Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-09 / 155. szám

Sttg«d, 6 korona. Vasárnap, 111. évf., Az igazság terjed. Magyarnak lenni a most még virágzó korszak fölfogása szerint, amelyet a történelem is bizonyosan kurzu* néven fog emlegetni, annyit jelent, mint antiszemitának lenni. Ha nem igy volna, kacagnának azon, hogy nyilvánvalóan német, tót, cseh származású férfiak, ak.knck szinte tegnapi, tegnapelőtti az országba származása, vtzérek közt vezérkedjenek a „magyar fajvédelem * harcában. Ha nem igy volna, kacagnának rajta, hogy ezek a fajvédők kényelemmel berendezett hatalmi állásokból irányítsák a tüzet a betolakodott idegenek ellen, akik hálátlanul a nemzet ellen, amely befogadta őket, „kitaszítják a fajmagyarságot a gazdasági boldogulás lehetőségeiből, azonfölüt, hí'gy háború és forradalom fölidézd sével akarják leigázni". Ha nem igy volna, megkérdeznék az o'yan magyar fajvédőket, akiknek még fajnémet, fajtót és fajcseh volt az édesapjuk, hogy mint önzetlen védelmezii a tiszta fajTagyarság idegen fajtól megszállott gazdasági pozícióinak, miért nem adják át előkelő hivatalaikat, jövedelmező gyáraikat, jóforgalmu üzleteiket izoknak, akiknek 'egalább is v lószinübh Árpáddal s a hét ve- I zéirel ezonos fajisága. Ha nem igy volna, lobogóan !elkes egykori for- j radaltnárcknak — akik ''áiól hol- i napra az ellenforradalomért lelkesed- \ tek lobogva — nem hinnék el egy | puszta szavukra, jobbik esetoen becsületszavuké, hogy régebbi lelkesedésük nem gilt, mert nagyon muszáj volt. Kereszténynek, jó kereszténynek lenni a kurzus fogalmai szerint a születés jószerencséjén kivül, ami csak zsidera elérhetetlen és pótolhatatlan, alapjában színién igen könnyű : antiszemitának kell lenni. Ha nem igy volna, nem jutalmazná a sers képviselőséggel, főszolgabirósággal, főispánsággal, a ranglétrák mas magasabb fokainak szebb kilátásaival azokat, akik csak születtek és antiszemiták. Ha nem igy volna, akkor a gyilkosságig, vagy mondjuk enyhén : emberölésig lengő egyéni kilengés nem lenne meghatott szivek szerint tisztesség, dicsőség, rosszabb eseíben megtocsájtható nemes föibuzdulás. S bár ez igy van, csodálatos, hogy a nemzetgyűlésnek egyugyanazon uiésén egyszerre két pap beszélt minden felekezetek békessége mellett. A kurzus szótára szerint persze a minden, még igy dült betűszedés el se jelentene mindent, mert a felekezetek rovatában a zsidó bizonyosan hiányoznék belőle De a két papi szónok nyílt vakmerőség 1 ezt is említette, sőt súllyal em egeíte. Az egyik pap, Giesswein Sándor, katolikus, de a kurzus szerint már régen elrugaszkodó t az igazi kereszténységtől. Csak ludománnyal, emberbaráti, szociális léhaságokka! foglalkozik s figyelme sohasem terelődött az igaz kurzus-kereszténység lényegére : az antiszemitizmusra. Az egyébként nagytehetségű főpapot az Alliance Israelite Universclle világuralmi cselszövényei udtán kivül aliglnnem lekenyerezték valamivel. Ezenfölül ami nagyon fontos, ellenzéki is. () tehát nem számit. De a másik papképviselő, Eöri Szabó Dezső, aki református lelkész, kimcndoltan kormánypárti. Noha olyan kormánypártiallan fesztelenseggel mondotta el a véleményét, hogy egy ellenzéki közbeszóló az el enzékhez invitálta, saját vallomása szerint kétségtelen a jobb- pár: hoz való tartozandósága. Ennélfogva még sem lehet rossz magyar és rossz keresztény. És mégis az antiszemitizmus ellen, a zsidó felekezetre uszitó gyűlölség ellen volt szava. Igy most vagy neki van igaza, vagy a kurzust ápo'ó kormánypártnak, az egész kurzusnak. Kétségtelen, hogy a túlnyomó többség a kuizus táborában van, amivel szemben reformált'* lelkész csak egvetlen szavazat. De lia még annyira dönt is a többség, vannak kérdések, amelyekben szótöbbséggel dönteni nem lehet. Gaültivel szemben egy egész világ széles jelene és hosszú múltja állolt; de a föld mégis mozog. örvendetes jelenséenek tartjuk a derek, nyiltszavu lelkész beszédét, amelyben azt merte hangsúlyozni, hogy nem azon fordul meg az ország bodogul-isa, vájjon keresztény, milyen felekezetű kere z'.ény, vagy nem keresztény-e valamelyik polgár.'. De azért éppen nem mondhatjuk G lileinek, aki először mondott ki, először fadözöit föl egy igazságot. Sokan voüak már tlőzői a fö fedezésben is, a bátor szókiTcndásban is. ör»endetes csak az, hogy a kur zus vír.'n, a kormánypárton b-lül is ak d vallója az ig zssgnak, amtiynek ma méij ott titkos hívei huz dnak meg csupán, vagy csak hip, kritái nyilatkoznak meg olykor — szőrmentéten. Hogy az igazságot a kurzus f5-csöl.ötiyösei nem fogadják el, az bizonyos. Azok a német fejedelmek, főnemesek, akik csak azért szegődtek lángbuzgalomnv! Luther mellé, hogy gazdag apátságokat foglaljanak le s irkik csak ezért gyűlölték halálos n a pápistákat, nem tértek vissza az anyaegyházba, mert ez lemondást, a jelentéktelenségbe, szegénységbe, talán a semmibe való visszaesést jelentett volna. De Né rétországban már régóta nagyon jól megférnek a pápisták és lutheránusok. Nem a mának vezérein múlik a jövő! Az o neveik fenye elfaKul, amint hogy jelszavaik is elhalkulnak. Az igazság terjed s a vezetők minden Kétségbeesett kurjongatása sem tudjj föllartóztatni. Vihar a nemzetgyűlésen Apponyi beszéde alatt. BUDAPEST, julius 8. A nemzetgyűlés mai ülésén megválasztották a lakásrendelet és a drágaság ügyében kiküldendő harmirchármas bizottság tagjait. A jelöltek neveit a Szeged már közölte. Az indemnitási. vita. során elsőnek fíe/AyGyu a kormánypárti szólalt föl, óki Héjjas Iván levelét és a Százai cimü laprak ezzel kapcsolatos cikkéi JS szóvátette. Beszédének ezt a részét, amelyre a miniszterelnök azonnal válaszolt, lapunk más helyén közöljük. Berky foglalkozott a választási visszaélésekkel és a?.t ailitja, hogy ha volt visszaélés, akkor az kölcsönös volt, s liogy a nemzetgyűlés legális u:on jölt létre. Ami a .valasztási erőszakosságot illeti, voliak eszközök, amelyeket a tu'oldai is h s. nált. Rassay Károly: Tényeket! Neveket ! Berky Gyula: A nemzeti nyugtaszabad fo-i.;i?ágot senkinek sem k^/ni. Fábián Béla : Olvassa el a Szózat mai vezércikkéi I Berky Gyula ezután polemizál Dénes Zoltán és Propper Sándor beszédeivel. A kornány tette lehetővé, — mondotta — hogy a szocialisták idejöhettek. (Óriási zaj az ellenzéken Egy hang o baloldalon: A kormány csak kirakat-szocialistákat akart.) Berky Gyula indemnitást e fogadja. Apponyi Albert beszéde. Ezután gróf Apponyi Albert szólalt föl és legelőször Rassayval polemizál, akinek véleménye szerint a királykérdést népszavazás alá kell bocsátani. Msgyai országnak — mondja Apponyi — van már törvényes királya, akit abban, hogy nir.csen megkoronázva, csak a vis major akadályozott meg (üriási taps a legitimisták részéről.) Kijelenti azután, hogy törvénytelennek tartja azt a rendeletet, amelynek alapján a nemzetgyűlés összeült, de rész vesz a nemzetgyűlés tanácskozásaiban. mert az olyan helyzetben van, hogy határozatai az ország sorsára nagy jelentőségűek lehetnek. Igaz, hogy a választási visszaélésekkel szemben a közvélemény meglehetős közömbös, de ő azt nem tartia tejesnek. Beszél ezután a jogrendről. A jogfolytonossági jogrendet — uyymond — egyelőre nem áll módunkban helyreállítani, de addig is a kisegítő jogrendnek szilárdnak kell lennie, meri ez ál! közöttünk és az anarchia között. Az országnak a niri anyaj krízisétől való megmentése érdekében hajlandó fegyverszünetet kötni a kormánnyal es a tisztelt kormánypái'tal. A maga egész népszerűségét szívesen beledobja az örvénybe, vállalja a felelősséget azokért az intézkedésekért, amelyekkel bele kell nyúlni az egyesek és osztályok érdekeibe, de csuk akkor, ha meglehel győződve arról, hogy nem feneketlen hordóba kerül minden. Vihar a miniszterelnök közbeszólása miatt. Gróf Apponyi ezután arról beszél, hogy egyes egyének kiváltságos elbánásban részesülnek a jogrend sérelmére. Igy p Idául a Clubkávéházi gyilkosok, a tatai kasié'yba betört ember*, k. E/.ek ellen semmiféle eljárás nem indult meg. Gróf Bethlen miniszterelnök: Erről nem is tudek semmit, (üriási vihar tör ki ezekn.il a szavaknál. Rakov-zky István és a miniszterelnök izgatottan kiáltanak közbe, de ízavuk belevész a nagy zajba.) Szabó József (budapesti): Rakovszky rem kapott amnesztiát. Rakovszky István : Nem is kell. Gömbös Gyula: Meg se érdemli! A nemzet ellen merényletet követett el. (A vihar még fokozódik. Gömbös Gyula, 2 miniszterelnök és még tí bben az ellenzéki oldalra kiabálnak át, ahonnan Rakovszky, gróf Andrássy és még sokan kiáltoznak vissza a jobboldal felé. Apponyi percekig nem jut szóhoz. Mikor a csönd helyreáll, az elnök Gömbös Gyulát rendreutasítja ) Rakovszky István : Helyes I Az elnök erre Rakovszkyt is rendreutasítja. Apponyi végre, folytatja beszédét a tatai történtekről. Bethlen miniszterelnök: Kitalált mese I Tudatosan találták ki, .hogy a közönséget félrevezessék. (Óriási vihart váltott ki a miniszterelnöknek ez a közbesiólása. Gömbös ^yula is li>bál valamit R-ikovsafaf felé.) Rakovszky István : Azt morrtíotfa; méregkeverő. Az elnök ezért Gömböat rendreutasítja. Apponyi beszéde további folyamán a pénzügyi politikáról beszél és azt Gyapjufonalakat, férfi, női ruhákat, köppenyeket művésziesen fest és vegyileg tisztit meglepő olcsó árak mellett. Gyászesetben festés 24 óra alatt készül. Kérem a cimre mindenki saját érdekében ügyeljen. Lichtlier Árillilí kclm'foi'i és \< lyirului tisztító Szeged, Valéria-tér 14. (liuspiac, bokor Ionos és Sebők ceqck mellett) HW Ügyes vasalólányók magas fizetéssel felvétetnek.