Szeged, 1922. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-28 / 71. szám

Saeged, 1922. március 28. Ara 3 korona. Kedd, 111. évf., 71. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: évre 900 kor. I Negyedévre 225 kei. — évrp 450 . I Pn 7*> I F.gv hóra 75. Megjelenik naponkint délután. Bethlen miniszterelnök politikai körntja. Zászlóbontás Vásárhelyen, agitációs beszéd Szegeden. SZEGED, március 27. (Saját tudósítónktól) Gróf Bethlen István miniszter­elnök hód mező várhelyi zászlóbontás *át feszült érdeklődéssel várta az egész ország közönsége. Ez az ér­deklődés nagyon érthető és meg­okolt volt. A nemzetgyűlési választások előtt ugyanis tulajdonképen nem is lehet "kár kormánypárti, akár ellenzéki elhatározára jutni mindaddig, arr.ig * kormányelnök kormányzási és törvényhozási programját az ország választóközönsége előtt föl nem tárja. Hódmezővásárhelyen március26 án végre megtörtént a programnak ez a föltárása. Alaposan áttanulmányozva a mi­niszterelnök beszédét, elsősorban azt a benyomást teszi, hogy akik sze­mélyi bizalommal vannak eltelve a kormányelnök iránt, azoknak ezt a bizalmát a beszéd nem gyöngíti. Akik azokban tárgyi okokkal való meggyőzéshez kötik politikai bizal­mukat, azoknak meggyőzésére a miniszterelnöki beszéd nem mutat­kozik elég erősnek. A beszéd két részének abból az arányából, hogy több mint három­negyed részét a volt nemzetgyűlési képviselőnek beszámolója foglalja le az egész beszédnek s alig egynegyed része esik a program kifejtésére, ugy látszik mintha a miniszterelnök ur mégsem túlságos jelentőséget tu­lajdonítana programjának. Természet­szerűleg következik ebből, hogy zásilóbontó beszédnek nem lehet lelkesítő, meggyőző, magával ra­gadó hatása. A megszűnt nemzetgyűlés munká­dnak földicsérése az időközi inci­denseknek, ellenzéki akadékoskodá­soknak, a trianoni békeszerződés romboló hatásainak s más hasonló jóknak fölhánytorgatása olyan sok szor foglalkoztatta már a nemzet megfigyelő képességét, hogy azok­kal igazan nem élhetett el különö­sebb hatást a miniszteielnok ur. A jövőbe pillantás programpont' iáiként általánosságban megjelölt pénzügyi és közgazdasági helyzet .avitása, uj kulturális kérdések meg­oldása, uj demokratikus alapú köz­igazgatás, alkotmányunkban a jog­rolytonosság helyreállítása, — a tör­vényhozási megoldás módjainak sza­batos meghatározása nélkül olyan Közhelyek, amelyeket minden képvi­selőjelölt, sőt kávéházi kortes raktá­ron tart nomenklatúrájában. A rezignációnak ez a bus ak­kordja pedig, melyet a bevételeinket neghaladó kiadásaink s a hivatal­noki kar létszámának kényszerű le­csökkentése sajtolt ki a miniszterel­n.Vk ur lelkéből, aligha talal ki­engesztelő és fölemelő fedezetet ibban a szintén közismert jámbor óhajtásba, hogy hozzá kell végre iognunk a löbbtcrmeléshez. . Ezeknek az elmondásához okvetlenül szükséges, hogy jelen ö ségűket a szónok miniszterelnöki állása adja meg. A miniszterelnök ur azonban tudatosan mond és cselekszik min­dent; s ha vásárhelyi beszédét ele­gendőnek tartja ahhoz, hogy azzal kormánypárti többségét megte­remtse, mély bölcsességről tett tanú­bizonyságot, amikor egyebet is, mást is nem mondott. Hangjának komolysága, a szélsősé­gek kerülése, a társadalmi béke szükségességének hangsúlyozott ki­emelése megnyugtatólag hat a poli­tikai szenvedelmekre s ha Csonka­magyarországon 1920. febr. 16-ika óta, amikor a volt nemzetgyűlés ösz­szeült, csakugyan nem történtek egyéb megrovásra méltó események, mint a melyeket a miniszterelnök ur vásár­helyi beszédében fölszinre hozott, akkor nem lesz igaza az ellenzék­nek, ha azt mondja, hogy a minisz­terelnök ur éppen azt hallgatta el, ami miatt vele szemben olyan ellen­zékre van szükség, amely mielőbb helyet teremt a valódi liberális és demokratikus kormányzati hatalom­nak s törvényhozói szellemnek. k vásárhelyi zászlóbontás Gróf Bethlen István miniszterelnök és nagyszámú kísérete vasárnap reggel kilenc órakor érkeztek meg Vásárhelyre. A pályaudvaron történt üdvözlések után a politikusok a Kossuth-térre mentek, hol három­negyed 10 órakor nyitotta meg a népgyűlést Lázár Dezső vásárhelyi gazdasági egyesület elnöke. Lázár felkérésére emelkedett fel­szólalásra gróf Bethlen miniszterel­nök. Beszédének első része tulaj­donképpen beszámoló volt a nem­zetgyűlés és az elnöklete alatt lévő kormány munkájáról. Megállapította a miniszterelnök, hogy ugy a nem­zetgyűlés, mint a kormány hasznos tevékenységet fejtettek ki, bár ennek a munkának az útjában sok akadály állott. Foglalkozott a miniszterelnök beszédének beszámoló részében a király puccsokkal is és kijelentette, hogy a kormánynak a királykérdés­ben elfoglalt erélyes és eredményes állásfoglalásának köszönhető az ellenséges invázió elkerülése. Miután a miniszterelnök képviselői beszámolójával végzett, áttért a jö­vendő kormányprogram ismertetésére. A jogfolytonosság helyreálhtása. az ország pénzügyi szanálása, a köz­igazgatás demokratikus alapokra való lefektetése, a többtermelés foko­zasa, a kereskedeiem és ipar fejlesz­tése azok a kérdések, amelyeket a kormány feltétlen megvalósitandók­nak tan. A miniszterelnök után nagyatádi Szabó István lépett az emelvényre és rövid beszédben hangoztatta az egységes pin szükségességét. "A nagygyűlést díszebéd követte, amelyen a miniszterelnök, nagyatádi Szabó és Gömbös Gyula mondottak nem' pohárköszöntőt. Délután a városháza közgyűlési termében díszközgyűlés volt, amelyen a miniszterelnököt Vásárhely disz­| SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Kölcsey-utca 6. » Telefon T3-33. polgárává választották meg. A díszközgyűlés után a minisz­terelnök a Gazdasági Egyesület székházában fogadta a különféle társadalmi egyesületek küldöttségeit és ezzel a vásárhelyi program be is fejeződött. A miniszterelnök és kísérete Szegeden. Tegnap este 7 óra 30 perckor pontosan befutott a miniszterelnök különvonata a Szeged Rókus állo­másra. Kíséretéből feljegyeztük nagy­atádi Szabó István, Mayer János, Eckhardt Tibor, Gömbös Gyula, Simonyi-Semadam Sándor, Karaffidth Jenő, Petridievich-Horváth Emil ne­veit és még sok ismert politikusét, akiket még felsorolhatnánk. Az állo­máson dr. Bottka Sándor rendőr­főkapitány, az állomásfőnök és az üzletvezető jelentkezett a miniszter­elnöknél, majd a főispán üdvözölte gróf Bethlen Istvánt. A miniszter­elnök ajkai erre szólásra nyíltak, (le nem szólt egy szót sem, csak meg­biccentette a fejét és autóba szállt A Kiss-szállóba hajtattak, ahol Bethlen lakosztályába vonult, meg borotválkozott, majd fogadd a Vi­tézi Szék, az Ébredók és a Zsidó hitközség küldöttségét, amelynek tagjai dr. Biedl Samu, Bokor. Adolf és Wimmer Fülöp voltak. A zsidó hitközség küldöttségének a kihallgatásáról lapunk más helyén adunk részletes tudósítást. Utána vacsorára mentek a politikusok Pálfy Dániel lakására, ahol több órát időztek. * Ma reggel hét órakor rendes hét­köznapi arcát vette fel a város. A kétnapos ünnep után munkaruhába öltözött emberek siettek végig az utcákon a mindennapi kenyér után. Felrázták az alvó redőnyöket, mint minden hétfőn szokták, megindult az üzlet, a kocsiforgalom és a diáksereg hónaljuk alá szorított könyvekkel vonult az iskolák kapui felé. Semmi sem zavarta a hétköznap megszokottságát, csak néhány autó­tülkölés és a bérkocsiállomások állományának percenkinti változása jelezte, hogy készülődik valami. Félnyolckor Várhelyi József prelátus kocsija robogott végig a korzón, amelynek hirdetöoszlopain félig meg* tépett és leszaggatott plakátok hir­dették : Éljen Bárczy István as első kerület képrlselöjelfiltje I A város diszfogatai is megindul­tak a zsidóinternátus felé, ahol nyolc órakor a Keletmagyarországi Egye­temi és Főiskolai Hallgatók Interná­tusát nyitották meg a miniszterelnök jelenlétében. Sebes Dénes ny. ál­lamtitkár üdvözlő szavai után dr. Szandtner Pál egyetemi tanár kö­szöntötte a miniszterelnököt, majd Incze Antal orvostanhallgató, a Szefhe elnöke és dr. Menyhárt Gás­pár, az egyelem rektora üdvözölte gróf Bethlen Istvánt, HM hosszabb beszéd keretében megemlékezett a kultura fontosságáról és a székely egyelemi ifjúság hivatásáról. A Him nusz eléneklése után a miniszter­elnök megtekintette az internátus helyiségeit, majd az egyetemi hall­gatók és hallgatónök tisztelgő sor­falai között dr. Aigner Károly fő­ispán lakására hajtatott kíséretével együtt. A főispánnál villásreggeli következett. Nagygyűlés a Tisza-szálóban Délelőtt fél 10 órakor vonultak fel a választópolgárok a Tisza­szálloda felé. Leginkább csoportosan haladtak, szinte szabályosan kettős­rendekben meneteltek, ami rossz benyomást keltett és egyáltalán nem vigasztaló jelenség az egységes párt szegedi térfoglaiására. Igy vonultak fel a vasutasok mintegy százan, a városi és állami tisztviselők. A nagyterem egészen megtelt. A közönség hetvenöt százalékát tiszt­viselők képezték a másik huszonöt percentje pedig liberális polgárokból és szociáldemokratákból állott. A folyosókon, a közönség soraiban, valamint a szálloda előtt rendörök vigyáztak a rendre. Zajos taps fogadta gróf Bethlen Istvánt, aki kíséretével a szónoki emelvényre lépett. Dr. Kelemen Béla nyitotta meg a gyűlést. Maid atadta a szót a miniszterelnöknek, aki a kővetkező beszedet mondta : Bethlen a klrálykérdésril. — Tisztel isolgártársaim I Megille­tődéssel köszönöm üdvözlésOket. Engedjék rneg, hogy röviden ismer­tessem az egységes pártprogramját. Sokan vannak ebben az országban, akik ma a királykérdés megoldását tart­ják a legfontosabbnak. Egyik ellen­felem is ezt a kérdést helyezi pro­gramjában az előtérbe. Szerintem a királykérdés eldőlt, azért, mert mi nemzeti királyságot akarunk és nem hiszem, hogy a magyarság más ki­rálysághoz hozzájárul. A régi mo­narchiát feltámaszthatatlannak tart­juk. A dunai konföderáció sem lenne más, mint a monarchiának egy ujabb formája és mi nem ké­rünk ujabb monarchiát semmiféle formában. Ha már önálló vámterü­letté lettünk, ezt az önállósá­gunkat is mindenféleképel i meg kell tartannunk. Nem jelenti ez azt, hogy szomszédainkkal nem akarunk kereskedelmi szerződést Eddig nem rajtunk mult, hogy ez nem következett be, mert mi min­dig tettünk erre ajánlatokat A kül­földi államokban elhangzott azok a kijelentések tehát, hogy Magyaror­szág az, amely megakasztja Közép­európa gazdasági konszolidációját, nem feleinek meg a valóságnak. Nem a királykérdés az, amely előterében áll a politikai diszkusszió­nak. Ne közjogi kérdésekkel foglal­kozzunk, hanem reálpolitikát köves­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom