Szeged, 1922. október (3. évfolyam, 181-188. szám)

1922-10-29 / 187. szám

Egyes szám ára 10 korona. Sictkcsiiottg <s kioii. hiv«. tel KMc»ey-utca 6. (Prnkle. íiéiló, |. ennie! 6.) T. lefon ÍJ-13. K .Szeged" megjele­nik liclfö ki.élelcTel minden nap. Egyes sznm óra 10 ko­rona. Eiüllrctvsi árak : Ugy konoprd S/ene'den 2<(i, buda­peslcn < s vidéken :oO kor. III. évfolyam. Szeged, 1922 október 29, VASÁRNAP. , i.k : ['. lh.:- .bon 1 '"'«. 4. «<jy tiainbon 7. má»(rl hasábon I0W. kél Kis„bon 14 korona. A(.i>Mr­delét 4 K, kfttér b.lUkV.l S K. SriregkBstt kft/lem nyék soron.. ni 40 K. NytlIUr, cu­l.>di ét orrojl hir 60 K. íóbb­s/9rl fclad.i;nálárengedmény. 187-ik szám. Köszöntjük az uj törvényeket. Azokról az uj törvényekről van s?ó, amelyik ir.ég nem születtek meg, de, mint ismételten jelentik, már megfogantattak és egész bizonyo­san nem fognak elvetélni. Hiszen nem arról van szó, hogy a törvényhozás csapolja meg a mammut-vagyonokat és ömlesszen belőlük vért az ország elakadt ereibe; nem akar a kormány kellemetlenkedni se a termelőknek, se a pénz­ügyi élet hatalmas kilósainak; sőt még uj inkompatibilisi törvény se készül. Szerény rend Orvíny készül, megmetevilése a kivételes intézkedéseknek, amelyeket férfias keménység­gel kezeltek a kormányok, ezt meg kell adni, de epy työnge pillanatukban mégis kiadtak a kezük? Ő1 a hatalom birtokosai, engedve rt el­lenzék heve? ostromának. December elején a kivé'cles vesszönyaláh maradékát is le kell rakni, tehát sertnykeeni kell, hogy akkorára uj, de most már ércből való vesszők legyenek a kormány kezeben, amelyeket ki nem csavar­hat onnan ellenzéki szélvihar. Be kell láínia a legfanatikusabb liberálisnak is, hogy ennél fontosatb feladata ma nincs a kormánynak és hogy a jövendő átkait vonná magára az a tötvényhozás — nem is szólva a máról — amely nem bábáskodna a suprema lex világr jötte körül. Mi belátjuk s nemcsak akkor fogunk tisztelettel meghajolni a dologház, telefon- és táviratcenzura, a sajtó-gúzs törvénye előtt, amikor már meglesz, hanem már most melegen köszöntjük, amikor még csak a jö­vendő méhében rugdalódzik. Még nem tudjuk, hogy kékszemű, vagy szöghajú lesz-e a szende gyermek, de bizonyos, hogy törvényes szülötte lesz az úgynevezett korszellemnek és nem fogja cltcrzitani az arcát európai vonás és ez nekünk elég arra, hogy már most hódolatunk virágait szériuk eléje. Ezt tesszük mindannyiszor, vala­hányszor kísérletet tesz a kormány arra, hogy a magyar glóbuson ugy rendezze be az életei, mintha az egy külön égitest volna, független a többi emberi világtól. Ha Európa minket ki­lökött magából, akkor mi kizátunk a magyar major határaiból minden európai levegőt, ha megpukkad is Európa. Mivel nem vagyunk benne bizonyosak, hogy eddigi berendezkedésünkkel sikerül Európát megpukkasztanunk, mi célirányosnak tartanánk, ha a kormány nemcsak a Bach-korszak esz­közeit kaparászná elö a rend védelmére, hanem légibb időszakokban is körülnézne. Például vissza lehelne állítani a jobbágyságot és a dézsmát,, ami a negyvennyoc*s destrukció nélkül nem is ment volna ki a divatból. Vissza lehetne iktatni jogaiba Verbőczy Hármas­Könyvét, mert abban minden benne van, amire nekünk szükségünk van és mivel a sajtó nincs benne, az törvényen kivül állna. Kálmán királyunk de1 rétumaiból is fel keilene újítani azt, amelyik szerint aki izmaelitát feljelent azért, mén mosakszik, vagy nem eszik disznó­húst, az részesüljön a gaz izmaelita javaiban. Jimboiságos Lászió király urunk törvényei is migetdemelnék, hogy ré^i fényükben ragyog­jatok, noha rémi megváiogatással. Mert ember­teleiiség volna ugyan megcsapni a biróf, aki harminc napnál tovább hriogatja a pert, viszont nagyon biztosítana a rendet, ha a hat lénár értékűt lopónak mind a két szemét kitólnák, hat dénáion alu! pedig csak az egyiket. István szent knályunk töiveryeiben is ienetre olyasmit ta'áini, amit közmegelégedésre lehetne feiu;itani. Például hog) ha valaki fíur a feleségét megöli, f.ze?sen ötven tiró büntetést, közret dü ember ellenben öíöt. Aki pinteken hust eszik, vagy a kántor böjtöt meg nem tartja, azt csukj?k be egy héire, aki vasárnap n ise: r.em hallgat, azt nyírjak kopaszra s aki a miié alatt beszélget, azt kössék ki a templom pitvarában és os'croz­zák meg. Ar ptdíg sek ga-datá^i profc.émát megoldana, ha az adóit, aki rem iud fizetni, eladnák rabszolgának, fmint ezt ezer évvel eze.őtt kibánta az európaival akkor teljesen összhangzó magyar jogrend. Bizonyos, hogy az ország megmentésére minden esiközt fel kell használni s hhet kísérletezni ilyen eszkö:ökkel is, amiket év­századokkal ezelőtt félretett már a többi világ, nyilván azért, mert nem vehette többé hasz­nukat. Lehet velük kísérletezni, mint abogy köballával is meg lehet próbálni a favágást és agancs-ekével is a szántást, noha valószínű, hogy megfagy és éhen hal, aki igy akar migának tüzelőt és kenyeret szerezni. Uiíy tetszik, mintha kevésbé kockázatos módja is volna a rtnd megmentésének gyujtogőtók, izgatók, kulmérgezők országrontása ellen. Nem uj törvények hozatala, hanem a meglevő tör­vények semmi tekintetet nem ismerő végrehajtása. m Államcsiny Olaszországban. Tegnap éjszaka Olaszország nagy városaiban a fascista-szervezetek, nyilván előzetes közös utasítás alapján, előre megállapított terv szerint kísérletet teltek elsősorban a prefe k'ura, majd a telefon- és távíró-épületek és a pályaudvarok megszállására. Ez több helyen sikerült is, egyes helyeken azenban a kormány utasítását követő katonák ismét kiszorították a fascistákat az általuk elfoglalt épületekből-. A fascisták azon a helyeken, ahol hstalmuka felütötték, közölték a lapokkal, hogy szigorú cenzúrát léptetnek életbe. A fascisták több helyen tehergépkocsikon és különvonatokon a fascísia-csip.tok egyrészét Róma felé indították. Rón ában a közbiztonsági szolgálatot katonai hatótág vette át és 8 rend biztosítása érdekében szigotu intézkedéseket tettek. A város több terén gépfegyveres csapatok táboroznak. Giolitti egy ülésen kijelentette, hegy Olaszország ptnzügyei annyira komolyak, hogy csak sürgős és eiös beavatkozással lehet rajta segíteni. A háztartás deficitje £vröl-évre milliárdokkal rBvekediír és tia ez elltífi semmit sem tudnak tenni, a katasztrófa aligha lesz elkerülhető. A Times Olaszországból azt a jelentést kapta, hegy a fascis'ák tel tizenkét órakor kü­lönböző városokban együttes akciót indítottak. Tarentot, Pisát és Crenonát hatalmukba kerí­tettek. Al orsi'g és?aki, déli és középső része között az összeköttetés megszakadt, Ossseülkö­Tarer.tót, ahol hat zések nem voltak, kivéve , - - _ „ . fascistát megsebx siteltek. Milanóban eddig min- királyság eszméje ellen, den nyugedt, mert a városban nagyszámú ka­tonaság tartózkodik. Rómában az ostromállapotot ma délután két órakor hirdették ki és öt órakor már vissza is vonták az erre vonatkozó rendeletet. Az ostromál­lapot tehát mindössze három óra hosszáig tartott. A miniszterfarács tegnap éjjel óta állandóan együtt van, hogy a vidékről étkező híreket át­vegye és megtegye a megfelelő intézkedéseket. Fada miniszterelnöknek az a kisér'ete, hogy a Mussolinival való tárgyalások utján kormá­nyát átalakítsa, kudaicot vallott. Az államcsíny, amit a fascisták előre bejelentettek, október 27-fnek dele óta folyamatban van. Firenzében a pályaudvart és postaépületet szállották meg. Valamennyi városban a katonai hatóságek vették át a hatalmat, igy e'sősorban Rómábar, ahol a pályaudvart a katonaság lezárta és min­den helyet katonaság foglalt ei. Mi anóban va­lamennyi középület ka'onai kézen van. A fascisták Róma ellen való előnyomulása hir szerint etös ellenállásra fog találni. A király, aki tegnap visszaérkezett Rómába, behatóan informáltatta magát a politikai hely­zetről. Politikai kOrOkben elkerülhetetlennek tartják a fascis'ák rcszvételét az uj kormány­ban. Á'talában Oiolittiben látják az uj minisz­te<-eli*ököt. <Po i likai kCrök 80. szUlctésrupja alkalmából oly lelkesedéssel ünnepelték Giolitiit, hogy ugy ídtszik, megbízatása megfelelne az olasz kÖ2hangulntnak. Előreláthatólag nagy sze­rep jut a válság mi go'dásában Orlandonak is, aki tegnap hosszan tárgyalt Factával és Giolit­tivel. A legújabb római távirat szerint a fascisták proklamásióval fordultak a nemzethez, melyben hangsúlyozzak, hogy akciójuk nem irányul a csak a gyenge király környezetéből akarják rossz tanácsadóit eltá­volítani. Egyébként ezen távirat szerint Giolitti kormányalakítási kciója meghiúsultnak tekint­hető, miután a tascisták bejelentették ellen­vétójukat, mert egyedül akarják a kormányt átvenni. A cseh-magyar kereskedelmi szerződés első része készen van. A cseh-szlovák-magyar gazdasági tárgyalások ujabb fejlen ényeitöl az u'óbbi napokban semmi sem jutott nyilvánosságra. A tárgyalások ve­zetői már napok óta elzárkóznak minden fel­világosítás megadása elöl, azzal az ídokolással, hogy ez a konferencia eredményének érdeke ellen van. Tegnap óta a tárgyalások menetében szünet állott be. A Szeged tudósítója jól infor­mált helyen érdeklődött aziránt, hogy vájjon ennek a szünetelésnek mi az oka, nem merül­tek-e fel olyan ellentétek, amelyek a kölcsönös megegyezés u'jaba akadályokat gördítettek? Ennek ellenkezője áll fenn, — mondották ne­künk —, amennyiben a tárgyalások a legjobb medetben folynak és a konferencián a két ál­lam megbízottai tegnap a tárgyalások első ré­szét már sikeresen be is fejezték. A gazdasági csoportban a gazdasági szerződési első o va­sasban cl is fogadták és igy a megegyezés első részét tető alá hozták. Miután igy az alap­elvekben a megál.apcdás létrejött, a tárgyalá­sBk menetében pár napi szünetet tartanak, aminek részben az az oka, hogy a második ciklusban megvitatás alá kerülő óriási anyagot most az egyes albizottságoknak kell előbb fel­dolgozniok, másrészt pedig az, hogy a cseh­szlovák delegáció tagjai a közbeeső ünnep­napra hazautaznak. Az eddig elintézett anyag legfőbb pontjait a határforgalmi kérdésekben és az állami egész­ségügyi kérdésekkel foglalkozó albizottság, va­lamint a pénzkérdések letárgyalására kiküldött a.bizottság targyalta le és pedig igen kedvező eredménnyel. Hétf'.i az albizottságok folytatják a tárgyalások i, ásedik részében sorra kerülő nagy problémák feldolgozását és az első p'e­náris ülést jövő pénteken tartják. Péntekig még sorra kerülnek azok az előkészítő megbeszélé­sek, amelyeken mir a kereskedelem és ipar képviselői is résztvesznek, amelyek folyamán ezeknek az érdeke'tsége/nek észrevé'elei és kivánságii is meghaüga'ásra fognak találni. A plenáris ülés r.yitji- meg a tárgyalások ciklu­sának legérdekesebb és legdöntőbb részét, amikor már a praktikus kérdések egész kom­plexuma vonul fel, hogy mindkét állam keres­kedelmi és gazdasági érdekei figyelembevéte­lével végleges eldöntésre kerüljenek.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom