Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)
1922-05-11 / 107. szám
SZ E 0 H D Sürgősen fölemelik a tisztviselők fizetését, tekintettel a közelgő választásokra. Dr. Aigner főispán nyilatkozata budapesti útjáról Dr. Aigner Károly főispán kedden esle érkezeit haza Budapestről, ahova a napokban a mintazflerelnök távirati meghívására utazott. Budapesti •Útjáról munkatársunknak a következőket mondotta: — Kedden délelőtt fölkerestem a miniszterelnököt és megsürgettem a tisztviselők fizetésrendezését, helyesebben a fizetésemelést. A miniszterelnök kijelentette, hogy a minisztertanács e/zel a kérdéssel behatóan és nagy megértéssel foglalkozott és ennek eredményeként már a közel jövőben nyilvánosságra kerül a köztisztviselők fizetésének oly mérvű emelését tárgyazó miniszteri rendelet, amely az állam jelenlegi teljesítő képességének legvégső határáig megy el. Lám, lám, milyen nagyon szivén viseli a kormány a köztisztviselők keserves sorsát. „Behatóan" és „nagy megértéssel" foglalkozik a fizetésrendezés kérdésével és már a „közel jövőben" nyilvánosságra is kerül az ezt célzó rendelet. Le a ka appal tiszt viseli urak! N»: törődjön senki azzal, hogy a kormánynak ez a megértő jóindulata akkor robbant ki, amikor a választási háborúskodástól hangos ai ország, amikor csábitó programbeszédeket harsognak a piacokon. Ez az időbeli egyezés, csak merő véletlen. Ez az ígéret nem olyan igéret, mint airilyen Ígéretekkel a programbeszédeket siokták tarkítani, — ez az igéret nem szolgál kortescélokat, mint ahogy az a főispán további szavaiból nyilvánvalóvá is válik. Mert azt mondja, hogy: — A miniszterelnök mosolyogva említette, hogy Az Est a liberálisok diadalának hirdette azt a szürke tényt, hogy Bárczyék program beszédüket Szegeden megtarthatták, pedig ez a tér.y kizárólag annak a bizonyítéka, hogy a kormány részrehajlás nélkül áll hivatásának magaslatán, amikor a jogrend és a közrend biztosításáról van szó. Milyen szép is ez, sót nemcsak szép, hanem uj is, csupán ai a kár, hogy egy kicsit naiv a hangja. Mintha a szegedi választók nem tudnának az ellenzéki gyűlések barátságos megzavarásáról, a debreceni székdubálásokról, az ajánlási ivek rendőrök által való elkoboztatásáról és sok minden másról, amik mind a kormány hivatásának a magaslatát dicsérik. Es csakugyan, a liberálisok szegedi 7ászlóbo»tásának zavartalanság-. is a kormány érdeme, nem pedig a szegedi államrendőrségé. Mintha ebből a Bethlen féle mosolygós nyilatkozatból kimaradt volna egy jelző Mi ugy véljük, a miniszterelnök egységes párti jogrendre és egységes párti közrendre gondolt . Ezzel a jeizővel r. nyilatkozat már megközelíti a valóságot. Ma kezdik meg az uj magyarjugoszláv határ kijelölését. A jugoszláv lapok — mint ismeretes — a határkiigaziló bizottságok működéséről ugy számoltak be, mintha a jugoszláv állam ujabb jelentékeny lehleteket kapna. Erre vonatkozólag dr. Aigner Károly főispán a következőket közőiie munkatársunkkal : — Dobanovacski Pál szabadkai főispán azt mesélte a jugoszláv lapoknak, hogy Kelebiánál körülbelül 8000 katasztrális holdat csatolnak a határhoz. Ez is, mint minden más szerb hir, tendenciózus beállítás. Vlassel ezredes, a határmegállapitó bizottság magyar delegációjának az elnöke ma tájékoztatott engem a valódi tényállásról, amely szerint Csi• kériánál a szerbek lesznek kénytelenek hátrább vonulni, viszont Kelebiánál, az úgynevezett Piukovicsbirtokon, valamivel följebb nyomulnak, de a Sárga pataknál ismét hátrább mennek. Igy a tényleges területveszteségünk nem több 600 holdnál. Horgost — sajnos — nem kapjuk vissza. A dolog ugyanis ugy állt, hogy csak csere utján kaphattuk volna vissza és pedig oly módon, hogy kénytelenek lettünk volna Kelebia tájékán óriási, arányban nem álló engedményeket tenni a szerbeknek. Szegedet illetőleg megvan az a szomorú örömünk, hogy Szeged városa külterületének egcsz közigazgatási határát visszakapja. Ily módon körülbelül 8000 katasztrális holdat kell Alsót anyán a szerbeknek kiüríteni. — A gyálai rét, amelyre a szerbek minden erejükkel ráfeküdtek, a mienk marad, épp i^y a csonka-torontáli háromszög is. A határkiigazitás végrehajtása, vagyis az uj batárkarók felállítása ma kezdődik meg, Gyürüs-puszta alatl, a Morva-erdő szélén, a Dráva-parton. Onnan venul a bizottság Szeged felé, ugy hogy körülbelül május 14-15 éa kezdik meg a szegedi határ megjelölését. A baranyai és bácskai határ. BAJA, május 10. Föltétlenül megbízható helyről szerzett értesülésünk szerint a délvidéki határkiigazitó bizottság, amely az elmúlt hetekben szemlét tartott a kiigazítandó területen fekvő községekben, befejezte munkáját A bizottság már összegezte a szemle eredményét és a legközelebbi napokban kezdetét veszi a végleges határkiigazitás. Értesülésünk szerint a délvidéki határkiigazitásnak Baranyára vonatkozó része teljesen befejeződött és pedig Ma gyarországra nézve kedvezően. Baranyamegvében ugyanis a határmegállapitó bizottság végleg megállapítván a trianoni határvonalat, visszacsatolta Magyarországhoz Old, Kaszád, Beremend községek határát, mintegy 3300 katasztrális holdat, llocska község kerületéből 300 katasztrális holdat, Izabellaföldnél 1100 holdat és Krapáncsa község határából 1600 holdnyi teriiletet. Ezzel szemben a Jugoszláviához csatolt Főherceglak és Tályog község határából 1700 katasztrális holdat. Ilyen módon Magyarországnak 4600 katasztrális hold esik javára. A baranyai végleges határkiigazitás után most már a Bácskára kerül a sor, ahol a napokban fogja megállapítani a határmegállapitó bizottság a végleges trianoni határvonalat. A bizottság főútvonala a Dráva mente. Junius tizenötödikén kezdődnek a szegedi lóversenyek. A versenyeket anyagilag támogatja a kormány. — Csapatparancsnoki értekezlet dr. Gerle Imrénél. — A juniusi versenyek dijai. — Augusztusban lesznek az öszi versenyek. Nem régen olyan hirek kerüllek forgalomba, hogy az idei lóversenyek elé ! ulyos, szinte áttörhetetlen akadályok tornyosulnak, amennyiben a kormány nem hajlandó az idei. lóversenyeket szubvencionálni. Erre vonatkozólag ina kérdési intéztünk dr. Gerle Imréhez, a Szegedi Gazdasági Egyesület elnökéhez, aki elmondotta, hügy a nagyközönség helytelenül ismeri a lóversenyrendezés titkait. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy a lóversenyek rendezése nagy jövedelmezőséggel jár, pedig a valóságban ugy ál! a dolog, hogy a mult évi versenynek is körülbelül 30.000 korona volt a deficitje. Mivei pedig a gazdasági egyetületneK vagyona nincs, a deficit kiegyenlítését azok'ól kérték, akik . •riw/m\ini^it^iri ********* szubvencionáltai a tavalyi versenyeket. De a kérdés még most sincs elintézve. A gazdasági egyesület elnöke ezután elmondoita, hogy az idén az első miting 15-én, 17-én és 18 án lesz, a második pedig augusztus 13-dnr 15-én és 16-án. Az idei versenyek rengeteg sok pénzt emésztenek föl. A tiszteletdijakon felül a napi kiadás meghaladja a 100.000 koronát, ami a hat versenynapra 600.000 koronát jelent. Remény van arra, hogy a kormány, az urlovatok es a lovaregyiet nagyobb támogat3ssal segélyezik majd a szegedi versenyeket, reméli <, |nogy az urlovasok legalább 300.000, a lovaregylet 150.000 világhírű von >s-nég>vs egyetlen hangversenye ni^jus 17-óu este lel y orakur a TISZÁBAN. 4TJCGVCK CHPWtrtVIPIÉL. x Aranyat, ékszert mag is ói ban v.'sár< ' S/egeden Kun Jenő ékszerész. Fü liivjuk o VJ óink S-rves figyelmét riai lapunké w megjelent hirdetésére. -i Szeged, 1922 május 11. • és a kormány 1001000 koronával járul a kiadásokhoz. Szerdán délután egyébként dr. Gerle Imre irodájában értekezletet tartottak a csajjatparancsnokságok vezetői és a nyári versenyek részletes programját beszélték meg. Elhatározták, hogy a szegedi számok közé mindennap egy-egy altiszti versenyt és egy-egy tiszti akadályversenyt vesznek föl 10—12 indulóval egy-egy számban. A versenydijakat a gazdasági egyesület a következőképen állapította meg: funius 15-én az akadályverseny első dija 15.000, a második 4000 a harmadik 2000 koron r. A gátverreny első dija 16000, a második 5000 és a harmadik 3000 korona. A sikverseny dijai 15.000, 4000 és 2000, az urlovas hendikepé pedig 16.000, 5000 és 3000 korona. Junius 17-én a íikverseny dijai 15.000, 5000 és 3000, a gátversenyé 15.000, 5000 és 3000, a sorsolási versenyé, amelynél a nyertes lovat a közönség között kisorsolják, 15.000, 4000 és 3000, az urkocsis verseryé pedig 10.000, 3000 és 2000 korona. Junius 18-án a sikverseny dijai 12.000, 4000 és 2000, a gátversenyé 15.000, 5000 és 3000 korona. Ezen a napon tiszti akadályversenyt is tartanak, amelyeknek a dijai arany és ezüst értéktárgyak lesznek, azonkivül altiszti versenyeket is 1000, 700, 400 és 300 koronás dijakkal. A nynrtes lovasok mindegyike kap valamilyen emléktárgyat, egy-egy versenynél 4—5 ezer korona keretében. Elmondotta még dr. Gene Imre, hogy a versenyistálló-tulajdonosok nem szívesen vesznek részt a versenyen, mert a lovak leszállítása nagyon sokba kerül. Ha meg is nyerik az első dijat, abból a szállítási költséget sem igen födCzhetik. De azért valószínűnek tartja, hogy mégis szép számban jönnek le a szegedi lóversenykedvelök nagy örömére. Revízió alá veszik az uj magánbankokat és pénzváltóüzleteket. Csak a tisztességtelen működést kifejtő bankok ellen irányul a revízió. A pénzügyminisztériumban elhatározták a háborús és forradalmi időszak alatt fölszaporodott bank- és pénzváltóüzle'ek revii'óját. E hírrel kapcsolatban a szegedi pénzvilág egyik ismert vezető embere a következőket mondotta : — A háború alatt és az ezután következett forradalmi időben gombamódra elszaporodtak a pénzváltóüzletek. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy ez ártalmas volt közgazdasági ételünkre. A tisztességes verseny sohasem okozott kárt és az iparengedélyek revíziójával kapcsolatos bankrevizió főleg azok ellen a a kis bankok ellen irányul, amelyek tisztességtelen működést fejlettek, avagy fejtenek ki. — Tény, hogy egyesek a kis bankok révén vagyonhoz jutottak, de 3ddig, amig a meggazdagodás nem inkorrekt módon, az állam megkárosításával és különösképen neir. valutacse npészés révén jött létre, kifogás ne.u emelhető díene. A revízió semmiféle zökkeiést nem fog okozni, mert — mint említettem — csupa.i a tisztességtelen és csa;< károkat okozó bankok engedélyé ie< beírását jeknti.