Szeged, 1922. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-28 / 71. szám

SZEGED Sze?ed, 1922. máreius 28. siink. A kulturának és a gazdasági fejlődésnek gyökeiéig kelt behatolni. Énben az országban csak világnézleti pártoknak van jogosultságuk. Ez a világnézlet a keresztény nemzeti de­mokrácia. Jogot a népnek! Demokrácia azért, mert szükség van arra, hogy gazdagok és szegé­nyek, kicsinyek és nagyok részt ve­gyenek a nemzet ügyeinek intézésé­ben. Ma már a nép érzéseire kell appellálni. Nekünk a nép lelkébe kell belevinni a politikánkat. Nemzeti demokráciára kell törekednünk, mert a nemzetköziségből elég volt. Éppen keresztény oldalról hallottam, hogy a kormányzásban balra tértünk el. A szociáldemokratákhoz való köze­ledésre értik ezt. (Egy hang: Elég baj is volt az!) Bethlen: Nem volt baj, mert so­hasem hirdettem, hogy el kell nyomni a munkást. Jogegyenlőséget hirdettem. (Zugó taps és éljenzés.) Mikor észrevettem, hogy a munká sok kiábrándultak régi tévhitükből, akkor elérkezettnek láttam a pillana­tot a társadalmi egység megterem­tésére és szükségesnek véltem velük a megegyezést. Nem jelenti ez azt, hogy destruktív irányzatot támoga­tunk. Politikai téren ellenfelek ma­radunk minden olyan féllel, amely nem a mi elveink alapján áll, de szükségünk van a társadalmi egy­ségre. Ne legyenek társadalmi osz­tályok. Legyen mindenkinek egyenlő joga. Nem akarunk jogtalan népet. Talán valaki szemrehányást tehetne . . . — Talán valaki szemrehányást tehetne, hogy a Friedrich-féle ren­delet megcsonkintásával jogfosztást követünk el. Nincs jogfosztás, mert még a 24 éven aluli magyarság 26 százalékát is választójoghoz juttattuk. Ez lesz továbbá az első választás, amelyen a szociáldemokrata-párt ^észt fog venni. Lehet-e akkor jog­fosztásról beszélni? Miért volna a Friedrich-féle ren­delet szentebb mint a miénk ? An­nak az alapján a parlamenti kon* szolidációt rtem tudíuk volna meg­teremteni. Ezután a szegedi jelöltekről be­szél. Dr. Kószó István, Pálfy Dá­niel és gróf Teleki Pál neveit em­liti, akiket a közönség megéljenzett ugyan, de az őszinte lelkesedés hangjait nem lehetett felfedezni. Ki­jelentette a miniszterelnök, hogy gróf Teleki Pállal szemben az egy séges párt nem állit jelöltet. Ezután átadta a szót Gömbös Gyulának. Gömbös Szegeden szegedi. Gömbös elsősorban is bejelentette, hogy politikailag szegedinek tartja magát. Szeged nélkül a jelen tör­ténetét megirni nem lehet A faj védelmi gondolat és az önvédelmi harc jegyében beszél, majd a kül politikáról szónokol. A kisántánttal szemben nem lehet mást tenni mint várni, türelmesen várni. Várjunk csendesen és gyüjfsünk erőt. Majd a királykérdésről beszél. Gömbös jellemzi a karlistákat. — Mi a királykérdést soha elő nem vettük, hanem azok, akik tü­relmetlenül várfák, hogy az ország irányítását maguknak megszerezhes sék. Ezeket az urakat helyesen ugy nevezhetném, hogy érvényesülni nem tudó államférfiak országos szövet­sége. Heterogén összetétele: An­úrássy, Haller, Vázsonyi, Drózdy és Rassayval kiegészítve. Ez az össze­tétel egészséges nem lehet. Belekapcsolódik ezután a tisztvi­selőkérdésbe, amit a jelenlévő tiszt­viselő-többség szívesen fogadott. Majd a zsidókérdést világítja meg egységespárti meggyőződése szerint. Mit nem vehet zokon a zsidóság? — Fanatikus pártember vagyok. Itt is kijelentem Szegeden, hogy én, mint a keresztény politika harcosa — és ezt a zsidóság nem veheti zo­kon — nem vallásfelekezeti gondo latot, hanem fajvédelmi gondolatot hirdetek. Minden élni akarónak első kötelessége a fajvédelem. Nem veheti zokon ezt éppen a zsidóság, az a zsidóság, amely öntudatos fajvédelmi életet él. A mi fajvédelmünk csak az erőviszonyok igazságos elosztását akarja. Ha von valakinek joga ebben az országban boldog életet élni, az csak a magyar faj lehet. Mindjárt ezután népbarátpolitikát hangoztat elvi meggyőződésből. Ha hirdeti a fajvédelem szükségét, ak­kor nem engedheti át idegeneknek a munkástestvérek vezetését. Mint egy nagy nemzeti kikiáltó hirdeti ezután: Mi a hálátlanság? — Méltóztassék Bethlen és Nagy­atádi által kibontott zászló alá so­rakozni, foglalkozás és felekezeti különbség nélkül. Tudom, hogy a szegedi légkör nem egységes és hogyj itt nagyobbak az ellentétek, mint bármely más városban, de hálátlan-' ség lenne, hogy ha Szeged közön­sége nem Teleki Pál meiíé állana. Szegedtől elvárjuk mi, hogy a nem­zeti és keresztény irányzat mellett ki­tarf. Ezután Mayer János földmi­velésügyi m iniszter lépeit a szószék­hez arra való tekintettel, hogy kis­gazdák is vannak a teremben. Csaló­dott azonban, mert kisgazdák nem voltak és a közönség jelentékeny része megindult a kijárat felé. Sok vasutas, tisztviselő és sok közismert liberális szavazó hagyta el a termet Platthy Bárczy ellen. A megcsökkent hallgatóság előtt Platthy György volt képviselő tastott még előadást Bárczy Istvánról, az első kerület liberális képviselőjelölt­jéről, akiről nem tudott egyebet mondani, minthogy Vázsonyinak legforróbb barátja, továbbá, hogy egy „szenvedélyes adósság csináló" és rossz miniszter volt. — Amilyen szeretetreméltó em­ber, olyan erkölcstelen poljtikai né­zeteiben — mondotta. — O volt az, aki Budapestet elzsidősitotta. Remé­lem, hogy az az ember kellő visszautasításra talál Szegeden. Pálfvról és Kószóról beszélt még és három véletlenül elhangzott taps után, amely a közhangulatot veszé­lyeztette, átadta a szót Kószó Ist­vánnak, aki azzal fejezte be beszé­dét, hogy „itt az idő most vagy soha." Mire Kelemen Béla a gyűlést bezárta. Hoppon maradt küldöttségek. A gyűlés végeztével Bethlen és mindazok, kik az emelvényen ültek a kijárat felé igyekeztek. Itt két igen nagy számú küldöttség várta a miniszterelnököt: az egyik a ház­tulajdonosoké, a másik pedig az Algyö, Tápé és Sándorfalva népé bői rekrutálódott deputácló volt. A miniszterelnök azonban az idő előre­haladottsága folytán szóba sem áll­hatott a küldöttség vezetőivel. A Szeged munkatársának azonban alkalma volt Petrichevics Horváth Emil népjóléti miniszteri államtit­kánál a szegedi háztulajdonosok hajótörést szenvedett küldöttsége ügyében beszélgetni. Horváth ál­lamtitkár ugyanis tudomással birt már e küldöttség kívánságáról, melyről röviden annyit mondott az államtitkár, hogy a szegedi háztu­lajdonosok a lakások felszabadítását kívánják. Horváth államtitkár kije­lentetette előttüpk, hogy Bethlen miniszterelnök is a szabadforgalom hive. Hogy ezt demonstrálja, hama­rosan helyre is fogja azt állítani, ami szerinte az államnak is érdeke, csak ugy érhető el a minisztsrelnök szerint az, hogy az emberek ismét építsenek és ő az épitőkedvet minden­képen fokozni is kívánja. El Szegedről... A Tisza-szálló előtt ekkor már sorban állottak az autók és kocsik, amelyekkel a Szeged állomáson vá­rakozó hosszú különvonathoz haj­tottak. Az étteremben és a perronon az egyetemi hallgatók sorfalai kö­zött szállt be Bethlen a vonatba Az indulás perce elérkezett már ekkor, a vonat utasai közül azonban még sokan hiányoztak. Lassanként szállingóztak a késedelmeskedő egye­temi tanárok és újságírók, akiket idegesen tuszkoltak be a kupékba. — Hol van Nagyatádi? — kérdi valaki izgatottan. — Már ül, a szalónban, — hang zott a válasz. (Nagyatádi Szabó István ugyanis a délelőtti gyűlésen sem volt jelen. Elaludt, mert későn tért nyugovóra, később pedig Korom Mihály gazdát kereste fel, aki ebédre vitte lakására a kegyelmes urat. Ez az abszencia adott okot az izgalomra.) — Hol Van Mayer kegyelmes ur ? — Hát ő sincs itt? — Hol van? JAKABFFY RÓZSA első önálló táncestélye 1922 április 1-én, szombatoneste fél 8 órakor a Tiszában. Zongorán kiséri Szegedi (Schwartz) Iza. Jegyek: T hál ián ál és Somogyi-ntca 22. szám Keresek megvételre magas árakon Brilliáns, arany ékszereket z= és arany órákat. ~ Ezüst dísztárgyakért fazont Is fizetek WENŐtaréSZ, Szened. SzÉthenyi-ffer Z. Tetefoní33. A vonatnak már 5 perccel ezelőtt ell kellett volna indulnia. Bottka fö. kapitány a szállodába telefonáltad érte. Közben az éjszaka egyik se­besültjét hozza izzadó homlokkal két budapesti újságíró. Ezeket senki sem kereste s mégis itt vannak Nagy izgatottság közepette jcn végre mégis Mayer miniszter kisé­rőivel. Szépen megköszönte a ma. gyáros vendéglátást és beszállt a vagonba ő is. — Egyetem, tisztelegj! — hang­zott harsányan ekkor ás a vonat kényelmesen, hogy ne mondjuk: méltóságteljesen indult el Szentes és Félegyháza felé. Telefon : Igazgatósás 258. Pénztár 582 Hétfő kedd ütlantis I. és II. része 12 felvonásban. Pierre Benőit liires regénye egyszerre Előadások fél 5, fél 7 és 9 órakor. SZÍNHÁZ nOsoai Hétfő : Ezüst sirály operett. Kedd Rásó Idával: Románc szinmü. B 5i Szerda: Aranyember szinmü. A 52 Csütörtök : Bob herceg operett. B 52 Péntek : Bob herceg opereit. A 53 Szombat : Bob herceg operett. Vasárnap délután : A kis kadét operett. Vasárnap este: Bob herceg operett. Az ezüst sirály. A mult hét végén szerepelt a játékrenden a Butykay— Földes-operett, amelynek nem vált előnyére az uj — „Király Ernő mulat" bemutatását célzó — harmadik felvonása. A Butykay ze­néje azonban dallamos, frissen hangzó és alkalmas arra, hogy a szöveg­könyv hibáit és fogyatékosságait el­jakarja. Az előadásban Xénia sze­repe Tímár Ilának jutott, aki szem­nek tetszetős színpadi megjelenés, de a színpadot még nem képes be­tölteni. Játéka nem invenciózus, de mértéktartó és előnye, hogy nerc kiván többnek látszani, mint aki. Ma még a pálya kezdetén van, sok mindent meg kell még tanulnia, az énekben a középhangok haszná­lását éppen ugy, mint a játék beszé­dességét, változatosságát, nemkülön­ben az arc és a szem szerepét a játék fortélyaiban a helyzetek meg­világítására. Amit és ahogyan csi­nál, tetszetős, mert nem kifelé tö­rekvő, nem élezett és nem rikitós szinü. A közönség kedvezően fo­gadta szereplését, tapsolta is és a tapsos elismerésből rész jutott Vég­helyi Izának, Faludi Kálmánnak és Méthé Lászlónak, az operett vezető szereplőinek. Rásó Ida vendégszereplése. Hol­nap este a szegedieknek kedves is­merőse lép fel a színházban. K. Rásó ida, aki szegedi családból származik és pályáját is itt kezdte el, majo Győrben, Miskolcon ésjj Szatmáror. játszott, a „Románc" fő női szere pében fog számot adni szimpatikus színésznői tulajdonságairól. NYAKKENDŐ készítés és javítás legszebb kivitelben SÁNDOR IBOLYA so! Mérev-utca 7.. 1. em. 4 Telefon 9-61.-^

Next

/
Oldalképek
Tartalom