Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-20 / 229. szám

Egyes szám ára 10 korona •Mrfcantfeéf és kladóhhsa•1: KOlcaej-.lea 6. (Prolit*, •illó. I. emelet t.) Telefon IS—SS. A .Sseged" megjelé rtk keltő kt Tételével mim .0 aap. Egyes szám éra 10 koma. EKflietésI árak: Eg; kóuprl Siegeden 140. Budaé* vidéken 260 kor. H<d.\.| „t.k fMh.sibon t ra.n ( rq, h,„bon 7, naslvl hmabon 10'M). ket h.snbo., 14 Apróhirdetés 1 K. k»». , bellikkel « K SröregkSzti kftrleméntek soronként 4ü K. Nyim,.,. <.,,. Udl f) or»o»lhlr M K Tíbbsrörl It-lado.nnlar,-ngi-dménj. III. évfolyam. Szeged, Í922 december 20, SZERDA. 229-ik szám. Nemzeti haragszom-rád. A haragszom-rád nem nagyon elmés tát:asjá'ék, de azért vannak, akik szeretik, mert felelősség nélkül lehel benne gorombáskodni. És az a jó benne, hogy mindenki visszdgorombáskodhat, inikor őrá kerül a sor és az is megnyugtató, hogy mire bevégzik, mindenki bűnbe esik és leadja a maga zálogát. Az a nemzeti haragszom-rád, amit körülbelül háiom év óta játszik a magyar társadalom, most már ebbe a stádiumba ért. „Az ország és a közélet minden előkelő tényezője meghajlott a nemzeti tanács és az akkori kormányzat előtt, amelynek kebe ében olyanok is helyet foglaltak, akik ma is vezető szerepet játszanak", — mondia Berzeviczy Albert, a magyar tudományos akadémia elnöke, az öreg tudós, a magyar főúr, aki fiata kora óta el van jegyezve a konzervativizmussal és aki annyira nem forradalmár, mint amennyire a bárány nem ragadozó bestia, igenis, mondja Berzevczy Albert, az akadémia felajánlotta szolgálatait a nemzeti tanácsnak, mert az akadémia nem me nekülhete't külföldre, mert az akadémia nálánál hatalmasabb tényezők példáját követte és mert a kultura munkáját nem szabad abbahagyni, akármilyen őrültségeket csinál is a politika. Berzeviczy Albert akadémiai elnök nyilatkozatát azért kapjuk ki a nap eseményeiből, mert több van benne az akadémia igazolásánál: tiltakozás és óvás is van benne az ellen az elmúlt dolgokban való céltalan ko'orászás ellen, amely elvadította nemcsa!: politikai, hanem társadalmi életünket is, anélkül, hogy bárki is meg tudta volna mondani idáig, mennyiben vátt ez közhaszonra. Megbüntették a bűnösöket? Eltűntek a közéletből, akik szolgálták a forradalmat? Ez nem iga:., mert hiszen a forradalom vezérei közül rem kevese a kurzusnak is vezérei lettek. Talán a jóhiszeműség alapján kaptak némelyek társadalmi amnesztiát, mig egykori elvtársaikra rácsukták a társadalmi inferno kapuját? Nem valószínű, mert hiszen a k.onjü.ik'urak<;resés soha se jóhiszemű. Akik indexre kerültek, azok mint kalandorok, stréberek, romlott jellemek és tehetségtelen semmirevalók, akik megbélyegzik őke», azok mindszentek, önzetlenek és makulátlanok, római jellemek és országra világ i lángelmék? Se köztudat nem ilyennek ismeri őket, se uralmug eredményei nem ilyen bizonyságot tesznek róluk. Mi hát a magyarázata ennek az örökös bűnös hajszolásnak, amely már nem is érdekes tö: . ? Mert hiszen mindenki tudja, hogv ha ma X. vágjí Y. fejéhez a multat, holnap Y. mázolja ugyanezt a multat az X. képéhez, sőt néha nagyobb lesz a szálka, mint a gerenda volt. Egy ország a haszonért még az izléstelensé^it is elnézheti és egy szavunk se volna ellene, ha a tegnapi barátok a közösen kavart sárral telefröccsentik a mai ellenfelet, — csak meg tudnák már egyszer mondani, mi jó várható xbból, ha betegesen kutatunk a múltban minden lehetőség ut/,n, ami uj gyűlölködést, még erösebb mérkőzést és egyre vadabb összecsapást szilhát a ma emberei közt. Hiszen ha a mult szemetjéből ki tudnák kotorászni a széthullott gyöngyöket: a hajdani olcsó életet, a magyar pénz egykori erejét, javaink elmúlt gazdagságát: akko: volna értelme ennek a sóvár bányászásnak. De ilyesmiről nincs szó. Egy gramm lisztünkkel nem lesz több, ha mindenkit megégetünk is, aki Károlyi Mihályt éltette és egy ponttal se javul a koronánk, ha azzal agy3rkodnak vissza a megvádoltak a vádlókra hogy ők csak azért menekedtek meg a forradalom elsülyedt hajójáról, meri őket nem is vették fel, akárhogy kapadozlak. Egy mániákus kórság, egy rettenetes ragály áldozata az egész ország, amely a forradalom idején tört ki és azóta fokozott erővel dühöng. Egy lelki betegség, amelyen ma már körülbelül mindenki átesett, ugy hogy ideje a gyógyulássá gondolni. Mindenki zálogot adott már, mert mindenki benne volt, ahogy Berzeviczy Albert mondja, aki pedig nyilván igen kevéssé volt benne, — most már vessünk vépet a nemzeti haragszom-rádnak. Végre el kell szeműn ket fordítani a muiHól, amelyben mindenki a másik szennyesét keresgéli, hogy a belső béke tudás menthet meg. Legyen már a mult a történelemé, amelynek kárhoztató, vagy felmentő Ítéletét semmi praktikával mi befolyásolni ugv se tudjuk; az fogja majd megállapítani, ki volt a gyújtogató, ki volt a világító, ki volt a tiszta és ki volt a mocskos. Mi ne toljuk fel magunkat olyan szerepre, amely kortársat nem illethet és ne zavarjuk se parlamentben, se katedrán, se sajtóban az együttérzés és egyetitt soha helyre ne állha-son. Forduljunk már j érlés lehetőségét, amely a tömegek lelkében egyszer előre is és nézzünk a jövőbe, amelyet ' még mindig megvan, akárhogy próbálgatják is egyedül a JiözOs munkában összeforró alkotni- | éppen a vezetők elpusztítani. Holnap választjuk meg az uj lengyel elnököt. A nemzetgyűlés holnap ül össze az uj elnök megválasztására. Azt a javaslatot, hogy a választást ne Varsóban, hantm Krakkótan folylassák le, visszautasították. A vizsgálat megállapította, hogy Narutovic Gábor köztársasági einCk megválasztása pillanatától kezdve sok fenyegető levelet kapott, amelyeket azonban — környezetének állítása szerint •— figyelemre sem méltatott. Ugyancsak ismeretessé vált az is, hogy számos képviselőnek is ha'álos ítéletet küldtek. Az Izvolonja cimü újság helyiségében nagy csomó iratot foglaltak ler Ezek között volt Narutovic két halálos ítélete is. A levelek névtelenek. Az egyik levél aláírása: Egy lengyel fascista, a másiké: Egy lengyel hazafi. A lengyel parasztok önhatalmúlag bebOrtönzik a lengyel földesurakat és elhatározták, hogy fegyveresen állnak ellent az ö lengyel törekvésüknek. Kelet- Gdiciában több helyen gyülekeznek a lengyel diákok, aki < fekete inget hordanak és lengyel fascistáknak nevezik magukat. A diákok kijelentették, hogy Narutovic elnök meggyilkolása ulán eljött az ideje annak, hogy ne csak szóval, hanem tettekkel is szerezzenek érvényt az eszmének, hogy Lengyelország a lengyeleké. Az egész lakosság nagy aggodalommal tekint a jövő elé. Ujabb nehézségek Lausanneban. Izmed basa tegnap ugy a kisebbsí.r. kérdésben, mint a tengerszorosokra vonatkozólag olyan feltételeket szabott, amelyek lehetetlenné , teszik a megegyezést A fenntartá«ok kfoetkezMben, imel\eke> a török delegáció vezetője pontokba foglalt, lord Curzon olyan ferde helyzetbe jutóit, hogy rem tudott szabadulni máskép, csak ugy, hogy iavaslatot tett a targyalas elhalasztására Ez meg is történt és az illést kedden folytatja a bizottság. A feltételek, amelyeiről Izmed basa függővé tette a hivatalos javaslathoz való hozzájárulását, a következő: l. A török delegáció csak akkor egyezhetik bele a tengerszorosok leszerelésébe, ha ezenkívül semmiféle korlátozást nem i-övetelnek Törökországtól védelmi eszközei tekintetéten. 2. A Márvány-tengert teljestn ki kell veani a tengers?orosok fogalmából. 3. A zónák katonai leszerelésén kívül a Márvány-tengeren nem szabad Törőkország védelmi eszközeit korlátozni. 