Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-07 / 219. szám

SZEGED helyéről, erősen a szemébe nézőit, erre szó nélkül elhaladt mellette és a hátamögött lévő harmadik padsorban foglalt helyei. Kis vártatva odaszólt Benárd: Kinek volt kifogása ellenem ? Erre Fábián hátrafordult és igy szólt: Én tettem a köz beszólást. Miért van itt a képviselő ur a mi padsorainkban? Erre ezt felelte Benárd: Én :sak azt akartam Szeged, 1922 december 7. mivel kapcsolatban emiitették a megtudni, nevem ? Fíbián megbízta Létii Ernőt és Pakots Józsefet elégtétel kéréssel. Benárd a két megbízottnak kijelentette, hogy a közbeszólástól meg volt lepődve és hogy Fábián tette a közbeszólást, miután Fábián mondását most ismeri, nem emel ellene kifogást, hanem azonosítja magát vele. Ezzel az l'gy befejeződött. i-nYminiiiuiirLíJLi'-i.. Az egész országban csak a „Szegedinek nincs kolportázs joga. A „Szeged" az igaz emberi ideálokért küzu! A pápa jegyzéke Lausanneban. A lausannei értekezlet a pápa jegyzékének hatása alatt áll, amely a legsürgősebben kivánja a Konstantinápoly, örményországi és a többi tartományokban lakó keresztények védelmét biztosító intézkedéseket. A törökök válaszjegyzékükben visszautasítják azt az állítást, hogy a törökország1' keresztény lakosok fenyegetett helyzetben vo'rának. Az oroszok körében kijelentik, hogy a szovjet küldöttség ragaszkodni fog a tengerszorosnak teljes elzárásához a hadihajókkal szemben. Nincsics, a lausannei konferencia első jugoszláv delegátusa hétfőn este visszaérkezett Belgrádba. Musztafa Kemal basa a sajló képviselői előtt kijelentette, hogy a lausannei értekezletet fc'?sl«ges vitákkal húzzák el. A szövetségesek eddig semmi bizonyítékát nem adták annak, hogy a török követelés ;k jogosságát elismerik. Lausannei jelentés szerint tegnap lord Curzon megbeszélést folytatott Rizával, a törökök második delegátusával. Még nincs csend Sztambulban, Konstantinápolyban tegnap komoly incidens történt. A török rendőrök merakadályozták azoknak a görögöknek és örményeknek hajóra szállását, akik el akartak utazni Konstantinápolyból. Erre az angol apátok megszállották a vámhivatalt és gépfegyverrel fedezték a hajóra szállást. Ma délután a török rendőrség megakadályozta a szamoszyi menekültek partraszállását, kik francia hadihajón érkeztek ide. A főmegbizottak behatóan foglalkoznak a két incidenssel. Kon-tan inápolyból jelenük: Géppuskákkal felfegyverzett angol csapatok szállták meg a vámvidéket, hogy lehetővé tegyék a benszülött keresztény menekültek hajóra szállását, akiktől a török rendőrség török útlevelet követel. Rifaat és a szövetséges főmegbizottak között ideiglenes megegyezés jött létre, melynek értelmében a menekülteknek kedd eslig megengedik a hajóra szállást. Rifaat basa elrendelte a konstanfinápo'yi vegyes törvényszékek feloszlatását. Az egy millió márka büntetést nem fizeti Németország. Iaj zó, Cuno birodalmi kancellár fontos tanácskozást folytat Knilling bajor miniszternőkkel, az ántánt legutóbbi jegyzékére küldendő válaszról. A két államférfiú még nem egyezett meg véglegesen, de azonos az a felfogásuk, hogy az egymillió aranymárkás pénzbüntetést nem fog ják kifizetni. Az írásos bocsánatkérésbe sem haj landók beleegyezni, csupán arról lehet szí hogy a kormány sajnálatának ad kifejezést, amint ezt ilyen esetf en a nemzetkJzi jog előirja. A Németország és Olaszország között folytatott tárgyalások arra a megállapodásra jutottak, hogy a németek, mihelyt a jóvátételi bizottság az egyezmé iyt jóváhagyja, a jóvátételi számlára négymillió aranymárka értékű háború előtt és utan kiadott könyvet fognak az olasz könyvtáraknak szállítani. Ma déiulán a birodalmi kancellár elnökletével a birodalmi kormány tagjai és az egyes országok miniszterelnökei értekezletet tartottak, amelyen az összes országoknak a birodalmi gyűlésre kiküldött meghatalmazottai résztvettek Az uj birodalmi kancellár üdvözlése után az illetékes szakminiszterek jelentést tettek a belés külpoli ikai, valam nt a pénzügyi, szociális és az élelmezés kérdéséről, amelyekkel az értekezlet holnap fog foglalkozni. Az értekezlet után a birodalmi kancellár lakásán fogadás volt. Mann Jakab pöre a közérdekkel. (A S'£ged tudósítójától.) Az utolsó évek egyik legérdekesebb pőrét tárgyalta mi isrét a szegedi törvényszék Fischer-*.anácsa. Emlékezetes, hogy az a nagy tragédia, amely a szegedi bábaképző intézet körül 1919-ben játszódott le ? amely dr. Mészáros Ferenc és neje öngyilkosságával végződött, egy sajtóper keretében 1921ben a szegedi törvényszík elé került. Sz. Szigethy Vilmos szerkesztő 1919 novemberben cikket irt a Szegedi Napló ba a bábaképző intézetben ura'kodó állapotokról, amelyek a Mészáros-család tragédiáj Ira vezettek. Dr. Mann Jikab, a koroda iga/gatója rágalmazásért bepereld a cikk irójá», akit a löivényszék a mult évben egyhavi fogfúzra és 4000 korona pénzbirságra itélt. A királyi itélőábla egy formai hiba miatt meg^emmi^iteMe az itéíe'et és elrendelte a per újra tárgyalását. A mai targyaláson Sr. Szigethy Vilmos vádlottat hallgatták ki elsőnek. Nem érzi magát bűnösnek, mert a cMet közérdekből irta, a további botrányok megskadályoíása és a kotodában uralkodó botrányos állapotok megszüntetése miatt. Dr. Szekerke Lajos védő k*ri a bizonyilás elrendelését, amit a bíróság elfogadott. Dr. Boros József egészségügyi főtanácsos volt az első lanu. Kije'enii, hogy az utolsó években a bábaképző ir.tézel vezetése nem állott azon a nivón, amelyet a modern orvostudomány megkívánt volna. Az intézetten nem volt injekciós szoba és igy a fertőző betegeket a közkórházba kellett szállítani. Igen veszedelmes volt a többi belegekre épp ugy, mint a gyerekágyi lázb3n fekvő asszonyra. Sok olyan beteget hoztak a közkórháiba rák miatt operálni, akik előzetesen a korodában feküdtek, vagy Mannhoz jártak privát kezelésre, ugy hogy betegségük annyira elhanyagolódott, hogy az operáció sikerességét ez akadályozta meg. Hallomásból tudja, hogy az intézet több szobájába becsöpögöti a viz, a műszerek és általában a felszereles igen hiányos volt. Dr. Bedő Imre a második lanu. 1913-ban volt a korodáb;n tanársegéd. Szerinte az az alfaja a szülészeti intézetnek, hogy egy infekciós szobája legyen. Mann alig érintkezett az orvosoknál, skiket a szülésznők előtt kritizált és lebecsült. Mann nem engedte dolgozni Mészárost. Mikor a koiodába került, arra figyelmeztet ék, h gy ha jó sorsol kiván, legyen jóna a főbábával, aki Mann ütőn a legnagyobb ur volt a korodában. Elmésé i, hogy így alkalommal haseperációt végeztek. Ekkor Mann tanár hintőport vett elő és azt a hasüregben alkalmazta, ami abszurdum és csodás véletlen, hogy nem lett a dolognak következménye. Dr. Machánszky Lászió előadja, hogy a korodában az orvosok a saját műszereikkel voltak kénytelenek dolgozni, mert az igazgató modern műszerek pótlásáról nem gondoskodott Fehérneműje sem volt az Intézetnek. Elnök: Az Orvos-F.gyesület miért ragaszkodott akkor annyira Mann tanárhoz, hogy a proletárdiktatúra után ismét visszahelyezte állásába. Tanú: Mert a proletárdiktatúra után az volt az elv, hogy bárkit bármely okból fosztotiak meg állásától, azt vissza kell abba helyezni. A Mann tanár ügyében hozott határozat azonban azt is leszögezte, hogy Mann mellett feltétlenül szükségesnek látja Mészáros és a többi tanársegédek működését is. Dr. Kovács Ödön és dc. Kovács József közvetett tapasztalatból tudják, hogy az utóbbi években a koroda nem felelt meg a követelményeknek. Dr. Kiss Menyhért elmondja, hog ^ háború alatt, nem tudja miért, Mann tanár őt mentette fel, pedig Mészáros volt az idősebb és első tanársegéd. Mann majd minden beteget lebeszélt, akit ö, vagy Mészáros meg akart operálni. Egy alkalommal hasoperációt végzett a tanu. Mann lelete az volt. hogy valami daganat van a hasüregben. Kiss jelentette Mannnak, hogy daganat nincs, mire Mann utcai ruhában állt a beteg mellé, szublimátba mártotta a kezét és ugy nyúlt a beteg hasüregébe.. Más alkalommal operációra készültek és kezet mostak. Mann rájuk szói, hogy elég a kézmosásból, pedig alig két perce mosakodtak. Mann maga irja az egyik könyvébet hogy legalább 15—20 perces kézmosás kell operáció elölt. Mikor ezt felhozták neki, Mann a bábanövendékek előtt kijelentette, hogy ezt csak azért irta, hogy legalább a fele időt betartsák. A gummikeztyüre azt mondta Mann, hogy .ujabb bolondság". A műszerek és fehérneműk hiányosságáról beszélt még a tanu. Végül dr. Csoháay János volt korodai igazgatót hallgatták ki, aki Mann ulán az intézet vezeiését átvette. Elmondja, hogy egy millió kellett az intézetben talált hiányok pótlására. Nagy átalakításokat kellett végezni, vízvezetéket bevezetni, fertőtlenítő osztályt berendezni, a műszereket, fehérneműt pótolni. Még a sterilizátorok is használaton kivül, megrozsdásodva hevertek. A biróság a többi tanúkihallgatását mellőzte ! és Ítélethozatalra vonult vissza. A vádlottat bűnösnek mondották ki rágalmazás vétségében, | mert bár a tanuk egybehangzóan igazolták az intézet Irányosságait, mégsem lehetett azt állii tani, ami a cikkben előfordult, hogy az intéze, tet Mann tanár lezüllesztette. Ezért a biróság i 3000 korona fő- és 1000 korona mellékbüntetése Ítélte, az itélet végrehajtását azonban felfüggesztette. Az ügyész súlyosbításért, a védő a bűnösség kimondása miatt felebbezett. Nitti levele Clemencenuhoz. Nitti, volt olasz minisztereinök a Berliner Tagblatt tan nyilt levelet intézett Clemenceauhoz. ÍZ Egyesűit Államokban tett propaganda útja alkalmából. A levél többek között a következőket mondja: — A versaillesi szerződés és a következő szerződések a legtökéletesebb megtagadásai azoknak az elveknek, amit Briand 1917 január j 17-éi valamennyi szövetséges állam nevében ! az ántánt vezérelveként állapított meg és egy j évvé! később Wiison elnök 14 pontban foglalt össze. A há'.wru után né^y esztendővel még 1 mindig megszálló hadsereg ál! a Rajnán azial az ürüggyel, hogv garantálják a kárpótlék megfizetését. A versaillesi szerződésnek nem az a célja, hogy lefegyverezze a császári Németországot és áUhkitsa demokra a birodalommá, hanem valódj célja a német nemzet ntegfojtása. A liáboruban resztvett valamennyi államnak valutáia tönkrement. Egés« fcurópa kereskedelme 40 százaiéval csökkent. Hí Amerika hitelt nyújtana, nem kellene a'tól tarlani, hogy a kölcsön c-:ak ujab1) hadsereg, ujabb erőszakosságok és uiabb önkénves .ikciók életbeléptetésére fjg szolgálni. Önnek meg kellene mondania Amerikában, hogy Európa szakadék felé támolyog és Ö.inek is a béke ndgy jelszavát kell ne hangoztatni.