Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)
1922-06-18 / 138. szám
SZEGED A?. cskümin'ál b'rciházi fídrczy Istvín minis.-UielrokséRi h.ly>ies államtitkár ovast*. AzesMitílel után a kormányzó egyenkint fogd'a az újonnan kme/czctt min s tcrekc. Az áliásmat eihapyó ré^i miniszcrcke* fél II órakor égadta ;< kormáryzó Ml allga'áson. UJ 8Q|tófőnök ? Az időközi választásokon föltétlenül föl fog lépni képviselőnek dr. Iickhardt Tibor sajtófőnök is, akire, mint mondják, a külpolitika irányításában fontos szerep vár. Lemondásával aktuálissá válik a sajlólőnöki állás betöltése. Erre az állásra már három komoly jelölt van: Csajlhay Ferenc, Lándor Tivadar és Mikszáth Kálmán. Lemondanak az összes főispánok. Mint beavatott helyről közlik velünk, nz összes főispánok fölajánlották Rakovszky Ivánnak lemondásukat. A főispáni karban valóban mélyreható változások lesznek. Több vármegye élére a most megválasztott képviseők közül neveznek ki főispánt. ilázatlFöídet! Üzletet! rfltValfeffi^'J Szabó ineatlan iroda által, Takaréktár-utca 3. Telefonszám: 10—54 Szolul es a leemcgbi/hatobb. - Állandó nagy előjegyzés házak, földek és Ötletek r adására. 7 Az állami Munkásközvetitö egyévi működése. Belvárosi Mozi Telefon: Igazgatóság 258. Pénztár 582. Vasárnap, egy napig Az olasz filmgyártás remekeli! A kígyő. Sandró Salvini világhírű regénye. Dráma 5 felvonásban. Főszerepben: Franceska Bertini. Azonkívül: Chaplin, a rend őre. Amerikai burleszk vígjáték 2 felv.-ban. A terem villamos szellőztetéssel kellemes hQsen van tartva I Előadások 3, 5, 7 és 9 órakor. Csevegés. Madách-hét lest a szegedi színházban, amennyiben az egész heti műsort az Ember tragédiája előadásának szentelik. Jobb későn, mint soha, a magyar drámai költészetnek ez a magában álló remeke már nagyon régen a könyvtár homályában iwrosodott a mi színházunknál, amelynek műsora jó ideje mindennek inkább mondható, csak igazán magyarír k és irodalminak nem. Mert, hogy hébe-hóba, szemfényvesztésül és felsőbb helyről jövő vállveregető elismerés reményében előszednek valami klasszikust és azt jól-rosszul elintézik, mert hát tisztelni kell az öreg hagyományt, amelynek értelmében Shaksperet vagy jól kell adni, vagy sehogy, de adni kell. Barbár babona az a magyar színházaknál, hogy a remekművek unalmasak, barbár babona, amelynek élő cáfolatai például a nagy német színpadok, atiol Goethe Fausztja vagy mái német és idegen klasszikusok operettsikerekkel mennek százas turnusokban. Nálunk a legjobb magyar tragédia csak arra jó, hogy a mondva csi iált nemzeti ünnepek cetéin görögtűz és díszmagyar gyanánt szolgáljon (mint az egyszeri csizmadia cégérén a kéjgáz) és amig hígvelejű ; AzÁ llami Munkaközvetítő Hivatal i | most tette közzé a hivatalnak és a j I felügyeletére bizott hatósági munka1 közvetítőknek az 1921-ik évben ki| fejtett tevékenységről szóló jelentéI sét. A jelentés főbb adatait, amel,ek i az elmúlt év közgazdasági é!etére is világot vetnek, az alábbiakban ismertetjük : I A budapesti állami jellegű központi in'ézeten kivül a mult évben a debreceni, győri, miskolci, pécsi, soproni, szombathelyi és a szegedi munkaközvetítők működtek. A nyolc munkaközvető intézet 1921-ben 87 ezer 041 munkahelyet és 115.827 munkakeresőt tartolt nyilván és 54 ezer 764 egyént helyezettel. A munkahelyek száma az előző évvel szemben hat százalékkal csökkent. A munkakeresők száma viszont hat százalékkal, a közvetítők száma pedig egy százalékkal szaporodott. A munkapiacnak leromlását a budapesti intézet piacának a hanyatlása idézte elő. Ez az intézet ugyanis 192l-ben 12.144 munkahellyel és 3156 munkakeresővel kevesebbet tartott nyilván, mint 1920-ban. A vidéki intézetek forgalma viszont az egész vonalon nagy lendületet vett. De ez tekintve, hogy a vidéki intézetek forgalma az összforgalomnak csak egyharmada volt, — ha Budapest tehermentesítését jótékonyan befolyásolta is —, a piac országos helyze'él kedvezőre változtatni nem tudta. A munkapiacnak havonkinti alakulását tekintve, a munkahelyek száma a mult év januárjától május haváig fokozatosan csökkent. Januárban még 11.560 munkahely volt nyilvántartva, májusban már csak 6774. A legrosszabb ebben a tekintetben december hónap volt, amikor csak 6415 munkahely állott a munkakeresők rendelkezésére. Ezeknek a számoknak hullámzása nyomon követi a korona árfolyamának ingadozását. Viszont a helykeresők száma az év első négy hónapjában fokozatosan emelkedett. Januárban 12 ezer 51)8 munkakereső volt, áprilisban 14 659. Legkevesebben (11.305) decemberben kerestek munkát, amikor azonban a munkahelyek száina a legkevesebb volt. A munkapiac a munkakeres^kre nézve általában passzív eredménnyel zárult. Különösen áll ez a férfi szakmunkásokra, mert 100 fírfi szakmunkásra csak 50 szakmunkahely es:tt. Ebben leli magyarázatát az a körülmény, hogy a budapesti intézet 2352 szakmunkást helyezett el napszámos munkára. Ebben a számban 131 kereskedelmi és közlekedési tisztviselő és ns kereskedősegéd van képviselve. A gyári segédmunkásokri és napszámosokra nézve a munkapiac kedvezőbb volt. Száz segédmunkásra általában 90 munkahely jutóit. A munkaközvetítők 37.017 férfit és 17.038 nőt helyeztek el. A tanoncközvetitésre nézve a budapesti intézet adatai jellemzők. Ennél az intézetnél 1812 fiu és 48 leány tanonchelyet jelentettek be. Tanoncnak kinálkozot 1341 fiu és|47 leány. Elhelyeztetett 555 fiu és 3 leány. A legtöbb közvetítés azokban a szakmákban történt, amelyekben a tanoncoknak ellátást kínáltak. A tanoncotthonoknak hiánya nagyon érezhető és erősen befolyásolja a pályaválasztás helyes irányítását. A magasabb korú és magasabb iskolai minősítéssel biró tanoncok száma is nevekedett. Mekezdődött^FelsőSzilézia fölosztása. BERLIN, junius 17. FeUCsziiézia formális fö'osztása, illetőleg áiadása a néneteknak és lengyeleknek, ma reggel megkezdődéit. Az átadás hit kiürítési zónában egyrrái után megy végbe és julius 10 én fejeződik be. Korzó-Mozi Telefon: Igazgatósig 455. Pénztár 1185. H:tfőn és kedden Két szenzációs Goldwynattrakciól A tüzes vas. A'^sUai történet 6 fel-onásban. A lábsaéiküla Szenzáció? amerikai történet 7 fv. A címszerepben Lohn Charley. Kaland a gyermekszobában. Vígjáték. Előadások hétköznap 6 órakora téli, 9 órakor a nyári helyiségben. OroSZlíll Menyasszonyi ^ kelengyék evhkoLlu sarok 1TLEFON jmhiza Kehérnemüuk, fürűööitönyők oyári érban.. Vásznak, sifonok xefirek. harisnyák. k« tyük stb. riaay választékban. 378 ooooooooooooo Harisnyákat! a legszebbet, a legjobbat BATTANCSNÁL lapja Gizella-tér 3. idegen, sőt bécsi operettekre (sokszor a bukás biztos reményében) ezrekel pazarolnak, addig dramaturg, rendező, színész egyaránt nem törődnek vele, hogy végre megoldják a föltétlenül megoldható és megoldandó nagy magyar szinpadi kérdést: a magyar Szentivánéji álomnak, a Csongor és Tündé-nek stílusos és hatásos előadását. Mennyit beszélnek, sőt mennyit kiabálnak magyarságról és nemzeti szellemről azok, akiknek semmi érzékük és semmi közük az igazi magyar kulturához, anna'< gazdag múltjához, ez örök jelenhez, amely nem tulipánmozgalomban és i:em turáni hacacáréban nyilatkozik meg, hanemelsősorban nagy magányos és meg nem érlelt, ső: félreérte.t vagy éppen üldözött és kivert szellemek, Bólvaiak és Madách, Vajda János és Péte'fy élete müvében. Per.ze, ezek megérzéséhez és fölértéséhez, méltánylásához és követéséhez valamivel több kell, töb'i ész és több lélek, hogy ugy mond am géniusz, mint a nagy pipáju, kevés dohányu fajelméleti kuruckodáshoz, amelyet leginkább idegenből ideszakadt jövevények, hogy ne mondjam jöttmentek végeznek jó ügyhöz méltatlan buzgósággal és tudailanságga1. Madách, akihez a kifagyott operettkészlet jóvoltából valahára végre szerencsénk lesz a héten a színházban, örökké élő, nemes, mély ti.takozás a fokos és a gatya magyarsága ellen, emely mostanában annyi rombolást visz véghez (igazi destrukciót) legdrágább és legritkább kulturjavainkban. Madách valóban európai szellem volt, aki a magyar költészet egyik első remekét megitta — és abban Hunyad, a kereszt első hőse nevének futó említésén kivül semmi nemzeti vonás vagy vonatkozás nincsen, kivéve azt a csekélységet, hogy az egész mélységes és magasztos emberi tragé- • diátaz a nemzeti tragédia sugallolta a sztregovai remetének, a magyar Goethének, amelynek ő maga is szenvedő és börtönviselt hőse volt Igenis, Madách megmutatta, hogy lehet írni magyar remekmüvet, világra :•$ ö:ök időkre szólót, anélkü', hogy a költő magyarkodnék, mint ahogy Teleki László Kegyence magyar, római tárgya dacára, ahogy csak Schakspere Coriolanusa és Caesarja angol és ahogy Friedrich István politikája nem magyar és karaktere különösen nem magyar, hanem osztrák import, bécsi gyártmány (made in Lueger), akárhogy veri is a bankot, nem, nem. soha! Madách kulturrnagyar 'volt a legjavából és ha a származás, az eredet bizonytalan, a kuliura, amely ott ragyog a mű homlokán, ez az égi sugár, ez szent bizonyos, ezt letagadni és elvitatni nem lehet és csupán a kultura magyarsága az, amely ma kétségtelen nemesi oklevél lehet a nemzeti szellerfí és lélek főrendiházában. Madáchról akartam csevegni és a kulturáról beszéltem, de hiszen Madách és kultura egy, hiszen Madách nagy müve éppen annak a tragikus küzdelemnek képeit mutatja, amelyeket az örök ember az örök természettel és végzettel viv, szinte reménytelenül és mégis hősiesen és ez éppen a kultura története. Szinte reménytelenül: és éppen ennek a hangulata az, amely ma és nálunk oly mélyen és fájdalmasan aktuális Mferhangulat, Madách korának és Madách lelkének hangulata és most még sokkal jobban és igazabban é zem, hogy milyen irónikusan hangzik az Ur végső biztató igéje, amelyet a sz'regovai költő remete csak ugy bigygyesztett oda, a sötét és kinos éber álomképek végére, hogy az iskolákban a derék pedagógusok nyugodtan megállapíthassák a tapasztalatlan nebulók számára (ad usum Delphinorum), hogy ki mint vet, ugy arat, jó tettért jót várj, imádkozzál és dolgozzál és mondottam ember, küzdj és bízva bízzál! juhász Gyula.