4. Szamotrakisz-. Imbrosz- és Tenedosz-szigetek a Dardanellák alkotó részei tehát semmi szín alatt sem kerülhetnek idegen finnhatóság alá. Lemnosz-szigetén pedig nem szabad semmiféle görcg fiottaátloirást létesíteni. Izmed basa nem mondta meg, hogy ezeaet a feltételeket ultimátumnak kivánja-e tekinteni, kijelentette azonbén, hogy a török delegáció azokat a ttrök szuverénitás védelmére múlhatatlanul szükségesnek tartja. A lausannei kcnferer.cia 6. bizottsága, amely a tengerszorosok kérdésével foglalkozik, mai ülésén a török javaslatot tárgyalta. A javaslatot az oroszok rum fogadták el. A szövetségesek javaslaténak második pontja szerint bekeidöben a hadihajók és l'gijármüvek részére a közlekedés a következő feltételek mellett legyen biztosítva : Egy hatalom hadihajójának létszáma sem múlhatja felül a leghatalmasabb parti állam hajóh3dáiiak létszámát. A hatalmak fenn akarják tartani mindenkor azt, hogy a Fekete tengerre küldött hadihajók szárra háromat nem haladhatja tul. A Fekete tenger partján lévő államok minden évben jeleniést tartoznak tenni a tengerszoros bizottságnak a hadihajók pontos létszámáról. Háború esettn, amennyiben Törökország maga határoz semlegessége felett, ezek a határozmányok fenntartják éivényüket a hajózásra vonatkozólag, anélkül, hogy a hadviselő felekre kc'ielezővé tétetnének. Az oroszoie uj tervet terjesztettek be a Dardanellák közt, a Márvány-tenger és a Bospórus előtt haladó hadihajók szabályozása tekintetében. A törökök szintén uj tervet adtak elő a Dardanellák szabályozására, tervük távolról sem volt olyan enyhe, mint várták. A bizottság véglegesen elhatározta, hogy a karácsonyi szent ünnepeken, a két napot kivéve, az értekezlet szakadatlanul folytatja tanácskozásait. Lord Curson tegnap a két arab megbízottal Mosul jövőjéről tanácskozott. A parlament karácsonyi szünete. ' s (A Szeged budapesti tudósítójától.) A kormány eredeti terve szerint a nemzetgyűlés karácsonyi szünete a hét végén kezdődött és újév utánig tartott volna abban az esetben, ha az indemnitás vitája szombaton befejeződne. Időközben azonban kiderült, hegy ugy a kormány, mint az ellenzék részéről oly s> kan iratkoztak felszólalásra, hogy az indemnitás még nyolc órás ülések mellett sem tárgyalható le szombatig. A kormány természetesen mindent elkövet, hogy az ex-lexet elkerülje és igy felmerült az az ötlet, hogy amennyiben az indemnitást karácsonyig nem tudnák letárgyalni, a három napos kaiácsonyi szünet után újévig ismét öszzetU a nemzetgyűlés. Ezt a tervet a mint:, terel nök ma este maga közölte az egységespártban és egyben arra kerté a párt képviselő tapjiit, hogy álljanak el felszólalásaiktól és engedjék át a teret az ellenzéknek. A kormánypárti képviselők mindannyian hajlandóknak mutatkoztak erre és igy nincs kizárva, hogy szerdától csak ellenzéki képviselők szólalnak fel az indemnitási vitában. Az ellenzéki pártok a leghatározottabban / visszautasítják azt a beállítást, mintia meg akarnák obsiruá ni az indemnitást és ex-lexbe akarnák vinni az országot Ezzel szemben rámutatnak arra, hogy ők csak a minden esetben jogos és megengedett kritika jogával élnek. Értesülésünk szerint egyébként Apponyi, Andrássy Friedrich és a keresztény partok, valamint az ellenzéki szövetség több tagja szólalnak fel a következő napok indemnitási vitájaban. Daruváry az uj külügyminiszter. A kormányzó ma értesítette gróf Bánffy Miklós külügyminisztert, hogy saját kérelmére a külügyminiszteri állástól fe menti, egyben elismerését és köszönetét nyilvánítja. Bánffy Miklós utódjául Daruváry Géza igazságügyminiszteit nevezte ki a kormányzó. Újságírók Qömbös ellen. Az országgyűlési tudósítók szindikátusa ma délben Lenkey Gusztáv elnöklésével ülést tartott, meiyen határozatot fogadtak el, mely szerint a pjrlamenti tudósítók testülete Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselő parlamenti beavatkozásának formáját helyteleníti, ennélfogva visszautasítja és ilyetén eljárása ellen tiltakozik