Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-20 / 229. szám

SZEGED Pártatlan bizottságja Jóvátétel megoldására. Szeged, 1922 december 661, Az Egyesült-Államok Franciaország felhívására javaslatot tettek egy nemzetközi pénzügyi szakértőkből álló bizottság megalakítására, amely bizottság azután a jóvátételi kérdésben közvetitő szerepet játszana A német nagykövet kijelentette Hughes államtitkárnak, hogy Németország hajlandó lesz ennek a bizottságnak döntését elfogadni, ha Amerika meg van győződve a bizottság pártatlanságáról. A newyorki Watlstreet jturnal kijelenti, hogy a német kölcsönt ott a mai viszonyok között senki sem jegyezné, mert Amerika tisztában van azzal, hogy a pénzügyek nem állanak a német kormány ellenőrzése alatt. Poincaré miniszterelnök a Chicago Tribuna szerint tegnap este nyilatkozott az amerikai hirlapirók előtt kapcsolatban azokkal a hírekkel, amelyek szc.mt az Egyesült-Államok beavatkozásra készülnek a jóvátétel kérdésében. Nyilatkozatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy Franciaotszág nem 'gyezhet bele semmiféle uj tervbe, amely a közel jövőre tűzné ki a Rajnavilék kiürítését. Franciaország semmiféle megváltozta! !,P?rn toí«dia el a versaillesi szerződésnek, amely legalább <5 évi időtartamra állapítja meg a megszállást. Poincaré megemlítette a jóvátételi kérdésben folytatott legutóbbi szövetségesközi tárgyalásokat s megállapította, hogy a francia kormány határozottan ellenzi a jóvátéiel kérdésének minden olyan megoldását, amely a franciák részéről kizárólag engedményeket kiván. Duca romín külügyminiszter párisi útját összefüggésbe hozzák azokkal a hírekkel, hogy Románia a legközelebbi párisi értekezleten felemeltetni óhajtja a jóvátételi öí-szegnél őt megillető arányszámot Itteni politikai kö-ökben ezeket a hireket kedvezőtlenül fogadják. Rámutatnak arra, hogy a párisi értekezlet alkalmával épp a románok voltak azok, akik az angolokkal egvütt a leghevesebben ellenezték, hogy Franciaország arányszámát 52 százaléknál magasabban állapítsák meg s ezért furcsának találják a román külügy miniszternek azt az óhaját, hogy Franciaország most a januári értekezlete . Romániának ilyértelmü kívánságát támogassa. »— ' — > —* - ——• «« " nu/iiu- IC»C . nuiiianiaiiJK nyciieiinu Kivansagai lamogassa. — —i m nn 11 Tm"iiri-ixin.uLU Három kormánypárti és két ellenzéki szónok A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Petri Pál a házszabályokhoz kér szót. Rupert Rezső tegnapi beszédében kritika tárgyává tette at igazságügyi intézmények működését. öt is aposztrofálta, mint törvényszéki elnököt, ezért a nemzetgyűléstől személyes kérdésben kér szót. Kijelenti, hogy minden tekintetbet azonosítja magát vállalja a felelősséget azokért a vádakért, amelyekkel Rupert ezt a testületet illette. Arra kéri a képviselő urat és a nemzetgyűlés minden egyes tagját, ne vádolják olyan könnyen és a nagyvilág szine elölt azokat az intézményeket, amelyek a nemzet sr*ölcíi állományához tartoznak. Ha ezek az erkölcsi intézmények tönkremennek, megkezdődik a csúszás lefelé. Áttérnek ezután az indemn.tási törvényjavaslat folytatélagos tárgyalására. A népoktatás hibái. Bodó János: Kulturális és gazdasági haladásunknak együtt kell járnia. Az első és legfontosabb rész népoktatásunk fejlettsége volna. Iskoláink nem az életnek nevelik az ifjakat. Ugy kellene őket berendezni, hogy a gyakorlati életre neveljenek. Magyarországra általában legfontosabb volna, ha mezőgazdasági iskolákat létesítenénk. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri, hogy a tanitó fizetését emeljék föl a velük egy képzettségű állami tisztviselők fizetésével egy színvonalra. Nagy mulasztás, hogy iskoláink nincsenek államosítva. E téren mindent meg kell tenni a kormánynak. Az i«kolaépi?ér.re előirányzott összeg igen csekély, legfeljebb tiz iskolát lehet azon felépíteni. Szóváteszi a műhelyek nevelési kérdését. Sürgősnek tartja » gyakorlati iskolák rendszerére való átt« rést. A hoitiantárgyak tanitásái redukálni kell. A nőnevelés kérdését elhanyagoljuk, pedig ez egyike legfontosabb kulturális fe'ídatainknak, különösen ma, amikor a nő javarésze kenyérkeresetre van utalva. Leányegyesületek felállítását sürgeti. Az analfabéták számára tanfolyamokat kell nyitni. E célra igen jól fel lehet használni a B) listás tanerőket. Gömbös és a fajvédelem. Fábián Béla a Házban felolvasott statisztikai adatokat bírálja. Szerinte ezekre nem igen iehet hivatkozni, mert a statisztika mindig annak ad igazat, aki azt késziti. Gömbös fajvédelmét helytelennek tartja. Azt mondja, hogy rövidesen megérjük, hogy méc; csak nem is Ullmann Adolffal, hanem közönséges zsidókká! csókolódzik össze fajvédő társaival együtt. (Meskó: Talán az asszonyaikkal.) A lapok általános felfogása szerint szüksége van az országnak a nemzetgyűlésre, ezzel siemben vannak lapok, melyek a parlamentarizmus iniézménye ellen irnat;. Felemlíti A Nép és a Szózat cimü napilapét. Az előbbi „Mustolini" cim alatt kelt ki a parlamentarizmus ellen, ez utóboi pidig vasárnapi számában „A parlamentarizmus csődje fele" címmel tr a parlamentárizmus ellen. Állandó zaj éi közbeszólás között olvassa fel Lendvay Istvánnak A Nép cimü lapban megjelent „Drózdy" cimü cikkéi. (Kiss Menyhért: Ugyanig ir a Népszava. Klárik: ózonban nem sérl. Drózdy: Szép kis keresztény stílus. Pikler : Ez az apostolok hangja. Horváth : Lendvayból legközelebb kormánytanácsos iesz.) Fábián ezután A Népnek „Mt történik a pesti éjszakában" cimü cikket olvassa fel. (Pikler: Igy ir az akasztófaujság.) A kurzus Vörös Újságja. Fábián: Ugyanaz a lap csinálta a Qoldberger-ügyet egy névtelen levél alapján. Megvádolta Magyarország egyik legnagyobb iparvállalatát izzal, hozy a bolsevikíeknek szállít. Ezen a cimen írták Weisst Manfrédról, hogy eddig bolsevikieket szállított, most pedig a bolseviklekitek szállít. A napokban az egyik cikk arról szólt, hogy zárjak be a kabaréxat, de ugyanannak a lapnak ugyanazon az oldalán megjelent egy hirdetés, mely a Szőke Szakái kabaréba csalogatta a publikumot. Az Orleánsi szűz cimü ti Imre egyik keresztény lap hívta fel a figyelmet. Meg is néztem a filmet s technikai szempontból nagyon jónak találtam, de néhány nap muiva ugyanaz a keresztény lap, mely a megfizetett hirdetést leadta, nagy tánadó cikket körölt ellene. Én azonban nem esem kétségbe, egyelőre elintézettnek veszem az Ogyet. Egyelőre csak azt akarom a kormánytól kérni, hogy ne támogassa azt a lapot, nc támogassa a destrukciót. Ezután a kereskedelmi és iparvállalatokról beszél, majd a forgalmi adónak állítólag tervbe vett felemeléséről szól. Ezt a felemelést kifogásolja. Végül még a rendtörvényt bírálja és az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Dréhr Imre: Az ellenzéki képviselők támadják a kormányt, mert indemnitást nyújtott be költségvetés helyett. Az ellenzéki képviselők ugyláts'.ik nem tudják, hogy 1867 óta a forradalmakat figyelmen kivül hagyva csak 11 költségvetés készült el idejében s 71 indemnitás szerepelt ez ;dő alatt, tehát a lefolyt 50 év alatt a pénzügyi kormányzatnak szinte rendszerévé vált az indemnitás. Elnök az ülést délután 4 óráig felfüggeszti. Délütán 4 órakor Huszár Károiy alelnök újból megnyitja az ülést. Heroikus munka. Dréhr Imre folytatja: A korona ilyen ingadozása idején nem lehet fix költségvetéssel dolgozni. Csak laikus emberben támadhat olyan gondolat, hogy itt pocsékoiás fu'vik. Csak a rosszhiszeműség vonhatja kétségbe, hogy takarékoskodnak. Ha Európa lelkiismetete komolyan mérlegelne, észre kellene vennie, hogy itt heroikus munkát fejt ki 8 mai kormányzat a gazdasági konszolidáció érdekében. A mi valutánkat megjavítani cs;k radikális eljárással lehe;, a mi gazdasági viszonyainkról pedig nem tudhatjuk, kibírják e a radikális operációkat. Magyarország másodszor Is elveszett. Dréhr: Ha az ántánt jóvátételt akar Magyarországtól és nem számol országunk jelenlegi helyzetével, ha ugyanabban a szellemben jár el, mint amely szellem sugalmazta a trianoni szerződest, akkor Ma^yaro siág másodszor is elveszett. A londoni konferencián most uj számítási aapot vettek fel. Azt mondják, hogy kártérité- jár azokért az angolokért is, skik a háborúban e'estek. A jóvátételnek ez az utja a pusztulás, a romlás uljs, amely megsemmisíti K 'izépeurópát és veszedelemmel fenyegeti a győztes országokat is. Ipari termelésünk a feléri íl is kevesebbre sülyedt. Nagy visszae-.ést mutat külkereskedelmi mérlegünk. Passzivitá?unk közel jár a harrnincmilliárdnoz. Ilyen viszonyok közt nagy kérdés, hogy megtudunk-e élri akkor is, ha nem kivá-nak tőlünk jóvátételt. Pusztulást jelentene, ha ujabb kötelezettségeket kívánnának tőlünk. Welss Manfréd é« Schwab Károly. Szeder Ferenc a föld birtokreformot bírálja. Eseteket soiol fel, egyebek között azt, hogy egy zsidónak a háborús szerzeményét nem lehetett felosztani, holott ma keresztény uralom van. (Viczián: Ki az a zsidó ? Szeder: Schwab Károly, na meg Weiss Manfréd is. (Propper: Bizonyáia jóban vannak vele. Viczián : Én nem, talán Ö tök ) Szeder: A megváltásra kerülő földekre oly magas árakat állaoitanak meg, hogy a földigénylők nem birják megfizetni. Földbirtok helyeit a járadékbirtok ahpitásával lehetne még segíteni, (dabasi Halász: Mi is azt akarjuk, de nem fogadják el.) A járadékbirtokkal a földigények kérdését sokkal könnyebben lehetne megoldani, mint a földbirtokrefoimmal. Kéri, utasitsa sürgősen a nemzetgyűlés a földmivelésügyi minisztert, hogy sürgősen készítse elő a földbirtokreform-törvény revízióját. Vigyázni kell, nehogy összeroppanjanak a mai kisbirto kosok és az azután létesítendő kisbirtokok. (Szomjas Gusztáv : Láttuk, hogy vigyáztak rá|ttk a Csizmadia-féle termelési biztosokkal. Patai Tibor: A szociális termelésből fakad a jólét.) Többet harcoltam én a földműves szegények érdekében ezekkel a termelési biztosokkal, mint Önök. (Viczián: Igen, mikor elvették tő'em a birtokomat.) Ezután a rokkantdijak csekély voltára mutat rá és felemelésüket kéri. A rokkantak. A rokkantügyről szólva az állam becsületbeli kötelességének mondja a rokkantellátás rendezését. íErdélyi Aladár: Minden község maga állapítja meg a rokkantak járu'ékát.) A rokkantakat kidobják az üzletekből. Azért véreztek hazájukért. (Óriási zaj a jobboldalon: Hogy mondhat ilyet?) Huszár elnök az előbbi kifejezésért a szónokot rendreutasítja. Szeúrr: A kormány a mezőgazdasági szociálpolitika kérdéseit is elhanyagolja. Határozati javaslatot nyújt be: utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt és a földmivelésügyi minisztert, terjesszen be a mai kornik megfelelő töivéi:y javaslatot a földmunkások b-Hcg-iég, rokkantság és baleset esetén való biztosításáról. Egyesülési szabadsági Szeder : A gyülekezési és egyesülési jogot ért sérelmeket sorolja fel. (Szomja\: Nekünk is volt egyesülisi és gyülekezési jogank 1918 ban. (Csontos: De helyre zsidók voltat az élént) Szeder : A rendtörvényről beszél. Azt mondja, hogv rosszabb a jobbágyidők törvényeinél. (V'czián : Minket nem lehet lázítani I) Ez a törI véiy nemcsak belpcüíikailag tarthatatlan, hanem ' ab-zolute rossz külpolitikailag is. (Nagy János: ! Az emigránsod félnek tőle.) Az indemnitást nem fogadja el. Karaffiátn jenő: Bármennyire tiive is a takarékosságnak, megik azt mondja, hogy akkor, amikor az ifjúságról, az anya- és csecsemővédelemröi van szó, nem szabad takarékoskodni. Statisztikai ada'okat sorol fel a gyermekhalandóság növekedéséről, melynek okát elsősorban a rossz lakásviszonyokban látja. 500 millió frank. A pénzügyi politikáról szólva kijelenti, hogy mindaddig, amig nem tudjuk, kell-e fizetni jóvátételt, vagy sem, külföldi hitelre nem számithatunk. Hihetetlennek tartja azokat a hireket. me'y k arról szólnak, hogy Oh szorszíg 500 mill'ó arany frankot követel Magyarországtól. Ez Magyarország megsemmisítését jelentené. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy a ta•] nácskozásra szánt idő letelt és fejezze be • beszédét. j Karaffiáth felolvassa ezután a sürgönyt, mej lyet Károlyi küldött az emigránsoknak a Jnrra! dalom évfordulóján. Majd statisztikai adatokat sorol fel at Oroszországban előfordult kivégzésekről a szovjet uralom alatt. Garami és Lovászy. Karaffiáth: Nem csodálkozik ezen, de ebből nem következik, hogy felemelt fővel járjanak közöttünk azok, akik maguk is kommunisták voltak ás parázs tüntetést rendeztek Garami és Lovászy mellett. Karaffiáth szavaira a szociáldemokraták torkuk szakadtából éltetik Garamit és Lovászyt. Karaffiáth többször folytatni akarja beszédét,