Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-07 / 219. szám

Szeged, 1922 december 7. SZEOFD Nincs kolportázs jogunk! Minden liberális polgár előfizet a „Szegedire — ez a feleletünk! wwwvwwwwwwwwwwewwwwwwww Szigorított rendtörvény A nemzetgyűlés rr.ai ülését Scitovszky Béla elnök fél 11 órakoi nyitotta meg. Neubauer Ferenc, a drágasági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a lisztellátás Ügyéről. Ezután az inditványi és interpellác ós könyvet olvassák fel. Húsznál több interpellációt jegyeitek be, ezekre legkésőbb egy óra után térnek át. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter benyújtja a budapesti egyesilett villamosvasutak jogviszonyának rendezéséről szűló törvényjavaslatot. Ugyancsak beterjeszti a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsá'olt rendeleteknek hatályuk vesztése következtében az ipar és kereskedelem körében szükségessé vált rendelkezésről szóló törvényjavaslatot. Ezután a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot harmrds/ori olmásban is elfogadja a Ház. Ugyancsak a szeszadóra vonatkozó némely törvényes rendelkezés módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot is elfogadják harmadszori olvasásban. A közrend biztosítása . .. Rakovszky Iván belügyminiszter benyújtja a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezután a közadó kezeléséről uzóló törvényjavaslat általános tárgyalására térnek át. Eörffy Imre, a bizottság előadója ismerteti a javaslatot. A törvényjavaslat egyesíti az összes közszolgáit* <sol;at és az adó kivetését a községek hatáskC.íhe utalja. Legfontosabb rendelkezése a javaslatnak, hogy a fillértételeknek egy koronára való kikerekitését mondja ki. Ezután Gadl Gaszton szólalt fel. Alapvető hibája a javaslatnak, hogy azoknak, akik készítették, fogalmuk sincs a falu életéről. A köz idó kezeléséről szóló törvényjavaslat fCcílja, hogy biztosítsa az államnak azokat a bevételeket, amelyeket a fennálió törvények az adókincstár-. nak megállapítanak. Azonban ezeknek a biztosításoknak nem szabad iulmenniök a szükség határain. Számolni kell az adózók egyéni viszonyaival, ne legyen egyoldalú s nem szabad pán a várost figyelembevenni, hanem az auózóközönség minden kategóriáját. Oly irányban szeretne módositást a javaslaton, hogy az adózó csak saját községnázára lehessen megidezhetö. Helytelennek tartja, hogy az adóköveteléseket a községen is be lehet hajtani. A kö^éfc sohasem fogja követeléseit a jegyzőre áthárítani. Ana kéri a pénzügyminisztert, nyújtson be novelláris törvényjavaslatot erre vonat* kozólag. Kifogásoija, hogy a tisztviselők helyet foglalnak a vállalatok igazgatósági állásaiban. Györki Imre kifogáso'ji, hogy a javaslat egész csomó magánérdeket a közérdek közé sorol!. A törvényjavaslatnak elsősorban az fránt kellene intézkedni, hogy gyorsabb legyen az adókivetés, mert most is előfordulnak esetek, hogy 3—4 évig.vísszamenőleg vetik ki az adót. A javaslatot nem fogadja el. Saiy Endre kéri a kormányt, vegye a javaslatot revízió alá és módosítsa mindazokat a tételeket, amelyeket kifogás tárgyává tettek, hogy a javaslat a mindennapi éleitel összhangban legyen. A javaslatot nem fogadja el. Nagy eredmények ... Kállay pénzügyminiszter: Szükséges volt megváltoztatni sz adókezelésröl szóló össszes rendelkezéseinket bizonyos mértékig, hogy hozzá alkalmazzuk őket a meghozott törvenvekh'z és biztosítsuk azt az egyszerűségei és aitekinlheíőséget az tgész vonalon, mely ennek a törvényjavaslatnak előterjesztésekor szem előtt lebegett. — Már eddig is nagy eredményeket tudunk felmutatni, amióta megszűnt a román megszállás és berendezkedtünk uj állami létünkre. Az adóigazgatóságok és adóhivatalok országszerie a folyó adókkal fog'alkoznak és azoknak az uj törvényeknek a végrehajtása, umelyeket a nyá ron alkottunk, szépen haladnak előre. A földadó is igen szép eredményt mutatott fel és egyáltalán nem voltak jogosultak azok a: észrevételek, amelyeket a végrehajthatóság tekintetében felhoztak. Hajlandó oly módosítást bevenni, amely kimondja, hegy az illető fizetőt az illető községhez idéz?ék be. Lehetséges ugyan, hogy az állam térni meg a károkat, azonban itt csak egy lözsegrői van szó és igy méltánytalan volna, ha az ország valamennyi községe és adóalanya felelős volna azért a ká rért, melyet 2gy községben elkövetnek. Helye?, hogy csak az íilető község érzi ennek ? hátrányát. — Igyekezni fogok a felhozott észrevételeket és kifogásokat megfontolás tárgyává tenni és megfelelő paragrafusokkal intézkedni. Kéri a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. Hadházy Zsigmond, a közigazgatási bizottság előadója beterjeszti a bízott. á» jelentését a soproni népszavazás törvénybeiktatásáról szóló javaslatról s kéri kimondani a sürgősséget. A Ház a sürgősség kimondásához hozzájárul. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, mely szerint a legközelebbi ülést holnap délelőtt liz órakor tartják. Mielőtt áttérnének az interpellációkra, az elnök 20 percre felfüggeszti az ülést. Husi ini&rpelláció. Szünet u'án az interpellációk következnek. Szabó József kérdi a' pénzügyminisztertől, van-e tudomása arról, hogy a bá"yatr>:sulatok állító!ag a kormány és a szociáldemokrata szakszervezetek közölt létrejött megegyezés alapján bizonyos időtartamra összesen 128 órai munkabért egy szociáldemokrata szakszervezet által építendő bányász otthon céljaira visszatartanak, amely otthonban a szociáldemokrata" eszmék szerint akarják vezetni a munkásságot. Peyer Károly: A belügyminiszter a mult interpcllációs napon azt tnondolta, hogy csak azok interpelláljanak, akiknek van mondanivalójuk. Ezt megtoldom most, hogy csak azok, akik értik, hogy iniröll (Ell« ítmondis a jobboldalon.) Usetty Ferenc: Ez nem személyes kérdési Nem érti, miben érzi magát megtán adottnak. Szíveskedjék csak arról beszélni.) Peyer Károly: Szabó képviselő ur megtámadott engem. Személyes vonatkozásba hozoit azzal, hogy a salgótarjáni sztrájknak politikai célja volna. Erre az álütásra azenbau nem tartom érdemesnek reflektálni. A salgótarjáni sztrájk, akik ismerik, tudják, miéit tört ki. Szabó képviselő nem tudja. Reflektálnom keli más szavaira is, azt illetőleg, hogy én megjelentem a bányatelepen, ezért azt kérde n tőle, hol történt és mikor? (Friedrich: Hely, idö, tér.) . Peyer Károly: Azt tudom, hogy egy ülésen megjelentem, ahol elhatározták a bányamunkások, hogy ujabb pótmüszakkal fognak dolgozni és ennek az akciónak az eredménye 1200 vagon többtermelése. (Felkiáltások a jobboldalon: Hol a személyes kérdés.) Peyer Károly: Ez összefügg azzal a kérdéssel, amivel engem megtámadott. Ha most télvíz idején a képviselő ur jónak látja, hogy a nemzetgyü'és épületéből izgasson, méltóztassék ennek következményeit meglátni. Elnök: Figyelmeztetem a kdpviselő urat, hogy a házszabályok 215. §-a szerint csak személyes kérdésben szólalhat fei. Peyer: Azzal vádoltak, hogy politikai cílok miatt terveztem a sztrájkot. Minden egyes munkásnak joga van a munkabérét o'y célokra fordítani, amire akarja Ha kedve van, tegye a Nemzeti Hitelintézetbe. Tiltakozom az e'lien, amivel engem megvádoltaK. Szabó József személyes megtámadtatás címén kért szót. Elnök: Kérdi, hogy a Ház a szólásra az engedélyt megadja-e? A Ház az engedélyt megadja. Szabó József: Peyer fölényes hangon beszél, neki szokása, hogy minden ügyben sza. értőnek tartja magát. In'erpellációm során a szénügyek kormánybiztosát kérdeztem meg a telepeken levő nyugtalanságról. A ki6ántánt forrpdaimosit. Bogya János visszapillants! vei a forradalomra. A helyzetet díplomácialiag kell megitf'ni A magyar diplomácia legfontosabb fegyvere, hogy az ellenséges államot szoci ális !