Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-30 / 174. szám

S Z B 0 B D őszinte szereletünknek és ragaszko­dásunknak adjunk kifejezést és Ígér­jük, hogy Szeged munkássága és ha!adó polgársága mindvégig kitart amellett a zászló mellett, amelyet itt diadalra vitt. Éljen Peidl Gyula, eijen a szociáldemokrata párt, éljen a szociá demokraták parlamenti frakciója! Zajos éljenzés ut'n Csányi Maca lépet! Peidl Gyula elé s egyszerű, kedves szavakkal nyújtott át neki egy piros-fehér-zöld csokrot. Peidi G>ula a következőket vála­szolta a küldöttségnek: — Tisztelt polgártársaim, tisztelt elvtársak! Engedjék meg, hogy egész röviden köszönjem meg a?t a test­véri szereetet, amellyel fogadtak. Készséggel és örömmd jöttem Sze­gedre, hogy pótoljam azt a mulasz­tást, amely rajtam kivül álló okok miatt történt. — Minden törekvésünkkel, minden erőnkkel dolgozunk azon, hogy Ma­gyarországot újjáépítsük, hogy Ma­gyarországot a haladás, a demokrácia és a kultura országává formáljuk, hogy ez a szellem átsugározzék a megszállott területekre és hogy bol­dog legyen* Magyarország és boldog legyen a magyar nép!' Peidl Gyula szavait lelkes éljen­zés és taps kisérte. Utána megindul­tak a kijárat felé. Az Indóház-téren harsogó éljenzés tör ki abban a pil­lanatban, amikor Peidl Gyula és kí­sérete a kijárathoz értek. A lelkes éljenzés nem akart szűnni, a tömeg körUivet:e a kocsikat és ugy indul­tak meg lassan a Boldogasszony­sugárut felé. A Boldogasszony- sugáruton a tün­tetés még lelkesebbé vált. A tömeg növekedett s a képviselők kocsijait a munkások valósággal karjaikban vitték. Éljen Peidl Gyula! Éljenek a szociáldemokrata képviselők! Élje­nek a munkásság vezéreit Ilyen és ehhez hasonló fölkiáltá­sok harsogtok végig a Boldogasz­szony- sugáruton. A le k esed és foly­tonosan nagyobb lett. A villamos­kocsik m- gálltak. a kalauzok a tö­meggel együtt éljeneztek. A Gizella­Szeged. 1922 fÜM 30 HázatJ ^etTüi,eteti ^Vv^fíS Szabó téren és a Jókai-utcábm a munká­sok tapsai tüntettek képviselőjük mellett. A Korzó-kávékénál és a Próféta­szálló elö't aulán re^dőrö-t áilták uiját a kőiben óriásr i i övektdeu tömegei. A iör.eg a niunkásvezűrek é- a rendőrség fö szó it isára csend­ben oszlott szét, c"rk Ti^a-s/ál'ó tIStt é'jenczte meg újra ecy kisebb csoport Peidl Gyu:át. aki azután kí­séretével együit a Próféta éttermé­* * ívmituujuu Tűzoltó szemle Szegeden. Tiutáinadás a Back-maíomban. — Dr. Marinovich állam­titkár elismerő nyilatkozata. ben vacsorázott. A Píocif.ldemokraták vasárnap este h*:t órakor a Kos?ulh L^jos-fu páruton levő volt L*s?ló-fé'e ven­déglőben és este nyolc órakor a Debieceni-u cai Csányi vend-élőben tartanak nyilvános gvfiiést. amelyen a nein;e'g ülési képvi elők szólal­nak föl. Peidl Gyuh és kisérete hétfőn reggel u'azik vissza a f'városba. A szegedi tüzolióság és a S7egedi tüzrendészeti viszonyok tanulmányo­zására szombaton délután Szegedre érkeztek dr. Kószó István belügyi államtitkár, dr. Marinovich Imre ál­lamtitkár, a Magyar Országos Tűz­oltó Szövetség alelnöke és dr. Ilosvay Bálint h. államtitkár a belügyminisz­térium tüzrendészeti osztályának ve­zetője. Eredetileg vasárnap délután 6 órára volt tervezve a tüzolióság meg­szemlélése, mivel azonban a bizott­ság vasárnap már tovább utazik Szegedről, szombaton este megtör­tént a tűzoltóság szemlegyakorlata a Tiszapanján levő Back-malomban. A tűzoltó szem'én az államtitkáro­kon kivül megjelentek : dr. Szalay József kerületi rendőrfőkapitány, dr. Bottka Sándor rendőrtötanácsos, dr. Dobay Gyula, a szegedi önkéntes tűzoltók elnöke, cir. Simkó Elemér főügyész, Vogel Tibor ezredes a ka­tonaság képviseletében stb. Hat óra 44 perckor a telefonhoz lépett Marinovich államtitkár és a tűzoltó-laktanyát fölhiva, a következő jelen ést adta !e: — Én, Marinovich államtitkár je­lentem, hogy a Back-malomban tető­tüz van. A jelentés után nyolc perccel meg­jelent az első tűzoltó autó és utána gyors egymásutánban a többi tüz­oltószerelvény ötven tűzoltóval, akik között tiz diák tűzoltó vo!t. A tűz­oltók megérkezésével egyidejűleg megindult éles csilingeléssel a gyár tűzjelző sprintere, amely pillanatok alatt vizzel árasztotta el a raktárhe­lyiségeket A tűzoltók Papp Ferenc föparanc:nok vezényszavára pillana­tok alatt hozzáláttak a föladat meg­oldásához. A benzinmotoros fecs­kendő pár pillanat alatt müVödésbe jött és valóságos felhőszakadásszerű esővel árasz'otta el a három emele­tes raktárépületet és annak környé­két. Tűzoltóink bámulatos ügyesség­gel és biztonsággal végezték nehéz föladatukat, amelyet öt perc multán be is fejeztek. A gyakorlat után Marinovich államtitkár megszemlélte a csapatot, majd fogadta munkatár­sunkat, akinek a következőket mon­dotta : A iüztamadás teljesen váratla­nul rendeltetett el ma és erről csak a malom igazgatóságát érlesitettük. A tűzoltók csodaszerü gyorsasággal érkeztek a hely színére. Föladatukat minden izgalom nélkül hajtották végre. Gyönyörűen működött a gyár spinterberendezése. A Bick- malom tüzrendészeti szempontból hazánk egyik legmintaszerübben berendezett ipartelepe Papp Ferenc tüzoltófőpa­rancsnok fényes tanújelét adta a szegedi tűzoltóság készültségének. Ha a város tanácsa által megrendelt két motorfecskendő szolgá atba lép, Szeged város lakossága nyugodtan hajthatja álomra fejét, mert egy ki­tűnően fölszerelt és a kötelességtel­jesítés terén példás csapat fog tűz­biztonsága fölött őrködni. A diáktüzoltókat külön is megdi­csérték, majd a gyár igazgatósága vendégül látta a megjelenteket és a tűzoltókat, amivel a szemle be is fejeződött. Itt emiitjük meg. hogy a szegedi tűzoltók között hatvan diákokból álló önkéntes tüzoltócsapat teljesít pár nap óta szolgálatot. A diáktüz­oltók kiképzése alig egy hete tait és máris bámulatos eredménnyel járt. Fülöp József uriszabósága Szenttiáromság-ulca 5. A legkényesebb igényeket kielégítve olcsó napi áron un Elsőrendű FAZONÖLTÖNYOKET, F1U-, GYERMEK- és SPORTRUHÁKAT készit. Gyermektrikók, Gyermek: )knik, Strandtrikók, Fürdósaokák, Fürdőcipők, Női harisnyák, Cérnaáruk, Pamutáruk legolcsóbban BATTANCSNÁL, Gizella-tér 3. — Kállay dr. jogi szemináriuma Pallavicini-u. 3. alatt fogad egész nap. CSEVEGES. A forradalmi kormány akkor ép­pen Szegeien időzött, jobban mond­va éppen pakolt és készült Aradra, mert már égett a talaj lábai alatt. A Tiszán tul a bresciai hiéna zsol­dosai néztek farkasszemet a város­sal és kozákok lóva legelte a ma­gyar füvet. A reakció föltámadt, a szél, a hires csontkamarák szele vi­gsn fújdogált megint és a szép ma­S ar férfi, a nők és a honfiak bál­nya, Kossuth Lajos Szeged piacán már kimondta a reménytelen el­szántság nagyszerű szívát, hogy Szeged az európai népek szabadsá­gának utolsó menedéke, itt győz vagy itt bukik el a szent ügy, ame­lyet akkor már csak a Metternich Ausztriája és a cárok k^ncsukája ellen harcoló magyarság védelmezett még, „mily nagy szerep, milyen lel­kest ö I" Petőfi szerint, aki toost másodszor is kilépett a magyar had­íeregből és mint honvédórnagy, Bem apó adjutánsa le;'. Ju'ius 24 én (1849 et írlak a krónikasok) a sze­gedi lapban egy kacsa jelent meg, amely Petőfi tuljos megsebefülésé­rői adott hirt. Ami hésik, nem múlik, a hónap utolsó napján megtörtént a döntő és sajnos, rá:.K nézve •.•jízetcs ütközet Fehéiegyhaza határában, alici Osz­UOienka véres csiPagának maroknyi •sípjával s;ember, tizenhatezer em­bert számláló orosz tulerö állott. Ami sok az sok és itt nem használt a vérforraló és lélekrázó Csatadal, a magyar Marseillaise és az orosz dárda nem nézte, hogy egy gyö­nyörű és egyetlen világot olt ki, az istenségnek földi mását, amikor neki­szaladt annak a huszonhatéves fiatal­embernek, aki ugy vegyült bele az ágyuk fenségesen zordon orgona­koncertjébe, mint a pacsirta a ziva­taiba. Jó néhány nap múlva olvas­ható az első híradás a kolozsvári "Szabadságban", amely kétség és remény között vergődve jelenti: .Koszorús nép'söltőnk, a tüzlelkü P. S. hir szerint elveszett" és jegy­zetében, mintegy magát biztatva teszi hozzá még: „Nagyszerűbb nemzeti csapás lenne tiszteit barátunk elvesz­tése, sem hogy a valóság eselében eddig hivatalos tudósítást nem kap­tunk volna fe'őle. Minthogy pedig ily tudósításunk mai^ nincs, alapta­lan mende rordának hisszük és vall­juk aion hirt." Az alapta'an mendemonda lizony mindmáig megin-radt és a tüzlelkü P. S. körül megindult h mítoszok, a legendák tépződisének rejtel t.es és i sejtelme > folyamit*, egy rab ország kezdet! íut o^r.i róla, sovány és &áp­padt arca föl-fölrémlett az emyoma­I tás f:kele éjszakájának sötétségében, | nyurga és ideges termete föl-fölbuk­1 kant az izgitoit kép'tlődés es láza; I álmodozás ködében, PetJfi élt tovább, kísértetes és csodálatos életei, egy halott ország agyában és szivében, alakja megnőtt a csillagos égig és hirtelen birátja 'ett mindenki, aki ellensége volt és imádója az, aki gyűlölte, Petőfi maga lett egy egész nemzet fájdalmas és elfojtott sóvár­gása a szabadság és függetlenség, az élet és győzelem után. Ma már, akik gondosan és pon­tosan utánanéznek a dolgoknak, látják, vagyis inkább érzik azt, amit először a költészetben legnagyobb utóda á lapított meg: Petőfi kereste a halált. Utolsó napjii nagy csalódások és mély keserűségek borát itatták vele fenékig. Petőfi, akit a márciusi for­radalom (az egykori magyar rekciós lap „lázadásnak" minősíti) fölemelt a népszerűség vállára, hamarosan népszerüllen, sőt üldözött és * yanus ember lett az akkori ko-junkturások szemében. A nemzetgyíile»i válasz­táson majdnem elpáholták és alig tudott elmenekülni Szabadszállásról, a pátriájából, meit nemcsak hogy nem volt próféta a saját hazájában, de orosz kémnek, pánszláv agitatornak és — semmi sem uj a nap alatt — zsidóbarátnak bélyegezték. Vörös­martynak és Jókainak .sientséges elvei" mi»U folmondotia a barát­I ságot, a katonai vezetőséggel foly­| tonosan hadilábon állott, mint király­• gy*lázót és Martinovics-dicsőítő! I többszörösen pellengérre állították és az akkori Uj Nemzedék kereken és komolyan azt irta róla, hogy .igye­kezett értéktelen versei által a leg­veszélyesebb útra vezetni a máskép jimbor magyar népet". Hát bizony, tisztelt cikkírója a Figyel mezőnek, veszedelmes ut is az igazság és a szabadság utja s az a jámbor óhaj, amelyet cikk végén megpendít, hogy vigyázzo; Petőfi, nehogy azon emlék díszítse a sírját, amelyet ö akar állítani Martinovics­nak és cimboráinak, valóban betel­jesedett. A nyakravalótlan és izgága Sándor csakugyan belekerült a sza­badság és emberiség hőseinek hosszú és díszes martirológiumába, Marti­novicsok mellé. ön ugyan egyszerűen Írásbeli izgatónak minősítette a költőt, aki a világ legfinomabb és legmélyebb verseit sóhajtotta és suttogta az el­múlásról, di hát ön bizonyosan az állami rend hatályosabb védelme érdekében mondotta ezt, hazafias érzésének őszinte megnyilatkozása gyanánt és — most már bizonyosan ön is belátjd ezt, tisztelt egykori újdondász —-hegy a kutyaugatás nem hallatszik abba a magyar menny­országba, ahol most Petőfi Sándor alighanem nagyon szomoiu lehet, letekintvén a ragyogó magasságból a tátongó mélységbe, ahol most imádott hízája van. Juhász Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom