Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-01 / 125. szám

Szeged, 1922 janlus 1. SZEGED Peidl Gyulát a II. kerület képviselőjévé választották. 1202 szótöbbség. — Érvénytelenítettek 605 szavazatot. Rege a halott szavazókról. Szegd másndik kerülc'ében fé­nyes pyő elmet aratott r szociálde­mokrata párt jelöltje, Peidl Qyula. E7 a szociáldemokrati munkásság • zeivezeitségének és a polgárság be­fnlyácolatlan akaratának diadala. Nem kevesebb, mint 605 szavazatot érvénytelenítettek és Peidl Oyula mégis 1202 szavazattal győzött. Amint bizonyossá vál*. hogy iz el­lenzéki jelölt győzedelmeskedik, azonnal fölfedezték az cllenpárton, hogy a szavazás szabtlylalan volt, mert sz-bály ellenére a halottak föl­keltek sírjaikból, hogy a szociál­demokrata jelölt mellett szavazzanak. Ezt a jegyzőkönyvbe is bele foglal­ták, noha nehéz volna megállapítani, nagy miért vették föl a szavazók névjegyzékébe azokat, akik haláluk­kal már megpecsételték azt az éle­tükben talán kifejezetten óhajtásukat, hogy a Bethlen—Gömbös-féle vá­laruásban nem kívánnak részt/enni. Nehéz volna megállapitini, hogy miért éppen a halottakat vették föl a jegyzékbe, mikor hiszen igen sok olyan élő akadt, aki szerette volna, ha a névjegyzékbe fölveszik, de ez az óhajtása felsőbb befolyások tiltó beavatkozása miatt nem teljesülhetett. A rendőrség, amely az élők és holtak nyugalmára vigyáz, a nála járl kormánypárti küldöttségnek ki­jelentene, hogy a szavazó halottak­ról, vagy halottak helyett szavazó élőkről nincs tudomása. Mi vakmerően azt hisszük, hogy ha a második kerületben a kormány­párti jelölt győzedelmeskedett volna, akkor nem jutottak volna arra az érdekes fölfedezésre, hogy a szociál­demokrata jelölt érdekében halottak szavaztak. Az egész városban az a hir ter­jedt el, hogy a második kerületi választást megsemmisítik. Ezt a hírt a kormánypárti helyi lapok siettek a fővárosi lapokkal is közölni. A meg­semmisítés nem következett be. De ha bekövetkezett volna, vagy ha bekövetkeznék — mert manapság mit lehessen tudni? — akkor egé­szen bizonyos, hogy Peidl Gyulára újból leszavaznának ugyanazok — ta­lán még a halottakat is beleszá­mítva —, akik most leszavaztak. Már a kora délutáni órákban kí­váncsi emberek csoportosultak a a faipariskola Mars-téri épülete kő­iül. A komor iskolaépület azonban titokzatosan hallgatott, a földszinti sarokszobából nem szivárgott ki semmi pozitív adat. Azt mindenki tudta, hogy Peidl Gyula vezet, hogy d körzetek nagy részét már meg­tzámlálták, de hogy milyen arány­ban vezet c szociáldemokrata jelölt, szt senki sem tudta. Győzelmét azonban még az ellenpárt is bizo­nyosra vette. Ennek következtében az ellenpárton csakhamar sokan tudni vélték, hogy abban az esetben, ha Peidl meg is kapja a többséget, mandátumából ugy sem lesz semmi, mert a választást az elkövetett vissza­élések míait úgyis megsemmisítik. Sokan egészen pontos adatokat is tudtak, igy félhangosan terjesz­tették, ho^y a szociáldemokraták a halottakat is leszavaz-,tták (huszonöt ilyen esetet emlegettek), ho^y a tá­vollevők helyeit más szavazo't, hogy vesztegető ek történtek, hogy a vá­lasztókat terrorizálták és még sok más lehetetlen badarságot... A választás eredményének a ki­hirdetési ideje az utolsó óráig bi­zonytahn volt. A vá'asztósi bizott­ság elnöke Petrik Antal, delben ugy informálta munkatársunkat, hogy ha öt óráig nem fejezik be a munkát, az eredményt már csak csütörtökön hirdethetik ki Az összeszámlálás az elnök szerint azért tartott olyan sokáig, mert az urnákban talált sza­vazatok száma sokszor ne n egyeze t a kimutatás sorszámával é* órákba telt, amig a hibát megtalálták. So< időt elrabolt még a hibásan kiállított szavazólapok érvénytelenítése is. Hét óra után, amikor elkészült a bizottság a munkával, a rendőrség hozzájárulásával elhatározták, hogy az eredményt mégis kihirdetik. Közben a kíváncsiak százai nagy tömeggé verődtek össze az iskola kapuja előtt. Az ajtónál álló rend­őrök azonban csak az igazolványos bizalmiakat és a hatósági közegeket engedték be a folyosóra, ahol már elterjedt a hir, hogy Peidl Gyula ezernél több szavazattal győzött. Az iskola udvarán utászkatonák tartózkodtak és énekeltek. Végre háromnegyed nyolckor meg­vonult az épület elé és ott Pe'rik Antal elnök a feszülten várakozó tömegnek hirdette ki az eredményt. Amikor kimondotta, hogy Peidl Gyu­lát 1202 szótöbbséggel megválasz­tották, az egybegyűltek lelkesedése elementáris erővel tört ki. A barna munkásarcokról leírhatatlan Cröm su­gárzott, az asszonyok-lányok szemébe örömkönnyek szöktek és a szívből jövő éljenzés percekig tartott. Peidl Gyula fényes győzelmének a híre pillanatok alatt elterjedt a vá­rosban. * Mivel Petrik Antalnak az a ki­jelentése, amely szerint a választá­soknál bizonyos hibák történtek és a választás megpeticionálásáról el­terjedt hírek között nyilvánvaló az összefüggés, kérdést intéztünk dr. Bottka Sándor rendőrfótanácsoshoz a terjesztett rémhírekre vonatkozólag. A rendőrfőtanácsos kérdésünkre a következőket mondotta: — Eddig három esetről kaptam hivatalos jelentést. Ezek közül kettő­ben arról volt szó, hogy két halott nevében szavazott le valaki, a har­madikban pedig arról, hogy egy olyan ember helyett szavaztik, aki nem tartózkodott Szegeden. Azonnal megindi'ottam a nyomozás', amely­nek során megállapítottuk, hogy mind a három jelentés telje­sen alaptalan. Mindezideig több esettől jelentés nem érkezett a rendőrséghez. Dr Bottka Sándor rendőrfőtaná­csos nyilatkozata nem kiván bővebb kommentálást. Hozzájárult a közgyűlés a közigazgatási alkalmazottak státuszrendezéséhez. Vita a reprezentációs illetményekről.— Gyér érdeklődés és tompa választási hangulat. — A közgyűlést csütörtökön folytatják. A szerdai közgyűlés külső és be^ső képén egyarínt meglátszott, hogy váiasztások idejét élj ik. Négy órakor még alig lézengett egy-két bizottsági tag a teremben. A kar­„ „ zatok állandó közönsége is hiány­nyilt a sarokszoba ajtaja és Petrik 1 zolt, de később, amikor a státusz­Antal elnök fölkérte a pártok kül- I rendezés kérdése került tárgyalás döttségeit és a sajtó képviselőit, hogy menjenek be a bizottság szo­bájába és közölte, hogy a választás eredményét a választói rendelet ér­telmében először a küldöttségekkel közli. Ezután fölolvasta az eredményt, amely szerint a II. választókerületben leszavazott ,10.133 választó. Pálfy Dániel, az egységes párt jelöltje 4163 szavazatot kapott, Peidl Gyulára a szociáldemo­kraták jelöljére pedig 6306. vá­laeztó szavazott. Tehát Peidl Gyula 1202 szavazattöbbség­gel Szeged város II. választó­kerületének nemzetgyűlési kép­viselője. A választási bizottság 605 szava­zatot érvénytelenített. Petrik Antal ezután a következő­ket mondotta: — Mielőtt a választás eredményét kihirdetném a nyilvánosság előtt, szükségesnek tartom, hogy leszögez­zem a következőket: Már a válasz­tás előtti napokban és a szavazás alatt is gyakran jelentették a szava­zatszedő küldöttségek elnökei és én magam is tapasztaltam, hogy a névjegyzék összeállításánál nagy hibák történtek. Ma szintén járt nálam két küldött­ség és ezekre a hibákra ismét figyelmeztetett. Én azonban szigorúan ragaszkodom a választói rendelet- t hez, amely előírja, hogy a választást a névjegyzékbe fölvett választókkal i kell megtartani. A mandátum kísérő­levelében ázonban az előbb említett észrevételeket Peidl Gyula tudomá­sára hozom és holnap sürgősen közlöm a miniszterelnökkel is. A választási bizottság ezután ki­; elá, megjelent néhány érdekelt vá­• rosi a k ilma;ott. Negyedöt felé mégis c?a< össze­verődik a földszinten is 30—35 em­ber. Kis csoportodban beszélgetlek í minden izgalom nélkül a váLsztás­| ról. A délben kihirdetett eredmény j már nem is izgatja nagyon a lelke­: ket. Teleki Pjl megválisítása szinte ; elvesztette már aktualitását is. Min­' denki a il. kerület most már kétség­telen sorsa iránt érdeklődik. Azt ta­lálgatják, hogy ilt mikor hirdetik ki az eredményt. Amikor a tanács'agok élén bevo­nul a főispán és megnyitja a gyű­lést, dr. Szeles Józs:f harsány han­gon elkiáltja magát: — Éljen Teleki. Balogh Lojos, az agilis közgyű­lési humorista fö'paüan a helyéről és lelkesen megismétli a kiáltást. Dj utána dr. Szendrey Jenő tb. ta­nácsnok fölolvassa a polgármester havi jelentését, amiből megtudják a jelenlevők, hogy a mult hónapban semmi rendkívüli eset nem történt, az egéizségi állapotok normálissk, a népességi mozgalom megfelelő és a főpénztárban mindig van annyi aprópénz, amennyi kelL Ezeknek a tudomásulvétele után a főjegyző ja­vaslatára egyhangúlag megválasztják dr. Tóth Imrút az elhunyt dr. Rózsa keó helyebe a tisilujitási kijelölő [ bizottság harmadik tagjául. Követ­kezik i a státuszrandezés. A karzat közönsége feszülten fi­gyel. A bizottsági tagok pedig csen­des szóval beszélgetnek, csak néha­néha harsan föl Balogh Lajos zajos helyeslése. Az előterjesztés megtétele után dr. Tóth Imre szólt a kérdéshez: A Ismét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért FISCHER K., ékszerész 98 Kéráaz-utca 14. szára, (Korzó-kávéház mellett.) Telefonszám 1B-38. tanács javaslatát helyesnek tartom és én is elfogadnám, de megvallom lelkiismerelfurdolást érzek. — HelyesI — szól közbe egy városatya, mire élénk derültség támad a teremben. Dr. Tóth Imre ezután javasolja, hogy a közgyűlés utasítsa a taná­csot a javaslat irásbafoglalására, mert szükséges, hogy minden bizott­sági tag behatóan foglalkozhasson a fontos kérdéssel. Ezután a repre­zentációs illetményekről beszél. Igaz­ságtalannak tar!ja, hogy tisztviselő és tisztviselő között különbséget tegyenek. A belvárosi plébános, aki szintén a VI. fizetési osztályban van, 200 koronát kap reprezentációs költ­ség címén. A főmérnök, a főszám­vevő és az árvaszéki elnök szintén reprezentál. Tehát indítványozza, hogy ők is kapják meg a reprezen­tációs illetményeket. Magyar József azt indítványozza, hogy az altisztekre és a szolgákra is terjesszék ki a rendezést. Adják vissza a tanácsnak az inditványt, hogy a két kérdést együttesen ter­jessze a legközelebbi közgyűlés elé. Wimmer Fülöp rámutat arra, hogy a tanácsi javaslat magába foglalja azokat az elveket, amelyek alapján a fizetési osztályba nem sorolt al­kalmazottak fizetését is rendezni fog­ják. Dr. Tóth Imre indítványát szin­tén helytelennek tartja, mert » el­lenkezik a szokásokkal. A kérdést különben szabályszerűen letárgyalta előbb a szervező és a pénzügyi bi­zottság, sőt még külön értekezletet is bivott össze a polgármester. Az indítványnak ahhoz a részéhez csat­lakozik, aiuely a négy megnevezett főtisztviselő reprezentációs illetékére vonatkozik. Taschler Endre főjegyző válaszol ezután a fölszól dásokra. Kijelenti, hogy a kérdést alaposan előkészí­tették, emiatt nem élheti szemre­hányás a tenác ot. A napirendről Vt ló levételt helytelennek tartja, meri ez a kérdés már máreui óta lóg az éhező, nyomorgó tisztviselők fölölt. Az altisztek fizetésrendezését úgysem lehelne az alaprendelet ér­telmében együtt tárgyalni a stá:u z­rendezéssel. Ezután a reprezentációs illetékekről beszél. Kéri, hogy a tanács javas­latát fogadják cl változatlanul, mert a főmérnök é* a főszámvevő csak szakértő közege a város tanácsának,

Next

/
Oldalképek
Tartalom