Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-26 / 120. szám

Szeged, 1921 május 26. Ara 2 k Csütörtök, H.évf.,120. szám. Az indemnitás és más kis törvények a Ház előtt BUDAPEST, május 25. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg az elnök. Az indítvány és interpellációs könyv felolvasása után jelenti, hogy a 8 interpellációra fél 1 órakor (ér át a Ház. Napirend szerint következett a kétkónapra szóló indemnitás tárgy Jása. Róbert Emil előadó indokolja a javaslatot. Miután senkisem szólalt fel, elfogadják a javaslatot a pénzügyi bizottság szövegezésében. Következett a részletes tárgya.ás. A 8. szakasz ulán a belügyminiszter azt javasolja, hogy a rendőri bejelentőlapok után ezentúl általa meghatározott összeget kelljen fizetni. Egyéb hozzászólás nem történt. A nemzetS

Ulés a javaslatot ugy általánosságn, mint részleteiben elfogadta. Harmadszori olvasást holnapra tűzte ki Következett a szénjogi téi i'Utékről a pénzügyminiszter javaslata. Hermann Miksa indokolja és elfogadásra ,aiánlja a javaslatot. A javaslatot lényegtelen módosítással agy általánosságban, mint részleteiben vita nélkül elfogadták. A bányaművelésből és a hozzátartozó iparágak műveléséből folyó jövedelmek megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot Hermann Miksa előadása után két lényegtelen módosítással szintén ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadták. A cigarettapapír és hüvely megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot örffy Imre előadása után azzal fogadták el, hogy a javaslat nem junius 15-én, hanem julius 1-én lép életbe. Az értéktárgyak kiviteli tekintetében fennálló tilalom megszegésének büntetéséről szóló javaslatot örffy Imre ismertette. Hatler József két módositást ajánl. , Hegedűs Lőrén i kijelenti, hogy amikor a miniszteri széket átvette, ilyen értéktárgyak kivitelében 1100 akta volt a minisztériumban elintézetlenül. Ezt valamikép törvényhozási u'on akarja elintézni. A pénz kicserélése, a vagyonváliság és az idegen valuták váltságának végrehajtása után teljesen szabaddá teszi a pénzt. Ezután általánosságban és részleteiben vita nélkül elfogadták a javaslatot. A postai portómentesség megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot Bartos János előadó indokolta. A törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadták. Következett a védjegyek oltalmazásáról szóló törvényjivaslat Karaffiáth Jenő indokolásában. A tárgyalás folyik. Kedvezőtlen Guernier jelentése Magyarország határigényeiről. PÁRIS, május 25. (M. T. I. szikratávirata.) Guernier a kamara elé terjesztett jelentésének bevezető részében rámutat arra, hogy Franciaország nem szándékozik Magyarország belső ügyeibe beavatkozni, de a Habsburgok visszahozása veszélyezteti a világ békéjét. Beszár tol azokról a lépésekről, amelyeket a kis- és nagyántánt ebből az alkalomból a magyar kormánynál tetf. Szólt ezután arról, hogy Magyarországon túlzott reménységeket fűztek ahhoz a kísérőlevélhez, amelyet Millerand a békeszerződés átnyujtásával egyidejűleg a magyar békeküldöttséghez intézett. • Guernier kifejti, hogy a határvonalakat igen gondosan és alaposan vizsgálták meg. Az a hatáskör, amelybe a határmegállapitó bizottság a határ egyes pontjainak esetleges módosítása körül eljárhat, csak abban A Tisza-bünpör tárgyalása. BUDABÉSJ, iníjui ^^.JAH. NOMNBER 20. körül fentjárt (Saját ludósitónktólj ná!a Dobó és dicsekedett, hogy ölte A mai főtárgyalás első tanuja dr. ».meg Tiszát. a korlátozott értelemben magyarázható, hogy az ilyen módosítások és változtatások nem állhatnak ellentétben a szerződés eredeti intézkedéseivel. Ugyanez áll Nyugatmagyarorszdgra is. A nagykövetek értekezlete már ismételten közölte a magyar kormánnyal, hogy Magyarországnak le kell monda ii arrél, hogy újból felvehesse egyes megyék odaítélésének kérdését. Ami Nyugatmagyarországol il'eli, Ausztriának és Magyarországnak barátságos úton-módon kell megegyezniük a békeszerződésben megállapított határ helyi jellegű esetleges módosításaiban. Az előadói jelenlés azzal végződik, hogy Franciaország nem táplál ellenséges érzést Magyarországgal szemben, mint ahogy azt róla feltételezik. % Sándor Oszkár mátyásföldi ügyvéd volt. Elmondja, hogy a Tisza-gyilkosságról közvetlenül semmit sem tud. Friedrich Istvánnak jóbarátja, gyárának jogtanácsosa volt. Október 29-én délután Friedrichnél volt teán. • Az elnök kérdésére azt vallja, hogy október 29. vagy 30-án Friedrich nem lehetett Budapesten. 