Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-09 / 155. szám

SZEGED mondja, hogy pénzügyi politikánk­nak a múltban az volt a baji, hogy nem alapozták meg közgazdasági politikával. Nagy súlyt htlvez a föld­reform keresztülvitelére (Helyeslés). Foglalkozik a szociáldemokrata párt­nak a nemzetgyűlésen való meg­jelenésével. Szerencsésnek tartja, hogy a szo­cialisták állandó érintkezésben van­nak a polgári pártokkal és nem gon­dolnak arra, hogy ök külön világot alkotnak. Odáig együtt megy a szo­cialistákkal, amig a szabadságjogo­kat védik. (Apponyit az ellenzék be­széde után föladással, tapssal sokáig ünnepli.) Interpellációk. Szünet után Klárik Ferenc inter­pellál a salgótarjáni választások ügyében. Szóvá teszi, hogy egy Bárány nevü főhadnagy egy Bleyer nevü szavazóra 25-öt veretett és még ötöt, hogy a 25 ról meg ne feledkezzék. Az ember elvesztette eszméletét. A főhadnagy azt mon­dotta, hogy ka ez az eset megjele­nik a Népszavában, akkor ó Klárik Ferenc képviselőt immunitásával együtt megbotoztatja. Belitska és Rakovszky válasza után Haller István a B) listára tett tisztviselők ügyét teszi szóvá. Rakovszky István közbeszól: Eck­hardt miniszteri tanácsos lett. Gömbös Gyu'a : Megérdemelte! Nem iokáig lesz, mert ide foe ülni. (A rr ellette lévő helyre mutat.) Jászai Samu a Vasutas szaklap betiltása ügyében interpellál. Szünet u'án Huszár Karoly ter­jeszti elő interpellációját a hadi­rokkantak ügyében. Propper Sándor: 75 000 akta van eiintéz:ilenül Az ülés 3z interpellációk után öt órakor ért végd. Gyermektrikók, Gyermekzoknik, Strandtrikók, Fürdősapkdk, Fürdőcipők, Női harisnyák, Cérnaáruk, Pamutáruk legolcsóbban BATTANCSNÁL, Gizella-tér 3. Házat! Földet! Üzletet! ,.„.-» vagy eUThTi ingatlan iroda által, Takaréktár-utca 3. Telefonszám: 10—54 Szolid és a legmeg­bízhatóbb. — Állandó nagy előjegyzés hátak. tSHek és üzletek eladására IOUZ mindig a legelőnyösebben g^aÖÓ Éheznek a munkásbiztositó pénztár üdülői a Balaton mellett. Négyheti koplalást díjmentes strandjeggyel kárpótolnak Szegeden. Sok baj van a munkásbiztositó pénztárral az utóbbi években, majd­nem azóta, mióta megfosztották ezt a népjóléti intézményi önrendelke­zési jogától. L'gujabban, — miulán nyár van — az üdülő betegek pa­naszaitól hangos a Balaton. Azt hinné az ember, hogy nincs is iga­zuk, hiszen a munkásbizlositónak csak köszönet járna azért, mert üdülni küldi betegeit a Balaton mellé. A balatonmenti üdülőhely ellen azon­ban az a panasz, hogy ott koplal­tatják a betegeket. Nemrégen a Nép­szava közölt erről az ,üdülőhely"-ről érdekes leleplezéseket, amelyek töb­bek között bizonyítják, hogy a bala­lonkenesi gyógyintézetben 12 szem zöldborsó is egy adag főzeléknek számit és hogy az üdülés kinszen­vedői többel költenek pótétkezésre, mint amennyi egy havi fizetésük, ha nem akarják, hogy lesoványodva és elgyengülve (érjenek haza. A munkásbiztositó pénztár nyári soványiló akciójának egy szegedi ál­dozata is akadt Weber Gizella, a Schwarcz Manó férfiszabó cég egyik alkalmazottja személyében, akit junius 2-án küldött el a munkásbiz­tositó Szegedről Balatonkenesére „üdalni." Weber Gizella mindössze négy hétig birta az üdülést s a na­pokban visszaérkezett Szegedre, hegy visszaszerezze mindazt, amitől az „ingyenes üdülés" megfosztotta. Eb­ben az ügyben a Schwarcz-cég, — mint értesülünk — levelet intézett dr. Pálfy Józsefhez, a munkásbizto­sitó intézet miniszteri biztosához, amelyben ismerteti vele a történte­ket és kéri dr. Pálfy közbenjárását az iránt, hogy a munkaadók éa mun­kások keresetéből föntartott intéz­mény ne csak a járulékokat inkasz­szálja, hanem valami ellenszolgálta­tást is teljesítsen. Weber Gizella különben mindazt megerősítene, amit a Népszava Ba­latonkeneséről irt, — a ro.nlott hust s a penészes kenyeret. Négy hétnél nem birta tovább a koplalást és ha­ztjöll. Itthon a munkásbiztositó pénz­tár sietett öt kárpótolni. Adott neki dijmeniesen egy — strandjegyet. A miniszterelnök közeledése az ellenzékhez. BUDAPEST, julius 8. A minisz­terelnök eliagadhatatlan jeleit mu­tatja az ellenzékhez való közeledés­nek. Az ellenzék, minthogy ez a közeledési óhaj eddig még semmi­féle komoly és pozitív formában nem nyilvánult meg, tartózkodó ál­láspontot foglalt el. Apponyi mai fölfogása általában visszatükrözi a balo dal fölfogását. Az ellenzék föl­tételei olyan természetűek, hogy nél­külük a gazdasági rekonsrukció felé még a kezdő lépéseket sem lehet megtenni, mert egyedül ezeknek a föltételeknek a teljesitése volna al­kalmas a széles néprétegek meg­nyugtatására. Ha a kormánynak valóban csak a gazdasági krízis elhárítása lebeg szemei előtt, aligha zárkózik el az elöl, hogy az ellenzék közremunkálását helyzetünk szanálására e föltételek teljesitése mellett igénybe ne vegye. •o Szeged, 1922 jullns 9. Németország csöd előtt. A márka katasztrófálie zuhanása. — A frankot is magival ránt|a. LONDON, ju'ius 8. Az angol kép­viselőház mai ülésén a pénzügymi­niszter kijelentette, hogy Németor­szágot végleg fizetésképtelennek tartji. MÜNCHEN, julius 8. Min' neu ­trális diplomáciai helyről jelen ik, tár­gyalások folynak az ántánt államok pénzügyi vezelőembereive1 arra nézve, hogy a német márka katasstrófális esését külföldi intervencó/al tart­sák föl. PÁRIS, julius 8. A francia pénz­ügyi kormánynak az az aggodalma, hogy a német márka magával rántja a francia frankot is, ugy látszik nem volt alaptalan. A mai párisi tőzsdén rohamosan emelkedtek a külföldi valuták, különösen a font és a dollár. Az angol font 72-ről 76 és félre ugrott, a dollár 12 26 ról 12 69-re. Eddig sohasem tapasz­talt tözdei kurzusok fordultak elö a mai tőzsdén. Gyapju-fonál ************************ gyönyörű crém szinben érkezett. Alkalmi vétel folytán, mig a készlet tart 16 koronáért adom dekáját 962 Alkalmas kézi és gépi kötésre, különösen kabát-, kendő- és sál­kötéséhez. — Kapható: Rövidáruházban Kosiith {Jjos-sugftrut I. — Hangszerek, alkatrészek, javí­tások legolcsóbban Babósnál, Iskola-u. - FArd0cSp6k és inkák nagy vá'asztékban Komlósinál, Kölcsey-u. 3. CSEVEGES. Ég a napmelegtől a kopár aszfalt, tikkadt embernyájak legelésznek a kávéház terraszán, de tudós Her­mann Antal bátyánk a megszokott bölcs nyugalommal és derűvel járja tovább az élet útjait. Látott 6 már, ugy látszik, különb melegeket is, kivált, mikor a cigá­nyok között sátorozott, hogy Fáraó magyar népének gondolatait és ér­zéseit, nyelvét és szokásait tanul­mányozza. Hermann Antal nem sokat törő­dik azzal a világgal, amelynek leg­főbb gondja a különféle valuták állása reggel, délben, este és nem sokat törődik azzal a világgal sem, amely vakparádék és diszebédek ré­vén ereszkedik le a tudomány és művészet nagyságaihoz, akik nem is mindig nagyságok, sokszor inkább kicsinyesek. Hermann Antal ugyanis abba a ritka és lassankint teljesen kivesző emberfajtába tartozik, ame­lyet a régi görögök bölcsnek nevez­tek, a régi magyarok ősei pediglen minden valószínűség szériát táltos­nak vagy sámánnak hittak. Több ez. mint tudós, mert hiszen tudósnak lenni, kivált igy mostanság és külö­nösen hivatalos nyelven, annyi, mint olyan tanárnak lenni, aki habilitál­tatni tudja magát és legalább is méltóságos cime és jellege vagyon. Hiszen tudósnak is tudós a mi Her­mann Antal bátyánk, az etnográfiát senki ugy nem érti nálunk, mint ö, nyelvtudás dolgában is kitesz vagy tizenhat embert és azonfölül egy ki­csit ő is elmondhatná magáról, amit a nemes és jeles Pico della Miran­dola mondott, hogy bizony dactor omnium scibilium ac non scibilium. De ez még mindig nem az, amit közönségesen és nem közönségesen bölcseségnek neveznek. A böleseség több, mint tudomány, mert filozófia és több, mint filozófia, mert élet­filozófia. fis ez van meg kellő adag­ban, ez él és munkál termékeny gazdagon és kedvesen Herrmann bátyánk értelmében és kedélyében. Az a bizonyos só, amely a tudás izét megadja, az a bizonyos nedv, amely az adatokba lelket és életet önt, az a bizonyos elixir, amelyet a középkor serény és szerénytelen má­gusai, asztrológusai és alkimistái annyi buzgalommal és olyan ered­ménytelenül kerestek-kutattah Ahogy igy megyek tudós bátyám mellett, lassan kezdem magam is feledni a forró időt, amelynek Jókai Mór egyik regényhőse a disznó jel­zőt adta. Szó sincs róla, magam is belemelegszem, de nem a kániku­lába, amely hivatalosan még nincs itt, de valóságosan igen, hanem abba a nagyon szépséges és nagyon em­berséges léniába, amelyet Hermann bátyánk megpendített, mint valami eolhárfát, amely csodálatos és rejtel­mes szellemhangokat hallat az asz­faltsivatagban. Arról van szó, hogy tenni kell már valamit, minél gyor­sabban és minél sikeresebben á — ne ijedj meg, jámbor olvasó, nem lesz belőle se szovjet, se kurzus! — a hatodik, vagy hányadik internacio­nálé érdekében. Mert hát hiszen van­nak szép számmal, e tekintetben nem lehet panasz. A katolicizmus az első nagy internacionálé, a szo­cializmus a másik, de ebből már keiö is van, azonfölül oit jván a piros és a vörös mellett a zöld meg a sárga internacionálé, hogy az esperantóról, meg a vegetariánizmus­ról és egyéb földi szép és jó doiog­rói és legfőképpen a nemzetközi tudományosságról valahogy el ne feled kezzflak. De Hermann bátyánk most nem ezekről a internacionálékról beszél, bár ez utóbbi benne van az ö pro­gramjában. Arról van szó, hogy meg kell csinálni a fehér internacionálét. A lelkek közösségének internacioná­léját. A lelkek szolidaritása a lezaj­lott szörnyű háborúban — éppen e szörnyű háború dacára, vagy talán éppen ennek folytán — igen meg­nőtt és megerősödött szerte az egész világon. A lelkek egy hatalmas és egyetemes titok árnyékába kerültek és ez a titok ott él, ott szunnyad, ott vár a lelkei: mélyén, csak meg kell ismerni és meg kell érteni. Be­széljünk magyarán: okkult erők je­lentkeznek az emberi lélekben és ezeknek a titokzatos és termékeny erőknek tanulmányozására össze kel­lene állani, egy nagy és kiterjedt szervezetbe lépni mindenkinek, aki a szellem dolgait a maga ügyének tekinti, aki a lélek tudományát, ax okkult jelenségek fölismerését és föl­használását a beteg és bus és ize­gény Emberiség érdekének hiszi és vallja. A lelkiatyától a pszihiáterig, a spiritisztától a kísérleti lélektani laboratórium emberéig, mindenkinek ügye ez és mindenkire szüksége van ez ügynek. Mióta Hamlet megsúgta barátjá­nak, hogy több dolgok vannak föl­dön és égen, Horatio, mintsem böl­cselmetek álmodni képes, azóta ezek a dolgok egyre jobban szaporodnak, nőnek, mélyülnek és terebélyesednek. A tudomány haladásával egyenes arányban terjed a titok. Ma nem tudunk sokkal többet a dolgok végső okáról és lényegéről, mint Herak­leitos vagy a Sakyamuni. Maeter­linck nem külömb doktora a rej­telemnek, mint az eleuziszi misz­tériumok papja. De annyi bizonyos és éppen ezért bizonyos, hegy még végtelen lehetőségek és csodálatos eshetőségek kapuinál állunk. Es az Evangélium szerint: zörgessetek és megnyittatik nektek! Tudós és bölcs Hermann Antal egy ilyen egyetemes európai zörgetésre akarja össze­hozni a hivőket, a kétkedőket és a hitetleneket. A gondolat nagyszerű és ha Hermanr. bátyánkon multk, akkor meg is fog valósulni. Juhász Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom