Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-28 / 234. szám

SZH Q ED Goth I.iire itthon. (A Szeged tudósűójától.) A szegedi festők az utolsó években szir.te célpontnak veszik Berlint. Jelenleg két szegedi művész él Berlinben, Qergefy Sándor és Goth Imre. Gergely a nyári hónapokban látogatott haza, Goth Imre pedig néhány nappal ezelőtt érkezett meg szülő városába, Szegedre. A szegedi festők Berlin felé való orientálódásán nem kell csodálkozni, mert a helyi viszonyok édeskevés reményt, még kevesebb anyagi lehetőséget nyújtanak az érvényesülés számára. Ez a körülmény arra kényszeríti a festőket, hogy más piacot keressenek maguknak és igy történt a közelmúltban, hogy Bodzdssy István és Tóth Jenő István Amerikába exportálták képeiket. A szegedi festők közül különben igen sokan szorongatják már a vándorbotot s abban a pillanatban, amelyben megfelelő anyagi lehetőséget találna!,, itt hagyják a várost. Károlyi József az ő örök vándorlásiból csak néha néha vetődik haza s Berlinbe készül Bodzdsr* és Dinnyés Ferenc is, aki talán utoljára . isérletezik most a Kass halljában rendezett kiállításán Szeged közönségével. A szegedi viszonyokkal ellentélben a külföldi festők helyzete viszont meglehetősen csábító. Gergely a Gurlitt-cég titkára lett s most Goth Imre hozott haza sok babéri eredményes munkásságának gyümölcséül. Goth Imrét az egyik legerősebb fiatal tehetségnek ismertük meg két év előtti kiállításán. 1920 októberben utazott el Berlinbe s ott mindjárt az elsö hónapokban nagy sikert aratott a ^produkciókból Szegeden is meglehetősen isméit .Konzert" cimü képével. A kép, amelynek eredetije német magántulajdonban van, már eddig több mint tízezer reprodukcióban fogyott el. A másik kép, amely feltűnést keltett, egy sajátos felfogású, stilizált aktkompozició, amely már a kiállitás elsö napján elkelt s egy norvég műértő tulajdonába került Goth Imre a karácsony előtti napokban érkezett haza Szegedre. Munkatársunk ma felkereste lakásán s beszélgetést folytatott külföldi életéről. — Berlinbe érkezésemkor — mondotta Ooth Imre — Arfur Komp dr.-t, a mesteriskola igazgatóját kerestem fel és műtermet kértem tőle. Kamp dr. azi felelte, hogy az iskolában egyetlen üres műterem nincs, mégis kért, hogy mutassam meg dolgaimat. Mikor elvittem néhány képemet és vázlatomat neki, rögtön adolt egy szobát, ahol önálló műtermet rendezhettem be. Még ma is olt dolgozom. Goth Imre a méreg drága vasút miatt nem hozott haza képeket, mindössze reprodukciókat, vázlatokat és rézkarcokat találtunk nála. Ezek a munkák ór'ási fejlődést mutatnak a két év előtti Goth Imrétől a maiig. A mai Goth Imrére az egyszerűség felé való törekvés a legjellemzőbb, nem annyira a kidolgozásban, mint a felfogásban. Aktstudiumai és néhány rézkarc ianuskodik emellett. De kiváltképen jók a portrait-i, naturálisak és mégis van bennük valami elvontság, valami, amit nem lehet szavakkal körülhatárolni. Ezek a portrait-k külön tanulmányok lehetnek, annyi erő, annyi szépség van bennük. Holbein hatása jelentkezik itt Goth Imrén. — A magyar művészek közül Kernstock Károly, Pór Bertalan, Moholyi Nagy László, Tihanyi és Meitner dolgoznak most Németországban. — A német közönség — mondotta Goih — minden fajta művészetet támogat, a szélső radikálistól a konzervatív művészetekig. A műértők a művészi értékért, a közönség meg azért veszi meg a képet, mert tetszik, vagy érdekes neki. De kelendők a képek, meg az érihetetlen dadaista kiadványokat is megvá-.árolja a publikum. Bárha Szegeden is ilyennek ismerhetnénk meg a közönséget. Akkor talán Gütti I nre sem indulna néhány hét múlva vissza Berlinbe és nem vándorolnának utána a többi szegedi festők — a szegediek elől. A dublini ir kormány hirdetményt tett kü:zé, amelyben mindazokat a politikai foglyoknak szabadonbo :sátását helyezi kilátásba, akik írásban kötelezik magukat, hogy a jövőben nem fognak fegyverrel az ir szabadat'.