Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-26 / 120. szám

SZEGED Szeged, 1921 május 26. Déry Róitl Jubilál. SZEGED, fcljus 15. Hinné-e MlUi, hogy az örökifjú, mindig mosolygó Déry Rózsi is eléftezett pálya­futásána: egy igen komoly határkövéhez és — jubilál? A primadonna Jubileumi­ban mindig van valami mélabfi, különö­sen, ha et | jubileum — mint a jelen esetben is bucsuzkodással kapcsola­tos. És Déry Rózái ebben a tekintetben is kivétel. Rózsás arccal, kacagó jókedv­vel beszél erről a revezetej dátumról, melyben csak az a lehangoló reánk, sze­gediekre nézve, hogy a mi dédelgetett Rozálunk végkép elhagyja tiz esztendős sikereinek színhelyét, de csak azért, hogy Budapestre menjen, még nagyebb művészi feladatok teljesítésére, aég nagyobb sí­kerek kivivására. Felkerestem a jubiláló és búcsúzó Déry Rózsit, hogy elbeszélgessek vele egy kissé a Szegeden eltöltött és forró sikerekben gazdag tiz esztendőről. De csakhamar be­láttam, hogy túlságosan nehéz feladatot vállaltam magamra. Déry Rózsi ugyanis egyáltalában nem hajlandó jubilálni. Se­hogysem nehezedik rá az ő aranyos ke­délyére a jubileumi hangulat. Mosolyog, tréfálkozik, mint rendesen és csak akkor komolyedik el, ha a művészetébe vetett bitéről, hivatásának komolyságáról esik a szó. • — Egyetlen próbáról sem késtem el, egyetlen szerepemet sem játszottam ked­vetlenül. Nekem mindegy volt, hogy egész estét betöltő, vagy csupán egypár szavas szerepet osztottak is reám. Egyforma igye­kezettel játszottamSzsufolt ház, avagy Üres­ségtől tátongó nézőtér előtt . . . Ebbea az önvallomásban rejlik Déry Rózsi sikeres pályafutásának egyik legfőbb magyarázó oka. Las&nkint belemelegszünk a beszélge­tésbe. Elmondja, hogy Feld tatánál kezdte : a tóvárosi gyermekszinházban. Sziaiisko­lát nem végzett (igazán nem is volt rá Szüksége), csak énekelni tanult. Kövessy Albert volt az első direktora Kecskeméten. Ott játszotta el 15 éves korában Noémit, Almássy Endre volt a partnere. Azután Krtcsányl temesvár—budai társulatához került, mint aegédszubrett (óh feledhetet­len szép temesvári idők!), majd Balla Kálmán pozsony—fiumei társulatához. Bal­láék nyaranta Fiúméban játszottak; 1910 n>arán átrándultak hosszabb vendégsze­replésre Triesztbe, itt lépett előezör ide­gen színpadra Déry Rózsi, a trieszti Poli­tcana Rosetti-ben és igen nagy sikert ara­tott a taliánok között. Triesztből Polába ment a magyar társulat, ahol háromnapos vendégjátékával valóságos extázisba hozta a haditengerészetnél szolgáló magyar fiukat Temesvár—Pozsony—Fiume! Hova sza­ladt el tőlünk ez t három drága hely és hova szakad', el belőlük a drága magyar szó! Itt szomorkodunk ma Szegeden, Csonka-Magyarország végvárában és tas­sankii.: átcsapunk áz emlékezés mesgyé­jén a szegedi tiz esztendőre. — Több mint kétszázszor léptem fel háborús jótékonycélra, mindenült ottvol­tam, ahol segíteni kellett a háborús nyo­morúságon, — ezzel kezdette Déry Rózsi ategedi emlékeit. De nyomban utána vidámabb hangnemben folytatta: — Szegedet nagyon szeretem és ne­hezen búcsúzom tőle, mert tudom, hogy en­gem Is őszintén szerettek a szegediek. Háromszor is el akartak innen sierzöd­tetfflr^l912-ben a Népoperához hivtak, de Aímássy nem engedett. Ugyanebben az évben a Fővárosi 'Orfeumtól is kap­tam szerződési ajánlatot, a távozé Keleti Juliska helyébe. A következő évben Ame­riká. a mehettem volna hosszabb turnéra, de én mindig (s mindig etek Szeged mellett döntöttem. — Temérdek jó szerepet játszottam a szegedi Sxinpadoa. Ezek közt János vitéz a kedvencem, no meg a i.épszinmüvek. Nagyon szeretem a Cigányprímás Sári-ját az Elvált asszony Gondá-ját, a Szegény Jonathán MoDy-ját, az Ártatlan Zsuzsit, Aranyvirágot, Lilit, Lengyelvért, a Corne­irillei harangok Serpolette-jét, no meg a Mágnás Miska Marcsiját, melyben ma bú­csúzom ... Itt azután nagy elérzékenyülés követke­zett és végeszakadt az intervjunak. A szegedi közönség szeretetének és elisme­résének minden látható jelével bizonyára elárasztja ma e«te Déry Rózsit: a legte­hetségesebb cs legmelegebb szhrfi magyar színművésznők egyikét, aki tíz hosszú esztendőn át ragyogtatta be isteni tehetsé­gének aranyos derűjével a szegedi szín­pad sokszor komoran szürke egét. És a színház publikuma mellett kiveszik rtszütet a művésznő ünnepléséből a hí­va* ! körök is. Somogyi polgármester te. ip búcsúzott tőle meleghangú levél­ben a város közönsége nevében, ma este pedig a szinügyi bizottság tagjai búcsúz­nak a színpadon Déry Rózsitól, de nem örökre, hanem csak a viszontlátásig. Mind­| nyájan reméljük: a mielőbbi viszontlátá­\ *g! *) A Návay-gyilkosság főtárgyalását Szegeden folytatják. SZEGED, május 25. (Saját tudósítónktól.) Többhetes vidéken való tárgyalás után csekély érdeklődés mellett ma folytatta a Návay-gyilkosok bűn­ügyének főtárgyalását a Markovich­tanács. A tárgyalás képe nem mutat semmi ujat, bár a vádlottak száma, mint már előbb megiriuk, bárommal megszaporodott. A tárgyalást kilenc órakor nyitotta meg Markovich elnök. Papp Ferenc szegedi detektiv­föfelügyeló volt az első tanu. Azt vallja, hogy Rózsa Sándor vádlott közreműködött a túszok kiszabadítá­sán. Papp főfelügyelő megesketése ulán Fekete János vizsgálati fogoly kihallgatása következett, aki a ter­roristák makói garázdálkodásáról mond el jelentéktelen és már ismert részleteket. Megemlíti, hogy több izben látta, amint a terroristák a túszokat kisérték. Elnök (Kohn Henrikhez):. Jöjjön, ide! (Tanúhoz): Nézze csak meg ezt az embert. Nem volt ez olt a tuszkisérők között. Tanu: Nem emlékszem rál Ügyész: Természees, hogy nem, hiszen Kohn most hirtelenjében le­stucccltatta a bajuszát. Elnök (Kohnhoz): Mikor vágták le a bajuszát? Kohn: Tegnap. El.lök: Miért? Talán mert tavasi van? Kohn: Nem azért, hanem mert Vásárhelyen azt mondották, hogy nekem akkoriban, mikor ottjártam, stuccolt bajuszom volt. Ügyész kéri, hogy a Kohn baju­szán végbement változást vegyék jegyzőkönyvbe. Tanu vallomását folytatva el­mondja, hogy a terroristáknak Vá­sárhelyről való kivonulásakor ő együtt utazott el a terroristákkal. Féiegyházán bejött a vagonjukba egy terrorista, aki kijelentette, hogy ö ölte meg a Návayakat. Az elnök felszólítására azonban a vádlottak padján ülő terroristák egyikében sem ismeri fel azt az egyént, aki ezt a ki.elentést tette. Az ügyész, védők ós -vádlottak kérdései után az elnök szembesiti a tanút dr. Sebestyénnel és Engivel, de a tanu egyiket sem ismeri meg. A biróság Fekete János meges­ketését, tekintettel ingadozó vallo­mására, mellőzte. Ezután Halla József vásárhelyi segéd-állomásfelügyelő kihallgatása következett. E!őzőleg Félix Zoltán vádlott, ki mint ismeretes, a napok­ban szökést kísérelt meg, arról pa­naszkodik, hogy rosszul van és kéri az elnököt, hogy engedje ki vizet inni. Kérelmét teljesitik. Majd Halla József mondja el vallomását. Rész­ieteket mond el a terroristák Vásár­helyre érkezéséről és kivonulásáról. Tud a terroristák garázdálkodásai­ról és arról, hogy tuszgyilkosságo­kat követtek el, de szembesítés után nem ösmer meg a vádlottak közül egyet sem. Weid János tizedes a következő tanu. A kommunizmus alatt a félegy­házai nemzetőrségnél teljesített szol­gálatot. Egy izben valamilyen hiva­talos kiküldetésben Vásárhelyen járt, hol Félix Zoltánnal találkozott. Fé­lix Zoltán akkor éppen gépfegyvere­ket helyezett el az utcán. Állítása szerint meg akarta akadályozni azt, hogy a terroristák Vásárhelyre be­vonuljanak. Megemlíti még a tanu azt is, hogy Félegyházán egyszer távirati rendalkezést kapott Barta László -vásárhelyi dandárparancs­noktól, amely szerint Félix, ha Fél­egyházára menne, letartóztatandó. Félix: Mert ellenforradalmár vol­tam. Elnök: Benne volt a parancsban az ok is, amiért le kellett volna Fé­_ iixet tartóztatni ? Tanu: Nem emlékszem. Az azon­ban bizoRyos, hogy az a szó, hogy .ellenforradalmár" nem volt benne. A biróság a tanu megesketése után szünetet rendel el. a . >é. '. :> • é BÉÜ-'" • -ét -2| Ma utoljára Ma utoljára A drótostót és Vissza a Paradicsomba. Csütörtök, péntek és szombat, május 26., 27. és 28-án A császár komédiása. Történelmi dráma 5 felvonásban. Főszereplő: OLAF FJORD, a „SASFIÓK" címszereplője. Azonkívül: Bigornoj a Vígjáték 2 felvonásban. A mai kSzgyülés. Nagy a tárgysorozat. — Vitákat várhatunk. — De Ulán mégle befejezik ma e munkát. SZEGED, május 25. (Saját tudósitónktólj A ma délután 4 órakor kezdődő közgyűlés tárgysorozatának hatvan pontja között nem egy olyan izere­pel, mely esetleg sok és hosszas vitára ad majd alkalmat. Ezek közül a gázért és villanyáramért járó árakat megállapító döntőbizottsági íatározatok ismertetése fog való­ozinüleg elégedetlenséget kelteni. A már legutóbb ismertetett indít­ványokat sem fogják szó nélkül hagyni. Itt említjük meg, hogy a polgármester intézkedése értelmében a gazdasági ügyosztály aktáit dr. Ordögh Lajos aljegyző, a kultur­ügyosztályéit dr. Pávó Ferenc fogal­mazó, a pénzügyi ügyosztály aktáit pedig dr. Gera József aljegyző fogja előadni. Mindezek előrebocsátása után mégis remélhető, hogy a hol­napi ünnepre és a nyári melegre való tekintettel még a mai napon befejezéshez jut a májusi közgyűlés GYERÜNK az „Crdélyl Boroi6" kerthelyisé­gébe (Kossuth Lajos-sugárut 13., be­járat a kertbe a Szilágyi-utcai olda­lon), ahol is elsőrendű konyha, jégbe­hütött italok, valamint a szegedi leszerelt vonós-zenekar változatos műsora mellett, minden este, vasár­és ünnepnap d. e. 11-töl és d. u. 5-től kezdve kellemesen elszórakoz­hat. 530 Szíves támogatást kér: Bermttller Alajos, tulajdonos. Olcsósági hullámV/píal" 1000 drb. jó min. cigarettahüvely K 25 1000 . f-a. 3-as vallás hüvely K 50 10 . Valódi fekete CLUB­papir, könyvalak. . . K 12 Olcsóságok Áruházában, OéetultldoMS: TrseriOCRI OIZELUI. T*Bor-utf 3. Vaiéria-iér Mfok. 543 Megszűnt a hadisegélyezés. Maanyl nyugdijat kap agy hadiözvegy ? SZEGED, Május 25. (Saját tudósítónktól.) A népjóléti miniszternek egy ren­delete megszünteti a hadisegélyezést és szigorú határvonalat huz a há­ború szerencsétlenének segítése ügyében és annak módozatai között. Illetékes helyeken érdeklődtünk ez ügyben és megtudtuk, hog/ a hadi­segélyezés általánosságban nem lé­tezik többé, hanem esik egyes ese­tekben áll fenn. Szegeden rengeteg hadisegély­igénylő akadt, kik jogtalanul vettek fel összegeket a legkülönbözőbb ala­pokon. Hadifoglyok hozzátartozói most már csak abban az esetben tarthatnak Igényt segélyre, ha afóg­lyok a mult év folyamán életjelt adtak magukról. Amennyiben a hoz­zátartozónak ilyen bizonyítéka nincs, vagy a fogoly 1919 óta életjelt nem adott magáról, ugy az illető eltűnt­nek számit és ebben az ese'ben az özvegy, mint ilyen/segélyt igényelhet. A helybeli hadisegélyző hivatal ezt a felvilágosítást kizárólag legény­ségi állományú egyének hozzátarto­zóira vonatkozólag Adta ki. A segély a fogoly vagy eltűnt rendfokozata szerint váltakozik, átlaga pedig havi hatvan korona. Gyermekek után átlag havi 10 korona a segély. £2?5KS A temő ura (fl cirkusz hercege) Előadások csütörtökön 3, 5, 7 és 9 órakor, pénteken 5, 7 és 9 órakor. Telefon 16—33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom