Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-18 / 138. szám

Szeged, 1022 jonias 18. SZBGED Hárommillió forra­dalmi adót jóváhagyott a pénzügyminiszter. A négy év előtt hozott közgyűlési határozat csak most emelkedett Jogerőre. Az 1918. esztendő emlékezetes őszén, amikor a kimerült, éhező, rongyos tömegek fenyegető iroiajjal özönlöttek haza az összeomlott fron­tokról, a polgárság vagyonbiztonsága erősen meg'endült. Mindenünnen ijesző témnirek keltek szárnyra, rablásoktól fosztogatásokról jöttek a jelentések és az országnak nem volt 0lyon fegyelmezett, rendföntarió ereje, amelynek védelmében biztatóit volna a polgárság. Az októb;ri for^dalom zűrzavarát talán Szeged városa u?z:a meg a legkevesebb zökkenővel. Amint az első láz átborzongott a városon, a veszedelem is elmúlt, amiben nagy része volt a városi ha­tóság józanságának. A forradalmi időben azonban na­gyon sok pénz kellett és bizony a varos kasszája nem sokáig bírta a rohamokat. Egy szép napon kime­rült, ugy, hogy pótlásról kellett gon­doskodni, még pedig sürgősen. A tanács hosszas vitatkozás után el­határozta, hogy javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, amelyben a polgárok .háborús jutalék" cimén való meg­adóztatását indítványozza. A köz­gyűlés a tanács javaslalát el is fo­gadta és kimondotta, hogy mind­azok, akik jövedelem, kereseti és hadinyereség adót fizettek, kötelesek adéjuk után megfelelő százalékot befizetni a város pénztárába. A ja­vaslat szerint ebbel a tanács három­miil ó korona bevételre számitot'. A közgyűlés kimondta még a határozat azonnali végrehajtását is és igy az uj adó behajtását rögtön meg is kezdték. A tan.'cs jnvailatát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, azonban há­rom bizottsági tag mégis megföled­bezle a pénzügyminiszterhez. Ezután hosszú pauza következett. Majdnem négy esztendő elmúlt, mig végre a három törványhatósági bizottsági tag fölebbezésére megérkezett a döntés. A pénzügyminiszter ugyani", leiratilag értesítette a város taná­csát, hogy a közgyűlés határozatát a fölebbezések elutasításával jóvá hagyja. A miniszter döntését rész­letesen meg is indokolja. A határo­zat ugyan ne.n födi teljesen az ide­vonatkozó tirvényes rendelkezéc :ket, de azért méltánylást érdemelnek azok a kényszerítő körülmények, amelyek ilyen határozatot váltottak ki a közgyűlésből. A szokatlan adó­kivetés kizárólag az élet- és vagyon­biztonság védelmét szolgálta és igy a határozatot kivételesen jóváhagyja a miniszter. A legérdekesebb az egész dolog­ban még is az, hogy ennek a szé­pen megstilizált határozatnak az elkészítésére majdnem négy esztendő volt szügséges. — A magyar követ bemutat­kozása a spanyol királynál. Mad­dridból jelentik, hogy Praznovszky Iván meghatalmazott miniszter, pá­risi és madridi követ megbizó leve­lét átadta Alfonz királynak. A király ez alkalommal feltűzte a Szent István­rend nagykeresztjét és hosszabban elbeszélgetett a követtel. Nem valósítható meg a dorozsmai villamos terve. 28 millióba kerülne ma már a hatmilliós vállalkozás. A mult év vége felé életrevaló vál­lalkozás indult meg Szegeden. Hat és félmillióval részvénytársaság ala­kult azzal a céllal, hogy a Szeged— Dorozsma közötii villamosvasutat elkészítse. A fervntk nagy volt a népszerűsége, a vá-os is érdekelt­séget vállalt mástélm.llió erejeig. A vasútépítés — aminek kezdetét ere­detileg ez év tavaszára tűzték ki —, nem jutott a kezde- s'ádiumába mind a mai napig. M.vtl a rész­vényjegyzők között a késedelem miatt az utóbbi időben (rőt nyug­talanság volt észlelhető, szüksé^es­i.ek tartoltuk, hogy a kérdésről in­formációt kérjünk a részvénytársaság egyik igazgatósági tagjától, aki a kö­vetkezőket mondotta : — A Szeged—Dorozsma közölli villamosvasút megvalósítása ezidő­szerint teljesen lehetetlen, mert amit még az ősszel hatmillióból fölépít­hettünk volna, az ma legkevesebb 23—28 millióba kerülne. Az építés­nek más akadálya nincs, mert tech­nikailag három hónap teljesen ele­gendő lenne a munkálatok elvégzé­sére. A részvénytársaság megalaku­lásakor azért n?m kezdhettük meg a munkát, mett a részvény jegy z ás na­gyon nehízkesen ment, a pénz las­san gyűlt össze és mire már együtt volt, az árak 100 százalékkal emel­kedtek. Az egész részvénytőke jelen­leg a Csongrádi Tak^rékpínziárban kamatozik és a részvényeseket sem­miféle károsodás veszélye nem fe­nyegeti. — Annakidején szó volt arról is, hogy külföldi tőke, igy egy brüsszeli pénzcsoport is érdektltséget vállalna a vasútépítésben, azonban a belgák a város közlekedési adópolitikája miatt távolmaradtak. Az építés elha­lasztásának közvetlen oka a Hegedűs Lóránt minisztersége után bekövet­kezett gazdasági összeomlás, ami le­hetetlenné tett minden vállalkozást. Remélem azonban, hogy rövidesen ! mégis csak megvalósításra kerül a I dorozsmai villamos ügye. Licitálás a MOVE szövetkezetében 2000 korona követelés miatt. Ócska rezei, ólmot, bármilyen réz- vagy horganyhulladékot leg­wHMihb napi árban vcaxak KŐIM mAroattRyfelet Tina La|oa*örtit 55. Te­*Um 15-30. (Mihályi NsxerUzfet mellett), n• A tavasz elején pattant ki az a hir, hogv a szegedi „Move Fogyasz­tási és Értékesítő Szövelkezet" súlyos anyagi zavarokkal küzd és csőd elCtt áll. Annakidején visszaélések­ről, hűtlen kezelésről is suttogtak, ezek a híresztelések azonban nem bizonyullak valóknak, a szövetkezet egyik igazgatója megcáfolta a híresz­teléseket. Ugyanakkor azonban nem hallgathatták el és köztudomásu is lett, hogy a szövetkezet a megszün­tetés előtt áll, mert már a meg­indulása 175 000 kotona veszteség­gel kezdődött. Ilyen körülmények között a szövetkezet igazgatósága nem volt hajlandó a folyton foko­zódó deficittel járó felelősséget vi­selni és ezért március havában a fölszámolást indítványozták meg. Mint ismeretes, a MOVE szövet­kezete fillérekből összehordott töké­vel alakult meg, a lehető legkisebb névértékű részvények is voltak, csak­hogy a kis egzisztenciájú emberek n jegyezhessenek. A fölszámolás hallatára azután az alapszabályok értelmében többen fölmondták a részvényeiket és beté­teiknek visszaadását kérték. Mivel az egyik részvényes 2000 korona névértékű részvényei után járó be­tétösszeget a föimondási időn tul sem kapta meg, 2000 korona erejéig végrehajtási eljárást kért a szövet­kezet ellen. A szövetkezet fölszámo­lásának vezetői között senki sem akadt, aki valamilyen uton az ár­verést megelőzte volna és hagyták, hogy 2000 korona miatt megperdül­jön a dob a szövetkezet ingóságai fölött. Természetes, hogy az árverés­kitűzés hallatára több hitelező be­jelentette kárigényét és szin'én kérte a követelésének végrehajtás utján való behajtását. Így pénteken dél­ben a szövetkezet volt helyiségében megtartott árverésen már 20.000 ko­rona erejéig tartottak meg a végre­hajtást, ami a 2000 korona kiegyen­lítése esetén nem következett volna be. Az árverés z vagyonpocsékolás­nak egyik rég nem látott szomorú példáját mutatta. Tényeket sorolunk csak föl, hogy milyen áron keltek el egyes cikkek, amelyeket a szövet­kezet tagjainak filléreiből vásároltak össze. Igy egy jégszekrény ötszáz koronán alul kelt el. Egy nagy má­zsát körülbelül 25 darab súllyal egyezer koronáért vásároltak meg, amelyet a vevő azonnal 4000 koro­náért tovább ídott. Fűszeráruk a napi forgalmi érték 40 százalékáért keltek el. Tiz pár gyermekcipőt 3000 koronáért vásárolták meg. És ilyen potom áron került dobra a szövet­kezetnek más ingósága is. ^ mai súlyos gazdasági helyzet­ben csak sajnálkozással viseltethe­tünk egy-egy tönk szélére jutott vállalattal szemben. Akkor azonban, amikor azt látjuk, hogy egy csődbe jutott szövetkezet vezetői ahelyett, hogy igyekeznének a még meg­menthető vagyont megmenteni, 2000 korona összegért hagyják potom áron elárvereztetni a szövetkezet vagyonát, vétót kell kiáltani és az illetékesek figyelmét kell fölhívni erre a gazdálkodásra. EZÜST dísztárgyakat, aranyat, brilliáns é kaiért legmagasabb árban vásárol g» BOKOR érás, ékszerész Keletnen-u. 7. — Horthy kormányzó Szege­den. Horthy Miklós kormányzó e hó 29 én reggel 8 órakor Szegedre érkezik és az egyetemi ünnepség megkezdése előtt csapatszemlét tart a szegedi helyőrség fölött. Előző na­pon, 28-án a kecskeméti és félegy­házai csapatokat szemléli meg a kor­mányzó. Ismét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, araay, ezüst ékszerekért FISCHER K., ékszerész 152 Kérész utca 14. alám, (KorzS-kí.Téház mellett.) TeletonazAm 15-36. Utolsó junius 18. A legmagasabban díjazott versenyszá­mokat ma, vasárnap délután futják le. Majd minden nevezett ló indul. Verseny kezdete d. u. 3 órakor. A jegyek délig a Mihályffy­tözsdében kaphatók. (flöRBB_J2JKÖR A távozók. A Kiskübekházai Nemzeti Közlöny, a kitűnően szerkesztett keresztény­keresztyén kisgazda, földmives stb. újság meleghangú vezércikkben mél­tatja a távozó Tomcsányi Vilmos Pál, Hegyeshalmy Lajos és Bernolák Nándor népjóléti minisztereket. A méltatást itt közöljük: Kiskübekháza, junius 17. Nagy költőnk, Kölcsey Nándor gyönyörűen énekli egyik szép versé­ben : „Zeng felé a búcsúszó: Isten hozzád, távozó 1" Feléjük is zeng, azon államférfiatok fele, akik, miután nehéz időkben oly magasztos köte­lességtudással teljesítették köteles­ségüket, most távoznak a kormány­ból, illetve a bársonyszékből. Három olyan név cserélődik föl ezáltal a kabinet-listában, amelyek diszére váltak az igazi keresztény-keresztyén nemzeti irányzatnak. Lapunkban sem fog ezután oly gyakran találkozni a magyar olvasóközönség Tomcsányi Vilmos Pál, Hegyeshalmy Lajos és Bernolák Nándor miniszterek tün­döklő neveivel. A miniszteri székből levonulnak a közélet egyéb tereire és bizonyosak vagyunk benne, hogy helyüket ott is sziklaszilárdan meg fogják állani. Tomcsányi Vilmos Pál a keresz­tény* keresztyén magyar irányzatnak az igazságügyi tárca széles területén volt nagybuzgalmu és fényestehet­ségü képviselője. A zsidó forradal­mak után ö is egyik vaskezü meg­teremtője annak az erős és áldásos államrendnek, amelynek a rossz­emlékű liberális korszakban annyira hijját érezte minden igaz magyar. Ezt a rendet ismét ébredezni kezdő, született szemtelenségükkel „konszo­lidációnak' gúnyolják ugyan a Kohnok lapjai, de természetes, hogy a fajmagyarságot védelmező politika, ame'ytiCK az igazság terén is teljes mértékben érvényesülnie kell, nem sokat hederít az efféle sületlensé­gekre. Furcsa kis államrend volna az amelyet kizökkentene rendületlen állásából, ha Pesten, vagy a faj ál­tal oly sokat emlegetett Orgovány­ban valamelyik öreg zsidó Halánté­kán megrezzenti a szél • hajtincset (pájeszj. Egész szivünkből kiáltjuk Kölcsey Nándorral az államrend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom