Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-29 / 212. szám

SZEGED «M»n az esetben, ha az ántánt ragaszkodik a németek Utal szállítandó szén mennyiség feleme­léséhez, ugy mondják fel a pótmüszakokra Vo­natkozó egyezményt. Bonar Law miniszterelnök elfogadja Poincaré meghívását & brüsszeli értekeztetet megelőző előkészítő összejövetelre. Berlinben igen i'agyjelentöséget tulajdoníta­nak annak a ténynek, bogy Mac Cormikle amerikai szenátor Európába utazik, ahol első­sorban Párisban, másodsorban Berlinben fog Szeged, 1922 november 549. fontos tanácskozásokat folytatni. Ebből a tény­ből a német politikai világ arra következtet, hogy az Egyesüli- Államok, amely eddig telje­sen elfordult az európai ügyektől, ismét na-. gyobb figyelmet Jog szentelni Középem ópa sza­nálására. Dr. Hermes, volt birodalmi pénzügyminisz­ternek úgynevezett pénzügyi diktátorrá való ki­nevezése küszöbön áll. Az uj pénzügyi diktátor az állami közigazgatás minden ágában a leg­nagyobb takarékosságot és a kiadások korlá­tozását szándékozik életbeléptetni. ********* imnnmrr""ri-iivi-ii-ia\ii-ijiuuum Törvény les* a lakásrendeletből. (A „Szeged" buaapesii tudósítójától.) A nép­jóléti miniszter által benyújtott lakástör, ény­javaslatot ma osztották szét a nemzetgyűlés tagíai között. Különösen a keresztény ellenzék tagj i mu attak rá igen sok hibájára a javas­latnak és kellek ki ellene. A lakástörvény, a keresztény ellenzék szerint, sem a lakások sza­badforgalmát nem állítja vissza, sem a meg­kötöttségnek olyan mértékét nem tartja fenn, amely a középosztály érdekeit megvédné. Leg­főkép elvi kifogásaik vannak a keresztény ellen­zéknek. Azt ugyan elismerik, h * az adott esetben a tökeietes szabadforgak .ira áttérni nem lehet, viszont perhorreskálják azt a gon­dolatot, hogy a magániulajdon elveinek meg­csorbítását törvénybe iktassák és. azt, hogy ez bármilyen formában belekerüljön a Corpus Jurisba. |£Az ellenzéki szövetségnek ezzel szemben, értesülésünk szerint teljesen ellenkező felfogása van ebben a kérdésben, bár a javaslat hibáit maga is látja és a mai formájában nem tartja alkalmasnak az összes anomáliák megszünteté­sére, de végeredményben helyesnek tartja, mert a lakáskérdést törvényileg rendezi és nem ren­deletileg. Nem tartja helyesnek azt az elvet, bogy a magántulajdon korlátozásának nem szabad belekerülni a törvénybe. Ugy vélik, ha : már az életviszonyok az ilyen korlátozást meg- ' követeiik, akkor törvénybe foglalt módon, a törvény keretein belül szabad ennek megtör­ténni. A javaslat tárgyalása alkalmával a javas­latnak minden mondata megvitatás alá kerül, a felszólalások és miniszteri válaszok határoz­zák meg pontosan, hogy a törvény egyes ren­delkezéseit miképen kell értelmezni, ugy hogy ezáltal minden önkényes magyarázat megszűnik. A közigazgatási bizottság elfogadta fáy Qyula módosítását. A nemzetgyűlés közjogi és közigazgatási bizottsága ma délután tárgyalta Fáy Gyulának benyújtott indítványát, amelyben az kérte ki­mondani, hogy a törvényhatósági bizottságokra vonatkozó reform tárgyalását az általános közigazgatási reform törvényerőre emelkedéséig, illetőleg 1923. év végéig halasszák el. A bizottság az indítványt elfogadta Friedrich litván módosításával, miszerint a kormány } kötelezze magát arra, hogy a közigazgatás . refoimját rövid időn beiül a nemzetgyűlés elé terjeszti. Mussolini a szenátusban. Mussolini az olasz szenátusban beszédet mondott az ország külpolitikai helyzetéről és a kormány külügyi politikájáról. Beszámolt lord Curzon augol külügyminiszter és Poincaré francia miniszterelnökkel történt találkozásáról. Megemlítette, hogy bármilyen drámai lefolyású vol ez a találkozás, a fél órai megbeszéléstől nem lehet nagy eredményeket várni. Az olasz miniszterelnök nyilatkozatának a része némi csalódást árult el. Hangoztatta, hogy a kormány oly külügyi politikát szán­dékozik követni, amely nem nyugszik sem ka­landokon, sem lemondáson. A mi eszményünk a béke, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha kényszerhelyzetbe jutunk, végső eset­WWWWAWWWWVWWVVWmeAAAAeAArtW Az Aranybulla és a destruktív sajtó . . . ben ne fordulhassunk a fegyverekhez. A mi­niszterelnöknek ezt a kijelentését viharos taps­sal fogadták. A szenátus egyhangú helyesléssel hozzájárult a kormány politikájához. A szavazás rendkívül nagy lelkesedés közö.t ment végbe. Mussolini a szenátusban mondott beszédé­ben a beipolilikai helyzetet is érintette. A par­lament intézményeiről most is lekicsinylőié* beszélt és kemény szavakat használt azokkal a politikusokkal szemben, akik néhány héttel ez- ; előtt alig tudtak szavakat találni a fascizmus , elitélésére, ma pedig nagyobb fascisták, mint ' maguk a fascialák. Jobban szeretem az őszinte < ellenfelet — mondotia — az álnok barátnál. | telés nagyon sokba kerülne. Végre is a tanács ugy döntött, bogy az indítványt csak a decem­beri közgyűlés elé terjeszti. Qaál Endre ezután beszélt még több kisebb jelentőségű kulturllgyrői, igy a tanítókról, az erdész-egyesület segélyezéséről. Utána Taschler Endre főjegyzőre került a sor: — Itt van egy körirat — mondta a referádát* a főjegyző. Zemplénmegye küldte, arról van benne szó, hogy intézzünk föliratot a kormány­hoz a lakások és házak felszabadításáért. Hát kérem, ilyen természetű dologban már állást foglalt & törvényhatóság. — De különben sem lehet ilyen irányú akciót támogatni, — fűzte tovább a szólt a polgármes­ter — különben is törvény készül már a lakás­ügy rendezéséről. — Akkor — javasolta a főjegyző — ne is vigyük „be", hanem intézzük el tanácsilag. Aztán itt van Somlyódy István indítványa. Azt mondja, hogy a közgyűlés küldjön ki a polgár­mester elnöklésével bizottságot, hogy az ké­szítse elő az „Aranybulla" hétszázadik évfor­dulójának méltó megünneplését. Nagy közjogi és történelmi vita indult meg az indítvány alapján. A polgármester kijelen­tette, hogy a sok ünneplés is hozzájárul az ország tönkretételéhez. Az Aranybulla tulaj­donképen nem a köznépnek, hanem a nemes­ségnek biztosit jogokat. A jobbágyoknak akkor nagyon mindegy volt, hogy II. Endre zsarno­koskodik-e fölöttük, vagy a nemesség. Egészen más az angol Magna Carta, az az egész népre vonatkozott,.. A főjegyző azonban megneheztelt egy kissé a polgármester demokratikus álláspontja miatt. Még se lehet ilyen törtérielmi emléket lebe­csülni. A vita végén abban egyezett meg a ta­nács, hogy az egyetemmel, a bírói karral és az ügyvédi kamarával karöltve tárgyal majd az Arany bulla-ünnepílyről. — Aztán itt van Balogh Lajos indítványa — folytatta a főjegyző — nem ojvasom végig, mert a szövegezése kissé bajos. Arról van benne szó, hogy destruktív sajtó, meg jaj védelem, meg^ szabadkőműves-szédelgés és mindennek a ki­irtása . .. Mivel pedig a közgyűlés nem régen már állást foglalt ebben az ügyben, nem szük­séges, hogy ismét foglalkozzunk vele. Eoben a tanács meg is nyugodott. Rack Lipót tanácsnok referált ezután, a ké­ményseprők ügyét ismertette. Közbe belépett Balogh Károly. — Semmi csöngetés sem volt — előzött meg minden tudakozódást és ezzel , igazolta is az elkéséséL A tanács a kimagyarázkodást el is fogadta, de aztán néma csend telepedett le a tanácsteremre, csak az elnöki szék felől hang­zott fojtott susogás. Di.Tóth Imre tanácskozott valamiről a polgármesterrel. A delet már el­ütötte a toronyóra, amikor Balogh Károly neki­kezdett a közgyűlés elé kerülő súlyos ügyek ismertetésével. DJ ezzel már lapunk más he­lyén foglalkozunk. (A Szeged tudósítójától.) A novemberi köz­gyűlés előhsngulata uralkodott kedden délelőtt a városi parlament falai között. A folyosókon interpelláció- vagy inditványgyanus városatyák kószáltak a tanácsbeliek ijesztgetésére. Ftl-fel­ttlnt Balogh Lajos is a láthatáron, hol itt, hol olt panaszolta el bánatait és elkeseredve álla­pította meg, hogy ennek a törvényhatósági bi­zottságnak nincsen 'létjogosultsága, mert tagjai ugyanazok, mint akik az 1918 november má­sodikán tartott rendkívüli közgyűlésen egyhan­gúlag kikiáltották a köztársaságot. Benn a ta­nácsterem hosszú asztaia körül pedig a tai.ács preparálta a közgyűlés tárgysorozataba kerülő ügyeket. A gazdasági ügyeket a távollevő Bokor Pál polgármesterhelyeites helyeit Ördögh Lajos tb. tanácsnok referálta. A tanács tagjai azonban nem igen figyeltek oda, látszott, hogy a száraz témák nem nagy érdeklődést keltenek. Min­denki a saját aktacsomagjával foglalkozott és csak akkor figyeltek fel, amikor a vágóhídi di­jak kerültek sorra. A figyelem nég inkább fokozódott, amikor Ördögh tanácsnok kijelentette, hogy Somlyódy István interpellációt terjeszt be a rossz alsó­tanyai utak ügyében. Kérdi a tanácsot, haj­landó-e az utak kijavítását elrendelni. A taná­csot, isten tudja miért — felvillanyoz minden interpelláció. Most is tüzetesen megvitatták a ' kérdést és precízen megfogalmazták az adandó választ, amely szerint ÍZ ínségmunkák úgyis j megindulnak rövidesen és ha telik az alapból ! az alsótanyai utakat is programba veszik. A főügyész a vita közben észrevette, hogy I Balogh Károly nincs jelen az ülésen A fő­i jegyző azonban megmagyarázta, hogy a szobá­i jában van, ahol valami „asszony-öokadalom"­nak diktál. A nagy találgatásban észre sem ! vette senki, hogy eey sápadt képű, rongyos : szoknváju asszony óvakodott be a teremajtón ! és félénken a poleá-mester széke mögé lépe­getett. Siró hangon panaszolta el, hogy a la­kásában leszakadt a mennyezet, a mérnökség ki­; lakoltatta családjával együtt és most a csikorgó hidegben a s?abad ég alatt sínylődnek. A pol­! eármsster megígérte, hogy valahogyan segit i maid rajtuk. Közben a kuiturtanác-nok ült az előadói székbe és sebesszóval elmondotta, hogy a nép­főiskolások beadványt intéztek a tanácshoz, amelyben azt kérik, hogy a Földmives-utcát nevezzék el Vajas József utcának, a tavasszal elhalt alsóvárosi gazdavezér emlékezetére. Gaál Endre javasolta, hogy mivel a népfőiskolások­nik nincsen a közgyűlésen inditványozási jo­guk, tegye a tanács magáévá az indítványt, amelynél csupán egy baj van, bogy a Föld­mi ves-utca tul hosszú és tekintve azt, hogy egy házszám három-négyszáz korona, az elkeresz­Ismét harcolnak Dublinban. ! Tegnap este fél 10 ón tájban Dublinban a | republikánusok megtámadták a szabad állam csapatat Heves puskatüzet és gépfegyvertüzet zud>tottak az őrségekre és a tüzelés egészen haina'i; eltartott. Az utcai harcok kezdetén ! éppen -befejezték a színházi előadást és a kö­zönség több utcában beiekerült a tűzbe. Sokan földre vetették magukat, mások pedig vissza­j siet e< a színházba és reggelig o:t tariózkod­. tak. A támadók nagyiésze a háztetőkön állott i a kémények védelme alatt. Reggelre az u'cák • telve voltak lövedékekkel és faltörmelékkel. Hogy i hány ember esett el, arról még hím érkezett jelentéi. Clemenceau körútjáról az amerikai sajtó megállapítja, hogy amerikai előüdásai nagy kudarccal végződtek Ctemenceaunak nem sikerült rokonszenvet szerezni Amerikában a / ancia ügy szá­mára, sőt ellenkezőleg, ártott Franciaországnak Az amerikai szenatusban különösen Borah szenátor kelt kt Clemenceau ellen s nyíltan kimondta, hogy nem Ame­rika az oka annak az erkölcsi és gazdasági depresszió­nak, amely Európára nehezedik, hanem csak Clemenceau politikája, amely lenyűgözte a békekonferenciákat. Ame­rika semmit nem akar tudni az európai ügyekről s ezt megérezhette Clemenceau is, mert nagyon nyomon lett a Hangulata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom