Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-02 / 215. szám

Egyes siám ára IQBkorona, lacrketttóaég és kladohlta•I: Kölcsey-utca 6. (PrófétaBiUó. I. emelet í.) Telefon 15—JJ. A .Sieged* megjele•ft hétló kivételével minden up. Egyes izém ára 10 korona. Előfizetési árak: Rgy fcó»apra Siegeden 240. Bcdapesten éa vidéken 2fO kor. Hiidt'. sl árak : [Félbasábo* 1 mm. 4, egy hasábon 7, másfél hasábon 10'50. két basnbon 14 korona. Apróhlrdel* s ' K. küver betűkkel 8 K. SzővegkcVii közlemények soronki'M 40 K. Njtlliér. családi éa orvosi hir 60 K. Tttbbszőri [tladáanal árengedmény. III. évfolyam. Szeged, 1922 december 2, SZOMBAT. 215-ik szám. (Zajos derültsíig minden oldalon) Valamikor szokás-mondás volt, hogy az Akadémia az a hely, ahol a tudományok megakadnak. Ez a vicc már meghalt. Az Akadémiai kiviccelni és kicsúfolni már nem hálás dolog, sőt ma már támadni se szokás az Akadémiái. Legjobb bizonyság voll rá ez a hét, amikor a nemzetgyűlés az akadémiai törvényjavaslatot tárgyalta. A vita olyan nivós volt, amilyentől rég elszoktunk a mi par'amenttinkben és az elien?éki szónokok abban a szokatlan helyiben roiíak, hogy még azok is elismeréssel voltak a kultuszminiszter iránt, akik nem szavaztak meg javaslatát Csak a javaslatot megszavazó kormánypárti táborból kockáztatta meg valamelyik jeles ku'turférfiu közbeszólás formájában azt a véleményt, hrgy nem kell az a nagy segítség az Akadémiának, hiszen a tudósok ugy se pénzért dolgoznak. Zajos derültség a Ház minden oldalán, — tette mellé zárjelbe a parlamenti tudósítás. Az, hogy ez a minden oldalon való zajos derültség többé nem az Akadémiának szólt, kanem a közbeszólónak, nagyon sokat jelent ebben a szittya-országban. Jelenti azt, hogy az ország kezdi felismerni az egyetlen fegyvernek a fontosságát, amit nem csavartak ki a kezéből, a magyar kulturáét Művészeink nevét ismeri széles e világ. A magyar művészet Velencétől Newyorkig mindenüvé eljutott s mindenüti a megbecsülés adott neki szállást, nem a szánalom. Nemzetközi kiállítások aranyérmei, nagydijai utjának ékes mérföldmutatói. A világ színházai kitárták kapuikat a magyar drámairodalomnak, nagy költőink, regényíróink az egész emberiség szivéhez szólnak a világ minden nyelvén. Nagy magyar tudósok kutatásai, felfedezései, számításai a fizika, a vegyian, a gyógyítás, a mathematika, a természet ismereténe* minden terén uj értékekkel gazdagították a tudomány nemzetközi kincstárát. Szabad-e a rragyar művész kezéből az ecsetet és vonót, a magyar iró kezéből a tollat kiütni, azért, mert a háborút elvesztettük ? És szabad-e a magyar tudománytól elvenni az egyetemeket, a laboratóriumokat, az akadémiát, a muzeumokat és szabad e a magyar elme annyi ragyogó győzelme u'án tudósaink kezéből kiütni a könyvet, a lombikot és a kést, amely nem halált osztogat, hanem életet? Ugy látszik, sorsunk intézői rájöli'k arra, ha egy kicsit későn is, hogy nem szabad. Elvesztettünk egy háborút, amely a sir szélére jultatott bennünket és mosi uj haboruí kell kezdenünk a megmentésünkre. Ez azonban csak a b?ke háborúja lehel, amelye; a magyar művészet, tudomány és irodalom katonaival kell végigharcolnunk, az egyetlen hadsereggel, amelybe semmiféle ellenőrző bizottság bele nem szólhat. Ez a hadsereg eddig is meg volt s a mi erkölcsi javunk megmaradt a világ piacán, azt ö szerezte a maga erejéből, mert nem segítette senki, rem támaszkodhatott senkire, még it'hon se. Az államhalalomnak nem volt érzéke hozzá s ha lett volna is, másra kellett az erő, a közös monarchia állandó csirizelésére. Társadalmunk