Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-05 / 192. szám

Egyes »iám ara 10 korona Surkestlóség és kied< hlrslal: KOlesey-ulcn 6. (Prófétaaxállo, I. emelel 6.) Telefon ÍJ—H. A .Sieged* megjelenik kélf« kivételével minden nap. Egyes S7«m ár. 10 koElófUetést árak: Egy i Si egeden 240, Bude* s vidéken 260 kor. m-s*> Hirdetési árak: Félkasébaa 1 mm. 4. eg, liuUoa 7. méslél kasébon ÍO-JO, két hasábos 14 koron. Apróhirdetés 4 K. kBvér hetikkel t K. Siflvegk&itt kOiiemévek soronként 40 K. Njtlttér. családl és orvosi kir tOLTShbsiSrl kiadásnál áreagedménj. III. évfolyam. Szeged, 1922 november 5, VASÁRNAP. 192-ik szám Fajvédelevit. Az tlső kérdés az, igaz-e sz a hir, hogy Romániában nem nosztrifikálják a magyar egyetemeken szerzett diplomákat? Abból, hogy a sajtó egyrésze hallatlanná (eszi a hirt, sajnos, nem feltétlenül az következik, hogy nem igaz. Az, hogy a strucc a homokba dugja a fejét, nem jelenti azt, hogy most már szó sincs a veszedelemről. Még az se nagyon vigasztalna meg bennünket, ha magyar illetékes helyek adnának ki nagyon szigorú cáfolatot. Ebben a dologban cssk egy illetékes fórum volna: a román kir. kormány. Arról talán fel Uhet tenni, hogy tudja, mit akar, — ámbár a mai világban ritka az olyan kormány, amelyik tisztában van önmagával. Mégis ha a román kormány kommünikéje minősítené destruktív rágalomnak a magyar kormány táviratiredája által kiadott hirt, szt mondanánk rá, „hála Istennek" és r.em vesztegelnénk több szót az esetre. Félős azonban, hogy az ujsághara&ít nem zörög szél nélkül és azért iobb, ha kihuzi.uk a fejünket a homokból, mert nem sokat segit. Még az se segit, ha felhál ar odúnk, amihez különben teljes jogunk van nekünk magyaroknak, — de csak ideát a liberális szegénysoron, a magyar élet árnyékos oldalán, ahová nem jut a hatalom napsütéséből. Itt tiltakozhatunk az ellen a cudarság ellen, amely ezt a rendeletet sugalmazta. Innen megbélyegezhetjük azt a barbár szellemet, amely nem a tehetség, hanem a faj szerint válogatja meg azokat, akiket odaenged a tudomány kútjához. Nekünk van jogunk kinevetni azt az együgyűséget, amely erősödést lát í-bban, ha minél kevesebb mécses világit bele a sötétségbe. Mi megjövendölhetjük, hogy jsj ;:nnak a Romániának minden sovinizmusával együtt, amtly ijedten zárja el határait a magyar diploma elől és amelyik a kétszerkeltő négytől is megköveteli, hog>- bocskorban járjon és a gravitációs törvényt csak akkor ismeri el igazságn k, ha Ntwton keresztlevéllel bizonyítja, hogy őt is pópa mártotta a vizbel Fájdalom, attól félünk, hogy az igazság a mi liberális kezünkben nem hatásosabb fegyver, rnint a bodzafapuska s nem fogja több belátásra birni a román kormányt. Az igazság kétségtelen hatásos fegyvert a magyar kormánynak kellene forgatnia, hogy áttörje vele a magyar diplomák elé állított határvart s kiverekvdje vele a helyet ezer, meg ezer fiatal magyar tehetségnek. E'.t meg kellene tennie nemcsak a fiatal diplomás generáció érdekében, amely a mi kis orsz'gunkoan nem fog elhelyezkedést találni és a legkétségbeesettebb proletár-sorsra jut, hanem meg kelier.e (ennie az elszakított magyarság érdekéten is, amely magyar tanárok, magyar orvosok, magyar ügyvédek nélkül fel fog oldódni az idegenek zagyva tengerében. A legelemibb fajvddflmi politika követeli ezt, s ennek a kötelességnek sz elmulasztása a leggyilkosabb fajpusztitó destrukció. Megvagyunk róla győződve, hegy kormányunk, amelynek háta mögött legfőbö segítségül éppen a fajvédelmi koncen'ráció politikusai áünüK, mindent el is fog követni e halálosan fon'os fajvédelem érdekében, ütni tőle telik. CsaK ezt nem luljuk, mennyi telik tőh add g, amig Kezét összekötve t;rtja a numerus, clausus, ami síintén de:ék fajvédő iniézmé,;y, csak éppen hogy nem a magyar fajt védi, h^nem a románt, a csehet, a szerbet. Meit nincs benne kétség, hogy a nosztiifikálárt megifgacló „faj védeem" a numerus clausucos magyar „fajvédelem" visszhangja. A Haller-törvény adott okot a magyar egyetemi ifjúságnak arra a követelésre, hogy a magyar állam 'agadja meg a külföldön szerzett diplomák noszirifikáláíát s erre a követelésre & kormány megnyugtató ígérettel is válaszolt, amint hogy mást nem is tehetett. Mert hiszen a numerus claususnak logikus következése a külföldi diplomák érvényének el nem ismerése, enélkül amaz csak fikció s ha a koimány a numeius clausus-t fenn aktrja tartani, akkor nem noszlrífikálhatja a külföldi diplomákat. Ez következetes dolog, ez határozott, bátor bélekiáltás az egész világ ellenség-erdejébe, de aki megtette, annakel kellett rá készülve lennie, hogy az erdő visszakiált. Éppen azért a hatalom pártjában nincs semmi OK a nyugtalanságra, mint ahogy nincs jog a felháborodásra, de ennek értelme se volna. Mert erre a román kormány egyszerűen azzal felelne, hoey a maga igazolát ára elmondaná Haller István berzédét, amellyel annak idején nagy alkotását megindokolta. Nyugtalankodni pedig azért nem kell, mert akik a numerus clausust tartják a mfgyar fajvédelem fundamentumának, azos váítslják érte a felelősséget s az ö felelősségük bizonyosan elég garancia szoknik, íkk uj honahpitókat látnak bennük. Mi minden tiszteletünk ellenére sem vagyunk abban a helyzetben, hegy iz ő feleősségük minden nyugtalanságunkat eloszlatná. Mi nyolc esztendő alatt keserveden megtanultuk, hoey az állanféifiak felelősség? fapénz, amivel a hiszékenyeket fizetik. Mi féiür.k, hogy a numeT rus clausus fentaitóinak felelősségére nem épithelik fel élelpí lyíjukal ezok, akiket a rom?n rendelet izámkiveftt Etdélyből. Mi fél link, hogy ebből a fele ősségből rem süttethet kenyeret, nem sz. bathat ruhát, nem alapíthat családot a magyar tanárok, jogászok, orvosok napy serege, amelyet kizárlak az igéiét földjéről, ahol fajunk izolgála ának szánták volna el életüke', hiszen erre készüllek ideát szent hevülettel kálváriás évek szenvedései közt. Mi az ö felelősségüknél sokkal több garanciát látnánk abban, ha kicsavarnák a román kormány kezéből a no»z rifikációa rendelet ürügyét azzal, hogy a numeru3 clausus elhibázott lrpését visszacsinálnák. Amikor hozták, hihettek az üdvözitö volfáb n, ma be kell látniok, hogy nem hasronravaló még a saját érdekükből sem, nemhogy a nemzetéből az volna.. Föltesszük, hogy jóhiszeműek voltak, de az országot többször pusztította el a rövidlátó jóhiszeműség, mint a sz ndékos hazaárulás és a jóhiszemű tévedésre még van tocsánat a katekizmus szerint is, de a megismert igazság ellen való tusakodás a hílálos bűnök közé tartozik. Az olasz-szerb konfliktus. Római jelentés szHnt Mussolini a külügyminisztériumot véglegesen Contsrini szenátornak ajánlotta fel, aki eddig a Conzu'ta főtitkára volt. Coniarini különféle kikötéseket tett az adriai politikára nézve és szeretné megtartani Jugoszláviával szemben ecdig kövelett irányelveit. Az uj olasz kormány tegnap közzétette a ugoszláviával kötött kiürítési szerződést, ameyet Schanzer, volt külügyminiszter rövidesen a acia-korm.ány bukása e.'ött aláirt. A megálapodás a rapallói szerződés végrehajtására vonatkozik. A Chicago Tribüné szerint Mussolini kormánya tegnap a fiumei kérdéssel foglalkozott Ebben a városban L'Annunzio légionáriusai ismét mozgolódnak és .a fascistákkal szövetkezve ismét meglepetéseket készítenek elő, amelyeknek az a céljuk, hogy Olaszország végképen annektáija Fiume területét. A Chicfgo Tribüné tudósítója szerint Mussolini nem akarja Fiumét annekfálni, a rapallói szer* A zödést is tiszteletben akarja tartani és rá akar mutatni arra, hogy az olasz kisebbségekre vonatkozó pótegyeroiény nem felel meg, amiért is azt módosítani kel). A Corriere Della Sera jelentése szerint Mussolini miniszterelnök lágyait Antouövic* római jugoszláv követtel és szóba hozta előtte, hogy a délsz'ávok Zára környékén rendes és irreguláris csapatokat vonnak össze. Musslini fgyelmeztette a követet, hogy ezt a tényt rem lehet letagadni és felszólított, hogy a b lgrádi kormánynál lépjen közbe a jugoszláv csapatok visszarendelése érdekében, mielóK összetűzés történnék. Mussolini áz északamerikai olaszokhoz felhívást Intézeti, amelyben figyelmezteti őket, hogy egyesüljenek hazájuk határain kivül is, mint azt a fascista jelvény, az összekötött vesszőnyaláb is mutatja nekik. Mussolini tegnap hosszú ideig tanácskozott Barzinivel egy Amerikában megindítandó nagy olasz újság ügyében. November tizenötödikén ül össze a Ház. szetvezkedik és valóban meg fogja kísérelni, hogy döntő faktorrá váljék. Miként a kormánynak, ugy a kormányzópártnak is természetesen e pillanatban valóban az a törekvése, hogy a drágasag elleni küzdelmet minél erélyesebben végigharcolja és az ellenzék bár a maga részétől helyteleníti és kifogásolja azt, hogy fcöltségveiés benyújtása helyett újból csak felhatalmazási kér a kormány, a inaga részéről szintén hajlandó résztvenni a drágaság letörésére irányuló mindenféle akcióban, ha az valóban jónak látszik és célját szolgálja. Ilyen módon a nemzetgyűlés összeillésének elején nem várhatók élesebb politikai harcok, hacsak Gömbösé'* nem dobnak a vitába olyan anyagot, amely ennek felidézésére alkalmas. Az uj parlamenti kampányra serényen folyik a készülődés mind a két, illetve három oldalon. Ma már bizonyosra mondják beavatott köiökben, hogy a nemzetgyűlést a kermány november 15-ére szándékozik öss/ehivni. Az első ülés napirendjén természeteden csak a további leendők elintézése szerepel. A kormánynak módjában van az indemnitási törvényjavaslatot ezen a gyűlésen benyújtani és ugy értesülünk, hogy élni is fog C2zel. A miniszterelnök 18 án farija meg beszámolóját Hódmezővásárhelyen és értesüléseink szerint a közeljövő politikai teendőivel foglalkozva, elsősorban a gazdasági bajok enyhítését fogja megjelölni, mint olyan célt, amely feié minden erővel és minden mellékkörülmény figyelmen kivül hagyásával törekedni kell. Az ellenzéki szövetség holnap tartja zászlóbontását Debrecenben Hegymegi Kiss Pál beszámolóján, ahol tagjai közül többen megjelennek. A harmadik tényező, amelynek helyzete egyelőre a parlamentben eldöntetlen, a keresztény koncentráció, ma még nem sokat hallat magáról és Gömbös Gyula r.agy beszédének bejelentésén kivül egyéb politikai ténykedéséről még nem terjedtek el semmiféle hirek. Bizonyos azonban, »iogy ez a 'rakció erősen . Rassay Károly az Indemnitáaról. Rassay Károly a Ház összehívásáról "és az indemni'ásról a Világ holnapi számában a következőkép nyilatkozik: A Ház összeülése alkalmával az ellenzéki pártok teljesen egységes irányítás mellett egy, séges taktikával fognak dolgozni. Hogy mivel ' fogja a kormány joglalkoztatni a nemietgyüj lést, azt nem tudjuk, de ugv látszik, hozzátarI tozik a kormány taktikájához az, hogy nem