Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-28 / 234. szám

SZH Q ED Goth I.iire itthon. (A Szeged tudósűójától.) A szegedi festők az utolsó években szir.te célpontnak veszik Ber­lint. Jelenleg két szegedi művész él Berlinben, Qergefy Sándor és Goth Imre. Gergely a nyári hónapokban látogatott haza, Goth Imre pedig néhány nappal ezelőtt érkezett meg szülő váro­sába, Szegedre. A szegedi festők Berlin felé való orientálódásán nem kell csodálkozni, mert a helyi viszonyok édeskevés reményt, még keve­sebb anyagi lehetőséget nyújtanak az érvénye­sülés számára. Ez a körülmény arra kénysze­ríti a festőket, hogy más piacot keressenek ma­guknak és igy történt a közelmúltban, hogy Bodzdssy István és Tóth Jenő István Ameri­kába exportálták képeiket. A szegedi festők kö­zül különben igen sokan szorongatják már a vándorbotot s abban a pillanatban, amelyben megfelelő anyagi lehetőséget találna!,, itt hagy­ják a várost. Károlyi József az ő örök vándor­lásiból csak néha néha vetődik haza s Ber­linbe készül Bodzdsr* és Dinnyés Ferenc is, aki talán utoljára . isérletezik most a Kass halljában rendezett kiállításán Szeged közönsé­gével. A szegedi viszonyokkal ellentélben a külföldi festők helyzete viszont meglehetősen csábító. Gergely a Gurlitt-cég titkára lett s most Goth Imre hozott haza sok babéri eredményes mun­kásságának gyümölcséül. Goth Imrét az egyik legerősebb fiatal tehetségnek ismertük meg két év előtti kiállításán. 1920 októberben utazott el Berlinbe s ott mindjárt az elsö hónapokban nagy sikert aratott a ^produkciókból Szegeden is meglehetősen isméit .Konzert" cimü képé­vel. A kép, amelynek eredetije német magán­tulajdonban van, már eddig több mint tízezer reprodukcióban fogyott el. A másik kép, amely feltűnést keltett, egy sajátos felfogású, stilizált aktkompozició, amely már a kiállitás elsö nap­ján elkelt s egy norvég műértő tulajdonába került Goth Imre a karácsony előtti napokban érke­zett haza Szegedre. Munkatársunk ma felke­reste lakásán s beszélgetést folytatott külföldi életéről. — Berlinbe érkezésemkor — mondotta Ooth Imre — Arfur Komp dr.-t, a mesteriskola igazgatóját kerestem fel és műtermet kértem tőle. Kamp dr. azi felelte, hogy az iskolában egyetlen üres műterem nincs, mégis kért, hogy mutassam meg dolgaimat. Mikor elvittem né­hány képemet és vázlatomat neki, rögtön adolt egy szobát, ahol önálló műtermet rendezhettem be. Még ma is olt dolgozom. Goth Imre a méreg drága vasút miatt nem hozott haza képeket, mindössze reprodukciókat, vázlatokat és rézkarcokat találtunk nála. Ezek a munkák ór'ási fejlődést mutatnak a két év előtti Goth Imrétől a maiig. A mai Goth Imrére az egyszerűség felé való törekvés a legjellemzőbb, nem annyira a kidolgozásban, mint a felfogás­ban. Aktstudiumai és néhány rézkarc ianusko­dik emellett. De kiváltképen jók a portrait-i, naturálisak és mégis van bennük valami el­vontság, valami, amit nem lehet szavakkal körül­határolni. Ezek a portrait-k külön tanulmányok lehetnek, annyi erő, annyi szépség van bennük. Holbein hatása jelentkezik itt Goth Imrén. — A magyar művészek közül Kernstock Ká­roly, Pór Bertalan, Moholyi Nagy László, Ti­hanyi és Meitner dolgoznak most Német­országban. — A német közönség — mondotta Goih — minden fajta művészetet támogat, a szélső ra­dikálistól a konzervatív művészetekig. A műér­tők a művészi értékért, a közönség meg azért veszi meg a képet, mert tetszik, vagy érdekes neki. De kelendők a képek, meg az érihetetlen dadaista kiadványokat is megvá-.árolja a pub­likum. Bárha Szegeden is ilyennek ismerhetnénk meg a közönséget. Akkor talán Gütti I nre sem in­dulna néhány hét múlva vissza Berlinbe és nem vándorolnának utána a többi szegedi festők — a szegediek elől. A dublini ir kormány hirdetményt tett kü:zé, amelyben mindazokat a politikai foglyoknak szabadonbo :sátását helyezi kilátásba, akik írásban kötelezik magukat, hogy a jövőben nem fognak fegyverrel az ir szabadat'.\m ellen küzdeni. Szeged, 1922 decemher 28. „Fényűzési lakásadót pedig nem fizetünk.. {A Szeged tudósítójától.) A rejtelmesen elő­készített decemberi közgvülés a körülmények­hez képest elég simán folyt le. Tul nagy ér­deklődés sem nyilvánult meg iránta, ami kü­lönben nem is feltűnő mostanában. Mintha éreznék már a városatyák, hogy hosszura nyúlt mandátumuk mégis csak lejár majd valamikor, ha nem is a jövő évben, de az utána követ­kezőben valószínűleg. Amikor a decemberi köz­gyűlés rejtelmes előkészítéséről irtunk, köröltük azt is, hogy éppen a rejtelmes előkészítés miatt nem jelentkezhettek az esetleges lnterpellálók, vagy indítványozók. A közgyűlés tárgysorozatán mégis öí indítvány szerepeit, aminek az a ma­gyarázata, hogy a tanács karácsony másod­napján, kedden délelőtt pótelökészitö tanács­ülést tartott. Talán ezzel akarta jóvátenni azt a mulasztást, hogy a közgyűlési mf'iivón nem figyelmeztette a bizottsági tagokai z ünnepek miatt megváltozott benyuitási határidőre és igy még a szombati előkészítés után beérkező in­dítványokat is figyelembe vehette. Azonban itt is megvolt a baj, a póielőkészitéf.ről sem érte­sülhetett minden bizottsági tag. A decemberi közgyűlés lefolyásáról egyéb­ként 9T alábbiakban számolunk be: Somogyi Szilveszter dr. polgármester négy óra után néhány perccel nyitotta meg alig husz bizottsági tag jelenlétében a közgyűlést. Síb­Ionos havi jelentését egyhangúlag tudomásul vették. Ugyancsak tudomásul vették Debrecen város köriratát .az állam által viselt személyi terhek további vállalása tárgyában". A tanácsi előterjesztések során majdnem min­dent elfogadott a közgyűlés. Az ifjmági színi­előadások ötvenezer koronás segélyezését szin­tén megszavazták, de néhány városatya kisebb vihart támasztott körülötte. Peták József mali­ciózusan szól közbe: „Erre telik, de az utak javítására nem." A közbeszólás nyomán támadt zajban Mihalovits László pedig azt kiáltotta: „Közpénzen mulatnak," amire még jobban nö­vekedett a zaj, de — mint a polgármester ki­jelentette — elleninditvány nem tétetet' és igy a tanács előterjesztése egyhangúlag elfogad­tatott Halkszavu referáda. Ezután a tanács pínzügyi előterjesztései kö­vetkeztek. Gera József dr.. Balogh Károly jegy­zője referálta halk szóval a fontos és kevésbé fonlos kérdéseket. Mivel azonban hangja egyre gyöngült, a tőle távolabb ülő városatyák egy­szer csak erélyes halljukozásban törtek ki: „Nem hallunk semmit, beszéljen hangsabban, referáljon a tanácsnoki" És amikor a po'gár­mester elfogadottnak nyilvánított egy-egy elő­terjesztést, többen kérdezték: „De hát mit fo­gadtunk el ? Nem hallói tunk belőle egy szót se." Az elnök igy minden esetben elismételte a tanács előterjesztését, mire a zaj enyhült, de teljesen nem szűnt meg, hanem végig kisérte a halkszavu Gera József egész közgyűlési sze­replését. Hiába buzdította hangosabb beszédre a polgármester, minden kérés, a tagok minden erélyeskedése csődöt mondott, mert hiszen Gera József dr. nem tud hangosabban beszélni, tüdőlövést kapott a háborúban ... A közgyű­lés tagjainak nagy része nagyon jól tudja ezt és igy nem is Gera József áll a méltatlanko­dás célpontjában, hanem gazdája, a pénzügyi tanácsnok, akinek elég erős hangja lenne a referáláshoz ... Emelik a házöérfillért. A házbérfillér-szabáiyrenddet módosítása hossz bb vitát provokált. Elsőnek Balogh Lajos szólt a tárgyhoz és szenv délycs h.n^u szó­n-k'at után azt indítványozta, hogy a kérdést vegy-k le a napirendről Utáaa Magyar József szólalt fel: Sohasem volt hive semmiféle eme­lésnek, d: házbérfillér skála megváltoztatását mégis szükségesnek és indokoltnak tartja. Sze­geden legalább tízezer olyan lakás van, amely­nek évi bére nem éri el az 500 koronát, tehát a t nács előterjesztés értelmében adómentes; az ezer kuronás lakások után mindössze tíz korona lenne a házbérfillér, aki p d g ötezer koronát, vagy ennél is többet fizet lakásáért, az könnyen megfi elh:-ti a javasolt minimális adót. A tanácsi előterjesztés elfjgadá-a már csak azért is szükséges, mert annak demon­stratív jellege v n. Ha a kö2gyülés kienged a kezéből egy ilyen jövedelemforrást, könnyen azt gondolhatja a kormány, hegy a városnak nincs szüksége jövedelemszaporitásra, aminek pedig sulvos következményei lehetnek. A tanács indítványát elfogadja. A polgármester ezután szavazásra bocsátja a kérdést Balogh Lajos napirendi indítványa mel­lett összesen három bizottsági tag szavazott. A tanács előterjesztését tehát a túlnyomó többség elfogadta. A közgyűlésen névszerinti titkos szavazás is volt, még pedig Balogh József anyakönyvvezető továbbszolgálata ügyében, szolgálati idejét ugyanis már kitöltötte, ötven szavazattal négy ellenében a közgyűlés kimondotia, hogy Balogh Józsefet még egy évig visszatartja szolgálatában. „Nem fizetünk luxus lakásadókI' A legnagyobb érdeklődés mégis a luxus­lakások megadóztatása ügyében előterjesztett tanácsi javaslat iránt mutatkozott Az ad hoc bizottság által letárgyalt szabályrendelet-terve­zethez elsőnek dr. Szivessy Lehel szólalt fel. A javaslatot nem fogadja el, mert Szegeden aligha van luxuslakás. Minden adónak általános je.le­günek kell lennie, ez az adó azonban nem lenne általános. Véleménye szerint indokolatlan az is, hogy luxuslakóknak minősiti a tanács azokat, akixnek a városi lakásokon kivül a ianyán Is van lakásuk, ami egy agrikultur városban természetes. A javaslat megadóztatná azokat is, skik nyáron Újszegeden bérelnek lakást, pedig ez nem luxus. Ha külföldön { nyaral val-ski, az már so*kal nagyobb fényűzés, : de a javaslat még sem állapit meg erre az esetre luxusadót. Az ötven százalékos kulcs szintén lehetetlen, mert könnyen bekövetkez­hetik, hogy a lakásokat egyszer mégis fel­szabadítják és akkor a száz-százötvenezer koronás lakbér nem tartozik majd a ritkaságok közé. Indítványozza, hogy * közgyűlés vegye le a kérdést a napirendről. (Helyeslés.) Dr. Kovács József azt fejtegeti ezután, hogy a lakásrendelet érielmében csak a tizenkét szobás lakásnál kezdődik a luxuslakás. A javaslatot nem fogadja el. Magyar József csodálkozik, hogy a törvény­hatósági bizottság közgyűlésén ilyen erős ellen­zés támad, amikor fényűzési adóról van szó. A városban sohasem tapasztalt lakásínség mutatkozik, egy-egy külvárosi, férges, egész­ségtelen odúban több család él nyomorúságos, állati Sorban. Szükségesnek tartja, hogy ezt az cdót behozza a város, mert ez is arra készteti azokat, akik nagy lakásban laknak, hogy fölös számú szobáikat átadják a lakásnélkülieknek. (Szavait ellentmondás kiséri, ugy hogy beszéde belevész a lármába. Az elnök állundóan a csengőt rázza, de eredménytelenül. A bizottsági togok egyrésze hátrafordulva kiáltoz Magyar József felé, néhányan a padot verik. De Magyar Jó­zsef állandóan fokozza a hangját és a nagy lármán is keresztül hangzik, amint mondja): Ez az adó olyan minimális, hogy meg kell szavazni. Nekünk figyeíemmel kell lennünk azokra a lázongó tömegekre, akik azt mond­ják, hogy a város törvényhatósági bizo*',sága nem törődik az alsóbb néprétegekkel. Szociális szempontból, a leikeic megnyugtatása érdeké­ben kívánatos a fényűzés megadóztatása, éppen i ezért szívből üdvözlöm a tanács javaslatát és ! azt elfogadásra ajánlom. A zaj végigkísérte I Magyar József beszédét. A rend szinte teljesen 1 felbo'ult. Dobay Gyula szenvedélyesen vitatko­; zott előbb Kerner Lajossal, majd Kószó Isván­i nal ott ez elsö padsorukban. A vitában részt | ve!t Balogh Lajos is, az e'nöklő polgármester \ pedig csak a csengőt rázta . .. Végre elült a i lárma, cmikor dr. Regdon József szolalt fel és j azt javasolta, hogy a fényűzési l3kásadóból be­i folyó jövedelmet szociális célokra fordítsa a város. Hoffmann János nem fogadja el a ja­vaslatot, amely még jobban fokozná a túlter­helt polgárság terheit. Balogh La|os is hjzzá akar szólni a tárgyhoz, de a terem minden oldilán erélyesen tiltakoznak ellene: Üljön lel Elég voltl A nagy népszerűségre Balogh Lajos tényleg leül. Az elnök ezután bezárja a vitát és meg­kérdi, hogy az elŐ3dó kiván-e a zárszó jogá­val élni. Fodor fenő adóüg)>i tanácsnok azon­ban a fejét rázza és igy az elnök elrendeli a szavazást. A többség dr. Szivessy Lehel napi­rendi indítványát fogadta el. Mindenkinek lel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom