Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-18 / 138. szám

SZEGED A?. cskümin'ál b'rciházi fídrczy Istvín minis.-UielrokséRi h.ly>ies államtitkár ovast*. AzesMitílel után a kormányzó egyenkint fogd'a az újonnan kme/czctt min s tcrekc. Az áliásmat eihapyó ré^i miniszcrcke* fél II órakor égadta ;< kormáryzó Ml allga'áson. UJ 8Q|tófőnök ? Az időközi választásokon föltétle­nül föl fog lépni képviselőnek dr. Iickhardt Tibor sajtófőnök is, akire, mint mondják, a külpolitika irányí­tásában fontos szerep vár. Lemon­dásával aktuálissá válik a sajlólőnöki állás betöltése. Erre az állásra már három komoly jelölt van: Csajlhay Ferenc, Lándor Tivadar és Mikszáth Kálmán. Lemondanak az összes főispánok. Mint beavatott helyről közlik ve­lünk, nz összes főispánok fölaján­lották Rakovszky Ivánnak lemondá­sukat. A főispáni karban valóban mélyreható változások lesznek. Több vármegye élére a most megválasz­tott képviseők közül neveznek ki főispánt. ilázatlFöídet! Üzletet! rfltValfeffi^'J Szabó ineatlan iroda által, Takaréktár-utca 3. Telefonszám: 10—54 Szolul es a leemcg­bi/hatobb. - Állandó nagy előjegyzés házak, földek és Ötletek r adására. 7 Az állami Munkásközvetitö egyévi működése. Belvárosi Mozi Telefon: Igazgatóság 258. Pénztár 582. Vasárnap, egy napig Az olasz filmgyártás remekeli! A kígyő. Sandró Salvini világhírű regénye. Dráma 5 felvonásban. Főszerepben: Franceska Bertini. Azonkívül: Chaplin, a rend őre. Amerikai burleszk vígjáték 2 felv.-ban. A terem villamos szellőztetéssel kellemes hQsen van tartva I Előadások 3, 5, 7 és 9 órakor. Csevegés. Madách-hét lest a szegedi szín­házban, amennyiben az egész heti műsort az Ember tragédiája előadá­sának szentelik. Jobb későn, mint soha, a magyar drámai költészetnek ez a magában álló remeke már na­gyon régen a könyvtár homályában iwrosodott a mi színházunknál, amely­nek műsora jó ideje mindennek in­kább mondható, csak igazán magyar­ír k és irodalminak nem. Mert, hogy hébe-hóba, szemfényvesztésül és fel­sőbb helyről jövő vállveregető elis­merés reményében előszednek valami klasszikust és azt jól-rosszul elinté­zik, mert hát tisztelni kell az öreg hagyományt, amelynek értelmében Shaksperet vagy jól kell adni, vagy sehogy, de adni kell. Barbár babona az a magyar szín­házaknál, hogy a remekművek unal­masak, barbár babona, amelynek élő cáfolatai például a nagy német szín­padok, atiol Goethe Fausztja vagy mái német és idegen klasszikusok operettsikerekkel mennek százas tur­nusokban. Nálunk a legjobb magyar tragédia csak arra jó, hogy a mondva ­csi iált nemzeti ünnepek cetéin görög­tűz és díszmagyar gyanánt szolgál­jon (mint az egyszeri csizmadia cé­gérén a kéjgáz) és amig hígvelejű ; AzÁ llami Munkaközvetítő Hivatal i | most tette közzé a hivatalnak és a j I felügyeletére bizott hatósági munka­1 közvetítőknek az 1921-ik évben ki­| fejtett tevékenységről szóló jelenté­I sét. A jelentés főbb adatait, amel,ek i az elmúlt év közgazdasági é!etére is világot vetnek, az alábbiakban ismer­tetjük : I A budapesti állami jellegű köz­ponti in'ézeten kivül a mult évben a debreceni, győri, miskolci, pécsi, soproni, szombathelyi és a szegedi munkaközvetítők működtek. A nyolc munkaközvető intézet 1921-ben 87 ezer 041 munkahelyet és 115.827 munkakeresőt tartolt nyilván és 54 ezer 764 egyént helyezettel. A mun­kahelyek száma az előző évvel szem­ben hat százalékkal csökkent. A munkakeresők száma viszont hat százalékkal, a közvetítők száma pedig egy százalékkal szaporodott. A mun­kapiacnak leromlását a budapesti in­tézet piacának a hanyatlása idézte elő. Ez az intézet ugyanis 192l-ben 12.144 munkahellyel és 3156 munka­keresővel kevesebbet tartott nyilván, mint 1920-ban. A vidéki intézetek forgalma viszont az egész vonalon nagy lendületet vett. De ez tekintve, hogy a vidéki intézetek forgalma az összforgalomnak csak egyharmada volt, — ha Budapest tehermentesíté­sét jótékonyan befolyásolta is —, a piac országos helyze'él kedvezőre változtatni nem tudta. A munkapiacnak havonkinti ala­kulását tekintve, a munkahelyek száma a mult év januárjától május haváig fokozatosan csökkent. Január­ban még 11.560 munkahely volt nyilvántartva, májusban már csak 6774. A legrosszabb ebben a tekin­tetben december hónap volt, amikor csak 6415 munkahely állott a mun­kakeresők rendelkezésére. Ezeknek a számoknak hullámzása nyomon kö­veti a korona árfolyamának ingado­zását. Viszont a helykeresők száma az év első négy hónapjában foko­zatosan emelkedett. Januárban 12 ezer 51)8 munkakereső volt, április­ban 14 659. Legkevesebben (11.305) decemberben kerestek munkát, ami­kor azonban a munkahelyek száina a legkevesebb volt. A munka­piac a munkakeres^kre nézve általá­ban passzív eredménnyel zárult. Kü­lönösen áll ez a férfi szakmunká­sokra, mert 100 fírfi szakmunkásra csak 50 szakmunkahely es:tt. Ebben leli magyarázatát az a körülmény, hogy a budapesti intézet 2352 szak­munkást helyezett el napszámos mun­kára. Ebben a számban 131 kereske­delmi és közlekedési tisztviselő és ns kereskedősegéd van képviselve. A gyári segédmunkásokri és nap­számosokra nézve a munkapiac ked­vezőbb volt. Száz segédmunkásra általában 90 munkahely jutóit. A munkaközvetítők 37.017 férfit és 17.038 nőt helyeztek el. A ta­noncközvetitésre nézve a budapesti intézet adatai jellemzők. Ennél az intézetnél 1812 fiu és 48 leány ta­nonchelyet jelentettek be. Tanonc­nak kinálkozot 1341 fiu és|47 leány. Elhelyeztetett 555 fiu és 3 leány. A legtöbb közvetítés azokban a szak­mákban történt, amelyekben a ta­noncoknak ellátást kínáltak. A ta­noncotthonoknak hiánya nagyon érezhető és erősen befolyásolja a pályaválasztás helyes irányítását. A magasabb korú és magasabb iskolai minősítéssel biró tanoncok száma is nevekedett. Mekezdődött^Felső­Szilézia fölosztása. BERLIN, junius 17. FeUCsziiézia formális fö'osztása, illetőleg áiadása a néneteknak és lengyeleknek, ma reggel megkezdődéit. Az átadás hit kiürítési zónában egyrrái után megy végbe és julius 10 én fejeződik be. Korzó-Mozi Telefon: Igazgatósig 455. Pénztár 1185. H:tfőn és kedden Két szenzációs Goldwyn­attrakciól A tüzes vas. A'^sUai történet 6 fel-onásban. A lábsaéiküla Szenzáció? amerikai történet 7 fv. A címszerepben Lohn Charley. Kaland a gyermekszobában. Vígjáték. Előadások hétköznap 6 órakora téli, 9 órakor a nyári helyiségben. OroSZlíll Menyasszonyi ^ kelengyék evhkoLlu sarok 1TLEFON jmhiza Kehérnemüuk, fürűööitönyők oyári érban.. Vásznak, sifonok xefirek. harisnyák. k« tyük stb. riaay választékban. 378 ooooooooooooo Harisnyákat! a legszebbet, a legjobbat BATTANCSNÁL lapja Gizella-tér 3. idegen, sőt bécsi operettekre (sok­szor a bukás biztos reményében) ezrekel pazarolnak, addig dramaturg, rendező, színész egyaránt nem törőd­nek vele, hogy végre megoldják a föltétlenül megoldható és megoldandó nagy magyar szinpadi kérdést: a magyar Szentivánéji álomnak, a Csongor és Tündé-nek stílusos és hatásos előadását. Mennyit beszélnek, sőt mennyit kiabálnak magyarságról és nemzeti szellemről azok, akiknek semmi érzé­kük és semmi közük az igazi magyar kulturához, anna'< gazdag múltjához, ez örök jelenhez, amely nem tulipán­mozgalomban és i:em turáni haca­cáréban nyilatkozik meg, hanemelső­sorban nagy magányos és meg nem érlelt, ső: félreérte.t vagy éppen ül­dözött és kivert szellemek, Bólvaiak és Madách, Vajda János és Péte'fy élete müvében. Per.ze, ezek megér­zéséhez és fölértéséhez, méltánylá­sához és követéséhez valamivel több kell, töb'i ész és több lélek, hogy ugy mond am géniusz, mint a nagy pipáju, kevés dohányu fajelméleti kuruckodáshoz, amelyet leginkább idegenből ideszakadt jövevények, hogy ne mondjam jöttmentek végeznek jó ügyhöz méltatlan buzgósággal és tudailanságga1. Madách, akihez a ki­fagyott operettkészlet jóvoltából va­lahára végre szerencsénk lesz a héten a színházban, örökké élő, nemes, mély ti.takozás a fokos és a gatya magyarsága ellen, emely mostanában annyi rombolást visz véghez (igazi destrukciót) legdrágább és legritkább kulturjavainkban. Madách valóban európai szellem volt, aki a magyar költészet egyik első remekét megitta — és abban Hunyad, a kereszt első hőse nevének futó említésén kivül semmi nemzeti vonás vagy vonatkozás nincsen, ki­véve azt a csekélységet, hogy az egész mélységes és magasztos emberi tragé- • diátaz a nemzeti tragédia sugallolta a sztregovai remetének, a magyar Goethének, amelynek ő maga is szenvedő és börtönviselt hőse volt Igenis, Madách megmutatta, hogy lehet írni magyar remekmüvet, vi­lágra :•$ ö:ök időkre szólót, anélkü', hogy a költő magyarkodnék, mint ahogy Teleki László Kegyence ma­gyar, római tárgya dacára, ahogy csak Schakspere Coriolanusa és Cae­sarja angol és ahogy Friedrich Ist­ván politikája nem magyar és ka­raktere különösen nem magyar, ha­nem osztrák import, bécsi gyárt­mány (made in Lueger), akárhogy veri is a bankot, nem, nem. soha! Madách kulturrnagyar 'volt a legjavá­ból és ha a származás, az eredet bi­zonytalan, a kuliura, amely ott ragyog a mű homlokán, ez az égi sugár, ez szent bizonyos, ezt letagadni és el­vitatni nem lehet és csupán a kul­tura magyarsága az, amely ma két­ségtelen nemesi oklevél lehet a nem­zeti szellerfí és lélek főrendiházában. Madáchról akartam csevegni és a kulturáról beszéltem, de hiszen Ma­dách és kultura egy, hiszen Madách nagy müve éppen annak a tragikus küzdelemnek képeit mutatja, amelyeket az örök ember az örök természettel és végzettel viv, szinte reménytele­nül és mégis hősiesen és ez éppen a kultura története. Szinte reményte­lenül: és éppen ennek a hangulata az, amely ma és nálunk oly mélyen és fájdalmasan aktuális Mferhangulat, Madách korának és Madách lelké­nek hangulata és most még sokkal jobban és igazabban é zem, hogy milyen irónikusan hangzik az Ur végső biztató igéje, amelyet a sz're­govai költő remete csak ugy bigy­gyesztett oda, a sötét és kinos éber álomképek végére, hogy az iskolák­ban a derék pedagógusok nyugod­tan megállapíthassák a tapasztalat­lan nebulók számára (ad usum Del­phinorum), hogy ki mint vet, ugy arat, jó tettért jót várj, imádkozzál és dolgozzál és mondottam ember, küzdj és bízva bízzál! juhász Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom