Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-15 / 200. szám

szám ára 10 korona. SMrkettlitég kiadóhiva­tal: Kölctey-utca ó. (Proléta­nálló, I. emelet í.) lelt Ion 15—35. A .Stéged' megjele­lik kélfí kivételével minden hi. Egyet sióm árt 10 ko­rona. Elíílielétl árak: Egy Maapra Stegeden 240, Buda­pmten éi vidéken 260 kor. III. évfolyam. Szeged, 1922' november 15, SZERDA. Hlrdelétl érek : Frlli.úbon 1 mm. 4, egy hr.t.bon 7, mátfél hasabon 10".0, két hatábon 14 korona. Apiohlr­delét 4 K. :8vér belükkel tt K. Siflvegkfltll kSileményrk toronkint 40 K. Nyllllér. cta­ládl ét orvosi hir 60 K. Több­ti&rl feludáuál árengedmény. 200-ik szám. A szédítő vasút. Még nincs száz esztendeje, hogy Német­országban megindult az első vasút Nürnberg és Fflith közt. A németek már akkor is nagyon alapos emberek voltak, nem hebehurgyáskediak el semmit s mielőtt belefogtak volna a vasút­építésbe, szakvéleményt kértek a göttingai egyetem tudósaitól. Tessék megmondani, jó lesz-e az, ha ezulán postakocsi helyett gőz­kocsin járrak az emberek. A göttingai egyetem meghányta-vetette a kérdést és egyhangúlag azt határozta, hogy nem jó lesz. Még pedig rem azoknak nem lesz jó, akik benne ülnek a gőz­kocsiban, hárem akik kivüliől nézik. Tudni­illik azok miudnyájan el fognak szédülni attól a borzasztó gyorsaságtól, amivel a vonatot rőpiti a gőz. Ha néhány évvel ezelőtt hozakodott volna elö az ember ezzel a történettel, mindenki el­mosolyouott volna raj a. Ma ellerben álmél­kodva konstatáljuk, hogy mé^is nagy próféták voltak azok a göttingai professzorok, ami a szédülést illeti. Mert ime csakugyan bekövet­kerJtt, legalább Magyarországon, hogy ar. emberek szédülve nézik azt a gyorsaságot, amellyel az államvasút az árdrágítás mezején robog. Szédülnek azok is, akik beleülnek, meg azok is, akik nem bírnak beleülni, mert kép­telenek a jegy árát megfizetni. Söt megszédíti ez uj tarifa azokat is, akiknek es2ük ágában sincs utazni, mert hiszen a drágaság kereke e'öl ök se menekedhetne!'. Hiába káronikodja el magát az ember, hogy ö most már többet nem utazik, az istennyila üsse meg azt a vonatot, meg azt is, aki az uj tarifát csinálta, — azért a lövő héttől kezdve csak drágább n adják neki a fái, a szenet, a sonkát, sőt a nadrág­gombot is. A drágaság olyan lánc, aminek akárme yik szemét emelik fel, vele emelkedik az egész. A vasul tarifaemelése tipikus esete az árdrá­gításnak. Ezt félve írjuk ki, mert a mini zter­elnök legutóbb is haragos irdulaltal nevezle hazaárulóknak a liberális lapokat és mikor azt kérdezték tóié, hogy mivel árulják most a ha­zát, azt felelte, azzal, hogy árdrágítónak neve­zik az államot, holott az állam mindent elkö­vet a drágaság le örésére. Mi nem akarnánk hazaárulók lenni, azért nem is mondunk önálló véleményt. Mi egyszerűen idézzük a Dudapesti Hírlapot, amely határozottan árdrágítónak ne­vezi az államot. A hazaáru ás kérdését most már intésze el a miniszterelnök ur ezzel a lap­pal, amit annál könnyebben megtehet, mert vasárnap vezércikket irt bele. Mi nem mondunk semmi csúnyaságot a kor­mányra és nem lobogtatjuk vörösposztó gya­nánt a tarifaemelést. Mi teljes tárgyilagossággal elismerjük, hogy el tudjuk hinni a Máv. defi­citjét és meg tudjuk érteni a legnagyobb állami vállalkozás válságos helyzetét. Ncha három konszolidációs esztendőt h gyott már maga mögött a vasul is, amelyet minden gyanútól mentes kons<ruki<v kezek igazgatnak, mégis koncecíáljuk, hogy a vasút rettentő koloncoxat hu: magával, amiket a most már kéthavonként megújuló tarifaemeléssel akarnak lerázni Most már hivatalosan meg is nevezték ezeket a ko­loncokat. Sok a határállomás s azok sok pénzbe kerülnek. Sok a szabadjegyes, akiinek a jegyét * , nem szabadjegyeseknek kell megfizetni. Sok rendkívüli kiadást okozott a személyzet igényeinek kielégítése s taitalékot kell gyűjteni a jövendőbeli igények kielée,.tésére is. Ezt mind elismerjük, azzal a tiszteletteljes megjegyzéssel, hogy ez az utóbbi indok min­den árdrágítónak a mentség-gyűjteményében megtalálható. Nemcsak hegy mindezt elismer­jük, de még keveseljük is. Ki van mentve a deficit indokolása teljesen? Nincsen -alami más baj is? Nem az a baj, hogy eltettek az útból a régi vezetőket, akiknek kezében az államvas'tt a nemzet büszkesége volt s a gon­dosan kezelt nagyüzem európai hirü mintája ? Nem kel!ei;e az egész v.Walkozátt más kére­lemre felsieielni ? Magánvállalatoknál nem szo­katlan dolog ez és nem szokatlan az sem, hogy uj kezek csodákat produkálnak ott, ahol a régiek hktt minden összeomlott. Iga;:, hogy nálunk meg az volna ma szokatlan, ha a köz­érdek lenyomná a politikai érdekeket. De vájjon poliikai érdtke-e a kormánynak, hogy személyi tekintetekből teljessé tegye az állam­[ vasul katasztrófáját és két hónaponkint való I árdrágitá-sal növelje az ország egyre komo­' rabb e'^gedetlenségét ? Készülődés a nemzetgyűlés hétfői ülésére. A poli ikai helyzet meglehetősen stagnál. Te­kintetlel arra, hogy íkár kClíségvelés', akár inderrnitást nyújt be a kermíny, annak letár­gyaltára mindössze hárem hét fog rendelke­zésre állni, a politikai körök véleménye szerint az ex-lex alig kerülhető r.i. Az ellenzék termé­szetesen azon elvi él'áspcntja mellett ki'art, hogy ragaszkodik a költségvetés benyújtásához, legfeljebb arra volna h jlandő, hojy amennyi­ben a költségvetés vitája tul hosszura nyúlna, • egy köztevetett tövid indemni'ási javaslatot j gyorsan letárgyal. A kormány a maga részéről a !örv ér yja vasit tok egész özönét viszi a nem­zetgyűlés elé, ugy hogy a nemzetgyűlés munka­rendje hosszú időre el van látva. A nemzet­gyűlés n: un ka program ját megbeszélendő, a mi­niszterelnökségen ma délelőtt miniszterközi megbeszélés volt, amelyen résztvettek a kor­mány' valamennyi tagjai. Elsősorban a parlament megnyitásával kapcsolatos teendőket beszélték meg. A mai minisz'ertanács eredmé­nyét a lorm'ny trgjai minden valószínűség szerint holnap közlik ac egységes járttal, amely szokott szeidai összejövetelét tartja meg most már az uj klubhelyiségében. Formális értekez­letet nem tart a párt, csak huszadikán este, vegyis a nemzetgyűlés első érdemleces ülísét kön ellenül megelő.ően. A holnpi párlnapon iog eldőlni, hegy kik kisérik ei Be hlen ls;ván gref minisz'erelnü. öt hódmezővásárhelyi útjára. Az egységes párti képviselőket Mayer János, az egysége spárt e!nC.ke fogja vezetni. Hódmező­vásárhelytől a minisztereinek program szerint Szegeden megy át, ahol Aigner Károly dr. fő­ispán Iája őt és kist rétét vendégül, este pedig a Kaszinóban halpapiiiás lesz. Vasárnap este a miniszlerelnök visszautazik Budapestre, hogy a hétfői ülésen már résztvegyen. A minisz etelnök^égen n a megjelent Castag­netto olasz köve*, aki a minisztereintknél tett látogatást. A rendőrség a fascista mozgalom ügyében megindított nyomozást bt fejezettnek tekinti, bár még hátra van a vezérek kihallgatása. Az úgy­nevezett alvezérek kihallgatása még ma is, holn-p is tart s valószínűleg cstk csütörtökön kerül sorra Friedrich kihallgatása, akit tanú­ként hallgatnak ki. A házkutatások, a fegyve­rek után v; 16 keresések már tejesen megszűn­tek, a rendőrség most már tisiián látja, hogy a szervezet tulajdonképen cs:kélyszámu 60—70 főből álló táborokra oszlik. Mussolini választási reformja. A római kormányhoz közelálló sajtó részle­teket közöl Mussolini választási reformjáró1, amelynek egyik legfontosabb intézkedése, ho*y a vidéki választókerületek határait kibővíti. A j névsorcs szavazás olyképen módosul, hogy a : felosztásra kerülő mandátumokat három részre ! osztják és ezekből kétharmadrész azoknak jut, ' akik a névsoibsn a legtöbb szavazatot kapták, a fenmaradó fgybarmrdrész arányosan kerül felosztásra. A Corriere d'/taliana tiltakozik a most érvényben lévő arányos választáti rend­szernek ilyen felforgatása ellen és tzt ltja, hogy amikor Muísolini álvette a kormányt, • biztosította a Popolari-pártot, h.osy a választó­; jogi törvényt nem fogja megbolygatni. A P; po j lari-párt semmiesette sem akar egy ilyen refor­mot. A fascisa sajtóezzel szemben bizlositja Mus­solinit, hogy ne törődjék ezzel a gáncsoskodás­sal, annál kevésbé, mert a Popolari-párt nem fog merészkedni átmenni az ellenzékbe. Kétség­telen, hogy a választási törviny reformja telje­sen meg fogja változtatni « parlament mostani számarányát és jelentékenyen fogja növelni a jobboldaü blokkot, már pedig Mussolininak éppen ez a szándéka. A fascisták hatalomra jutása következtében az olaszországi kommunisták nagy tömegekben hagyják el az országot és ellepik Bécset. Mint­hogy az osztrák kommunisták nem tudják la­káshoz juttatni őket, a bécsi szociáldemokraták fáradoznak elhelyezésűkről. Eddig százával szállásolták el őket a Stift-Kaserneban, ahol évekkel ezelőtt már magyar kommunisták is laktak. Nem enyhült a török helyzet. Semmivel sem enyhült a konstantinápolyi J helyzet, ámbár a francia kormány tegnap este síükségesnek tartotta megnyugtatni az angol külügyminisztériumot, hogy abban az esetben, ha török részről támadás érné a kons antiná­polyi szövetséges csapitokat, a francia katona­ság kiveszi a mega részét a védelemből. Lon­donban még mindig aggasztónak látják a közel keleti helyzetet s cs,k attól várnak megköny­nyebbülést, ha a szövetsége, ek a békekonfe­rencia megnyitása előtt megegyeznek. A dolgok most ugy állnak, hogy a szövetséges külügy­miniszterek mégis találkozni fognak mielőtt a béketárgyalások megindulnak, miután lord Cur­son ismételten kijelentette, hogy ellenkező eset­ben Anglia nem képviselteti magát a békekon­ferencián. Konstantinápolyi jelentés szerint ott híre jár hogy Tevfik basa volt nagyvezér a szultánt meggyőzte annak szükségességéről, hogy a lemondíst aláírja. A hir valószínűségében ké­telkednek. Azt hiszik, hogy ilyirányu tanácsko­zások folyamatban vannak. A lau-annei értekezletet megelőző szövetsé­gesközi megbeszélés ügyében a jelek arra mu­latnak, hosy a frai cia álláspont észrevehelően közeliden Nsgybriiannia ál ásponijához. A la­pok a francia kormány tegnapi félhivatalos nyilaikozaiábm nagy fontosságot tulajdonítanak annak a kijelentésnek, hogy ha a törökök mt gsértenék a mudániai egyezményt és meg­támadnák a semleges zónában lévő szövetsé­ges csapatokat, ezt a francia kormány nem tűmé el. A Times kifejti, hogy ezek szerint, ha a kemalisták támadást kísérelnének meg akár Konstantinápolyban, akár a mudániai egyez­ményben megállapított más ponton lévő szö­vetséges csapatok ellen, akkor Franciaország csatlakozik a szövetségesekhez és eröszakot alkalmaz az erőszakkal szemken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom