Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-11 / 157. szám

Si«gtd, 1922. julius 11. ára 6 korona. Kedd, 111. évi, 157. sz. ELŐFIZETÉSI ARAK.: Egy évre 1440 kor. I Negyedévre 360 kor. 120 Virágnyelv. Ne ölj!: az ó és uj teste,mentun isteni tanítását mi szentnek és ölökké érvényesnek tekintjük. Az emberélet a legdrágább, a legbecsesebb kincs ezen a világon, hiszen az embernek lelke van, amely az Ifién lelnétöl leikeze t, öntudatos, egy világ maga és ha megölsz egy embert, elpusztítasz vele egy egész világot. Ne öljl: ez nemcsak az egyénie áll, hanem az összességre is és így a halálos itélet ellen is küzdenie kell minden föl világosul t és hu.uánus érzésű embernek, mint ahogy a legjobbik és legkülömbek minden időkben küzdöttek és agitáltak is ellene. Bár eljönne már az idő, hogy ne kelljen többé ölni soha, senkinek semmiféle körülmények között, parancsra se, fenyegeiésre se. Bár testvérnek látná minJen ember a feebarátját és az állam, a hatalojn Kriszius igéi szerint szelid iga lenne, amelynek békeségesen engedelmeskednék a dolgozó es boldoguló egyén. Mi soha sem tudtunk egy jó szót találni a gyilkosságra és éppen ugy elitéltük és megvetettük az erőszakot, az önkény, akár vörös, akár fehér lobogó alatt követelte is mások e etet és vérét. Éppen azért igen különösnek találjuk, hogy mér; mindig akadnak úgynevezett konstruktív hangadók és szOszólOk, akik a hazafiság tiszta és nemes érzését össze akarjak zavarni és téveszteni a terror fogalmaval és a summum jus summa injuria középkori elvét proklamálják. Nagyon .ossz szolgálatot tettek a magyar-agnak és a hazafiságnak azok a bizonyára ételien és föltétlenül izlúsieien egyének, akik Zbonát és társ.út, az org »ványi rablókat fehér szegfüvei ünnepelték. Hogy jönnek a vér h sei, a bün szolgái ahhoz, hogy áitatlan fehér viiagesővel fogadják őkei és éppen na, amikor tmg az elvakultak és elfogultak is kezdenek jubo belátá-ra térni és a nemrég meg Hres parar .sosztogató< és v.r-s tettekkd fényezők is megk-gadják i.nmár a közösséget a közönseges gonusztetíek végwhíjlóival. Ez a fehér szegfüzápor virágnyelven azt j.lenti, hogy még mindig akadt. ik. bkik a terrorista eszközön híve! es a fehér szegfüvei itt tulajdorképe- bombá: dobtak arra a renore, a.iely. la-san, de biztosan mésii csak kezd a régi káosz hely éoe kialakulni. Virágot viselni mindenkinek jogában áll és mindenki olyan virágot visj, amilyen; az iz• V'fjgnyeive, a szive parencsa diktál. D. átiatlan virággal tertelni ártalmas gonosztettek hősei mellett, nem, ne.n, ez a virágnyelv csak növeli azt a bábeli zürzavail, amely a lelkek egy ncgy csapatában még minfJ*!*-^ és ame'y akadályokat gördít jobb és tisztultabb idők várvavárt eljövetele eléf Megjelenik naponkint reggei. A nemzetgyűlés indemnitási vitája. BUDAPEST, julius 10. A nemzetgyűlés hétfői ülésére várták gróf Bethlen István miniszlerelnös fölsrólalásá', mert hir szerint válaszoini akart Apponyi beszédére. A Ujé1 ozatianokat, mint amilyen a proletárdiktatúra idején volt, aheiyett, hogy Svájcot, mint boldog köztársaminiszterelnök felszólalása azonban ! ságr.t idézték volna, Beszédét azzal elmaradt. ! fejez'e te, hogy bizalmatlan a korAz indemnitási javaslat során ! mánnyal szemben s az indemnitási javaslatot nem fogadja el Perlaki György j U(ána kormánypárti a kormány pénzügyi program jávai foglalkozik. Azt igérte, hogy kellemetlen dolgokat fog nondani. A tisztviselők egyré.