Szeged, 1922. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-28 / 71. szám

Saeged, 1922. március 28. Ara 3 korona. Kedd, 111. évf., 71. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: évre 900 kor. I Negyedévre 225 kei. — évrp 450 . I Pn 7*> I F.gv hóra 75. Megjelenik naponkint délután. Bethlen miniszterelnök politikai körntja. Zászlóbontás Vásárhelyen, agitációs beszéd Szegeden. SZEGED, március 27. (Saját tudósítónktól) Gróf Bethlen István miniszterelnök hód mező várhelyi zászlóbontás *át feszült érdeklődéssel várta az egész ország közönsége. Ez az érdeklődés nagyon érthető és megokolt volt. A nemzetgyűlési választások előtt ugyanis tulajdonképen nem is lehet "kár kormánypárti, akár ellenzéki elhatározára jutni mindaddig, arr.ig * kormányelnök kormányzási és törvényhozási programját az ország választóközönsége előtt föl nem tárja. Hódmezővásárhelyen március26 án végre megtörtént a programnak ez a föltárása. Alaposan áttanulmányozva a miniszterelnök beszédét, elsősorban azt a benyomást teszi, hogy akik személyi bizalommal vannak eltelve a kormányelnök iránt, azoknak ezt a bizalmát a beszéd nem gyöngíti. Akik azokban tárgyi okokkal való meggyőzéshez kötik politikai bizalmukat, azoknak meggyőzésére a miniszterelnöki beszéd nem mutatkozik elég erősnek. A beszéd két részének abból az arányából, hogy több mint háromnegyed részét a volt nemzetgyűlési képviselőnek beszámolója foglalja le az egész beszédnek s alig egynegyed része esik a program kifejtésére, ugy látszik mintha a miniszterelnök ur mégsem túlságos jelentőséget tulajdonítana programjának. Természetszerűleg következik ebből, hogy zásilóbontó beszédnek nem lehet lelkesítő, meggyőző, magával ragadó hatása. A megszűnt nemzetgyűlés munkádnak földicsérése az időközi incidenseknek, ellenzéki akadékoskodásoknak, a trianoni békeszerződés romboló hatásainak s más hasonló jóknak fölhánytorgatása olyan sok szor foglalkoztatta már a nemzet megfigyelő képességét, hogy azokkal igazan nem élhetett el különösebb hatást a miniszteielnok ur. A jövőbe pillantás programpont' iáiként általánosságban megjelölt pénzügyi és közgazdasági helyzet .avitása, uj kulturális kérdések megoldása, uj demokratikus alapú közigazgatás, alkotmányunkban a jogrolytonosság helyreállítása, — a törvényhozási megoldás módjainak szabatos meghatározása nélkül olyan Közhelyek, amelyeket minden képviselőjelölt, sőt kávéházi kortes raktáron tart nomenklatúrájában. A rezignációnak ez a bus akkordja pedig, melyet a bevételeinket neghaladó kiadásaink s a hivatalnoki kar létszámának kényszerű lecsökkentése sajtolt ki a minisztereln.Vk ur lelkéből, aligha talal kiengesztelő és fölemelő fedezetet ibban a szintén közismert jámbor óhajtásba, hogy hozzá kell végre iognunk a löbbtcrmeléshez. . Ezeknek az elmondásához okvetlenül szükséges, hogy jelen ö ségűket a szónok miniszterelnöki állása adja meg. A miniszterelnök ur azonban tudatosan mond és cselekszik mindent; s ha vásárhelyi beszédét elegendőnek tartja ahhoz, hogy azzal kormánypárti többségét megteremtse, mély bölcsességről tett tanúbizonyságot, amikor egyebet is, mást is nem mondott. Hangjának komolysága, a szélsőségek kerülése, a társadalmi béke szükségességének hangsúlyozott kiemelése megnyugtatólag hat a politikai szenvedelmekre s ha Csonkamagyarországon 1920. febr. 16-ika óta, amikor a volt nemzetgyűlés öszszeült, csakugyan nem történtek egyéb megrovásra méltó események, mint a melyeket a miniszterelnök ur vásárhelyi beszédében fölszinre hozott, akkor nem lesz igaza az ellenzéknek, ha azt mondja, hogy a miniszterelnök ur éppen azt hallgatta el, ami miatt vele szemben olyan ellenzékre van szükség, amely mielőbb helyet teremt a valódi liberális és demokratikus kormányzati hatalomnak s törvényhozói szellemnek. k vásárhelyi zászlóbontás Gróf Bethlen István miniszterelnök és nagyszámú kísérete vasárnap reggel kilenc órakor érkeztek meg Vásárhelyre. A pályaudvaron történt üdvözlések után a politikusok a Kossuth-térre mentek, hol háromnegyed 10 órakor nyitotta meg a népgyűlést Lázár Dezső vásárhelyi gazdasági egyesület elnöke. Lázár felkérésére emelkedett felszólalásra gróf Bethlen miniszterelnök. Beszédének első része tulajdonképpen beszámoló volt a nemzetgyűlés és az elnöklete alatt lévő kormány munkájáról. Megállapította a miniszterelnök, hogy ugy a nemzetgyűlés, mint a kormány hasznos tevékenységet fejtettek ki, bár ennek a munkának az útjában sok akadály állott. Foglalkozott a miniszterelnök beszédének beszámoló részében a király puccsokkal is és kijelentette, hogy a kormánynak a királykérdésben elfoglalt erélyes és eredményes állásfoglalásának köszönhető az ellenséges invázió elkerülése. Miután a miniszterelnök képviselői beszámolójával végzett, áttért a jövendő kormányprogram ismertetésére. A jogfolytonosság helyreálhtása. az ország pénzügyi szanálása, a közigazgatás demokratikus alapokra való lefektetése, a többtermelés fokozasa, a kereskedeiem és ipar fejlesztése azok a kérdések, amelyeket a kormány feltétlen megvalósitandóknak tan. A miniszterelnök után nagyatádi Szabó István lépett az emelvényre és rövid beszédben hangoztatta az egységes pin szükségességét. "A nagygyűlést díszebéd követte, amelyen a miniszterelnök, nagyatádi Szabó és Gömbös Gyula mondottak nem' pohárköszöntőt. Délután a városháza közgyűlési termében díszközgyűlés volt, amelyen a miniszterelnököt Vásárhely disz| SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Kölcsey-utca 6. » Telefon T3-33. polgárává választották meg. A díszközgyűlés után a miniszterelnök a Gazdasági Egyesület székházában fogadta a különféle társadalmi egyesületek küldöttségeit és ezzel a vásárhelyi program be is fejeződött. A miniszterelnök és kísérete Szegeden. Tegnap este 7 óra 30 perckor pontosan befutott a miniszterelnök különvonata a Szeged Rókus állomásra. Kíséretéből feljegyeztük nagyatádi Szabó István, Mayer János, Eckhardt Tibor, Gömbös Gyula, Simonyi-Semadam Sándor, Karaffidth Jenő, Petridievich-Horváth Emil neveit és még sok ismert politikusét, akiket még felsorolhatnánk. Az állomáson dr. Bottka Sándor rendőrfőkapitány, az állomásfőnök és az üzletvezető jelentkezett a miniszterelnöknél, majd a főispán üdvözölte gróf Bethlen Istvánt. A miniszterelnök ajkai erre szólásra nyíltak, (le nem szólt egy szót sem, csak megbiccentette a fejét és autóba szállt A Kiss-szállóba hajtattak, ahol Bethlen lakosztályába vonult, meg borotválkozott, majd fogadd a Vitézi Szék, az Ébredók és a Zsidó hitközség küldöttségét, amelynek tagjai dr. Biedl Samu, Bokor. Adolf és Wimmer Fülöp voltak. A zsidó hitközség küldöttségének a kihallgatásáról lapunk más helyén adunk részletes tudósítást. Utána vacsorára mentek a politikusok Pálfy Dániel lakására, ahol több órát időztek. * Ma reggel hét órakor rendes hétköznapi arcát vette fel a város. A kétnapos ünnep után munkaruhába öltözött emberek siettek végig az utcákon a mindennapi kenyér után. Felrázták az alvó redőnyöket, mint minden hétfőn szokták, megindult az üzlet, a kocsiforgalom és a diáksereg hónaljuk alá szorított könyvekkel vonult az iskolák kapui felé. Semmi sem zavarta a hétköznap megszokottságát, csak néhány autótülkölés és a bérkocsiállomások állományának percenkinti változása jelezte, hogy készülődik valami. Félnyolckor Várhelyi József prelátus kocsija robogott végig a korzón, amelynek hirdetöoszlopain félig meg* tépett és leszaggatott plakátok hirdették : Éljen Bárczy István as első kerület képrlselöjelfiltje I A város diszfogatai is megindultak a zsidóinternátus felé, ahol nyolc órakor a Keletmagyarországi Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Internátusát nyitották meg a miniszterelnök jelenlétében. Sebes Dénes ny. államtitkár üdvözlő szavai után dr. Szandtner Pál egyetemi tanár köszöntötte a miniszterelnököt, majd Incze Antal orvostanhallgató, a Szefhe elnöke és dr. Menyhárt Gáspár, az egyelem rektora üdvözölte gróf Bethlen Istvánt, HM hosszabb beszéd keretében megemlékezett a kultura fontosságáról és a székely egyelemi ifjúság hivatásáról. A Him nusz eléneklése után a miniszterelnök megtekintette az internátus helyiségeit, majd az egyetemi hallgatók és hallgatónök tisztelgő sorfalai között dr. Aigner Károly főispán lakására hajtatott kíséretével együtt. A főispánnál villásreggeli következett. Nagygyűlés a Tisza-szálóban Délelőtt fél 10 órakor vonultak fel a választópolgárok a Tiszaszálloda felé. Leginkább csoportosan haladtak, szinte szabályosan kettősrendekben meneteltek, ami rossz benyomást keltett és egyáltalán nem vigasztaló jelenség az egységes párt szegedi térfoglaiására. Igy vonultak fel a vasutasok mintegy százan, a városi és állami tisztviselők. A nagyterem egészen megtelt. A közönség hetvenöt százalékát tisztviselők képezték a másik huszonöt percentje pedig liberális polgárokból és szociáldemokratákból állott. A folyosókon, a közönség soraiban, valamint a szálloda előtt rendörök vigyáztak a rendre. Zajos taps fogadta gróf Bethlen Istvánt, aki kíséretével a szónoki emelvényre lépett. Dr. Kelemen Béla nyitotta meg a gyűlést. Maid atadta a szót a miniszterelnöknek, aki a kővetkező beszedet mondta : Bethlen a klrálykérdésril. — Tisztel isolgártársaim I Megilletődéssel köszönöm üdvözlésOket. Engedjék rneg, hogy röviden ismertessem az egységes pártprogramját. Sokan vannak ebben az országban, akik ma a királykérdés megoldását tartják a legfontosabbnak. Egyik ellenfelem is ezt a kérdést helyezi programjában az előtérbe. Szerintem a királykérdés eldőlt, azért, mert mi nemzeti királyságot akarunk és nem hiszem, hogy a magyarság más királysághoz hozzájárul. A régi monarchiát feltámaszthatatlannak tartjuk. A dunai konföderáció sem lenne más, mint a monarchiának egy ujabb formája és mi nem kérünk ujabb monarchiát semmiféle formában. Ha már önálló vámterületté lettünk, ezt az önállóságunkat is mindenféleképel i meg kell tartannunk. Nem jelenti ez azt, hogy szomszédainkkal nem akarunk kereskedelmi szerződést Eddig nem rajtunk mult, hogy ez nem következett be, mert mi mindig tettünk erre ajánlatokat A külföldi államokban elhangzott azok a kijelentések tehát, hogy Magyarország az, amely megakasztja Középeurópa gazdasági konszolidációját, nem feleinek meg a valóságnak. Nem a királykérdés az, amely előterében áll a politikai diszkussziónak. Ne közjogi kérdésekkel foglalkozzunk, hanem reálpolitikát kövesI