Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-28 / 234. szám

Szeged, 1922 december 28. SZEGED tűnt, hogy maga az előadó, Fodor Jenő tanács­nok is saját előterjesztése ellen szavazott. Petőfit „csak elvben" ünnepli a közgyűlés. Néhány kisebb jelentőségű tárgy elinté/ése ulán sor került az mditvánjokra. Lantos Béla indítványát az ujszegedi plébánia ügyében elfo­gadta a közgyűlés. Somlyódy Istvánnak a nép­tanítók támogatására vonatkozó indítványát szintén elfogadták. Somiyódynak volt egy má­sik indítványa is, amelyben azt javasolta, hogv Petőfi Sándor emlékezetét „Petőji Népházak", „Petőfi Internátus* alapításaival örökítse meg a város. Rendeljen a Petőfi-kultusz ápqlása céljából bizonyos menyiségü olcsó Petőfi kiadást és azzal jutalmazza a szorgalmas diákokat, fes­tesse meg a város Petőfi {.rcképét. Az indít­ványt a tanács olyan értelmű javaslattal terjesz­tette elő, hogy ,mindent a maga idejében" „majd ha pénz lesz rá" s most csak elvileg ajánlja elfogadásra. A közgyűlés elfogadta Somlyódy István Ir ditványát a tanács előterjesz­tése szerint. tMMVMAAAMMMAAAMMMJMAMMftWMftA Weiss Manfréd hétfőn este meghalt. (A Szeged tudósítójától) Az egyetlen magyar gyáros, aki Amerika lüktető életével lépést tu­dott tartani, aki nem ismert It hitetlenséget még akkor sem, mikor gyára gépek nélkül állott és csak egy-két megmaradt és tönkrement ágyú és tusnelküli fegyver feküdt műhelyében, aki embertpusztitó szerszámokat gyártott évtizede­ken keresztül és mikor ennek szükségessége az idők lecsillapodásával megszűnt, békés esz­közöket faragott és posztókat készített azon a j helyen, tthol hónapok előtt még srappnelek ' kupakjait kovácsolták, egy szédületes karrier megtestesítője: csepeli Weiss Manfréd báró 1 karácsony első napján agyvérzés következtében meghalt. Weiss Manfréd már mint 25 éves fiata ember pályázott egy boszniai állami szál­li'ásra és ez az üzlet volt e sö és igazi alap­vető üzlete, itt már komoly ezreket keresett. 1882-ben Weiss Manfréd Első Magyar Kon­zervgyár cimen gyá-at alapított, amely alig száz munkást f glalkoztatott, de termékei csak­hamar verték az amerikai konzervgyárosok ké- , szitményeit. XI885 ben nagyobb hadseregrendelést kap Weiss Manfréd konzervszállitásra. De nem akar I konzervdobozokat vásárolni és Csepel-szigetén külön konzervdobozgyáiat létesít. 1889-ben a pléhdóbozgyár egyéb fémek földolgozásával is kezd foglalkozni és kezdetéi veszi a muníció­gyártás és szállítás. 1901-ben az egész világot bejárja egy fölta­láló, f ordazhatő konyhakészülékeivel, senki nem tartja értékesnek' a találmá yt, amig végre Magyarországra jut el a föltaláló Weiss Man­frédhoz, aki átlátja a találmány értékét és meg­vásárolja a hordozható konyha patentjét. Egy hadgyakorlaton bemutatja a hadvezetőségnek, és kfllfö di rendelései egyszerre önteui kezdik a milliókat. Alig pár esztendő és Weiss Manfréd egyike Magyarország leggazdagabb embereinek. Az 1914-ben kitört háború a gyárit te jes készen­létben találta 30000 munkást foglalkoztat, ha­vonként 3,000.000 darab gyalogsigi töltényt és 20.000 darab tűzírségi lövedéket á!li ctt elő, készített tr ozgókonyhikat, acilsisakokat, katonai evőedéryeket és számtalan más katonai felsze­relési cikket. A bolsevizmus kitörésével öngyil­kossági kiséi letet követ el. A bolsevizmus után a románo'c 1600 gépel, 200 vagon rezet, 150 vagon varat, 500 vagon lőszert hurcoltak el, ugy hogy kivonulásuk u'án, 1919 telén, szinte puszta volt a telep. Énkor áttért a békegazdálkodásra és az acélmű, ameiy a hábotu alatt gránátokat készített, most rúd­acélokat és hengereket állit elő. Az átszervezés hihetetlen munkája csak kül­sőleg adott fiatalos erőt és szint a 65 eszten­dős Weiss Manfrédnak. Hetekkel ezelőtt szé­dülésektől panaszkodott és éppen hat hete összeesett hivataában. Hat hétig élet és halál között lebegett. Az agyvérzéssel elvesztette esz­méletéi Hétfőn délután 6 óra tájban, 65 éves korában örökre elaludt. Temetése csütörtökön déli 12 ónkor lesz Andrátsy üli palotájából. Ahonnan a családi sírboltba kísérik. A gyászoló családhoz a kor­mányzó ma részvét táviratot küldött. áiLl^t^1*?1 f^5''*'-) A szociáí- Páso-ták, hogy O'ramit és Buchineer. nem ví­™ P*' országos kongresszusa vasárnap lasziották be a vezrtőségbe, mire Farkas Nván délelölt 9 órakor kezdődött meg a budapesti . " régi képviselőházban. A munkásság képviselői > párt kongresszusa. > i _ f óriási tömegben vonult fel a kongresszusra, amelyen egyúttal a párt ötven éves fennállásit is megünnepelték. Tiz órakor Farkas István javaslatára megválasztották a tisztikart, majd Peyer Károly e n:5k megnyitó beszédében üd- — , vözölte a megjelenteket. Megemlékezett Somogyi, . ha*áju' Bacsó és Cservenka párttitkárról és az emigrá't Garami és Buchingerről, akiké! a. munkásság percekig éltetett. Ezután Farkas István terjesz­tette elö a pártvezetőség és a pirlamenti'frakció működéséről szóló jelentést és a jelentét feletti vitával véget is ért a kongresszus első napja. Hétfőn reggel Peyer Károly üdvözölte a párt külföldi vendégtit, amire Vandervelde Emilé volt belga igazságíigyminiszter, a belga kamara szocialista tagja válaszolt. A külpolitikai hely­zetet ismertetve bejelentette, hogy a II inter­nacionálé a bécsi munkaközösséggel egyesülve legközelebb uj internacionálévá fog alakulni. Utána Louis Plerard belga szocialista képviselő, majd Mina Bang asszony, a din országgyűlés szociáldemokrata tagja mondottak Pbszédet. Végül dr. Braun Adolf, a német és Borovszky Oéz3, a csehszlovák mngyar munkásság óévé­ben beszélteti. Peyer Károly a gazdasági és politikai helyzetet ismertette, majd elfogadták a határozati javaslatát, amel/ szükségesnek tartja az állami főhatalom gyakorlásáról szóló 1920 évi első tőrvénycikk revízióját a nemzetgyűlés 6zuve­rénitásának biztosítása coljából. Vanczák János határozati jtvaslata a teljes sajtó, pos'a és telefonezabad»ágot és a rendőri fe'ügyel ;t megszüntetését követelte. A keddi 'ülésen Hajdú Henrik javaslatára tiltakozását fejezte ki a kongresszus, hogy a kormány és a hatóságok az irodalom és művé­szet ügyeibe beleavatkoznak. M3jd az uj párt­vezetőséget vátaszto'ták meg. Tagjai lettek: Farkas István, Kabók Lajos, Kéthly Anna, Ki­tajka L >jos, Knittelhoffei Ferenc, Peyer Károly, Propper S <nd <r, Ridi Sindor, Szabó Imr.-, Takács József és Vanczák J tnoí. Töoöen kif> b< jelente te, hogy ez nem volt 'tehetséges, tre. t G^r .miík nem laknak az ors-ág területén. Propper Sándor befzéde után Emilé Van­dervelde, a II. iníer.natiónalí elnöke e ne'kt'dett szó ácra és többek közölt a következőket mon­dotta : — Itt jártam eze'őtt ti? tivvel, amikor még a ku'turális és gardasági virulás ra­gyogó képét nyujioíta. Most, hogy viszontláton But:. peste', szegénynek, le'iporínak, nyomorult­nak lá'om. Az emberiség történtnek le^szé­gvenlete ebb fejezeti tette nyomorékká :zt a nemes és derék népet. A II. íniernicioiiáié felemelte tilfckozó szavát a magyar kommün bukása után és figy-Imez'eite a magyar kormányt, hogy ne en­gedje beszennyezni az áttatlanul kiontó' vér­tel a magyar neírzt-t becsületét. Most újból fel­emeljük intő szavunkat a p-apyar kormányhoz és kérj'lk, bog/ térien az igazságosság, az em-' beri'é? tls demokráci-j u jára. .Magyarország nemzetközi relációi csak akkor javulhatnak meg, Ms- arország csak akkor kapcsolódik bete mep,: t ? kufurémoeri^ég szolid óri ási és érdekhá^zatába, ha felhagyván antidemokratikus, antiszociális és szabadság­ellenes irányzatával, a megértés, az emberiség és a demokrácia útjára lep. — Ha Magyarország azt akarja, hogy azok­ból a szenvedésekből, amelyeket a háború oko­zott, az igazságtalanságok hatása alól, melyek a békeszerződésekből kifolyólag ránehezednek, kibontakjzhtssék, a kor meg kell nyernie a kulturemberiség rokonszenvét. Magyarországot a szabadság és a demokrácia hazájává kell tenni és igy méltóvá avatni arra, hogy az európai nem/etek kulturközös-égében újra elfoglalja az őt megillelő