-zének elbocsátásával foglalkozott s kijelentette, hogy kár, mikép ezi nem dőzte meg á közigazgatás egyszerűsítése. Pénzügyi helyzetünk kritikán aluli, a vagyonváitság még nem történt meg. A •öbbtermelésről, majd a szabadságjogokról beszél. Helyesli, j hogy a kormány nem szüntet meg í minden kivételes intézkedést. Az in- f demnitást megszavazza. Rainprecht Antal a liberális pártonkívüli csoport egyik tagja beszél ezután. A kormány, úgymond, a saját békéjét hirdeti a , nemzet békéje helyett. A választó- i jogot, amitől a kormány taktikája a j nemzetet megfosztotta, vissza kell ! szerezni. A kormány nem a konzervatizmus politikáját folytaíja. Rendszere az erőszak és a sötétség. (Helyeslés az ellenzéken ) Rainprecht ezután a főrendiházra vonatkozólag azt a megjegyzést Vlczián István szólalt föl, aki azt mondja, hogy a kormánynak nagy érdeke, hogy gondoskodjon a földmunkásokról. Szükségesnek tartaná, hogy a háborús szerzeményt jobban megadóztassák. Beszédét kü önösen szociáldemokrata oldalról sürü közbeszólások zavarják, különösen akkor, amidón citál a Népszava 1918 december 2I-iki számából, amelyben megjelent egy cikk, A szociálisták és a polgári társadalom címmel, amellyel azt igyekszik beigazolni, hegy a szocialisták állanak legközelebb a kommunizmushoz és akiknek az a végcéljuk, hogy minden polgári párttal szemben álljanik. I* Ezután beszél a szabadkőművesek kérdéséről. Az emigráció kérdésével kapcsolatban nagymennyiségű izgató röpiratot olvasott föl, amelyeket az emigránsok Ausztriából Magyarországra csempésztek be. Ai egyik röpiratban pénzünket kritizálták, a másikban a kormányzóról irtak olyan hangon, hogy megsértették a körte, zi, hogy ennek megvalósitása , mányzó méltóságát. Kijelenti, hogy elsősorban a kormánypártot érdekli, ö és pártja ezzel szemben bizalmatlanságát fejezi ki. Az országnak külföldi kölcsönre van szüksége, kereskedelm szerződéseket kell kötni a szomzéd államokkal. Ezután beSZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. Telefon 13-33. dúlhat ki a lakásából. A második állítólagos sére'em az, hogy a szél arról, hogy nálunk mindig ! aá,,a.m S™ két olvan köztársaságai rémítették a • 3 vé^v"Sgá uk előtt tizenolyan köztársasaggai remiig.ticK a | nff[y szgrb iVel5ségQ tanMnöt azwl a megoko ássál, hogy erkölcstelen életet folytMp.sk. Végül, hirmadik oknak azt hozta föi a szolgabíró, hogy a székesfehérvári szerb papot szintén kitoloncolták volna Magyar•rszágból. Befzéde végén a szerb szolgabíró fölszólította a szerb kormány megbízásából a meghurcolt embereke', tegyék szóvá a velük történteket a külügyminisztériumban és adják tudtára az illetékeseknek, hogy két napon belül 200 magyar állampolgárt utasított ki a szerb kormány, a jCvő héten ezt ujabb 200 követi és ez addig fog 'örténni, amig az állítólagos magyar állam nem reparálja. A szabadkai eseményekhez teljesen hasonló jelentések érkeznek Pécsről is. A szerbek julius 8-án éjszaka, a hajnali órák felé néhány baranyai községből összefogtak öszszesen 85 embert és lakásaikról elhurcolva, Pálmonostorra vitték. Itt vasúti kocsikra tették őket és a kocsikat Magyarbojnál magyar területre tolták ál. A sineket azután eltorlaszolták és fegyveres őrséget állítottak ki. Az elhurcolásnál semmi időt nem engedtek; az ágyból húzták ki legtöbbjüket. Pénzüket 3000 dináron fölül elvették tőlük. A kiutasítottak majdnem kivétel nélkül intelligens emberek, van kőztük négy református és két katolikas lelkész, továbbá orvos, mérnök, banktisztviselő, gyógyszerész stb. Érdekes, hogy a kiutasítottak nagyrésze zsidó vallású. sérelmeket {a miután a kormány iránt bizalommal van, a javaslatot elfogadja. Elnök napirendi javaslatot tesz. Kedden folytatják az indenmnitás vitáját. Az ülés vége egynegyed négy órakor. Tömeges kiutasítások Bácskából és Baranyából. Kétszáz magyart toloncoltak át a szerbek magyar területre. A kitoloncoltak Szegeden. Vasárnap éppen olyan szomorú képe volt a Róku:-állomásnak, mint 1919—20-ban. Menekülteket l-oztak a vagonok — váratlanul. A menekültek beköllözési tilalma még sztgorucn fönnáll, annál nagyobb volt a u.eglepetés vasárnap a pályaudvaron lévő ellenőrző kirendelisegnél, hopy a Szabadka felöl erk-ző vonaton sok kiutar.itott nugya' érkezett s.^rl területről. A kiutasításról a legküMnközőbb hírek kelte* szárnvra ne.ncsak Szegeden, hanem orsz.^ szerte. Egyelőre nem is lehet a kiuia itáSOK tulajdc .képeni okát .negállapitani, tény azonban, hogy ^zol. retorzicképen térténtek á'litólagos incidensek miatt. Az eb3 kitoloncolás Sz»barf:~*ról történt, még r?edi^ ner rt i-ghumáágyukból húztak ki a szerbek és a rendőrségre vitték őket, ott megkapták a szigorú parancs, hogy kéthárom éra alatt szedjék össze holmijukat, inert azonnal el kell hagyniok a városi. Újvidéktől harmincat, Topolyáról Jtöt, Szabadkáról harmincat, Zentárrtl narmincat, Verbászró' hatot utasítottak ki Valamennyit Horgosra vitték, ahci jegyzökönyve' vettek föl, lajstromozták őket, ^zsuppolták a határig, majd átaJtfk óket a magyar hatóságoknak. A s7olg',Mró a kiutasítottak előadása szerint azt mondotta, hogy ez az mtézkedés ezért 'örtént, mert Pecr-l állítólag inzuí'ilták és fölpofoztak az SHS állaT alkonzulját és a s/-rb szolgabíró állítása szert"' a iárelmet Magyarország It a nusrbb módon. Küfv.% venöt ma- i még r—.i reparálta, sőt a szerb ! gyárt szombaton éjjel ug>szólván az I tiszt<>u.~> "t-bat nap óta nem mozA kiutasítottak kedden reggel 9 órakor találkoznak Budapesten az Abbazia-kávéházban, együttesen mennek föl a külügyminisztériumba és helyzetük reparálását fogják kérni. A kiutasítottak közül szombaton éjjel 95 en, vasárnap éjjel pedig 105-en érkeztek meg a magyar határra. A lakásrendelet és a drágaság. A parlamenti 33-as bizottság ülése. BUDAPEST, julius 10, Ma délután tartotta alakuló Ülését a parlament épületében a drágaság és a lakásrendelet tárgyalására kiküldött harmincháromtagu bizottság, amelyn.k einökéve Heinrich Ferencet választották meg. A bizottságban Vass József kifejtette, hogv mért volt szükség a lakásrendelet kiadására és mért nem lehet a rendeletet fölfüggeszteni. Majd ismertette, hogy a lakbérek tulajdonképen az 1920-as lakbérhsz képest cs:tk két—háromszorosra emelkedtek, vagy legföljebb ötszörösére. Vazsonyi V ;mos indítványozza, hogy a béreme est bizonyos skála szerint állapítsák meg.