pedig olyan, hogy szívesen segit ott, ahol az állam kezét érzi, de nem törődik azzal, amit az állam se vesz komolyan. Most mintha valami változás kezdődne s mintha a magyar kultura válsága legmélyebb gödréből kezdene felkapaszkodni annak a felismerésnek a fonalán, hogy a magyar kultúrának ma legalább is olyan jelentősége van, mint Széchenyi korában volt. A reformpolitika szárny bontása idején a magyarság politikai öntudatának életrckeltője a magyar kultura volt, ma pedig ez a biztosítéka a magyarság együltmaradásának. A politikusok száján nem sok reményt kellően forgó uj Nagy-Magyarország csak akkor lesz reálpolitikai lehetőség, ha a Csonkanrgyarország határain belül annyi kultúrát tudunk felraktározni, ami el tud sugározni a barbárok kezére került régi ' határokig. Ha azonban meglé\ő lulturánk elsorvadásival a barbárság megte' pszik a mai határokon belül is, soha helyre nem áll a régi Magvarország, amelyet szétszaggatott már 1914-^en egy bűnös nemzedék könnyelműsége, smi^ez hozzájárult 1918-ban a történelem tragikus fordulata. Minálunk halálosan komoly dolgok is sokszor divat kérdései s mi bizurk benre, hogy a magyar kultura islápo'ását is divatba lehet hozr.i. Ha a társadalom látja azt, hogy az állam komolyan veszi az Akadémiát, a muzeumokat, az egyetemeket, az igazán kulturális intézményeket, akkor a társadalom is mindjárt Komolyan veszi őket. A komolyság ózonban szerintünk ott Kezdődik, ha a kormánv a magyar állam évi kiadásairak legalább egy ezrelékét olyan helye!,re és olyan kezekbe juttatja, ahová ennek a segítségnek a magyar kultura élethalál-kérdésének pararcsa szerint kerülni kell. Mert tudni kell, hogy ma még megközelilőleg se tartunk ott, hogy csil;agá*zati határok közt mozgó állami évi kiadásainknak csak egy ezredrésze is kul'urára menne, igazi kulttuára. S nemcsak a helyek fontosak, hanem a kezek is. Mert ha az állam politikai szemüvegen át mérlegeli a kulturális érdekeket R csak kortesek kezét nézi oly?n kéznek, amely a kuliura magvtésére alkalmas, akkor kulturánk mezeje sohase borul kalászba, csak gyomot terem, keserű laput, meg bollorjánt. No és minden esetre szamártövist is. IATUlTtJlJ\nnAi\VVTJ\irLlJ*l^i^l"lVTV* *"'*'* «««m«nm«i»n A görög király le akar mondani. A Rádió-ügynökség athéni tudósítója jelenti, hogy mikor a király megtudta, hoey fivérét, Andrást a haditanács elé vitték, felajánlotta lemondását, ezt azonban a forradalmi komité nem fogadta el. A Chicago Tribüné athéni jelei.tése szerint hétfői kezdődik meg András herceg ellen a törvényszéki tárgyalás. A „Gíornale d'ltalia" athéni tudósilója táviratozza lapjának, hogy Lir.dley angol követet, miután megszakította a diplomáciai viszonyt Görögországgal is elutazott, az egész diplomáciái testület tüntetőleg kikísérte a vasúthoz. Rómában ünnepélyes rekviemet készítenek elő a kivégzett görftg miniszterekért. Számos személyiség visszaadta görög kitüntetését. A Stampa értesülése szerint Anglia és Olaszország között ö-szh3ng uralkodik arra nézve, hogy az athéni kivégzések különleges intézkedéseket tesznek szükségessé. Ebben az ügyben Róma és London között élénk táviratvaltás folyik. Hir szerint hadihajókat fognak a Piraeusba küldeni. A Berliner Tagb'rlt jelenti Athénből, hogy feltűnést kdtett a francia követ viselkedése, aki tudvalevőleg azonosította magát az athéni kormánnyal és egyetlen elitélő srava sem volt a véres cselekedet ellen. Amikor az állami lomáciai képviselő együttes lépést tett a göröR kormánynál a vádlottak érdekében és ehhez a diplomáciai lépéshez az amerikai követ is csatlakozott. Csak ezután határozta el az athéni diplomáciai testület, hogy egyidejűleg és közösen fog fellépni a görög kormánynál a vádlott miniizterek éietenek >regrrentéséért. Egyetérlelt ezzel a diplomcciai oemarssal az olasz, a spanyol, a holland, a svéd és a román követ. Ellenben a francia követen kivül a csehszlovák és lengyel követ is vonakodott közbelépni a görög kormánynál. A német követ szintén csatlakozott a diplomáciai lépéshez, de egyelőre még Athénben marad s s német birodalmi kormány bevárja a semleges államok döntését s csak akkor foi* határozni, hogy visszahivja-e az athéni követet. Lausanneban Venizelosznak igen erős vitája volt lord Curzonnal, a görög politikai kivégzések miatt. A heves szóváltás után Curzon nem is vett részt a territoriális bizottság ülésén és ígéretet tett, hogy rövid ioő alatt elhagyja Lausannet. Venizelosznak egyá;ta!án nem szándéka, hogy 'emondjon a lausannei küldöttség vezetői tisztségéről. Venizelosz kijelentette, hogy a hozzáintézett felhívás alapján elfogadja ugyari a görögországi érdekek külföldi védelmét, de megtagadta, hogy visszatérőn a politikai életbe, törvényszék tárgyalásainak menetéből követ- 1 vagy bármely politikai párt élére álljon. Ezért keztetni lehetett rá, hogy a vádlottakat halálra [ a jelen pillanatban sem foglal állást e. hazával fogják itélni, sz angol követ az olasz dip- - történt eseményekkel szemoen. Az egységes párt egysége. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Anélkül, • hogy politikai körökben túlságos nagy jel ntő- i séget tulajdonitarának neki, az u óböi időben \ néhány érdekes jelenség mutatkozott az egysé- ' ges párt kebelében, amely némi fényt vet sz \ egységespárt sokat hangozta'ott egységére. Az első volt a faivédelmi koncentráció körül megindult mozgalom, amely két részre osztotta a pártot, anélkül, hogy a párt vezetősége tudomást vett volna róla. Bizonyos óvatosságból abban a kérdésben, hngy vájjon szabad-e az egységes párti képviselőknek bármilyen politikai célból ellenzéki politikussal szövetkeznie, ez agitáció szabadon folyt a mozgalom mellett és ellene, pillanatig sem titkolva célját, noha kétségtelen, hogy erősen megalapozott és a politikában jól megalapozott pártban ez ritkán szekott előfordulni. A mai ülésen szintén az emiitett jelenségekhez hasonló mutatkozott báró Lers Víimos beszéde körüli vitája során. A kereskedelem fontosságának és értékelésének érdekében bocsátkozott vitába Hegedűs Györggyel. Hegedűs nem tagja az egységes pártnak, de nem is a vita kellett érdeklődést, hanem az a megoszlás, amivel az egységes párt tagjai azt kisérték. Egvik rész Hegedűs álláspontját fogadta el, mig a másik részen Lers nézeteit tartották helyesnek. A harm?.dik szembeötlő momentum a már napok óta felszínen lévő blokk kérdése, amelynek célja a földbirtokreform sürgős végrehajtásának megsürgetése lett volna. Ez a blokk meg sem alakult és igy politikai jelentőséget nem is tulajdonítanak neki. Ebben a kérdésben is érdekes az egységes párt állásfoglalása, amely ebben a kérdésben is negativ. Szijj Bá;inték, vagy talán helyesebben Bottlikék, — mert mára az a hir terjedt el, hogy a mozgalomnak Bottlik a vezetője, — az egységes pártban határozottan leszögezték magatartásukat a blokk mellé állva, hivatkozva a fajvédelmi koncentráció precedensére. Szijj ^álinték mozgalmára nem mondtak vétót, hanem szokás szerint leszerelésükre indítottak akciót. Egész természetesen a pártvezetőség arra hivatkozi* hogy a földbirlokteform végrehajtása kardinális prepozíciója a kormánynak és a kormánypárti