik a vezetője, — az egységes pártban határozottan leszögezték magatartásukat a blokk mellé állva, hivatkozva a fajvédelmi koncentráció precedensére. Szijj ^álinték moz­galmára nem mondtak vétót, hanem szokás szerint leszerelésükre indítottak akciót. Egész természetesen a pártvezetőség arra hivatkozi* hogy a földbirlokteform végrehajtása kardinális prepozíciója a kormánynak és a kormánypárti

Next

/
Oldalképek
Tartalom