helyet. Ezután Mónus Illés javaslatára elhatározta a kongresszus, hogy követeli az általános politikai amnesztiát. A kongresszus negyedik napján a községi politikáról folyi hosszú vita, amely után véget ért a szociáldemokraták országos kongresszusa. — Shvoy Kátmftn a szegedi sajtóról. Ma, am«kor egyre-másra születnek a sajtóellenes rendeletek és z ?ajtót vádoló szónoklatok napi­.enden vannak, készeres örönmel olvastuk az uj beosztásába távozó Shvoy Kálmán vezérkari ezredes levelét, amelyet lapunk szerkesztőségé­hez intézett. A levél a legszebb bizonyítéka minden vád alaptalanságának, amely a „des­trukció" bélyegét süti ránk. Hogy itt destrukció nincs, arra elegendő bizonyíték Shvoy Kálmán néhány sora: „Három és fél éven át töltöttem be ez»n nehéz és bizony igen sokszor nagy felad ito\ és nehéz megpróbáltatások elé állított állást, amelyben hogy megfelelni és parancsno­komat mindenkor a legjobban támogatni tud­tam és igy hazámnaK fegyelmezett jó csapa o­kat tudtunk nevelni, abban bizonyos résvan a szeged: sajtó mindenkor' hazafias, lelkes, szolgálatkész és a legmesszebb határokig elmenő szives és hathatós támogatásának. Különösen ki kel emelnem azon ncgy áldozatkés cégüket, hogy bár mit.uenkor súlyos anyagiakkal küz­ködtek, minden egyes alkalommal, amidőn azt kértük, szívesen és készséggel állottak díjtala­nul a hadsereg rendelkezésére. A megétlő együtt­működést legjobban bizonyítja azon körülmény, hogy a szegedi lapok soha nem írtak olyat, ami az dntántellenőrzés szempontjából hátrányos lett volna." — A Dtigonlc-Társsaég Petőfí-önnepe iránt, amely december 30-án, szombaton dél­után 6 órakor kezdődik a Tisza nagytermében, Szeged társadalma olyan élénk érdeklődési tanusit, amely méltó ugy az alkalomhoz, mint a szareplőkhöz. A gazdag műsoron a Dugonicr­Társa^ág tagjain kivül (Szalay József dr.,' Ju­hász Gyula, Móra Ferenc, Szávay Gyula, Sz. Szigeihy Vilmos, Vézner Károly) szerepei Bar­tók György dr. egyetemi tanár, B. Étsy Emília, Gödri Kató, a filharmonikusok zenekara s a Szegedi Dalárda nőikara. Belépőjegyek m*g kaphatók a hangversenyirodában. (Endrényi­könyvkereskedés.) — Törlik a legitimisták pőrét. Igen ko­moly helyeken ugy tudják, Hogy gróf Andrássy és legitimista társainak bünpörében pertörlés készül s 'z erre vonatkozó rendelkezés meg­jelenése már nemsokára megtörténik. — V/»i« József-ntca. A Népfőiskolák Or­szágos Sröve'sége be dványt intézett a tanács­hoz, amelyben azt kértík, hogy a nemrég elhalt Vajas József emlékére nevezzen el a város egy jticát a nevével. A tanács a szerdai közgyűlé­sen előterjesztést tett ebben az ügyben és java­folta, hogy az alsóvárosi Sárkány u'cát keresz­tel jé < át .Vajas József- u'cánsk. Á közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács előterjesztését. — Adják kl Petőfit... A Petőfi centenná­rium alkalmával az aradmegyei Pankota község magyar lakossága is ünnepélyt rendezett. Az ünnepi gyülé :en megjelent a helybeli csend­őrség kiküldöttje s követelte a gyűlés vezetői­től, hogy azt a Petőfi Sándort, aki:ŐI aniyit beszélnek, azonnal adják ki, mert Se kell tar­tóztatni. A rendezőség csak hosszas magyaráz­gatással tudta a csendőrséggel megértetni, hogy Petőfi Sándort ezidő szerint nem lehet letartóz­ta'ni, mert több mint hetven éve halott... Házasság. Zeisler Imre. f. hó 24-én házas­ságot kötött Horváth Enczyvel, Budapesten. — Jóváhagyta a hő f gyűlés a kórház , költségvetését. A városi közkórház utólagos költségvetését a decemberi közgyűlés elé ter­jesztette a tanács. A költségvetést és a benne i megá1lap;toti betegápilási dijakat a közgyűlés I egyhangúlag jóváhagyta és fölterjeszti a kor­I mányhoz. . „ — Szentkirályi Bél. főiapltányhetyettes a«|. halt Szentkirályi FAI« volt budapeati főkapitány­helyettes ma diluta.. .él 2 órakor 45 érés korában meghalt. Vigyázat, jön a nagy Orkán! Ci. Joachlm P. festőművész képktáll tása , Iskola-utca 23. (Műterem.) Nyitva naponta 10­től 6-ig. • m

Next

/
Oldalképek
Tartalom