\m ellen küzdeni. Szeged, 1922 decemher 28. „Fényűzési lakásadót pedig nem fizetünk.. {A Szeged tudósítójától.) A rejtelmesen előkészített decemberi közgvülés a körülményekhez képest elég simán folyt le. Tul nagy érdeklődés sem nyilvánult meg iránta, ami különben nem is feltűnő mostanában. Mintha éreznék már a városatyák, hogy hosszura nyúlt mandátumuk mégis csak lejár majd valamikor, ha nem is a jövő évben, de az utána következőben valószínűleg. Amikor a decemberi közgyűlés rejtelmes előkészítéséről irtunk, köröltük azt is, hogy éppen a rejtelmes előkészítés miatt nem jelentkezhettek az esetleges lnterpellálók, vagy indítványozók. A közgyűlés tárgysorozatán mégis öí indítvány szerepeit, aminek az a magyarázata, hogy a tanács karácsony másodnapján, kedden délelőtt pótelökészitö tanácsülést tartott. Talán ezzel akarta jóvátenni azt a mulasztást, hogy a közgyűlési mf'iivón nem figyelmeztette a bizottsági tagokai z ünnepek miatt megváltozott benyuitási határidőre és igy még a szombati előkészítés után beérkező indítványokat is figyelembe vehette. Azonban itt is megvolt a baj, a póielőkészitéf.ről sem értesülhetett minden bizottsági tag. A decemberi közgyűlés lefolyásáról egyébként 9T alábbiakban számolunk be: Somogyi Szilveszter dr. polgármester négy óra után néhány perccel nyitotta meg alig husz bizottsági tag jelenlétében a közgyűlést. SíbIonos havi jelentését egyhangúlag tudomásul vették. Ugyancsak tudomásul vették Debrecen város köriratát .az állam által viselt személyi terhek további vállalása tárgyában". A tanácsi előterjesztések során majdnem mindent elfogadott a közgyűlés. Az ifjmági színielőadások ötvenezer koronás segélyezését szintén megszavazták, de néhány városatya kisebb vihart támasztott körülötte. Peták József maliciózusan szól közbe: „Erre telik, de az utak javítására nem." A közbeszólás nyomán támadt zajban Mihalovits László pedig azt kiáltotta: „Közpénzen mulatnak," amire még jobban növekedett a zaj, de — mint a polgármester kijelentette — elleninditvány nem tétetet' és igy a tanács előterjesztése egyhangúlag elfogadtatott Halkszavu referáda. Ezután a tanács pínzügyi előterjesztései következtek. Gera József dr.. Balogh Károly jegyzője referálta halk szóval a fontos és kevésbé fonlos kérdéseket. Mivel azonban hangja egyre gyöngült, a tőle távolabb ülő városatyák egyszer csak erélyes halljukozásban törtek ki: „Nem hallunk semmit, beszéljen hangsabban, referáljon a tanácsnoki" És amikor a po'gármester elfogadottnak nyilvánított egy-egy előterjesztést, többen kérdezték: „De hát mit fogadtunk el ? Nem hallói tunk belőle egy szót se." Az elnök igy minden esetben elismételte a tanács előterjesztését, mire a zaj enyhült, de teljesen nem szűnt meg, hanem végig kisérte a halkszavu Gera József egész közgyűlési szereplését. Hiába buzdította hangosabb beszédre a polgármester, minden kérés, a tagok minden erélyeskedése csődöt mondott, mert hiszen Gera József dr. nem tud hangosabban beszélni, tüdőlövést kapott a háborúban ... A közgyűlés tagjainak nagy része nagyon jól tudja ezt és igy nem is Gera József áll a méltatlankodás célpontjában, hanem gazdája, a pénzügyi tanácsnok, akinek elég erős hangja lenne a referáláshoz ... Emelik a házöérfillért. A házbérfillér-szabáiyrenddet módosítása hossz bb vitát provokált. Elsőnek Balogh Lajos szólt a tárgyhoz és szenv délycs h.n^u szón-k'at után azt indítványozta, hogy a kérdést vegy-k le a napirendről Utáaa Magyar József szólalt fel: Sohasem volt hive semmiféle emelésnek, d: házbérfillér skála megváltoztatását mégis szükségesnek és indokoltnak tartja. Szegeden legalább tízezer olyan lakás van, amelynek évi bére nem éri el az 500 koronát, tehát a t nács előterjesztés értelmében adómentes; az ezer kuronás lakások után mindössze tíz korona lenne a házbérfillér, aki p d g ötezer koronát, vagy ennél is többet fizet lakásáért, az könnyen megfi elh:-ti a javasolt minimális adót. A tanácsi előterjesztés elfjgadá-a már csak azért is szükséges, mert annak demonstratív jellege v n. Ha a kö2gyülés kienged a kezéből egy ilyen jövedelemforrást, könnyen azt gondolhatja a kormány, hegy a városnak nincs szüksége jövedelemszaporitásra, aminek pedig sulvos következményei lehetnek. A tanács indítványát elfogadja. A polgármester ezután szavazásra bocsátja a kérdést Balogh Lajos napirendi indítványa mellett összesen három bizottsági tag szavazott. A tanács előterjesztését tehát a túlnyomó többség elfogadta. A közgyűlésen névszerinti titkos szavazás is volt, még pedig Balogh József anyakönyvvezető továbbszolgálata ügyében, szolgálati idejét ugyanis már kitöltötte, ötven szavazattal négy ellenében a közgyűlés kimondotia, hogy Balogh Józsefet még egy évig visszatartja szolgálatában. „Nem fizetünk luxus lakásadókI' A legnagyobb érdeklődés mégis a luxuslakások megadóztatása ügyében előterjesztett tanácsi javaslat iránt mutatkozott Az ad hoc bizottság által letárgyalt szabályrendelet-tervezethez elsőnek dr. Szivessy Lehel szólalt fel. A javaslatot nem fogadja el, mert Szegeden aligha van luxuslakás. Minden adónak általános je.legünek kell lennie, ez az adó azonban nem lenne általános. Véleménye szerint indokolatlan az is, hogy luxuslakóknak minősiti a tanács azokat, akixnek a városi lakásokon kivül a ianyán Is van lakásuk, ami egy agrikultur városban természetes. A javaslat megadóztatná azokat is, skik nyáron Újszegeden bérelnek lakást, pedig ez nem luxus. Ha külföldön { nyaral val-ski, az már so*kal nagyobb fényűzés, : de a javaslat még sem állapit meg erre az esetre luxusadót. Az ötven százalékos kulcs szintén lehetetlen, mert könnyen bekövetkezhetik, hogy a lakásokat egyszer mégis felszabadítják és akkor a száz-százötvenezer koronás lakbér nem tartozik majd a ritkaságok közé. Indítványozza, hogy * közgyűlés vegye le a kérdést a napirendről. (Helyeslés.) Dr. Kovács József azt fejtegeti ezután, hogy a lakásrendelet érielmében csak a tizenkét szobás lakásnál kezdődik a luxuslakás. A javaslatot nem fogadja el. Magyar József csodálkozik, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlésén ilyen erős ellenzés támad, amikor fényűzési adóról van szó. A városban sohasem tapasztalt lakásínség mutatkozik, egy-egy külvárosi, férges, egészségtelen odúban több család él nyomorúságos, állati Sorban. Szükségesnek tartja, hogy ezt az cdót behozza a város, mert ez is arra készteti azokat, akik nagy lakásban laknak, hogy fölös számú szobáikat átadják a lakásnélkülieknek. (Szavait ellentmondás kiséri, ugy hogy beszéde belevész a lármába. Az elnök állundóan a csengőt rázza, de eredménytelenül. A bizottsági togok egyrésze hátrafordulva kiáltoz Magyar József felé, néhányan a padot verik. De Magyar József állandóan fokozza a hangját és a nagy lármán is keresztül hangzik, amint mondja): Ez az adó olyan minimális, hogy meg kell szavazni. Nekünk figyeíemmel kell lennünk azokra a lázongó tömegekre, akik azt mondják, hogy a város törvényhatósági bizo*',sága nem törődik az alsóbb néprétegekkel. Szociális szempontból, a leikeic megnyugtatása érdekében kívánatos a fényűzés megadóztatása, éppen i ezért szívből üdvözlöm a tanács javaslatát és ! azt elfogadásra ajánlom. A zaj végigkísérte I Magyar József beszédét. A rend szinte teljesen 1 felbo'ult. Dobay Gyula szenvedélyesen vitatko; zott előbb Kerner Lajossal, majd Kószó Isváni nal ott ez elsö padsorukban. A vitában részt | ve!t Balogh Lajos is, az e'nöklő polgármester \ pedig csak a csengőt rázta . .. Végre elült a i lárma, cmikor dr. Regdon József szolalt fel és j azt javasolta, hogy a fényűzési l3kásadóból bei folyó jövedelmet szociális célokra fordítsa a város. Hoffmann János nem fogadja el a javaslatot, amely még jobban fokozná a túlterhelt polgárság terheit. Balogh La|os is hjzzá akar szólni a tárgyhoz, de a terem minden oldilán erélyesen tiltakoznak ellene: Üljön lel Elég voltl A nagy népszerűségre Balogh Lajos tényleg leül. Az elnök ezután bezárja a vitát és megkérdi, hogy az elŐ3dó kiván-e a zárszó jogával élni. Fodor fenő adóüg)>i tanácsnok azonban a fejét rázza és igy az elnök elrendeli a szavazást. A többség dr. Szivessy Lehel napirendi indítványát fogadta el. Mindenkinek lel-