Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-19 / 41. szám

Saefed, 1*22. február 19. Ara 3 korona. Vasárnap, m. évf., 41. szám Vacsora közben. SZEGED, február 18. Kél év történelme mögött zárultak be tegnap a kapuk az Országbáz-téren, ólmosnehe/en összetapad tak az ajtószárnyak, mint két törö dött, kiélt szempár s utána kigyúltak a csillárok a kisgazdapártban, bogy megegyék utolsó vacsorájukat a két év felelős bajnokai. Vacsora közben komoly szárnyakat bontott a jövö. Bethlen István miniszterelnök néhány súlyos mondatával irányt adott a jövőnek, amelynek napjainkban éljük komoly fordulópontját. — Az előttünk levő választásokon fog eldőlni az, hogy Magyarországon képesek leszünk- e társadalmi békét, politikai konszolid iciót és egy olyan irányzatot n.egvalósi tani, amely hordképes alapot ad a jövö kormányzatának — mondotta az egységes párt vacsorája közben a miniszterelnök és ez az egyetlen mondat kell, hogy féken tartsa a következő napok forgatagában minden komoly magyar polgár tetteinek rugóit,' ez a mondat kell, hogy ébren tartsa lelkiismeretünket, amelyre az ország jövendője épül. Ma még nem ismerjük a kormány végleges szándékait a választótogi rendelet tekintetében, de merünk bizni abban, hogy a kormány el* nöke az egységes pártban tett kijelentéseihez becsülettel konzekvens marad és választójogi rendeletével biztosítja mindazokat az előfeltételeket, amelyek egy konszolidált országgyűlés megalapozásához szükségesek. Bízunk abban, hogy az urnák elé kerülhetnek mindazok, akik* politikai érettségüknél fogva erre joggal érdemesnek tartják magukat, de — ha ezek a jogos érdemek elismertetnek, — akkor a második szavunk az urnák elé állókat illeti I A kortesplakátok választópolgároknak nevezik azokat, akiket itt mi egyszerűen magyaroknik szólítunk. Ma ne a méze6-madzagon vezetett választópolgár válasszon, ma a magyarság válasszon utat magának egy ezer évvel ezelőtt elkezdett mult folytatására. Ezért nagy a jelen idftk terhessége, a jövőért nagy a mi felelősségünk és azért ordit ki keblünkből a vágy egy békés társadalmi al^p megteremtése iránt. M/gfeszült idegekkel lessük a jövő esztergályosainak munkáját, amely Magyaror>záK igazi arcátmuta ja majd meg nekünk és ebben a munkaban minden résztvevő nézzen önmagába, vesse ki magából a kivetnivalókat és szavazzon ugy, ahogyan azt lelkiismeret szerinti meggyőződése diktálja. Mert nem az a fontos most, hogy ez, vagy az a párt győzzön, h. e n az, ho^y a m <gyar közérzület, tUztán és becsületesen m-giestesüljftn a jövő parlamentjében I Ezt tartottuk szükségesnek megjegyezni az.-fhoz a mondatodhoz, amelyek a konnanyelnök szájából a párívjcsora közben elhangzottak. Megindult a nagy küzdelem. Választási mosgtlmak, jelölések mindonlelé. SZEGEp. február 18. (Saját tudósítónktólJ A nemzetgyűlés immár a múlté s a politikai világ figyelme a választás felé irányul. Az első lépés megtörtént a kormánypárt vacsoráján, ahol Bethlen István miniszterelnök megelégelvén a koalíciós kormányzást, felmondott a keresztény egyesülés pártjának. Ez súlyos dilemma elé allitotta a párt minisztertagjait, akiknek választaniok kell a bársonyszék és pártjuk között. Ennek megielelően a kormányban egyes tárcák élére uj emberek kerülnek. Ezzel a kérdéssel az esti minisztertanács is foglalkozott. A kormánypárt egyébként a jövö csütörtökön értekezletet tart, melyen a választás előkészítéséről döntenek a miniszterelnök és a belügyminiszter jelenlétében. A választások előszelét jelzi az is, hogy a n? pókban •J főispán kerfll több megye élére. Az ellenzék vezérei szintén megkezdték a választás szervezését. Természetesen minden párt bizik a győzelemben és azt vitatja, hogy egyedül ö mentheti meg az országot. Hir szerint az ellenzék egy része passzivitásban maradna, ha a kormány a választójognak rendeleti uton való szabályozása esetében az ellenzékkel kötött megállapodásokat nem venné figyelembe. A választójog sorsát különben ai orsságblról értekealet dönti el, amelyet a jövö hét elejére hiv össze a kormányzó. Tagjai lesz nek gróf Dessewffy Aurél országbíró, báró Wtassics Gyula, a közigazgatási biróság elnöke, Tőry Gusztáv, a Kúria elnöke, Ráth Zsigmond, a Kúria alelnöke, Benedek Sándor, a közigazgatási biróság alelnöke, Halász Lajos koronaügyész, Juhász Andor, a budapesti tábla elnöke és több kiváló egyetemi jogprofesszor. Az országbírói értekezletről a választójog sorsáról és s választás idejéről illetékes helyről a következő információt kaptuk: 1. Ha az értekezlet a Friedrichféle rendelet mellett foglal állást, akkor a kormány a választás idejét húsvét tájára tűzi ki. 2. Ha a Friedrich-féle rendelet módosítása mellett döntenek, akkor a törvényjav rslat értelmében a választás junius elseje körül fog megkezdődni. Természetesen mind a két esetben nemzeigyülést hívnának össze. 3. Ha az országbírói értekezlet ugy találná, hogy a magyar alkotmány értelméb n nemzetgyűlés helyett országgyűlés összehívása dönti el a jelenlegi alkotmányjogi vitás helyzetet, akkor az összehívás kép viselőházra és a főrendiházra fennálló törvényes rendszabályok alapján fog megtörténni. Andrássy bejelenti, hogy vlsssa akarják hosnl a királyt. Dr. V/irther Lászlónak, a budapesti III. választókerület volt nemzetgyűlési képviselőnek beszámolója alkalmából gróf Andrássy Gyula mondott beszédet. A kormány azt hangoztatja, — mondottá — hogy az ellenzék akadályozta meg a választói jog törvénybe iktatását. A felelősséget vállaljuk. Az 1917-es választójogi javaslat bizottsági tárgyalásakor Tisza István is ellene volt a jogfosztásnak, sőt a vita alkalmával maga gróf Bethlen István is a következőket mondotta: .A mai reformot uj reform fogja követni s egészen bizonyos, hogy a fejlődés az általános és egyenlő vá lasztőjog felé tart. Egész biztos tehát, hogy majd tágabb keretet állapítunk meg valamely jogcímnél, semmi kilátás nincs arra, hogy valaha ezt szűkíteni lehessen. Sem nekünk, sem utódainknak nem lesz soha alkalmunk többé arra, hogy az egyszer elfogadott jogcímet szűkíthessük." Ma Bethlen István a választói jogosultság szűkítése mellett van. Érzi a kormány, hogy inog a talaj a lába alatt. Hogy jogi alapja nem valami erős, bizonyítja az, hogy a választói jogot országbírói értekez' let elé viszi és rábízza egy olyan testületre, amely nincsen. Ez nem férfias, nem parlamentáris és nem megengedett dolog. A felelősséget a kormány maga viselheti. Legfőbb célunk az ezeréves magyar alkotmány helyreállítása. Visz* sza akarjuk hozni őfelségét a magyar királyt. (Szűnni nem akaró óriási taps, a közönség felállva éljenez és élteti a királyt.) Meg vagyok arról győződve, hogy a magyar király hozza meg nekünk az integiiiást, a jogrendet, jogbiztonságot, a. zavartalan szociális lehetőséget. De ennek csak kellő előkészítés után, a nemzet létérdekének veszélyeztetése nélkül szabad megtörténnie, ezt kívánja a nemzet és a király együttes érdeke. Ezután Ferdinándy Gyula állott fel szólásra: Magyarországon lehetetlen állapotok vannak, kétségesek a politikai jogok. Van királyság király nélkül, van Magyarország ország nélkül, van sajószabadság, amelyet a hatalom bármikor elnémithat. A kormány akarata a választójogi javaslattal azt célozta, hogy a nemzet akarata ne nyilatkozhassék meg. Rakovszky István okolta meg ezután, hogy miért lépett ki a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából. Utána Friedrich István ke7dett beszélni. Örömmel konstatálja, hogy ahol a párt megjelenik, ott mindenütt lelkesednek a királyért és a keresztény nemzeti integritásért. Jelölések a fővárosban. Az eddigiek szerint a fővárosban Hét listával mennek a választási küzdelembe. A kormányzópárt listáján valószínűleg Bethlen István miniszterelnök neve fog az élen állani. Mellette » lista elején te«? Wnlff Károly, herényi Zsigmond, Ereky Károlv, aki eddigi kerületében Kaposvárott már nem számithat győzelemre, Mahunka Imre, s vatószi-. nüleg Lipták Pál is, aki azonban elsősorban a vidéken veszi fel a küzdelmet. A keresztényszocialisták külön listával mennek a választási küzdelembe. Listsvezető valószínűleg Hatler István lesz, aki azonban természetesen régi kerületében is fellép. A lista elején a párt régi képviselői lesznek: Bendrd Ágoston. Kontra Aladár, Kovács Emil, Haller József. Usetty Ferenc, Szabó József. A demokraták nagy erővel készülnek a választásra. Listájuk élén a kővetkezők állanak; Vázsonyi Vilmos, Ugrón Gábor, Szterényi József, Bródy Ernő és Sándor László volt főkapitány. Vidéken a demokratapárt az eddigiek szerint Sátoraljaújhelyen, Miskolcon, Sopronban és Győrött állit jelölteket. Az Andrássy-[járt listájtn Andrássy Gyula lesz a vezető. Utana Friedrich István következik. A listán szelepeinek még a párt eddigi képviselői, Homonnay Tivadar és Wlrter László Is. A liberális lista élén Bárczy István áll. Mellette Sándor Pál, Rassay Károly, Márkus Jenő és valószínűleg Méhely István szerepelnek még a listán. A szociáldemokratapárt még nem döntött abban, hogy Garami Ernőt felveszi-e a listára. Ez esetben ö lesz a lista élén s minden bizonynyal r»jta lesz a listán Peldt Oyula, Poyer Károly, Miakits Ferenc. Vanczdk János és Buchlnger Manó. Ezenkívül előreláthatóan külön női lista is lesz. A vidéken Miskolc két kerületében igen erős választási küzdelemre van kilátás. Hir szerint Bottlik József, Sándor Pál, Róbert Emil, Weisz Konrád, Szentpáiy István, Turnay Gyula nyug. főispán, az utóbbi kettő liberális programmal lép fel. Debrecenben a Rassay párt veszi fel nagy erővel a küzdelmet. Az L kerületben Milotoy Istvánnal szemben Hegymegi Kiss Pál pártigazgató, a II. kerületben Pröhle Vilmossal szemben Jánossy Zoltán, volt államtitkár, a III. kerületben Juhász Nagy Sindor v<>lt államtitkár lép ftl a párt piogramjával. Az utóbbi ese'lrg Hajdúszoboszlón veszi fel a küzdelmet . Békéscsabán előreláthatólag Lipták Pál lesz a kormánypárt hivatalos jelöltje. Lehetséges azonban, hogy Szarvason lép fel, melynek eddigi képviselője Borgulya Pál, nem veti részt a választásokon. A győri keresztényszociálista-párt az első kerület mandátumát újból Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszternek ajánlotta fel. A miniszter levélben köszönte meg a személye iránt megnyilvánult bizalmat és a jelölést elfogadta.