Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-28 / 234. szám

Egyes szám ára 10 korona *» kiadókba­ali Mk»«y-ute« i. (Próféta­miB6. L «»«lel 6.) T.lefo. IJ--H. A ,3i«gcd" aieglcle­•4 UtiS kMtclé'el minden M*> tv';*' 10 ko­ma. Dííliatétl arak: Egj MWTI Stcflcdco 240. Bodo­i» Ttdéken 260 kor. t mm. 4, »q, basakor 7. •«sf»l hasábon 10 J0. kri hasaboa 14 boron*. Apróhir­detés 4 K. k».,r bf Kikkel t K. Srattjkflill k«ilfm»nnk soronk«at 40 K. Njtltter. ea» ladi «» or»o»lhlr 60 K. Tsbb­asOrl felad a.nal ár.ngvdmcnj. III. évfolyam. Szeged, 1922 december 28, CSÜTÖRTÖK. 234-ik szám. Karácsonyi lapszemle. Valamikor régen, mikor a mostani Ötven esztendős emberek is a gyeteksorba számítottak, •olt a ff-.'gyar sajtónak egy szokása, smely azóta kiveszett a divatból. Minden valamirevaló •jságnak megvolt a Szemle- rovata, amely arról számolt be, hogy miféle fontosabb cikkek jelen­lek meg és mely fontosabb kijelentések tétettek a tObbi lapokban. Azóta a magyar zsurnalisztika sokat fejlődött, a Szemle-rovat pedig teljesen elmerült a feledós homályába. Manapság vala­mirevaló újságíró inkább leharapná a nyelvét, helyesebben mondva mások végeztetnék el vele ezt az Öncsonkítást, semhogy egy másik lapnak a címét a magáéban leírná. Polémiák megesnek •gyan néha, de nevek nélkül. Ilyenkor a lapok egymás megjelölésére a kis destruktív, főuszitó, zsidóbérenc, vagy a „műveletlen középosztály* orgánuma és más hasonló diszitó jelzőket szokták használni. Mi szakítunk ezzel a szokással. Lemondunk a magunk műhelyében készült vezércikktől és helyette dióhéjban közöljük, amit a fővárosi lapok karácsonyi számaiban olvastunk. Nehogy pedig azt mondhassa valaki, hogy bármit is elferdítettünk, vagy nem helyesen adtunk vissza, szóról-szóra, eredeti szövegében közöljük azokat a fontosabb megállapításokat, melyeket érdemes­nek tartottunk leszögezni. A szót igy átadjuk a többi lapoknak, illetve e lapok illusztris cikk­íróinak. Karácsonykor ugyanis a rendes munka­társak bátra szoktok szorulni a lapok első olda­láról, bogy a közéie kiválóságainak adjanak helyet. Nemzeti Újság: Mit tesz a magyar? Gyűlöli egymást I Politikában és társadalomban, a gyű­lölködés, az uszitó harag, az egymás ellen való támadás, az osztályharc szélsőséges áramlatai fenekednek egymásra immár négy esztendő óta és még mindig nincsenek pásztorok, akik a békesség betlehemi jászolához el tudják vezetni a haragvó sziveket... A közéletben mindenütt csak a harag szavát lehet hallani. A nemzet­gyűlésen, a sajtóban dühödten rohannak egy­másnak a pártok, most már nemcsak egymás jóhiszeműségét, hanem egyenesen egyéni tisz­tességét is kétségbe vonva s megteremtve ezáltal a gyűlölködésnek olyan légkörét, amelyben minden alkotás elve belevész a pártharcok meddőségébe és a személyeskedések áldatlan és rut mocsarába. Regen is voltak elvi harcok, régen is voltak világnézeti küzdelmek Magyar­országon, de a gyűlöletnek ez a foka még nem tombolt soha, amióta a Tisza—Duna közén magyar lakik ... Én azt szeretném hinni, liogy ez a karácsony volt az utolsó, amelyben a magyar a magyarral gyűlölködve nézett farkas­szemet, ahelyett, hogy szeretettel fogva egymás kezét, térdelne imádkozva az isteni minden­hatóság elé, könyörögvén hazája boldogulásáért, a jobb korért, amelyben szent István iororája az egész nagy, régi és boldog Magyarországra hinti majd sugarait. (Gróf Zichy János: A gyűlölet ellen.") Magyarság: A felismert, k próbált kislelkű­ség olyan lejtő, amelyen ellenfeleink vágyódásai, követelődzései automatice megnövekednek. Ne akarjunk nagyhatalmi politikát, világpolitikát •sinální. Ne fenyegessük meg a nagyántántot, amelynek léte ma politikai szűkség, ne higy­jűfc azt sem, hogy a kisántüntet darabekra tud­juk törni. Külpolitikai céljaink legyenek korlá­tozottabbak, teljesen egoisták és csak arra töre­kedjünk, hogy olyan helyzetbe kerüljünk, amely­ben saját legégetőbb érdekeinket meg tudjuk védeni. Ne vezessen rev. iche vágya, bosszú és gyűlölet. Ne feledjük el, hogy a béke egyik legnagyobb érdekünk, csak azon legyünk, hogy a békét becsülelünkkel, önérzetünkkel, belső függetlenségünkkel és legvitálisabb érdekeink megvédésével egyesíteni tudjuk. (Andrássy Oyula gróf: „A külpolitikáról'.) Budapesti Hírlap: A földön csak egyféle béke lehetséges, amely boldogságot teremt; az a Bél e, mely ma születelt meg a Messiás által: az ég­ből hozott Krisztusi Béke. Ennek a Békén k van c*ak sziveket táp'áló ereje; ebben van meg­bocsátás, kiengesztelés, szeretet, áldozatoss; & igazság; ez ez Istenség kisugárzása, mely vi! ­git, mint a sze.it éjszaka betlehemi csillaga; kiengesztel, mint Krisztus urunk keresztfád, szent örömökre hangol, mint az angyalok éne. e a karáctonyi bölcső felett és testvérekké teszi sz embereket, mint Krisztus szent evangéliun a. (Kolossváry Mihály prelátus kanonok: „Ami karácsonyunk.*) Szózat: Erőseknek erősek voltunk, de aka­ratunk talán tunya volt. Sok mindent elkésve cselekedtünk, sok mindent tökéletlenül. Talán nem éltettük meg jó! történeti hivatásunkat sem itt Európa közepén. Egymással bizonyosan na­gyon sokat civakodtunk s emiatt elmulasztottuk a nagy összefogások és nagy cselekvések idejét Mohácsnál is, másutt is. Talán együgyüen hi­székenyek is vol'unk sokszor. Barátainkat az ellenségeinktől te kint, se bent nem tudtuk jól megkülönböztetni. Nyakunkra engedtünk nőni idegen népeket. (Kenedy Qéza: „Karácsony.") Világ: Hamvasszép hajnal ver hidat Az éj öi vényes árján, A Mdon éles kürt riad S az ég sátrába búj a vad Kométa és szivárvány. Sejtelmes hcldak teltek el, Jelektől mély az éjjel: Da fény dereng és szél susog. Pihés olajfák, cídrusok ölelkeznek a fénnyel és a széllel. (Zsolt Béla: „Legenda a jeiuzsálemí vargáról.") Az Újság: Az flmepí alkalmi cikkek ugy szoktak egymáshoz hasonlítani, mint egyik tojás a másikhoz. Épp azért nem valók Magyaror­szág mai helyzetében, mely semmihez sem ha­sonlít, amit akár ez a nemzet törtérelmének egész folyamán át, akár más nemzet valaha átélt. (Gróf Apponyi Albert: „Karácsonyi ak­tualitás k 1922-ben.") Folytaihatnánk a sorozatot, de okosabb, l a megállunk annál, amit Apponyi Albert mon­dott : „Az ünnepi alkalmi cikkek ugy szokt k egymáshoz hasonlítani, mint egyik tojás a má­sikhoz." Mind csöpögnek a békétől, szeretettSI, megértéstől. Sablonok, amelyeknek eleget kell tenni, mert a megszokás parancsolja. Azután jöhet a rágalom, mardosás, egymás tépése, szaggatása a szent egyetértés jegyében. Az apagyilkosnak meg kell kegyelmezni, de aki ezüstkanalat lopott, annak nem szabad. Egy­szóval, a jelszó: ezüstkanál és hazaárulá?. Hajrá I Az ünnep elmúlt. Nincs már kenetteljes hangulat. Ahol abbanhagytuk, ott folytassuk tovább. A kisebbségi kérdés Lausanneban. A konferencia ma isméf megkezdte v ünnepek miatt félbeszakított munkáját, noha valamennyi delegátus még nem tért vissza Lausanneba. Csak egy hivatalos ülést tartottak, még pedig a lakosság kicrerélésével foglalkozó bizottság ülését, amelyen a görögök újból tiltakoztak i elhelyezése tak a patriarchátusnak Konstantinápolyból való ellen. Ezenkívül kitűzték a kisebbségek védelmével foglalkozó bizottság ülését is, amelyre a konferencia főtitkársága a bolgár,, örménv éa szíriai kaldeus-küldöttségek képviselőit is meghívta, ami ellen a török delegáció két jegyzékben a leghatározottabban tiltakozott. A sziriai kaldeus delegáció követelte a nem­zeti otthon felállítását. A bizottság holnap tartja hiva­talos ülését. Franciaország kölcsönt ad Ausztriának. A francia kormány törvényjavaslatot terjesz­tett a kamara elé, amely felhatalmazást kér a maga számára az osztrák kölcsön garantálá­sára. Az indokolás kifejti, bogy a kölcsön összege legfeljebb 650 millió aranykorona lesz és biztosítást talál a vámokból és a dohány­egyedáruságból eredő jövedelmekben. Ennek ellenére elengedhetetlennek látszik, hogy idegen államok kiegészítő garanciát nyújtsanak. Ezt azonban a valóságban nem fogják igénybe venni. Teljes joggal hihető, hogy a Genfben kidolgozott terv Ausztriának L'hetövé teszi, hogy gazdasági és pénzügyi helyzetét helyre­állíts?. Franciaország a vállaira nehezedő sú­lyos terhek ellenére sem tagadhatja meg közre­működését ettől az akciótól, amely oly hatal­masan járul hozzá a béke fsntartásához Közép­Európa szivében. Uj német Jóvátételi Javaslatok. A karácsonyi ünnepek alatt korlátozott mér­tékben folytatták az uj nemet jóvátételi javasla­tok megvitatását. Ezeket a tanácskozásokat ma teljes terjedelmükben újra kezdik. A javaslato­kat hir szerint december 30-án nyújtják át. Cuno német kancellár tegnap este Hamburg­ból Berlinbe érkezett. Az uj német jóvátételi javaslatok tárgyalását a hgnagyobb eréllyel folytatják. A jóvátételi bizotiság egyhangúlag megálla­pította, hogy Németország a fainyag szállítá­sokat nem teljesítette, A bizottság három sza­vazattal egy ellenében kimondotta, hogy a szál­lítás elmaradása szándékos mulasztás, amit a bizotiság határozata értelmében azonnal kö­zölni fog az érdekelt kormányokkal. Az olasz sajtó megáll*pi ja, íiogy a be'ga kormány hozzájárult a jóvátétel l;re vonatkozó olasz jav^slattoz, Anglia és Franciaország állí­tólag ujabb Jervet dolgoznak ki. A lapok jelen­tése szerint Mussolini még nem döntötte el, vájjon résztvesz-e a párisi értekezleten, amely­nek alapjául feltétlenül az előzetes megegyezést követeli. . Újév után megkezdik a magyar jóvátételi tárgyalásokat. Újév után Párisban megkezdik a magyar jóvátétel tárgyalását. Erre báró Korányi Frigyes ismét kiutazik Párisba, legközelebb pedig Ró­mába megy. Ezt a római útját többek közölt az is indokolja, hogy miután már volt Rómá­ban és Londonban, meg kell látogatnia a har­madik ántánthatalom fővárosát is. A Times „A magyarok jobb feltételekben re­ménykednek" cimmel bécsi levelezőjének követ­kező hírét közli: — Ujabban az a szilárd meggyőződés ka­pott lábra a magyarok körében, hogy jó kilá­tás van a trianoni sze?r.ödés feltételeinek és a szerződésben megalapított jóvátételi követelések módosítására, ha Magyarország szilárd frontot mulat. A sevresi szerződést eltörlö angorai egyezmény sikerének J0ási benyamása volt Magyarországon. Friedrich István volt miniszterelnök, a magyar fasdsiák vezére rövid időn belül látogatást tesz Rómában és Konstantinápolyban, hogy tanul­mányozza Mussolini és Kemal basa módszereit Az a hiedelem, hogy a magyar jóvátételi fize­tések módosítására nyílik lehetőség, Magyar­országon béhitó hatással járt az üzleti életre. A cégek elodázzák bevásárlásaikat, abban • hit­ben, hogyha kis ideig várnak, sokkal kedve­zőbb körülmények közOtt vásárolhatnak, tekin­tettel a trianoni • változtatására: szerződés fe^.eteleinek meg*

Next

/
Oldalképek
Tartalom