éren kezdje ki "és forradalmakba tasritfa az országo'. Magyarországnak is vannak ellenséget, akik mégis ve z'tyesnek tartják Magyarországot. Ha a kisántáut Magyarországot támadja diplomáciailag, el kell készülni ezekkel a támadásokkal szemben. Hogy rámutasson arra az összhangra, ame y a k sántánt és a forradalom előkészítőinek poli ikája között fennáll, felolvassa az egyik román uj<ág cikkét Rassayról. Kérdi az igazságügyriiníszt rt, hajlandó-e intézkedésedet tenni^Magyaroruág forradalmositási ellen. Hajlandó e a hazaárulásról szóló lörvény hézagait pótolni. Egy kis „csöndes" vihar. Horváth Zoltán személyes kérdésben szó'al fel. Bogya János be zéde alatt közbeszólt és azt állította, hogy Bogya a szegedi nemzeti bizottmánynak lagja volt. Nem tudja félreer ette-e kijelentését, de azt kiáltotta feléje Bogya, hogy hazudik. Olyan politikai iskolában nőtt fel, ahol a hazafiságot, a szavahihetőséget és ille.net tartották a/oknak az erényeknek, amik képesítenek va'akit arra, hogy az ors ágtyülés házába kerülje 1. (Kószó István: A bíróságon kívül.) Hazafiúi hivatását a bíróság előtt is u.iy fogja fel; hogv mindig csak az igazságot keresi. Lehet, hogy hazafi, lehet, hogy Kószó államtitkárnak más a felfogása az ügyvédi hivatásról és ő a bíróság előtt állit tudva valótlant. Minthogy Bogya elismerie annak a ténynek a VJÍÓJiságát, amit ő állított, reméli, hogy alkalmat fog találni kijelentésének rektifikálására. Patacsi Dénes szemé yes kérdésben sz lal fel. Azt kiáltottak feléje, hogy „zupás őrmester." Ebben * magyar katonaság megsértését látja. Nem voit továbbszolgáló őrmester, visszautasítja és ami a képességeket illeti, erre nézve megjegyzi, hogy látott már tanult emberi, aki nem voit intelligens és olyant, aki nem volt képzelt. Rassay Kiroly: Igazán nem volt elkészülve, hogv személyes kérdesben is felszólaljon. Aki ilyen súlyos váddal illette az ellenzéket, tudta, hogy Rupertet fogja támadni, de iiyerifajta bombára nem volt elkészülve. Felolvassa egy újságból Bogya Jánosnak egy nyilatkozatát. Ebből csak az lá'szik, hogy 6 is azon volt, hogy az elszakított magyar területekkel a gazdasági, politikai és szociális kapcsolatokat felvehessük. Teljesen azonos azzal a politikával, amit Bethlen gróf az elmúlt nemzetgyűlésen hildatett. Ha tehát Be hlen akkor kijelentette, hogyha háborús politikát kell csinálni és akkor csináljunk, vagy félre keli tenni a lármás irredentizmust f-s azon kell igyekezni, hogy a jóvi&zonyt ápoljuk a szomszéd államoVkal. Ha tehát Bogya képviselő ur a büntetőtörvénykönyvét akarja megreformálni és internaltaini sker, akkor tegye ezt meg Bethlennel szemben. Végűi még egy pontra akar kiterjeszkedni. Ulain Ferenc Bogya képviselő beszéde közben közbeszólt és azt mondotta reá, hogy bizonyos szálak egész Csehországig elnyúlnak. Ö ismeri Ulaint még a Tisza-|flrb5l, tudja, kogy milyen módon igyekezett bizonyítékokat gyűjteni Friedrich István ellen. Ulainnal szemben tehát óvatos, de kijelenti, lngy megjegyzése nem hangozhat el feleid nélkül és felszólítja, mondja meg nyiltan és őszintén, kiröi beszélt és mire célzott. Ulain válaszol Rassaynak, megmondja őszintén és férfiasan, hor mire vonatkozott a megjegyzése. Ezelő.t négy héttel egy társaságban, amelyben ő s jelen volt, jelentkezett egy aki azt monűla, hogy a Rassay-párthoz közelálló személynek, aki azonban nem tagja a pártnak es nem politikus és képviselő, bemutatja a másolatát, egy nyugta fényképét tudja megszerezni, amelyben az illető elismeri, .ogy Bécsben a csehektől választási célra pénzt vett fel. Az illető urat m^bizta, hogy ebben az ügyben tovább nyomozzon. Beismeri, h gy adahi még nincsenek, ezért sajnálja, hogy ezzel a beszédével ma, kissé előbb és alapialanul állott elö. Ezt megtette volna akkor is, ha Rassay erre nem szólította volna fel. Rassay Károly újból válaszolt Ulainnak. A vád, amellyel illetett, olyan súlyos, melynél súlyos ibbat már nem ismer. Egy külföldi állam*