Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-28 / 197. szám

SZEGED Magyarok kálváriajárása,. Klkindától a szegedi rendőrség fopdájáig ée esetleg vissza. — A pécsi kommunisták, mint a nagy szerb állameszme már­tírjai. — A „menekülő elvtársak mindenütt letelepedhetnek". SZEQED augusztus 27. (Saját tudósítónktól.) Tizenhat emberből álló csoportot hoztak ma délelőtt a rendőrök a városházára, a kihágási biróhoz. Jól öltözött urak, kalapos hölgyek, egy­szerű munkásasszunyok és munkás­emberek voltak a csoport tagjai, ha­talmas csomagokkal felszerelten. Fáradt nézésükből kilátszott, hogy nagy útról jönnek, ijedt tekintetük pedig azt árulta el, hogy izgalma­kat kellett átélniök. Sejtelmünket igazolta azután a csoport tagjainak kérdezősködésünkre adott felelete. Azt mondották, hogy valamennyien nagykikindai magyarok. Tegnap még ott is voltak, anélkü1, hogy sejtették volna, hogy ma már itt kísérgetik őket Szegeden. A szerbek, mióta a baranyai, baj i és az ujszegedi háromszög területeit ki kellett üri­teníök, állandóan a legkülönfélébb módon és eszközökkel molesztálják a fenhatóságuk alatt maradt terü­leteken élő magyar lakosságot. Igy tegnap este összeszedték a nagy­kikindai magyar lakosságnak azt a részét, amely „csak" 5—10 eszten­deje lakik ott, összepakoltatták velük legszükségesebb holmijaikat é3 a Simplon expresszen Magyarország­felé irányították őket. Útközben a kiutasítottak nagyrészé­nek a megvesztegetések egész so­rozata utján sikerült visszamaradni, szerb területen ellenben azokat, akik­nek nem volt a megvesztegetéshez elegendő pénzük, könyörle'enül át­zsuppollák a haláron. Mivel vala­mennyi kíutasítoltnak Szegedig szóló jegyet adtak csak, nem volt más hátra, mint, hogy mind a tizenhat kiutasított magyar leszállott a vo nat.ól, hogy azután rendes személy­vonattal utazzanak tovább oda, ahol esetleg szállást remélnek. Minthogy azonban a vasúti rend­őrség minden olyan utast, aki a Simplonon érkezik Szegedre, igazol­tat, igy a fáradt, kisirtszemü magyarok sem kerülhették ki ezt a müveletet, amelynek vége az lett, hogy mivel iga­zolványuk, útlevelük nem volt (hiszen ezt nem is adtak nekik a szerbek) bekísérték őket a rendőrségre, ahol a kihágási biró határoz majd további sorsukról s esetleg arról, hogy visszatoloncoltassanak e oda, ahon­nak kitoloncolták őket. A kiutasítottak elbeszéléséből tud­tuk meg azt is, hogy a kiutasítá­suknak tulajdonképeni oka az, hogy a szerbek a kiutasítás révén fel­szabadult lakásokba akarják betele­píteni a Pécsről elmeneküit kommu­nistákat, akiket a nagy szerb állam­eszme mártírjainak tartanak. Hogy milyen kesztyüskézzel bánnak a szeibek ezekkel az elmenekült kommunistákkal, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy az eszéki gyüjtőtáborban összegyűlt kommunisták szabad letelepedési jogát egy most kiadott rendeletben az egész Jugoszlávia területére meg­adták. Tovább is beszéltek volna még a kiutasítottak, de egy rendőr jött és magával hívta az embereke'. A szu­terén felé mentek a rendőr is és a kiutasítottak is. Az utóbbiak mo­solyogva kisérték a rendőrt, mjert azt hitték hogy szabadok ... 4 — Az Ipartestület felterjesztése s vasárnapi tanoncoktatfcs ügyé­ben. Egy miniszteri rendelet énei­mében. iparostanoncok részére csak hétközr.íp lehet előadást tartani. A szegedi ipartestület most felterjesz­tést intéz a minisztériumba és kéri a minisztert, hogy ezen álláspont­jától térjen el, mert Szegeden az iparostanoncok zavartalan oktatása, a vasárnapok igénybevétele nélkül lehetetlen. Különösen a szakrajzok­tatás szenved hátrányt, mert a rajz­oktatók hélköznpp vállalatoknál, műhelyekben el vannak foglalva. Tekintetbe véve ezenkívül azt is, hogy Szegeden minden iskolában délelőtt délután folynak a tanítások, a kérés méltányossága nyilvánvaló. A felterjesztés kiemeli, hogy a va­sárnapi tanoncoktatás nem hátrál­tatná a tanoncok lelkigyakorlatát sem, amennyiben olyan tanbeosztást alkalmaznának, mely melleit a lel­kigyakorlatok végzése is lehelövé válnék. — KBsiönetnyilvánítás- Mindazon ke­reskedő. iparos, cukrász és magánurak­nak, valamint az 5 nővédő egyesületnek és tagjainak akik a postásnapot ajándé­kaikkal és személyes közreműködésükkel elősegíteni szívesek voltak, ezúton mond hálás köszönetet a szegedi postaaltisztek csoportja nevében a vezetőség. — Egy francia interná'ásból hazatért iparos. Azok közül, akik a sokat emlegetett francia internálási táborokban szenvedték végig a há­ború éveit, hazatért Szegedre egy derék fiatal iparos, Prívinszki István. Elbeszélte, hogy husz év előtt került ki Franciaországba, ahol a szücs­iparban tökéletesítette ismereteit, annyira, hogy nyolc évvel a háború kitörése előtt Páris legnagyobb és legelőkelőbb szücsipartelepín kapott alkalmazást. A gyár több mint ezer munkást foglalkoztatott és egész hajórakományokban kapta feldolgo­zásra a legfinomabb prémeket. Az egyszerű magyar munkás itt annyira megkedveltelte magát, hogy vele készíttették el a brüsszeli világ­kiállítás számára a hires Revillion Fréres világcég modelldarabjait, me­lyekkel a cég aranyérmet nyert a kiállításon és megrendelést kapott többek közt Miílerand köztársasági elnök feleségétől és Talieyrand nagy­követ nejétől. Itt kezdődött a magyar munkás jósora: munkavezetővé léptették elő. A háború kitörésekor azonban ö is internálAsi táborba került a többi boche-okkal együtt, ahol leírhatatlan szenvedésekben volt része. Vé^re hazakerült szülővárosába és itt most lakásán, a Templom-téren, az Ipartestület házában szücsmühelyt nyi'ott, ahol a legfinomabb szakma­beli munkákat végzi jutányos árak mellett. A derék magyar iparost melegenajánljukolvasóink figyelmébe. — Nagy tüz Dobslnán. Dobsi­nán egy faházban tüz ütött ki. Egy mosónő két gyermeke, anyjuk távol­léte alatt a tűzzel játszott, majd szikrák pattantak fel a ház fatetejére. A nagy szárazság következtében a tüz félelmetes gyorsasággal terjedt, alig egy félóra alatt 9 ház elégett. Dobsina egész polgársága talpon volt és ai önkéntes tűzoltókkal együtt igyekezett véget vetni a ve­szélynek, de eddig még semmi re­mény arra, hogy a tüzet lövidesen lokalizálni lehessen. A kár felbe­csülhetetlen. — Csökken a munkanélküi ség. A Virradat irja: Tiz nap óta 5000 munkást fogadtak fel a gyá'akban. VHRGH MIHÁLY „V^, Szeged" Teleion 469. 59U Aradi-utca 4. Mindennemű kötéláru, zsineg, zsák, ponyva, szőlókötö­zó fonalak és háló gyári áron kapható. — Töri aranyal, ezüstöt, pénzeket, legma­gasabb áron vesz Tóth órás, Kölcsey-u.7. 873 — Folyti.tófagos tüzlfaoaztás a köztisztviselők részére. Augusztus 29-én 1831—1930 oOrszámig. A be­fizetés a fióküzletben délelőtt 8—11 óráig eszköz'endö, a tűzifa pedig a Hungária Behozatali, Kiviteli és Áruforgalmi Iroda Osztrovszky-utca 28. szám alatt levő fitelepéről a befizetés után azonnal elszállítandó. A Nemzeti zászló "ho* cimzett élelmiszerüzletben LISZT és egyéb friss élelmiszerek a legolcsóbb napi árban beszerezhetők. 771 Iroda céljaira alkalmas 2—3 szobás heluiségef keresünk bútorozva vagy bu­torozatlanul a Belvárosban. Ajánlatok „Iroda" jeligére a kiadóhivatalba küldendők. 218 Pasics Párisba megy Sándor királyhoz. 3ELGRÁD, aug. 27. Pasics mi­niszterelnök a legrövidebb időn belül Párisba utazik, hog/ a politikai helyzetről jelentést tegyen Sándor királynak. BELGRÁD, aug 27. Trífkovics alkotmányozó miniszter, aki jelenleg Bécsben tartózkodik, a napokban visszatér Belgrádba. Párisi utja alatt ő fogja a miniszterelnököt helyet­tesíteni. Tisztelt cipfeszaiGster arat figyeinsébe I Az őszi szezonra megnagyobbítottam az üzememet és bármily nagy rendelést gyor­san és pontosan eszközlök f7cálr Korona-utca 3. szám. 6 Államosítják a szerb papokat. BELGRÁD, aug. 27. Az összes felekezetek lelkészeit a kormány álla­mosítani akarja. A lelkészi fizetések 36 millió dinárt igényelnek, ebből fizetnék a 25 görögkeleti archidiáku­nus, 2000 görögkeleti lel kés ú, 1500 római katolikus lelkészt, 100 rabbit, 200 muzulmánt, 60 evangélikus és 200 más felekeze i lelkészt. A drá­gasági pótték ebbe összegbe még nincs beleszámítva. összeírják a szerb hadköte­leseket. BELGRÁD, au*. 27. A hadi és tengerészeti minisztérium rendelete érielmében, Zenián a városi tanícs elrendelte mindazon hadköteleseknek augusztu; 28-ig való összeírását, akik az orosz forradalom után tér­tek haza Oroszországból. A zentai városi .tanács falragaszok utján tú­ri alja, hogy a szabadkai katonai ke­rüteii parancsnokságnak átirata foly­tán az összes állami, városi, vagy magánlisztviselőknek, akik nem vol­tak tisztek az osztrák vagy magyar hadseiegben, augusztus 28-ig a ka­tonai ügyosztálynál jelentkezniük kell. Györgye elutazik Szerbiából. BELGRÁD, aug. 27. György her­ceg a pénteki nap folyamán, orvosi tanácsra, Karlsbadba utazik. Szeged, 1921Taugusztu3~28. Szabályozzák Szabadka felett a határt. — Csonka- Szabadka funkcionáriu­sokat választott. — SZABADKA, augusztus 27 A ki­ürítés folytán beállott helyzet maga után vonla azt, hogv Szabadka felett a határt minél előbb végleg szabályozzak. Dobanovacski Pál fö­ispín, Pietikoszics András polgár­mester, Petiovícs Koszta városi fő­mérnök, Manojlovics János ország­gyűlési képviselő egy nagyobb bi­zottsággal együ tcsüiörtökd. e. kimen­tek a hiiárra, hogy a kiigazit5sl minél hamarább végezzék el. A ma­gyarok részéről egy ka'onaiiszt van a bizottságban, a nemzetközi határki igazító bizottságot pedig egy francia százados képviseli. A bizott­ság 25-én reggel kezdette el a mű­ködését, amely valószínűleg napokig fog el'artini. Szabadka tanácsa memorandumot intéz a kormányhoz és az ántánt­bizottsághoz, amelyben indokolja annak a szükségességét, hogy az elveszett területeket visszacsatolják a városhoz. SZABADKA, aug. 27. Amint csa­pataink és közigazgatási hatósá­gaink eltávoztak Tompáról és Kele­biáról, Csonka-Szab.'dka részére nyomban funkcionáriusokat válasz­tottak. Polgármesterri Balázs Piri Kálmán volt városi főszámvevöt, rendőrfőkapitánnyá Alapfy ist ári volt rendőrkapitányt s tiszti f3űg/ésszé dr. Kamuzics József ügyvédet vá­lasztották meg. Bécsi lapok Wekerléről. BÉCS, aug. 27. (M. T. I.) A lapok Wekerle Sándor volt magyar mi­niszterelnök haláláról hosszabb cik­kekben emlékeznek meg. A Neue Freie Presse a követke -ő­ket irja: Wekerle Sándor nevével össze van fűzve a régebbi Magyar­ország történelmének egyik leg­dicsőségesebb és legeredményesebb szaka. Wekerle személyiség1, pénz­ügyi és gazdasági politikájánál nagy gondolatai, kormányzatának számos szabadszellemü vívmánya tartós el­ismerésre fognak találni és a késő nemzedék hálás emlékezetében ma­radnak. A Reichspost a kővetkezőket irja: Wekerle tipikus képviselője volt a magyar liberalizmusnak. A nemzeti­ségi, nevezetesen a horvát kérdés­ben tanúsított határozatlansága rendkívüli súlyos következményeket idézett fel a monarchiára. Az össze­omlás nagy szerenssétlenségét talán el lehetett volna kerülni, ha politi­kájában számolt volna az ország igazi szükségleteivel. A Neues Wiener Tagblatt igy ir: Wekerle mindig Magyarország egyik legnagyobb államférfiának számított. O rá irányultak a tekintetek vala­hányszor államjogi ha*«ok következ­tében súlyos vdság tört ki és nél­külözhetetlenségét a legjobban az mutatta, hogy noha az egyházpoli­tikai törvények miatt a legszélesebb ellentétbe került a bécsi ud árnál uralkodó irányzatokkal, mégis újból az ügyek élére kellett öt szólítani. Hulladék sárgarezet, vBrSirtiat ismét vásárol minden mennyiségben SZV/ITON ÉS KUCSES raüsza ri és elektrotechnikai vállalata 830 SZEOED, Tiiza La|os-körut, Püspök-téri bazár. Ha gyorsan és szépen akarja harisnyáit feleltetni'1 Stefánia kötődébe menjen, hol uj harisnyák is jutányosán ké­szülnek. Batthyányi-u. 2, Kass mögött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom