Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-29 / 212. szám

Egyes szám ára 10 korona fearfctutó«r« r, kiadoMiami: KOIciej-uíc. t vProIéla•tkllo, I. emelel 6.1 Telefon IJ-tt A .S<.«ed* meyjele•Ik kéllö kl»?lWV»«l minden m». Egjeft ntnm ér* 10 ko•o«w. GMIIjeiéal érik: Est hónapra S'egeden 140, Budapesten t» vidéken 260 kor. 111. évfolyam. Szeged, 1922 november 29, SZERDA. Hirdetni étek : 'I , >«!>• I mm. 4, < hatafeoa T, mailéi hatéi or, l(, W». kél hasábon 14 korona. AprAkkdele* 4 K, ke.tr h.mkkel « K. Sió»pqkJjl. költemények toronként 40 f. Nytlliér, családi í» m'oii kir 60 K. Több212-ik szám. Városi fináncpolitika. Szeged városának kevés a jövedelme. Még egy hónap választ el bennünket a boldog ui eszteudótől, melyről nem tudjuk, hogy mekkora boldogtággal fog reánk köszönteni és már harmadízben borul fel a városnak 1923. esztendei költségelőirányzata. Először felborult abban a pilltnatban, mikor a főszámvevő összeállította a kiadási oldalnak a tételeit. Másodszor elkezdett oldalára billenni attól a -pillanattól ke7dve, hogy A tanács áttanulmányozta és szerencsésen a tetejére állt eddig, mig eljutott a pénzügyi bizottságig. Emelkedett a szén ára, a fa ára, emelkedtek a dologi kiadások, a szerves lények soiában pedig a város lovainak nem lehetett megmagyarázni a nem szorosan vett közigazgatási alkalmazottak módjára, hogy ök kisebb ad?g szénává! és zabbal is beérhetik. Át kellett dolgozni ai egész költségvetést s a kiadási oldrl lajtorjáján jóval íelül kellett mászni a kétszáz millión. Azóta a költségvetés már keresztül ment a közgyü'ésen, de a harmadik felborulást mégsem kerülhette el. Január elsejétől kezdve az állam a különböző pótlékokat és. természetbeni ellátást a leg szorosabban vett közigazgatási alkalmazottakra, az államiakra korlátozza és a városokra bízza hogy a jövőben ugyanezen járandóságokat megadják a saját alkalmazottaiknak, ha akarják és ha van miből. A valószínűség Szeged esetében amellett szól, hogy a nemes város ennek az uj és előre nem látott szükségletnek a fedezeté elő fogja teremteni, ha kell, a föld alól is. El végre a tisztviselőket, akik dolgoznak,, fizetni kelt. Hihetőleg meg fog esni azonban az ÍJ csoda is, hogír most meg jut azoknak naturáliákkal való ellátására is, akiknek eddig nem tellett. Valósággal a régi mese ismétlődik a város tisztviselőivel, amit az egyszeri cigányokról meséltek, hogy összealloitak a szélben, mert akkor kevesebb jutott egyre belőle. Pcíö/e, ilyen pénz'tgyi meglepetérekre nem könnyű megtalálni a fedezetet. Ezért keli megnyomni és kipréselni mindazokat a tömlőket, melyekből a jövedelmeknek éltető olaja bugyog, vagy csöpörög, ha a bugyogás szünőfélben var. Bizonyára ez a szempont vezette a tanícso*, mikor elhatározta, hogy a csak októberben felemelt kövezetvámokat és partjavadalmi dijqkat megint felemeli és meglepetésszerű gyorsasággal beviszi a novemberi közgyűlés elé. Nem tudjuk, milyen magasabb közgazdasági szem pontok indították a tanácsot arra, hogy éppen ezeknél a tételeknél, melyeknél még elég idö sem volt a legutolsó emelés hatásainak a meg sllapitására, kezdje meg a jövedelmek tokoza sát. Veszedelmesnek kell azonban tartanunk az eljárását, akár az ipar és kereskedelem, akár pedig a fogyasztó közönség szempontjait toljuk az előtérbe. Az államvasút tarifaemelésénél a legelső szakemberek mutattak rá, még pedig nem is destruktív oldalról, amelynek kriiikájár. ma a kormány játszi könnyűséggel szokta túltenni magát, hogy uj drágasági hullámmal fogi. etönteni az országot. Miga Tolnay Kornél, a : államvasutak volt elnökígazgatója fejtet'e ki egv olyan tarifaemelésnek veszedelmét és indokolatlan vollát, amely hónapok óta stabil valulu mellett zudul rá az erszágra. Ez nemcsak' para lizálja, hanem ellenkező végletre forditja mindazokat az esetleges előnyöket, melyeket a valuia állandósága jelenthetett volna. Most Szegeden a tanács puntosan ugyanezt cselekszi. Váratlanul egy ujabb terhet akar róni 3z iparra és keres kedelemre, mely hatását majd az árak alakulásában és a fogyasztásban érezteti. Tes2i pedig ug/anugy, mint az államvasút, az érdekeltek és a hozzáértők megkérdezése nélkül, mechanikusan, nem számolva a következményekkel, csak azért, mert pénzre van szüksége. Az eset kicsinységében talán még súlyosabb, mint a vasútnál, mert a vasút a szállításban ellenszolgáltatást nyújt, mig a város a költségvetés összeállításánál, legelőször a kövezésre beállított összegeket törölte. Talán enyhítené a tanács eljárásának súlyosságát, ha mellette szólna a végszükség menK sége. De tudvalévő dolog, hogy ez az eset nem forog fenn. Még a nehéz viszonyok közepette is, idehaza és házi használatra, el lehet mondanunk, hegy kevés város van az országban Szegedhez hasonló szerencsés helyzetben, amely földjében igen nagy, de a békeévek buzavalutájára átszámítva, nevetségesen csekély módon kihasznált jövedelmi forrással rendelkezik. Azok az adatok, amelyekre a pénzügyi bizottság tárgyalásain és az azt követő októberi közgyűlésen Wimmer és Magyar törvényhatósági bizottsági tagok rámulattak és amelyek mindenki előtt, aki ceruzát vesz. a kezébe és számolni tud, teljesen ismeretekek, megadják az ujjmutatást arra is, hogy hol kell a város- 7 támaszkodható. Kivégezték a Gunaris-kormánjr tagjait nak keresni és megtalálni a fedezetet hiányzó szükségleteinek a fedezésére. Akidnak még majdnem szűzi vállak, amelyek néhány gramm terhet igen könnyedén elbírhatnak, anélkül, hogy e terheknek közvetlenöl, kilogrammra átszámítható módon kdlme a fogyasztást megdrágítani, mint a Kövezetvám és a partjavadalmi dij tervezett emelésének. Tudjuk ugyan, hogy fontos — mondjuk — várospolitikai okok szólnak amellett, hogy e szűzi vállak a lehetőséghez képest ne érinte?ser,ek. Sok esetben ők a tanácsnak a támasrai. Biztosithatjuk azonban a tanácsot, ha egyszer az igazán egyenlő tehervise'ésntk ?z elvét teszi magáévá és a bentlakók terhein akar könnvíteni, az iparban, kereskedelemben, tisztviselőkben és fogyasztókban is talál olyan hátvédet, amelyre akár a közgyűlésen, akár pedig a közgyűlésen kivül Athéni jelentés szerint a haditörvényszék ma hirdette ki az ítéletet abban a hazaárulási pö:* ben, melyet Konstantin volt király utolsó ko;mánya ellen hazaárulás cimén indító tak a görög hadsereg kisázsiai katasztrófája miat'. Hiába védekeztek a miniszterek azzal, hofy ugy Konstantin király, mint ők a leghevesebben tiltakoztak a háború megindítása ellen és ho; y azt éppen a most uralmon lévő Venizelos-pán tisztek forszíroztak, védekezésük mitsem használt, a haditörvényszék ma Gunarist, Stratost, Protopapadinist, Theodorist, Baltozzit és Hadzsanestis tábornokot halálra, Gudas tengernagyot és Siratigos tábornokot psdig életfogy! tiglani börtönre ítélte. -A halálraitél: miniszterek | ité'ete golyó áitali halált mondott ki. * i Az Havas-iroda aihéni jeientése szerint a I halálos ítéleteket ma már végre is hajtották. Katasztrofális határozatok Németország ellen. Millerand elnökletével az Elyse-palotábao igen fontos tanácskozás volt, amelyen Foch. Bsrthou, Machinov, de Lasteyrie, Lasroquer ve i részt. A lapok értesülése szerint a kormát y elenleg azt az akciótervet készíti elő, amety. t 'oincaré a brüsszeli értekezletet megelőző t;tálkozás során szándékozik a szövetségest * jóváhagyása elé terjeszteni. A tegnapi tanácskozás Millerand elnöklete alatt, amelyen a jóvátételi bizottság elnöke és Foch tábornagy vezérkari főnök is résztvett, .J megszállott területek ügyével foglalkozott, fiz ottani bányák főfelügyelője is résztvett ez értekezleten és kijelentette, hogy a brüssze:i konferencia nem fog eredményre vezetni és Németország ennek az évnek lejárta előtt nem fog elfogadható javaslatot tenni. A helyzet komoly, a német nehéz ipart vezető személyiségek is olyan ellenszenves magatartást tanús tanak, amely megkönnyíti a szövetségest k egységes frontjának létrehozását a reparacids politika terén. A szövetségesek nem ellenzik, hogy Franci ország önállóan lépjen fel érdekei védelmén. A francia sajtó a kormány mellett áll. A b.po azt irják, hogy a he'yzet hasonló az 1914. "évi augusztusi súlyos döntés napjaihoz, me : •Németország el van tökélve, hogy kibújik reparációs kötelezettségek alól. A brüsszeli értekezlet egybehivásának szer lelt tegnapi értekezletéről félhivatalos közleményt adlak ki. A brüsszeli értekezletet a francia kormány óhajtása ellenére valószínűleg ner \ fogják megtartani. A francia kormány, amelynek eltökélt szándeka, hogy fizetésekhez jussoi, súlyt helyez annak megvizsgálására, hogy mily eszközökkel biziosithatja ar.nek lehelőségé:. Azok a rendszabályok, melyeket fontolóra vettek s amelyek alkalmasoknak mutatkoznak arra, hogy viszály esetén biztosítékul szolgáljanak, a következők: 1. A Franciaország állal megszállva tartott Rajna-vidék teljes lefoglalása ez abban nyilvánulna, hogy a német hivatalnokokat francia hivatalnokokkal helyettesítsék, 2. a Ruhr-vidék kétharmadának megszállása, j Essent és Bohumot is beleértve, ugy hogy Franciaország biztosítaná azt a szenet és a • francia ipar részére szükséges kohókokszot, melyet Franciaországnak Németország a jóvátételi számlára kiszolgáltatni köteles. Párisi jelentések szerint nagy a bizonytalanság a Millerand-nál lefolyt tanácskozásokat illetőleg. A francia sajtó töri a fejét, hogy vájjon mi volt a tanácskozás eredménye? Annyi bizonyos, hogy mól volt szó, hogy Poincaré javaslatot tett ana vonatkozólag, hogy Németország fizetésképtelenségére való tekin'ettel miképen tudna Franciaország mégis a maga részére kárpótlást találni. A francia külügyminisztériumhoz közel álló lapok azt irják, hogy a kormány azt iervezi, hogy a rajnai tartományok kormányzását a rajnai bizottság kezébe teszi le, megszállja a Ruhr-vidéket s a Ruhr-vidéki városokat. A francia külügyminisztériumhoz közel állólap hangsúlyozza, hogy teljesen téveí a német saj'ónak az a feltevése, hogy a franciák aktiv fel épésa Németországgal szemben veszélyezteti az antánt fenállását. A francia kormány és Mussolini közt minden eshetőségre vonatkozóan megállapodások jöttek létre. Mussolini késznek nyilatkozott arra, hogy a francia igényeket támogatja, ha Franciaország elismeri Olaszország igény jogosultságát német jóvátételre. Berlinben két nap óla aggasztó hirek vannak forgalomban, melyek szerint a rajnai területeken puccsmozgalom támadt, amely e területek elszakítása mellett foglalt állást. A franciák támogatják ezt a mozgalmat. A nyugtalanságot fokozza az a jelentés, mely szerint a Rádióügynökség közli, hegy a németek eller. tervezett kényszerintézkedések között szerepel a rajnai területek elszakítása oly módon, hogy azok a rajnai bizottság felügyelete alatt külön tartományt alkotnának Párisban a tegnapi minisztertanácson Németország ellenfelhatározott kényszerintézkedéseket a mai minisztertanács tovább tárgyalta. Tegnap még nem jött létre végleges határozat, ma azonban az volt a '.ándék, hogy a minisztertanács végeleges határozatot hozzon azért, hogy Poincaré teljes auktoritással állhasson & tervbevett eszközökkel, ha Franciaország jóvátételi követeléseinek keresztülviteléről lesz szó A Ruhrvidék német bányászai követelik, hogy