Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-12 / 158. szám

Szeged. 1922. julius 12 Ára 6 korona. Szerda, III. év!., 158 sz ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 1440 kor, I Negyedévre 360 kor Fél évre 720 » I Egy hóra 120 » A drágaság. „Fölrobogtak hadvész ülte képpel" a választás után a honnak az atyái. Szörnyű összecsapásra készülődles jobbról is, balról is, a harcnak azonban váratlanul egészen uj fordulatot adott egy harmadik ellenfélnek, vagy inkább ellenségnek, a drágaságnak a megjelenése. Nem jött zajjal, nem jött lármával, hanem már megszokott taktikáját követve, surranva lopakodott bele még mélyebben a magánosok háztartásába és az államnak a kasszájába egyaránt. A (isztviselő, aki elsején kapott pénzét szétrakosgatta, hogy belőle mennyi jut a kedvezményes ellátásban kapott élelmiszerekre, tejre, vizdijra, villamosra és egyebekre, már néhány nap múlva kénytelen volt észrevenni, hogy valami ismeretlen lolvaj dézsmálja csekélyke pénzkészettét. Az iparos rájött, hogy a válatl munkát nem tudja a megállapiItot áron elkészíteni. A kereskedő aszt tapasztalia, hogy a gyárak számlái tekintélyes emelkedést mutatnak. Még a Mari nénik és Zsuzsi nénik keismegbeszélést tartottak a tehenekés tyúkokkal és kiadták nekik ez uaitást: n — Mától fogv huszonhat koroáért tadjátok a tejaet és tizenkét koronáért tojjátok a tojást! Jó termés van. Tömött keresztek sorakoznak országszerte. Mégis a buza ára, amely elseje körül átmenetileg lement 3600 koronáraf veszedelmesen emelkedik az 5000 koronás színvonal felé. A kenyér kilója a piacon 46 korona és mindennek az ára e legfontosabb értékmérő színvonalának megfelelően emelkedik. Csak a korona sülyed, sülyed, akárcsak a viharban .'éket kapott, törött kormányu és tépett vitorláju hajó. Mindnyájan u^y érezzük, mintha egy seholsem látható, de mindenütt jelenlevő, embeifeletti hatalom fojtogatna bennünket. Hideg ujjai vaskapcsok módjára mélyednek bele egyre jobban a torkunkba. A megélhetés gondjai nehezednek ránk és e gondokkal szemben el kell némulni minden politikának, azt az egyel kivéve, amely magát a megélhetést kívánja biztosítani. Ezért szorullak a háttérbe a nagy politikának egyéb kérdései; ezért nyomult előtérbe az indemnitás vitájának során a drágaság kérdése és ezért kelieit a drágaság ügyét a kormánynak is n .pirendre tűzni. Mert hiába mondanak bármit is, a felsőháznál nagyobb ur és fontosabb kérdés a — gyomor. Az egyszerű polgár a legfőbb törvényhozó és kormányzó fórumok megmozdulásának láttára feszült figyelemmel várja a történendőket. Figyelmében van ugyan némi szkepszis, m*rt eddigi tapasztalatai arra tanították, hogy a drágaság ellen megindított hadjáratok nem nagyon mutattak föl eredmények. A harcnak rendesen nem az egyik félnek győj zelme, vagy mindkét félnek kimerü! lése vetett véget, hanem a küzdő felek rajta, illetőleg egyre lappadó erszényén oszioztak meg zsákmány gyanánt. Most is az! kérdezi bizonyos aggódással, hogy lesz a kormánynaK annyi erélye, leleményessége és ölletessége a drágaság elelleni hadjáratban, amennyit az ellenzékkel szemben tudott alkalmazni a választási hadjáratban. Ami eddig történt, nem sok reménnyel kecsegtetheti. Egyes miniszterek nyilatkoztak, hogy a kormánynak legfontosabb föladata a drágaság letörése. Bethlen István kijelentette, hogy a kormány „tudni fogja a kötelességél". Nyomban utána megjelent az uj lakásrendelet, amely a boltbérek és üzlethelyiségek bérének emelése révén drágítja meg az életet. A nemzetgyűlés külön albizottságot küldölt ki a drágaság kérdésének tanulmányozására. Nyomban a bizottság kiküldése után ismét Bethlen István beszélt. Amit mondott, volt olyan katasztrófális jelentőségű, mint mikor Tisza István elismerte, hogy elvesztettük a háborút. Egyetlen pozitív tény gyanánt csendült ki Bethlen beszédéből, melynek az árak leszorítása volt a programja, hogy a kormány emelni lesz kénytelen a vasúti tarifákat. Azóta már megjöií a posfaíar;fák emelésének a híre is. Mindez nem ugy fest, mintha olcsósági hullám volna készülőben. Bethlen után nyilatkozott a drá- | A szociáldemokraták javaslata a drágaság ellen. Andrássy fölszólalása a nemzetgyűlésen az orgoványi ítéletről. gaság kérdéséről a kurzusnak másik vezéralakja, Gömbös Gyula is. Hogy milyen minőségben, nem tudjuk, mert Rakovszky István szerint az ő közjogi helyzete még nincs tisztázva. A nyilatkozata annyiban érdekes, hogy 6 katonás nyíltsággal, melyet még a politikai ellenfeleinek is tisztelni kell, megmond olyan do'gokat, melyeket a miniszterelnöknek, akit köt az állás felelőssége, el kell hallgatni, vagy legalább is megédesített labdacs formájában kell beadni. Gömbös Gyula határozottan pesszimista. Megmondja, hogy a nemzetgyűlésnek a drágaság tanulmányozására kiküldött bizottságától ne várjunk eredményt. Bizottságokban az ügyek csak ellaposodnak és elsekélyednek. Ha komolyan tenni akarunk valamit a drágaság ellen, diktátort keil megbízni az ügyek intézésével. Ebben az esetben teljesen igaza van Gömbös Gyulának. Mi vagyunk az elsők, akik sláirjuk a szavait. Az eltérés közöttünk csak ott kezdődik, hogy mi alkalmasint nem tudnánk vele megegyezni a drágasági diktátornak a személyében, se pedig a reá ruházandó föladatkör tekintetében. Mi ugyanis ezt hisszük, hogy minden gazdasági politikának a helyes elvekre fektetett általáno? politika és a közállapotok milyensége az alapja. A drágasági diktátornak először ezen a téren kellene nagyon alapos rendet teremteni. BUDAPEST, julius 11. A nemzetgyűlés mai ülésén Gaál Gaszton elnök bejelentette, hogy Kállay Tibor pénzügyminiszter nyíregyházai mandátumáról lemondott. Az elnök intézkedni fog az uj választás kiírása iránt. Jelenti azután, hogy Kiss György Béla nagyváradi lakos Fráter Pál képviselő ellen összeférhetetlenségi bejelentést tett. Nagyatádi Szabó István főldmívelésügyi miniszter három rendeletről tett jelentést ezután, amelyeket minisztériuma a kivételes törvény alapján ujabban kiadott. A rendeletek közül kettő a haszonbérletekre és egy a rézgálicra vonatkozik. Mindhármat kiadják az újonnan megválasztott bizottságnak, amely azokat " meg fogja vizsgálni. Az indemnitá8i vita. Farkas István szociáldemokrata volt az indemnitási vita mai eíső szónoka. Polemizál Viczián János kormánypárti tegnapi beszédével. Viczián képviselő ur, ahelyett, hogy tanulmányozná a szocializmust, egy sereg újságcikket olvasott föl azekbói, amely a szabadgondolkodásról, a szabadkőművességről és hasonló kérdésekről szólnak, abban a hitben, hogy minden szabadgondolatot eltemethet egy sötét kriptába, amelyből nincsen föltámadás. Ez az egész kormányzópárt téves fölfogása. Majd az emigránsokról beszél: — Mi csak azokat valljuk magunkénak — mondja — az emigránsok közül, akik velünk azonos célokért küzdenek és akiknek meg van az erkölcsi jogosultságuk, hogy ezekért az ideálokért harcolhassanak. Ezután áttér a gazdasági kérdésekre és azt mondja, hogy a mai helyzetnek az oka először a háború, azután a forradalom, majd utána a kurzus és Orgovány. Varsányi Gábor: Orgovány majd jön, bJvitett rs javított kiadásban! Hot váth Zoltán: Szép kis program / Farkas István; A szociáldemokrata párt vígcélja az osztályuralom megszüntetése. Majd a drágaságról beszél. — A buza — úgymond — elérte az aranyparitást és most azt akarj,üt, hogy a háziurak is érjék el o.z aranyparitást. Minden cikk ara emelkedett a buza áremelkedésével. Ezután beszél a kormány rossz gazdasági politikájáról, beszél a mcnopoliumokról. A panamák egész SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. V Telefon 13-33. sora támad és ez mindegyre drágítja az életet. Ezután határozati javaslatot nyújt be pártja nevében a drágaság enyhítésére. A javaslat szerint 1. Utasittassék a kormány a mezőgazdasági termények árának szabályozására. 2. A kormány már ez évben foglalja le a cséplésnél 100 holdnál nagyobb birtokokon a kenyérmagvakat. 3. Rendkívüli hitelek utján szaporittassanak a közlekedési eszközök. 4. Szállítsák le a legfontosabb élelmicikkek szállítási díjtételeit. 5. A behozatalt a legszükségesebb cikkekre korlátozzák, de azoknak vámmentességet biztosítsanak. 6. A félhivatalos magánvállalatok monopoliumát szűntessék meg. 7. Az adózás súlypontját a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági értékek (föld, ház) igénybevételére helyezzék át. 8. Terjesszen elő a kormány törvénjavaslatot a föld értékének emelkedésével egyenlő mértékű adóemelésről. 9 Terjesszen elő javaslatot a forgalmi adó eltörléséről. 10. Adóztassa meg erősen a kormány a deviza- és valutaüzletből származó hasznot. 11. Csökkentessenek a fogyasztási adók. 12. Terjeszszék ki a kedvezményes ellátást mindazokra az alkalmazottakra, akiknek keresete meg nem haladja a 25 ezer koronát. 13. Állapítsák meg a belföldi fogyasztásra szánt mennyiséget. 14. Biztosítsa a kormány a munkások és alkalmazottak szervezkedési jogát, hogy a drágaság emelkedésével meglegyen a munkabérek emelkedésének lehetősége is. Farkas István ezután a választási visszaélésekről hozott eseteket. (Beszédét az ellenzéken nagy tetszéssel fogadiák). Bottlik István szólalt föl ezután. — A közélelmezés a legfőbb program, — mondta — mert ettől függ nemcsak a társadalmi béke, hanem a pénzügyi, helyzet is. A pénzügyminiszter expozéjában azt mondotta, hogyha a pénzügyeket 3—5 év alatt rendbe nem hozzuk, elkerülhetetlen az államcsőd. Énhez még csak azt fűzi hozzá, hogyha a drágaság meg nem szűnik, akkor az államcsőd még hamarább fog bekövetkezni. Örömmel üdvözli az őrlési adónem eltörlését. Ez volt a legigazságtalanabb adónem. Az ebből származó deficitet arányosan el kell osztani az ipar, a tőke és a gazdák között. Ezután a tisztviselők és az állami alkalmazottak súlyos helyzetéről beszél. A fajvédelem jelszava alatt nem szabad meglévő dolgokat tönkretenni. Teremtsünk keresztény Magyarországot, de ennek alapja a krisztusi szeretet, ne a gyűlölködés legyen. Az indemnitást elfogódja. Ezután szünet következett, amely alatt Kállay pénzügyminiszter fogadta a bankvezéreket. Szünet ulán Gróf Andrásey Gyula emelkedett szólásra. A maga részé-