Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-12 / 108. szám

Szeged, 1922. május 12. Ara 4 korona. péntek, 111. évi., íos, m ELŐFIZETÉSI ARAK: Nt|tytd*vre .100 kor. Hgy hór* 100 " iy évre 1200 kor. Él évre 600 » Megjelenik naponkint reggel. Magyar anekdotakincs. Tólh Béla gyűjtötte össze, szórakozó kedvteléssel, de egyúttal a hivatása komolyságát minden dolgában érző iró gondosságává', elmúlt magyar századok sok kedves anekdotáját. Azt tartotta róluk, hogy kicsiségükben is beletartoznak a nemzeti kultura kincstárába. Porszemnyi ékkövek talán, de figyelmes szemek megtalálhatják bennük a maguk korának jellemző gemmáját. S a magyar anekdotakincs folyton szaporodik, fölgyülemlenek a vidámságtól, vagy a sirva-nevető humortól csillogó porszemek. Mert anekdoták persze most is csinálódnak és különösen a kormánytól vezetett alkotmányos és szabad választási mozgalom bőven gondoskodik róla, hogy ujak szülessenek. Éppen most olvassuk, hogy Derecskén a szolgabírói hatalom szétkerget minden o'yan ellenzéki társaságot, amelyben akár csak tiz—tizenöt ember beszélget — választás ideje közeledvén — éppen a választásról. A szigorúság törvényes és alkotmányos. A hivatalos hatalom — népgyüléseket oszlat föl, amiknek megtartására nem kértek előzetes engedélyt. Azt ugyanis tudjuk, hogy tres fjeiunt eollegium, hogy hárman teszik a társaságot, de az már nem tudható, szám szerint hány embernél kezdődik a népgyűlés. Lehet, hogy már négynél. 5 ebben az esetben a derecskei hatalom, amely csak tizen felüli létszámban zavarja szét a fölöslegeden vitatkozó kávéházi ellenzéket, valóban elnézönek, söt nagylelkűnek mondható. Igaz, a derecskei alkotmányos Rend nem muiasztja el, hogy a föloszlatottakat egyénenkint is megbüntesse. Olvasunk más kis, most formálódott anekdotákról is. Ezek debreceniek. Az egyik az, hogy a kormánypárt megvásárolta az összes lapokat. Orbók Attilának, az ellenzéki jelöltnek hirdetésben kell közö nie párthívei számára a mondanivalóit, fölhívásait. Ha-ha-ha I Mennyi pénzébe fog kerülni, ha például a programbeszédeit is le akarja közölni I Igaz, hogy igy legalabb közbeszólásokkal, a Himnusz kitartó éneklésével, fenyegető botokkal nem zavarják. De Orbók Attila, ha nagyon maknoskodik s idejében nem lép vissza, — alighanem tönkremegy szegény. Abból is csinos anekdota kerekedhetik, hogy Debrecen egyetlen megfelelő gyüléstermét a kormánypárt kibérelte a választás befejezéséig és igy ai ellenzéknek nincsen zárt helyisége gyűlések tartására. Igen, de nekünk ugy tetszik, hogy a debneeni, most történő anekdoták nem eléggé eredetiek. Mintha mintát találtak volna hozzájuk Tóth Bélának már kitűnően összeválogatott anekdotakincséből. Abban sok példája van a célért bőségesen áldozó, a pénzt semmibe vevő gavallériának. tgaz, hogy azok a gavallérok a magukét pazarolták. A kormány is ime, lapokat vásárol össze, bizonyosan szintén a magáéból. S itt — bocsánat — megint eszünkbe ötlik rgy anekdotája a Magyar Anekdotakincsnek, az, amelyik a 18-ik századbeli eg>ik tipikus magyar főúrról szól, aki Párisban unatkozik ? ott szórja a pénzt. Lóra alkudott ez a főúr; a pillanat szeszélyében megtetszett neki, amikor meglátta. A tulajdonos semmi pénzért sem volt hajlandó a lovától megválni. A mágnás — hisz ezt minden olvasó tudja — lelőtte a paripát s aztán szó nélkül kifizette az érte követelt szerfölött nagy összeget. A kormány is lelőtte a debreceni lapjait, abban a pillanatban, amikor azokat megvásárolta. Mert a már nagyon elszaporodott kormánypárti újságokat ugyan melyik vidék birja el? De a gesztus, a vásárlás en gro?, a „kicsire nem nézünk" — legalább uri, legalább gavalléros, hogy ugymondjuk: nagyvonalú. Pazarlás ugyan, de bizonyosan az ország üdvére szolgál. S a most kristályosodó magyar anekdotakincs még ha nem is egészen eredeti, ha meglátszanak is egyes darabjain régmultak hatásai, valószínűleg értéket jelent majd a jövő korszak magyarjaira. Rajtuk is meglesz a mai kor mandandó bélyege. A késő kor gyermeke pedig ámuló meghatottsággal olvassa ki majd belőlük, hogy már a huszadik század elején milyen példás, tiszta, alkotmányos, törvényes volt Magyarországon a .kurzus" néven ismert korban egy választás. egedi francia megszállásért nem jár kártérítés (?) A jóvátételi bizottság ujabb jegyzéke. BUDAPEST, május 11. A politikai pártkörökben az a hír terjedt el, hogy az ántánt jóvátételi bizottsága ismét szigorúbb akcióhoz fogolt és köveleli a kormány elé terjesztett kívánságainak sürgős végrehajtását. E hirek szerint ujabb jegyzék érkezett és ebben rövid határidőt szabnak a követelt 20.000 darab állat beszolgáltatására és pedig azt kívánják, hogy az átadás olyan tempóban induljon meg, amelyből a jóvátételi bizottság azt a benyomást meríthetné, hogy a magyar kormány az ántánt követeléseit komolyan végre akarja hajtani. Illetékes helyen ebből annyit erősítenek meg, hogy a kormány csakugyan kapott egy jegyzéket, amelyben megsürgetik az állatjóvátételre vonatkozó követelést, a jegyzék tartalmát azonban egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Budapestről jelentik: Jól értesült helyről közlik: 1 Átadják az orosz válaszjegyzéket. Tudvalevő, hogy a jóvátételi számlánk két legfontosabb tétele: a megszállócsapatok okozta károk összege és az idegen uralom alá került területek állami javainak értéke. E két tétel a ránk kiszabandó jóvátétel összegéből fog ievonatni. Vitális érdekeink fűződnek tehát ahhoz, hogy értékelésük a legteljesebb méltányosság elveinek fentarlásával történjék. Ezt, sajnos, még a relatíve semleges Commissions Spezialenál sem láttuk. A szegedi francia megszállás például, a jóvátételi bizottság véleménye szerint, megmentette a várost ugy a' bolsevista uralomtól, mint a román megszállástól s igy lehetővé tetie a mai rezsim kialakulását, ennélfogva a megszállás költségeiért kártérítés nem jár. Pedig a francia megszállás Szegednek rendKÍvüli nagy költségébe került. Az angol kormány elfogadhatónak semleges államok elfogadták a GÉNUA, május 11. Az orosz delegáció á'adta válasz jegyzékét a hatalmak memorandumára. A bolsevista-propaganda eltiltásárá vonatkozó kívánalomra a szovjet-dclegáció azt feielí, hogy ne a j4ruih.it ahhoz, hogy a saját területén i» elfojtsa a más országok forradalmi mozgalmának elősegítésére irányuló mozgalmakai. Ezt a tiialmat Oroszország szuverénitasa el nem tűrheti, attól az egy esettől eltekintve, hogy az emiitett tevékenység az ország törvényeibe ütközik. Azt is követelik Oroszországtól, hogy minden oly cselekménytől tartózkodjék, amely más államok politikai és területi statusquoját megzavarhatná. Ezt a kívánalmat Oroszország leplezett kísérletnek tartja, hogy a tartja a további tárgyalásra. — A világbókeegyezmény tervezetét. 1 más államok résziről elismeri szerződeseket elismerje. Ez azonban politikai kérdés, amit Oroszország csak más időben hajlandó megbeszélni a* érdekelt hatalmakkal. Ami a május 2-iki memorandumnak azt a követelését illeti, hogy Oroszország a török területen folyó háborúban szigorú semlegességet tanúsítson, itt csak arról a semlegességről lehet szó, amit a nemzetközi jog és a nemzetközi szerződések minden egyes hatalomtól megkövetelnek. Ami a pénzügyi kérdéseket illeti, a forradalomból keletkezett kormányoknak és uralmaknak a bukott kormány kötelezettségeit nem kell respektálniok s azoknak, akik ennek SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6- V Telefon 13-33. folytán károkat szenvedtek, kártérítést nem nyújt. Oroszország most mégis szemé* | lyes érzelmeitől vezérelve és hogy | valamennyi hatalommal megegye! zésre jusson, a cannesi határozatok j alapelvét a kölcsönösség föntartáj sával elfogadta; a kölcsönösséget, vagyis valamennyi kormány kötelezettségét, hogy megtérítse azokat a károkat, amelyek saját cselekedetei vagy mulasztásai folytán keletkeztek. GÉNUA, május 11. Az angol lapok egyöntetű híradása szerint az angol közvélemény elfogadhatónak ! tartja az oroszok vdlaszjegyzékét a ' további tárgyalások alapjául. Ezek a jelentések ellentétben vannak ugyan a francia és belga fölfogással, de az egyöntetűségük arra mutat, hogy L!od George információin alapultuk. GÉNUA, május 11. Fontos ese; menye volt a tegnapi napnak a semleges államok értekezlete a világbéke egyezményről. A délelőtt folyamán Dánia, Norvégia, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Svájc képviselői tanácskozásra Uitek össze, amelyen Lloyd George ismeretes békeegyezmény-tervezetét tárgyalták, hogy a jövőben az államok közötti fegyveres konflik.usok elKerültessenek. Az értekezlet többek között megvitatta azt a módosítást, amelyet a békeegyezrnény.iez javasoltak es amely szerint az egyezmény abban az e;etben is hatályban marad, ha az egyezményt aláíró hatalmait valamennyien a népszövetség tagjaivá válnak. Ezt a módosító indítványt az értekezlet egyhangúlag elfogadta. BÉCS, május 11. Prágából érkező jelentés szerint a Cseh-Szlovák köztársaság hasonló szerződést fog kötni az orosz szovjettel, mint amilyent Németország kötött. A tisztviselők fizetésrendezése. BUDAPEST, május 11. A KANSz elnöksége tegnap délután nagyválasztmányi ülésén számolt be arról a tárgyalásról amelyet a memorandum benyújtása óta a tisztviselők fizelésrendez'íse ügyében a kormánynyal folytatott. A táigvalás eredményét a szövetség vezetősége titokban tartja, mert a fizetésrendezés ügyében végleges eredmánv még nincs. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége féleredményekkel nem akarj* a tisztviselőket nyugtalanítani, azért vár a végleges rendezésig a hivatalos nyilatkozattal. A tárgyalásokat az elnökség tovább íolytatja és ha eredmény lesz, ujry még a holnapi napon hivatalos jelentés fog erről beszámolni. Holnap különben minisztertanács lesz s íia a tárgyalások ?ddig még nem vezetnek eredményre, a minisztertanács lesz hivatva dönteni a tisztviselők fizetésrendezéséről.