Szeged, 1922. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-18 / 65. szám

Sseged, 1022. március 18. Ara 3 korona. Szombat, III. évf., 64. szái< ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EfV évre 900 kor Fél évre 450 , Negyedévi* 22S kor.] F«rv hóm 75 Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG CS KIADÓHIVATAL Kölcsey-utca 6. » Telefon 13-33. Rémlátó emberek. SZEGED, március 18. Rémlató embereknek nevezte dr. Bottka Sándor rendőrfőkapitány azokat, akik egy ujabb Löw-eset\el akarjak mindenáron megbélyegezni a szegedi zsidóságot. A Nép rémlátó emberei országos szenzációt közöllek megint a szegedi zsidóságról, de sokkal inkább szenzáció a szegedi rendőrfőkapitány tegnapi nyilatkozata ebben az ügyben, amely a tőlünk jobbra és balra állókat is kellőképen megnyugtathatja. Dr. Biedl Samu ügyén részben már túlestünk: vérlázító nyilatkozatot nem tett a keresztény és nemzeti érdekek ellen, s most már pusztán dr. Aigner Károly főispánon múlik, h^y a felekezeti gyűlésen elejtett politikai útmutatásért kihágási eljárást inditsanak-e. Az igazságot a főispán tisztánlátása biztosítja Szeged bármilyen pártállásu közönségének, amely számit is erre az igazságosságra. Ehhez tehát szavunk egyelőre nem lehet. Hozzászólunk azonban a rendőrfőkapitány nyilatkozatának ama részéhez, amely a rémlátóknak szól és megnyugtatja őket afelől, hogy Szegeden nem történhetnek sem nemzet-, sem felekezetellenes izgatások anélkül, hogy megtorlatlanul maradnának. Felesleges tehát fővárosi riporterek őrködése Szeged városa felett, felesleges rosszindulatú közleményekkel belenyúlni a szegedi rendőrség hatáskörébe, felesleges rosszmájuságból felkavarni egy város nyugalmát, egymásnak uszitani a város polgárságát „gyorsírói feljegyzésekkel" — alapos okok nélkül. Olyan hizafiaskodás ez, amelyből a nemzet csak kárt szenvedhet és az ilyen békétlen hazafiakból nem kérünk. Felesleges pedig főleg a magánérdekekből való ilyen rágalmazás a város békéjének megzavarására. Hiszen nem titok az a sajtóban is megjelent itélet, amelyet a szegedi törvényszék hozott néhány napja egy sajtóperből kifolyólag és amely s'.érint éppen A Nép egyik belső munkatársát ítélték el éppen dr. Biedl Samuval szemben. Nem bizonyos tehát, hogy a k<i! esemény között egyáltalában semmiféle öss/.c függés nincsen, tehát, hogy a Biedl ellen irányzott támadás nem személyes bosszúállás akar lenni. Nem bizonyos ez és miután az események kellü időrendi sorrendben következtek, sokan fel is tételezik ezt a valószínűséget és lehet, hogy nem csalódnak hitükben. Elvégre az emberi gyarlóság határtalan és édes Intenem, hát a fölhevültség apagyilkosokat is teremt és egy szikra haragjában rettenetes műveletekre bírja némely embert az idegzete. Ezt konstatálni kell és megbocsátunk a vérforralónak, aki elírta egy kissé magát. De mire* adnak tollat az ílvcn ember kezebe ? ! fligner Károly nyilatkozott a Biedl-iigyröl. A asldó hitközség elnöke a főispán intencióinak megfelelőleg beszélt. — A szélsőséges politikától Intette a zsidóságot. — A főispán sem Indít kihágási eljárást. politikai ülés lefolyásáról megkapok. — Hogy dr. Biedl kihágást követett-e el azzal, hogy a Zsidó Szentegyletben tartott beszédébe politikai vonatkozásokat is belevitt, annak elbírálására én nem vagyok hivatott, mert nem vagyok kihágási fórum. — Annyit azonban mondhatok, hogy amint én informálva vagyok, dr. Epedi ezen a gyűlésen éppen az én nyilatkozatomnak a hatása alatt óvta a zsidóságot attól, hogy ne szövetkezzen ofyan politikai árnyalatokkal, amelyek árthatnak a zsidóság érdekelnek. Azt is tudom végül, hogy dr. Biedl Samu ezt a politikai nyilatkozatát kellő mérséklettel és mérsékletre intéssel tette meg. Dr. Aigner Károly nyilatkozata tehát útját vágja minden további vádaskodásnak, amely ebből az ügyből kifolyólag a szegedi zsidóságot érhetné. Ezzé! a nyilatkozattal azután, azt hisszük, be is fejeződött ez az ügy és talán utóljára történt meg az is, hogy némelyek hitelt siettek adni fővárosi „gyorsírói jegyzeteknek", amelyekkel Szeged nyugalmába akart egy vérmes idegen ismét bombít dobni. SZEGED, március 18. (Saját tudósítónktól) Tegnapi számunkban közöltük dr. Bottka Sándor rendőrfőkapitány nyilatkozatát dr. Biedl Samu országosan pertraktált és állítólagosán nemzet- és felekezetellenes politikai beszédével kapcsolatosan, amelyet a zsidó Szentegylet folyó hó 7-én tartott ülésén mondott A rendőrfőkapitány nyilatkozatával dr. Aigner Károly főispánra terelte a közérdeklődést, aki ebben az ügyben dr. Bottka szerint illetékes véleményt mondhat, vagy kihágási eljárást indíthat. Ma délelőtt felkerestük hivatalában dr. Aigner Károly főispánt, aki előzőleg éppen dr. Biedl Samu zsidó hitközségi elnököt fogadta. A főispán a kővetkező nyilatkozatot tette munkatársunk előtt: — Dr. Biedl Samunak a Chevra Kadisában tartott beszédéről a főkapitány' úrtól én semmiféle külön fölterjesztést nem kaptam. Olyan fölterjesztést értek ez alatt, amely döntést provokált volna ebben az ügyben. Csupán a szokásos jelentés érkezett hozzám, amelyet minden 9 tegnapi minisztertanácson felajánlották a lemondásukat a kereszténypárti miniszterek A kormány még nem döntött lemondásuk kérdésében. — Folytatják a hivatalos jolölésoket. SZEGED, március 18. (Saját tudósítónktól.) A kisgazda- és polgári-párt intéző bizottsága tegnapi ülésén sem végzett a hivatalos jelölésekkel. Ebből sokan arra következtetnek, hogy a választások nem fognak olyan korán megtörténni, mint ahogyan azt gondolták. Ujabb 47 kerületben állitütak hivatalos jelölte* és ezzel a számuk kb. 120-ra emelkedett. Az ország hátralévő 100 kerületében a jelölést csütörtökön fogják megejteni. Az intézőbizottság ülésén szóvátették a közélelmezési tanács legújabb döntését az állatkivitel ügyében. A husforgalom szabályozásáról sióló rendeletet a pár testi értekezletén vitatták meg és megállapították, hogy általános veszedelmet is okozhat a rendelet. ' . A döntés, amelyre a földmivelésügyi miniszter tiltakozást jelentett be, végeredményben az állattenyésztés hanyatlására vezetne. A kisgazda-és polgári pártban ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogyan elnökölhet a tanácsban meg mindig Hilier/ — Én eddig, ha pontosan számítom, kb. négyizben ajánlottam fel lemondásomat. Most is, amikor tudomást szereztem arról a többségi pártban megindult mozgalomról, amely a kabinet összetételét kifogásolta, megtettem ezt. Az a hir, mintha a tegnapi minisztertanács foglalkozott volna lemondásom kérdésével, nem felel meg a valóságnak. Lemondásomat felajánlottam, azonban döntés ebben a kérdésben nincs. Továbbá megcáfolta a miniszter, mintha lemondása összefüggésben lenne azokkal a hírekkel, hogy a kormánypárt hivatalos jelöléseinél a keresztény többségi pártot, amelyhez a miniszter is tartozik, a kormápypárt vezetősége részéről mellőzés érle volna. Értesülésünk szerint a tegnapi minisztertanácson Vass József és Hegyeshalmi miniszterek is felajánlották lemondásukat, a minisztertanács azonban az ő lemondásuk kérdésében nem döntött. Eredménytelen minisztertanács. A kereszténypárti miniszterek J Tegnap délutántól ma hajnalig lemondáss. ; tartó minisztertanács volt, amelynek A Maevar Hírlap munkatársa fel- az előzetes h.rek szerint dönteni " ...... •_.„. állott unl.-a .^l^olAkprlI P pk heröl. A minisztertanács döntése váratlanul elmaradt s mint beavatott helyről értesülünk, kizárólag folyó adminisztratív ügyekkel foglalkozott s választási kérdések a minisztertanácson egyáltalán nem merültek fel. Bfrczy István elfogadta a szsgedi kereste Bernolák népjóléti minisztert és kérdést intézett hozzá lemondásának hírére nézve. A miniszter a következő nyilatkozatot tette : kellett voli a választókerületek be osztásáról szóló rendelet végleg a szövegéről, valamint a választásokkal kapcsolatos többi függő kérdések Budapest, március 18. Szeged város liberális polgárságának küldöttsége tegnap a fővárosba érkezett, hogy felajánlja Bárczy Istvánnak az I. kerület mandátumát. Bárczy a pol gárok és munkások szövetségének klubjában fogadta a küldöttséget. A küldöttség szónoka, Ottovay Károly kérte Bárczyt, hogy teljesítse Szeged óhaját és fogadja el az I. kerület képviselőjelöltségét. A küldöttség tagjai lelkesen megéljenezték Bárczyt, aki kijelentette, hogy szívesen vállalja a szegedi I. kerület képviselőségét pártonkívüli programmal. Beszédében a kővetkezőket mondotta: — Különösen elégtételt érzek, hogy a ^liberális polgárok minden fajtája egyesült és megvalósította Szegeden azt, amit én Budapesten a polgárok és munkások szövetségében igyekeztem létre hozni. Bizom abban, hogy ez a tömörülts állandó lesz, legalább is addig, mig vissza nem szerezzük azokat a szabadságjogokat, amelyeket elődeink már 1848-ban kivívtak. Ezek nélkül nincs társadalmi konszolidáció, se megújhodás, se haladás. Csak a liberális társadalmi fejlődés hozhatja meg ennek a nemzetnek fejlődését is. Adják át Szeged város liberális polgárságának és munkásságának üdvözletemet addig, amig azt személyesen nem tehetem. A beszédet a küldöttség tagjai telkes éljenzéssel fogadták. A küldöttség fogadásánál jelen volt Rassay Károly, Sándor Pál és Drózdy Győző, akik Bárczyval együtt hosszasabban elbeszélgettek küldöttség tagjaival. Sándor Pál kifejezte azt az óhaját, hogy vajha az egész nemzet követné Szeged példáját, hol minden liberális párt-"] árnyalat megtalálja az együttmükö- 1 dés lehetőségét, Bárczy este a küldöttség tagjai számára a Pannónia külön termében vacsorát adott. wwwwwwwwvwwwwi Elmaradt a liberális blokk értekezlete. A polgárok és munkások szövetsége tegnap délután 6 órára értekezletet hívott egybe, amelyen a kormány által tervezett kerületi beosztást és a vidéken történt erőszakoskodások ellen akart állást foglalni. Az értekezletet azonban nem tartották meg. Erre vonatkozólag Bárczy István a következőket mondotta munkatársunknak: — Az értekezletet azért nem tartottuk meg, mert még nem ismeretesek előttünk a kormány által tervezett beosztások. Ami a vidéki atrocitásokat illeti, azok ügyében a jog es szabadságvédőjiroda minden egyes esetben megtette a szükséges lépéseket.