Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-03 / 100. szám

SZEGED Még mindig nem szűntek meg a szerb kiutasítások Négy órán belül kellett a menekülteknek lakhelyüket elhagyni. A szerb államférfiak nap-nap után nagyhangú kijelentésekkel kürtölik tele a világsajtót és a génuai tárgyalásokat használják föl annak a hazugságnak az elhitetésére, hogy a szerb kormány a legkorrektebb módon viselkedik a magyar lakossággal szemben. Ezeket a kijelentéseket megcáfolják azonban a szerb hatóságok brutális ténykedései. Szombaton ujabb menekültszállitmány érkezett Szegedre. A menekültek : Koch János zsombolyai bankigazgató, dr. Méler Károly nagykikindai bankigazgató, dr. Bartal Félix újvidéki ügyvéd, Kerndcs Pál zentai hegedűművész, Dolcschal katolikus lelkész, báró Papp Géza öccse, Szarvas Dániel földbirtokos és még többen. Ezeknek a menekülteknek a szerbek egy percnyi időt sem engedélyeztek ügyes-bajos dolgaik rendbehozatalára és anyagi ügyeik rendezésére. A menekülteket egész váratlanul és annál lesújtóbban érte a kiürítés, mert négy órán belül el kellett hagyniok lakhelyüket. A kiutasításra állítólag az adott okot, hogy jelentős összeggel segítették azokat a magyar tisztviselőket, akiket a szerb kormány elbocsátott az állásukból. A kiutasítottak rettenetes torturán mentek keresztül, amigí magyar területre értek. Megtagadtak tőlük minden segítséget, ami utjukat egy kissé megkönnyítette volna. Az egyik menekülttel, akiről megtudták, hogy pénzt hozott magával, a vele levő podgyászok után 150.000 korona fekbért fizettettek. A szerbek különben ezzel a menekült-szálüimánnyal olyan lehetetlen módon bántak el, hogy meg a bácskai lapok is a legnagyobb megbotránkozással írnak a kiutasításról és a szerb belügyminiszter sürgős intézkedését követelik. tört aranyát eladni, a legtöbbet kap érte l4AT9n Ko ékszereit javítani, \WjLLG. üt átalakítani, a legolcsóbban az Ékszeriparba Tulajdonos: Weiszberger László. Schlachta Margit szociáldemokrata riválisa Szegeden. Kéthly Anna előadása a Munkásotthonban. — Beszélgetés a destruktív" nővel. Érdekes látogatója volt vasárnap és hétfőn Szeged városának. Kéthly Anna, az első ellenzéki, söt szociáldemokrata női képviselőjelölt jött le Szegedre és a nőmunkások gyűlésén .A nők gazdasági, politikai helyzete és a választások" cimen kétVigye be órás előadást tartott. Schlachta Margit után ö lesz a második nö Magyarországon, aki a nöi választójogot aktive és passzive élvezi. Annál érdekesebb ez, mert Kéthly Anna éppen az ellentéte Schlachtának, éppen az ellenkező álláspontot képviseli majd a nemzetgyűlésen, ha mint az elfő kerületi lista harmadik helyezettje oda bekerül. Schlachta szerep ése sokakban megingatta azt a hitet, hogy a nők politikai aktivitásának gyümölcsöző ereje is lehet az országra, mert sem egyéni képessége, sem programja nem emelhette őt arra az apostoli magaslatra, amely felé az 1920-iki választáson történt tevékenykedése mozgatta. Hogy Schlachta Margit mennyire nem vált be képviselőnek, bizonyítja az a körülmény, hogy a női választójog megcsonkításába szó nélkül belenyugodott. Ha Peidl Gyulát megválasztják Szegeden, akkor Kéthly Anna föltétlenül mandátumhoz jut. Tegnapi előadása főbb vonásokban megmutatta mindazt, amit várni lehet majd tőle. Ha nem is alkotóképes de biztos tudásu és helyes kritikájú nö, hogy helye a családban van, amely egy Istentől rendelt helyzet és annak igy kell maradnia. — A nő elnyomatása már a nevelésnél kezdődött. A fiúgyermekkel szemben a nőket mellőztek a tanítástól és a konyhára szorították őket. Szükséges tehát, hogv a r.ők kivívják egyenjogúsításukat, mert elnyomatásuk későbbi elhelyezkedésük során még jobban érezhető. Főleg ami munkájukat illeti, sokkal rosz-j szabbul fizetik, mint a férfiakét. A' nők előretörésének jelentősége főként akkor emelkedett ki, amikor a munkásság a szociálizmus fegyverével indult harcba. Mig azonban a férfiak mozgalma nagy lendülettel haladt előre, addig a nők mozgal-^ mát az előítéletek gátolták. Azt hitték a nők, hogy anyai hivatásukat tagadják meg akkor, ha a politikai mozgalmakban résztvesznek. Pedig éppen anyai hivatásukat szolgálnák azzal, ha az anya és csecsemövédelem megoldását forszíroznák a politikában. — A nők felvilágosodásának ideje a háború alatt kezdődött, amikor a háborúban harcoló férfiak sze epkörél a nőkkel töltötték be. A férfiak száma másfélszer kevesebb lett mint a nőké és igy magától értetődik, hogy a kenyérkereset a nőkre hárult át. A nö nem számithat arra, hogy szülei eltartják, a házasság pedig megritkulj megnehezült a férjhezaki a képviselőjelöltedhez mint á | menés. Egzisztenciát kell tehát te Magyarországi Magántisztviselők Szö- ; remteni a nőknek, amit másképen ..^.i^Xnl^^l. 11 - C" • £.IArrti nam latial mint oionl Iía««i 1 Szeged, 1922 április 3. vetségének egyik tisztviselőnője jutott. Vasárnapi beszédét Bebelre való hivatkozással kezdte, amely szerint a társadalom igen nagy átalakulások felé halad és a fölvetett problémák között mindinkább előrenyomul a nőkérdés. — Ez a probléma ma is megoldatlan, — mondotta — és ez a körülmény és sok más, 3zt a kényszerhelyzetet teremti, hogy a nőknek föltétlenül részt kell venni a je- j összeült""és Tit' két értg^ne'lkiíí elérni nem lehet, mint azzal, hogy sorsának irányítását politikai téren igyekszik gyakorolni. Altér ezután a mai kormányrendszer és az általános politikai helyzet ismertetésére. — 1920-ban — mondotta — tár. gyaltak a munkássággal, hogy ve- 1 gyen részt az aktív politikában. j Bele is mentünk a választásokba, de nem küzdöltük végig, mert ncm>! akartunk a többi mártir mellé fölös-i' leges mártírokat. A nemzetgyűlés len társadalmi mozgalmaiban. Nincs igazuk azoknak, akik azzal akarják a nőt a politikától visszatartani, egyedülvaluan, csodálatosan, elragadóan, királyi pompával és nekem ez is valami és én inkább olvasom és kedvelem az ő roskatag egedbe zendülő tirádáit, a szent őrület lázában lángoló és perzselő mondatait (mindig e-zenibe jut róla, amit Börne irt Rossiniról: egy vulkán, ameiy tüzes rózsákat dobál a méhéből), mim teszem azt, dr. Köz'i E'emér kartárs könyvét a magyar regényírás történetéről, amely kétségtelenül helyes magyarsággal íródott, de elejétől végig olyan porosak a mondatai, de olyan porosak, hogy az ember okvetlenül lelki tüdővészt kap tőlük. Az írás művészet és nem mesterség, sőt nem is tudomány, amit tanítani és tanulni lehet. Érzék kell ide elsősorban, érzék, ami megvan néha a legutolsó riporterben és hiányozhatik a legelső akadémikusból, és hiába minden tüneti kezelés, aki nem született írónak, abból nem lesz iró, de még riporter se, hiába tudja, hogy az igazság uton van és nem útban Mindez korántsem jelenti azt, hogy például tudós professzor Csengeri fölösleges, vagy hiábavaló munkát végez a helyes magyarság körül. hogy a választójogi törvényt meg- ' csinálta volna. — A választójogi rendeletet viszont ! Bea™—_ —> j nyolc ur csináld meg, akik a nCk ' Ke„, hogy a mi szép-é,. gazdag ! n^X^ magyar nyelvünknek sáfára, legye- , gyermeK olyan kiköté- | nek vigyázó, és védelmező, idegen , amel ekrtFnincs péiáa az egész j inváziók ellenében. És dicséretes, | vi,á'gon ^ülönöscn a ^déken ,örté. • nik az, hogy 2—3 elemi elvégzése • hogy ilyen önzetlen és hálátlan munkára olyan is vállalkozik, aki elsősorban idegen irodalmak szépségeit tolmácsolja a magyarnak. Én egyszerűen csak arra akartam rámutatni, hogy az irodalom nyelve nem külsőség és nem lehet kívülről regulázni. Lényeg a forma az irodalomban, mint minden művészetben. Bánk bán r.yelve nem volt helyes az akkori nyelvészek Ítélete elóu, Kazinczy Ferer.c megrontotta nvelvüíiket a mindenkori ortoiógusok szemében, Berzsenyinek legnagyszerűbb ízavait és kifejezéseit gáncsolta Kölcsey, r.incsen olyan nyelviéi emtó és nyelvújító zseni az irodalmakban, aki el tudta volna kerülni a kriliku ok mogyorófapálcáját, de hiszen jól van ez igy: van egy bizonyos mérték, amelyen fölül kezdődik az, ami több, mint grammaiika, több, mint stilisztika, több, mint normális, az. amit irodalomnak és költészetnek hívnak, még ha újságírás alakjában jelentkezik is. Juhász Gyula. után már kiveszik az iskolából a gyermeket es kenyérkeresetre szo- ! ritják. Tehát a szülők rossz anyagi helyzeie miatt megbüntetik a fiatal női generációt, mert anyagi eszkö- j zök hiányában nem tanulhatott eleget. Az anya- és gyermekvédelem oly elhanyagolt, hogy a munkásnők nem képesek három gyermeket fölnevelni, mert azok idő előtt elhal- i nak. Megbüntetik az anyát emiatt í azzal, hogy nem adnak neki vá- i lasztójogot. — A nők egyenjogositásáért, a tökéletes rendéri, békéért, a jövő generációért nekünk is a teljes aktivitás terére kell lépnünk és be kell jutnunk a parlamentbe. Peidl Gyula ! személyében olyan jelöltei kapott | kerülete, akire mindenki büszke lehel. Kéthly Anna beszéde után a szociáldemokrata párt titkára mondott még beszédet, aztán a gyűlés rendben föloszlott. Szedlicska Lajos párttitkár lakásán találtam meg a „destruktív" nőt. Kreol arca, szemének fekete pillantása, mozdulatainak kiszámilottsága, nyugodt beszéae sok férfiasságot kölcsönöz neki. Majdnem rossz néven vette, hogy fölkerestem, nem szerénységből, inkább okosságból. — Rossz polgári szokás — mondotta — hogy politikusokat népszerűsítenek a lapok kierőszikoit interjúk alapján. Még nincs elég „nagy képem" ahhoz, hogy ezt a szokást szolgálhassam és primadonnát csinálhassanak belőlem. Hosszas rábeszélés után mégis hajlandóságot mutatott, hogy néhány kérdésemre válaszoljon. Kritikát kértem tőle a kormányról és rendszeréről. — Fölöslegesnek tartom, hiszen a párt napról-napra kritikát mond a kormány fölött a Népszavá-ban. Én azt csak megismételhetném, mert különvéleményem nincs. A párt kritikája az én kritikám, a párt programja az én programom, mert nálunk az egyének nem számítanak. Ismerve a szociáldemokraták szervezettségét, nem is várhattam más feleletet. Lokális, jelen'őségü kérdést adok föl: — Mit szól Szegedhez ? — Nagyon kedvesen és melegen fogadtak az eivtársnök, rendkívül jól éreztem magam. — És Peidl Gyu'a szegedi jelöltségéhez mit szól ? — Peidl Gyula európai értékű ember. Igazán okos gondolat volt őt jelölni Szegeden. Nemcsak a munkásság, hanem maga a város is főnyereményt csinálhatna Peidl Gyulával. A szociáldemokraták fővárosi és vidéki listája különben is csupa értékes egyénből áll. Az is volt a célunk, hogy elsőrangú gárdát vonultassunk föl a választásokra. — Ebben a tekintetben talán éreztek némi megkötöttséget? — vetettem közbe Garamira és Buchingerre célozva. — Igen — felelte —, Garami és Buchinger kimaradtak a listáról, ami a választási rendelet hatvanadik pa-J ragrafusának köszönhető. Ez a paragrafus különben a legszégyenteljesebb pontja a választasi rendeletnek, mert pusztán egyének kizárására alkották. Néhány értékes politikus ártalmatlannátétele végett megszégyenítik a jogszabadságot és a jogközösség elvét. Ez a szégyenparagrafus a polgári listát is érzékenyen sújtotta, mert például olyan nagy értékű ember, mint Lovászy Márton sem szerepelhet a jelöltek között. A választási esélyekről mondott még néhány szót. Bizakodással várja a szociáldemokraták győze mét mindenütt, ahol jélöltet állítottak. Hétfőn délután utazott vissza a fővárosba. MÜIHOFFER lüLBERT Bír, aiokett és angol garnitúrák •agy választékban. - LegkomplikáK tako két lm nokik aoatUosása.