31-i Friedrich bement Budapestre, kűnnmaradt Mátyásföldön. Előzőleg Milcsevics János Friedrichhez ment, megölelte és felhívta, hogy csinálják meg a nemzeti tanácsot. Friedrich 6 óra tájban felhívta őt telefonon és és közölte, hogy valószinüleg átveszi a hadügyminisztériumot, vagy pedig külügyi államtitkár lesz. A tanú erre megjegyezte, hogy jobb szeretné, ha miniszterelnökségi államtitkár lenne, hogy erélyes személyével kedvezően befolyásolja az ingatag Károlyit. J Friedrich a Tisza-gyilkosságról mindig a legnagyobb felháborodás hangján'nyilatkozott. Többször kértem, hogy mondjon el mindent ez ügyben nekem, mint ügyvédjének és jóbarátjának. Mindig azt mondotta, hogy csak nem képzelem, hogy elhallgat valamit. Vallomására megeskették. Következő tanú Glatz soffőr, aki azt vallja, hogy 1918 novemberében Dobó emiitette, hogy ő ölte meg Tiszát. Rogácsi Zzigmond szintén Dobóra Csizmadia Sándor nemzetgyűlési képviselő kijelentette, hogy nincs tudomása arról, hogy Friedrich Istvánnak a Tisza-gyilkosságban része volna, de nem is tételezi ezt fel róla. Régen ismeri Friedrichet, együtt dolgozott vele hosszú ideig és nem hiszi, hogy Friedrichnek bármilyen gyilkosságban része lett volna. A Nép cimü lap megalakítója Csizmadia volt. Az ő gondolata volt, hogy a munkások azon rétegét, amelyet a szociáldémokratapárt és a Népszava elhanyagol, ők karolják fel és előmozdítsák • legalacsonyabb népréteg művelődését. Akkor még nem is tudták, mi az a bolsevizmus. Tisza meggyilkolása nagyon meglepte öt. El is itélte a. cselekedetet, amely nem magyar, hanem balkáni szokás. Csizmadia kijelenti, hogy Deutsch Árpád és Faragó csák azért dolgozhattak a gyárban, mert Friedrich nagyon jó ember volt. Elnök ezután részleteket olvas fel a Nép cimü lapból, melyben vannak olyan cikkek is, melyek arra mutatnak, mintha a lap az orosz bolsevisták barátja 4ett volna, van olyan cikk, amely éles kritika alá veszi a haza és a vallás fogalmát. Csizmadia kijelenti, hogy ezek a cikkek akkor kerültek a lapba, mikor ő már nem volt a lapnál, de meg van róla győződve, hogy Friedrich nem láttamozta azokat a cikkeket, amelyek Deutsch és Faragó müvei lehettek. Nyugatim gyarország ügyében az oazlrák álláspont talán enyhébb les/, BÉCS, május 25. Bécsi parlamenti körökben nagy érdeklődéssel tekintenek a Nyugatraagyaiország ügyében folytatandó tárgyalások elé. Osztrák beavatott helyen ugy tudják, hogy az osztrák kormány a tárgyalásokat a saint-germainei szerződésekhez való ragaszkodásának hangsúlyozásával kezdi meg és reméli, hogy álláspontját vépg megtarthatja. Antánt-körökben azonban azon a nézeten vannak, hogy az osztrák kormány végre is lényegesen enyhíteni fogja álláspontját. , Megbízhatónak látszó oldalon ugy tudják, hogy az egyik ántánthatalom, ha nem is avatkozott be a tárgyalásokba, mégis érthető jelét adta annak, hogy az osztrák álláspont ridQg fentartását nem tartja kívánatosnak. Briand nyíltan Lloyd George ellen fordul. BUDAPEST, máj. 25. Ugy látszik, a francia kormány minden törekvése odc irányul, hogy Lloyd Georgenak a felsősziléziaj kérdésbe® elfoglalt és a francia közvéleménnyel ellentétes álláspontját a saját parlamenti helyzetének megerősítésére használja ki. Briand azzal akarja leszerelni a Ruhr-vidék megszállásának elmaradása miatt neheztelőket, hogy angol kollegájával szemben nyíltan pártját fogja a lengyel felkelőknek és megfenyegeii Németországot, ha segítséget mer küldeni szorongatott honfitársainak. Gyötrik a szerbek román alattvalóikat. BÉCS, május 25. (Butf. Tud.) A bánáti, a timokvölgyi és a macedóniai románok bizottsága a bécsi lapokban felhívást intéz Európa civilizált lakosságához azon rettenetes üldözés miatt, amelyet a szerb uralom alatt elviselniük kell. Papjaikat elűzik, iskoláikat bezárják, a népet vezető intelligenciát láncraverik, világos nappal a szerb hatóságok tudtával gyújtogatnak, gyilkolnak és rabolnak. A monasztiri kerületben a szerbek három oláh községet elhamvasztottak. Versecen világos nappal meggyilkolták Garbovean ügyvédet és családját, Egy Imbronka Nikola nevű 70 éves aggastyánt élve nyársatűztek és máglyára vittek. Mindez pedig azért történik — irják —, mert anyanyelvűnkhöz és hagyom^nyainkbűehivek akarunk maradni. A NÉMET BIRODALMI ELNÖK rendeletet adott ki, hogy ezáltal a lelsőszilézLi szabadcsapatok és önkéntes alakulatok megakadályozásának meg legyei a törvényes alapja. Már csak ma látható a Széchenyi-Moziban TflOP A Sardou világhirü drámája, a címszerepben ' I UuuA, Francesca BerlinL Előadások 5,7,9 órakor.