Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-19 / 41. szám

UMIt MARGÓ Az öreg Sarah Bemhard mintha cuk Jókat mondását akarná meg­lódítani, egy öreg asszony nem vén asszony. Parui lapok Írják, hogy most készül Brüsszelbe, uno­kája férjének, a színész Louü Ver­neutlnek darabjában fogja játszani » nöi főszerepet. Sarah Bemhard már régen lul van azon a koron, amelyről Balzac irt, sőt már régen tul van azon a koron is, amelyről * Negyvenéves asszonyt írták. Hugó Victoí kortársa ugyanis a nagy Sarah. aki féllábbal a deszkákon es féllábbal a sírban, még mindig látszik, még mindig hódit, még min­dig tud és akar. Mintha a francia géniusz megtestesítője volna, az is olyan fiatalosnak és agilisnak lát­szik, pedig a hozzáértők tudják, hogy bizony ilyen fiatal Mindegy, ók még mindig pröbáják vinni az iramot. Nálunk harminc éves korá­ban megrokkan a művész, negyven éves korában, ha még él, már csak emlékei vannak. Mi nagyon korán kezdjük és na­gyon hamar végezzük. Lehet, hogy ez annak a jele, hogy még csak­ugyan fiatalok vagyunk. Mire meg­vénülünk ? * Tudós Apdthy István a napojtban érdekes csokrot kötözőit össze kép­telennél, képtelenebb szóvirágokból, amelyeket közélelünk jelesei beszéd és irás közben elhullattak, az uj magyar kuridlis és kulináris stílus nanyobb dicsőségére. Drasztikus és bombasztikus ki­szólásokért mostanában csakugyan nem kell éppen a szomszédba mennünk. De valahogy ugy gon­doljuk. hogy a rekord pálmáját mégis a t>oldogult (és boldogtalan) nemzetgyűlés legutolsó ülésén vitte el az összes orrok elöl a kitűnő Hudavári László, akinek majdnem minden mondatát hangos derültséget keltő közbeszólások fűszerezték. Budavári azt mondotta többek közöjt, hogy ha ö benne a Köztársasági érzés egy szikrája élne, akkor . . . Nos, ekkor közbeszólott Kriedrich István és mondotta : Akkor kivágnád! . . . Igen — tolytatta szónoki lendülettel Budavári László — akkor kivágnám ss tűzbe dobnám"... HAt ez csakugyan nagyszerű és uj, eredeti és merész, hogy ugy nondjuk, ilyen hasonlatot nem pi jtóltak, se Demosthenes, se Ciceró, •>e Mirabcau, se Kossuth. A szikra, tmclyct kivágnak és tiizbe dobnak l'z valóban isteni szrkia és mi hors < Oiii\)tirs a szónoka ik nyujtjuk az elsőség pálmáját, vagy hogy az 6 stílusában bes/éljUnk. mind a két marékkal neki szóljuk az elismerés koronái.1t. Mert ezzel csakugyan he­koronázoit FIGYELEM! AModiano Club specíalité huvclx-k <*> >•iSíiu-lt«p«»piri>K utrtii­/nim írnnti luritaloinban tnnuaii A.*<-rd«\t<*li ni:irknki/«ri»l«t! «Mctjnt|>ti|tti ­wmnkbmt Hologuabnn (Oi.i»*uiii<áf) IAIIIl«l>tt klU.lIllc-liCH •» frlulimillmtntlcin v'iiicitetln pupinmhöl * Ki>.-l)|)-.i'l[rt kCIIUK. I íI|l»> if.l \í|il; ^tic an j. miil.li tl- i huvi l»ín fi, i nniuli.il f „4lrtup..|n ; !••» •ai>,.iii i.iii . \an-i ] • •»,«.». .íUhhUt'i.it.t ..:...Nl \ I IV! NEKROLÓG. Született 1920 február 16. f 1922 február /•. ÉU két ivet. Meghalt végelgyengülésben • SZEGED, február 18. Még az órája is megállt az utolsó órákban és még a szülei sem na­gyon siránkoznak utána. Szegény kicsi konvent, nem tudott megnőni. De félre a keserű humorral, amely­lyel Hamlet tréfálkozott a helsing forsi temetőben a* szegény Yorick koponyáji fölött, vegyük sorra, ami érdeme, hibája, híressége és hirhedt sége volt. A legnagyobb érdeme kétségtelenül az, hogy mégis csak jobb volt, mintha egyáltalában nem lett volna, bár szinte állandóan ugy grappirozta a semmittevést, hogy lázas tevékenységnek lássék. Hát hiszen láza, az volt is neki .el/g, de az ország fogai vacogtak •öle. Lázasan tető alá hozott néhány törvényt; amelyeket később, lucidum intervallumaiban maga is ugy szé­gyell, mint Simon Judit a törvény­telen magzatát, de viszont ne fed­jük, hogy egynémely egyéni akiiók ellen és sok más panamákkal szem­ben mégis csak itt lehetett tiltakozni. Két izben a revolver is előkerült, egyszer felülről csillant meg a csöve, amikor az örült Kövér Ibrahim Qyörgy a heves Rakovszkyra fogta rá, nem sokkal a budaörsi csata előtt. Másodszor lenn húzták ki a hátulsó zsebből a veszedelmes já­tékszert, hogy kik. ezt kölcsönösen egymásra fogták elszánt karlisták és szabadkirályválasztók. E revolve­rek nyomán párbajok keletkeztek, de szerencsére nagyobb baj nem történt. A Ház különben, amely a gótika legszebb remekei közül való, belülről sokszor megváltoztatta ábrá­zatát. A miniszteri bársonyszékek többször változtattak gazdát, a pa­uok pedig számtalanszor kicserélték a helyet foglalókat. A szélsőjobbról a szélsőbalra kerülni, a kormányt vagy az ellenzéket megszeretni: ez, mint a regényekben olvasható, itt egy pillanat müve volt sokaknak és ezzel a pillanattal némelyek elég gyakran éltek. Zákány Gyula ébre­dőből destruktív lett, Rupert Rezső keresztény ellenforradalmárból zsidó­barát liberális, de meg kell adni, ők a megyözödésük szavát követték. Voltak kevésbbé erős római jellemek, akik a meggondolásuk szavát követ­lék és voltak legkevésbbé erősek, akik a hatalom szavára hallgattak, avagy a mindenkori és mindig hasznos konjunktura parancsát kö­vették. Ami a tagokat illeti, nagyjában két pártra szakadtak : a csizmások és a cipösök pártjára. Nem minden vsizmásparti húzott csizmát, de any­nyi bizonyos, hogy nem csupán csizmás kandúrról volt szó végül, de csizmás királyról is beszéltek, liyőzöit itt Prózűy is, akt különben is liyőző, de győzött Kossuth is és aki győzte szóval, azt alig győzték közbeszólásokkal. Mert voltak itten szónokok, közbeszónokok éshallgat­nokok. Lzek közül a történelem kü­lönösen megjegyzi gróf Ambrózy Miguzzt nevét, aki nemcsak hogy végig hallgatta a két sovány esz­tendőt '(no, de nem a parlamentben), hanem egyáltalában nem is jelent kezelt. Vd^y nem találta elég előkelőnek a társaságot (pedig hát volt ott elég Któí és báró söt akadt herceg Win Aisgraetz is), vagy alibit akart iga /ölni a jövendő előtt, ám lehet, hogy azóta elment Oroszlánokra vadászni Afrikába, unu még mindig kevésbé kockázatos vállalkozás, mint • hazai politika. A csizmán és cipőn kivül azonban még más elvek és jelszavak is do­mináltak az alkotmányozó ülésen, ahogy Friedrkh hivta, (aki közben ült is néhányszor, börtön priccsen és vádlottak padj in, de mindig a nők kedvence maradt, akár az elegáns Andahdzy és a sneidig Nemtudom­márky) igy például voltak karlisták és mondjuk antikarlisták, viszont a karlisták egy része puccskarlista lelt, a másik része liberális ellenzéki, voltak konstruktivok és destruktívek, ámbátor akadtak destruktív konstruk­tivek ii és megfoidilva. Külön szen­zációt jelentettek a nők a parlament­ben, igaz, hogy ezék csak egyen voltak, de viszont két férfi helyett is beszéltek és buzgólkodtak. A másvallásuak nem egészen a numerus clausus arányában jelent­keztek, képviselve a Budaváritól annyira és annyiszor felkarolt szíriai fajt, szabadkőművességet, szabad­kereskedelmet, liberalizmust, lojali­tást és demokráciát Vázsonyi, Me­rényi, Sándor Pál és Bródy Ernő képében. Külön vállalt alkottak a Rupertek, akikhez később egyre többen csatlakoztak. Ha tovább tar­tott volna a nemzetgyűlés, akkor Zákány mellett Haller is velük egy gyékényen árult volna. (Péter és Pál tudjuk, nyárban, összeférnek a kaptárban.) r Nagy emberek nem sokan zavar­Iák a nemzetgyűlés viharait. Bár például Pékár Gyula nem csupán nagy, de szép szál ember is, ö azonban inkább Dantonnal, Petőfi­vel és más kapa-kaszakerülövel (ahogy Arany János, nevezte az író­kat és költókei) volt elfoglalva. Ami egyébiránt a ködöket illeti, ilyenek is ültek a nemzetgyűlésen: Kiss Meny­hért és Budaváry László költök, a mit a lapok újdonság rovataiból többször megállapított a közvéle­mény. Mellettük kevés zseni jelentkezett, azok is finánczsenik voltak inkább, mint szegény jó Hegedűs Lóránt. (Hiszen ha ö a költészetre adta volna a fejéti) De hát . . . de mortuis nil nisi bene I Már pedig ez a nemzetgyű­lés meghalt, a föltámadás reménye nélkül. A nevető örökösök már kez­denek osztoszkodni a hagyatékon, a mandátumokon. Hej, Rakovszky, Beniczky, Kuna P. András, Patacsy, magyarok hires vezéri. Szterényi: vájjon hányan jöttök vissza újra a gót ivek alá és milyen alapon? A krónikás nem jós és most még máról — holnapra is nehéz mete orológusnak lenni.'Egyelőre régi jó vidéki szokás szerint csak annyit: Vederemó I üyalu. Harry Piel A Pál-utoai fiuk Szombaton. va»amap a Belvárosi-moziban Ismét Újszegeden lesz a strandfürdő. SZEGED, február 18. (Saját tudósitónkMJ Szinte nevetséges ma még nyári előkészületekről Írni. A hó olvadni kezd ugyan, de a Tiszát vastag jégpáncél borítja és hol vagyunk még a nyártól, amikor a zöldes és ahogy mondani szokás, szőke Tisza fodrain tarka trikókban úszkálnak nők és férfiak. Nekünk csupán eszünkbe iut a nyár, mint annyi más mindfcn, viszont tudomásiAik van arról, hogy a nyár illő fogad­tatására már most? fűtött téli szo­bákban, megteszik az előkészüle­teket. A Szegedi Portfürdö Részvénytár­saságról van szó, melynek igazga­tósága a közelmúltban tartott köz­gyűlést, hogy anyagi helyzetéről számot adjon és hogy a fürdő jö­vőjéről határotzon. A Partflidő Részvénytársaság tényleg tisztán altruisztíkus alapon álló alakulat, melynek szegedi orvosok és mérnö­kök a tagjai. A legutóbbi közgyűlésen kiszámították, hogy mennyi lenne a kifizetésre kerűlo osztalék, melyet azonban a részvényesek egyhangú határozattal a fürdő üzemének to­vábbfejlesztésére fdtditanak. A rész­vénytársaságnak egyébként dr. Ko­vits József főorvos az elnöke, igaz­gatósági tagjai pedig dr. boros Jó­zsef, dr. Erdélyi Jenő és Tóbiás mérnök. Mint értesülünk, a fűrdötestet és az összes kabinokat tavasszal a régi békebeli helyére, Újszegedre viszik át, ahol a Bertalan-emlékoszlop alatt annyi kellemes órát szerzett ez a fürdŐ< a közönségnek és főként a fiatalságnak. Ez is egy lépés a régi. békebeli állapotok felé. Valótlan iiireh az influenzáról. SZEGED, feb.uár 18. (Saját tudósítónktói.) Ujabban ismét feltalálták az In­fluenza veszedelmet azok, akik egyébbel szolgálni nem tudnak, azon­ban még ijesztőbb formában, mint azt eddig tették. Döbbenetes halá­lozási arányszámokról irnak és be­szélnek megint városszerte, a köz­szájra adott adatok pedig egész egy­szerűen hamisak, mert nem felei meg a valóságnak az. hogy az in­fluenzának ismét tizenhét halottja lenne. Az anyakönyvi hivatalban he­tek óla mindössze egy gyermek­halált jegyeztek be influenza követ­keztében. A tiszti főorvosi hivatal cáfolta meg ilyen módon azokat a híreket, amelyek jobban terjednek, mint a járvány. A tiszti főorvos szerint ép­pen ellenkezőleg áll a dolog, az influenza a legjobb uton van a megszűnés felé, mert a város a krízisen régen és elég szerencsésen ke­resztülesett. Sokan légzőszervi megbe­tegedéseket, tüdölebot is az influen­zának tulajdonítják, — mondotta a tiszti föorvoa — holott annak most influenza járvány nélkül is szezonja van és mégis igen kedvező arány­számban történnek megbetegedések Nem tudjuk ezekulán, kinek higy­jünk, a rémhireknek-e, vagy a fő­orvos vigasztalásának. Ez utóbbi mindenesetre illetékesebb. Könyvök, Irodalmi müvek, zenemű­újdonságok oriasi választékban kap hatok Endrényi Imre könyvkereske dsseben, Kelemen-utca. Marconi felépül LONDON, február 18. (M. T. 1 Reuter.) Londoni lap* hiradása szerint Guillelmo Marconi állapota annyira javult, hogy aggodalomra már nem ad okot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom