Szeged, 1921. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1921-03-27 / 71. szám

I Szeged, 1921 nwcius 27 Petőfi utolsó órái. Am • n történetírók még fel nem jegyezlen. SZEOED, március 26. (Sajót tudósítónktól.) Történelemirók pontos feljegyzései, tankönyvek, lexikonok mindegyikében megtalálhatjuk a legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor eletéről, költészetéről is nagyszerű haláláról sróló feljegyzéseket, alakja kiürül szines magyar legenda is szövődött. Ugy érzem mégis, hogyha nem is túlságosan jelentékeny mértékben, valamennyire mégis szolgálatot tehetek az irodalomtörténet-íróinak azzal, ha Petőfi utolsó óráiról néhány valóban megbízható és eddig még ismeretlen adatol közlök. Papp Gábor festőművész műtermében jártam legutóbb s a kitűnő művésszel a régi, elmúlt időkről beszélgettünk. Közben egy még friss, olajszagú képére néztem, mely egy törődött negyvennyolcas honvédet ábrázolt. A váratlan fordulatokban bővelkedő párbeszéd Papp Gábor régi, nemesi famíliájára terelődött, melynek egyes tagjai Petőfi Sándorral halála t löestéjén Székelykereszturon együtt voltak. A mester egy régi almárium kis rejlett fiókjából kopott, poros, sárgult írást vett elő, elébem teritette és aoból néztük ki azokat az adatokat, melyeket itt összefoglalva ismertelek. Az írás egy 1872-ből való, latin nyelven irott copulatorium (esketési levél), melynek szövege és tanúsága szerint nemes Papp /dnos örök hűséget esküszik székelykereszturi Szenkovics /ozefin kisaszszonynak, Papp Gábor anyjának. Szenkovics Jozefinnak anyja Szenkovics Mária volt, aki Petőfi halálát megelőző estét egy társaságban töltötte a költővel. A nagyszülők, sőt a szülők is elhaltak már azóta s egyedül Papp Gábor tud ezekről az érdekes adatokról. A történet a maga sallangoknélkül való egyszerűségében a következő: 1849 julius 30-án Bem tábornok és táborkara Székelykereszturra érkeztek, ahol is a Szenkovics Máriáék tulajdonát képező Korona-szállóba voltak elszállásolva. Mint köztudomású, Petőfi is Bem tábornok közvetlen környezetéhez tartozott. A társaságot aznap este egy Vargha nevü család látta vendégül. Az ellenség ekkor már szinte mindent kievett a faluból, ugy, hogy Vargháék csak igen egyszerű vacsorával szolgálhattak Bemeknek. Egy tejet adó bivalyuk volt Vargháéknak és puliszkát készítettek, tejjel meg luróval. Ebből állott a menü és ez volt Petőfi Sándo. utolsó vacsorája. Szenkovics Mária és a háziasszony szolgálták föl a vacsorát, mely után a fáradt katonák hamarosan nyugovóra tértek, mert — mint mondották — hajnalban meg fognak ütközni az ellenséggel. Petőfi az egész idő alatt igen rossz hangulatban volt és alig beszélt a vendéglátókkal, az asszonyokkal és környezetével néhány szót. Másnap hajnali fél 5 órára tervezték az indulást és 4 órakor már mindannyian talpon voltak. Mielőtt azonban a vezérkar lóra ült volnc, Petőfi egy, csak ózon a vidéken ismeretes, úgynevezett ,gyülev"-sziklára állott föl és a két asszony kérésére elszavalta a Talpra magyart. Ezután lóra pattantak és elvágattak a Fehéregyháza telé vivő országúton. Itt érdemes lenne néhány szóra SZEOED Jfusvélra. Köszönt e vers, te i'altig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő. Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, étet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szivemnek már a gyász és röpke álom S az élet: győzelem az elmúláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam a tavesz-zenén, Öröm: neked ma ablakom kitárom Öreg Fausztod rád vár, jer, remény! Virágot áraszt a vérverte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. Hisz annyi elmulasztott tavaszom van Nem csőkolt csókban, nem dalolt dalokban! Fgy régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok És neki szánok lombot és zenét. E zene túlzeng majd minden harangot S betölt e Húsvét majd minden reményt. Addig zöld ágban és piros virágban Hirdesd világ, hogy új föltámadás van !« ^ JUHÁSZ GYULA. jnegállani. Papp Gábor mesternek nincsenek ugyan biztos adatai arra, hogy Petőfi hogy viselkedett rövid ismeretségük folyamán a két csinos asszonnyal, de bizonyosnak látszik, hogv különösen Vargháné asszony hatással volt a melegszívű, lánglelkü költőre. A székelykereszturi lakosság délfelé tnind hevesebbé váló ágyúdörgés! hallott, a fehéregyházai mezőn megkezdődött a véres csata az orosszal. A sebesülteket a székelykereszturi országúton az ottani uri- j asszonyok és leányok kötözték be. Az ütközet esti 7 óra tájban ért véget, Bem hadseregét, mint tudjuk, teljesen szétverték és az élők és vánszorgó sebesültek szanaszét menekültek. Az Ütközetben résztvetí gróf hallerkői Haller József székelykeresztúri lakos is, aki elmondotta, hogy az ütközet után látta Petőfit sebesülten, amint Szkurka nevil közhuszárjával az országúton vágtatott Székelykeresztur felé. Szkurka le akart szállani lováról, hogy azt a sebesülten vánszorgó Petőfinek átadja, Petőfi azonban visszautasította legénye ajánlatát, mondván: — Eridj csak, az Istennek sem ülök föl! — Legalább a kantár szárát fogja meg, — volt Szkurka válasza. Petőfi, gróf Haller szerint, akkor megragadta a mellette ügető ló kantárát és a ló által hurcolva, véres fejjel rohant tova. Hamarosan kimerült ebben a halálba lovaglásban ; a hátuk mögött előnyomult az ellenség, a távolság egyre kisebb lett köztilk. Az üldöző kozákhordák elől Petőfi, aki eleresztette a kantárszárat, egy kukoricásba menekült. Szkurka elvágtatott. A kozákok Petőfit a kukoricásban üldözőbe vették és agyonütötték. Eddig szól a történet, melynek elmondásából éppen ugy Irányzott a fantázia frazeológiája, mini most a leírásából. Magam is átnéztem az irodalomtörténeti müvek sok és bőszavu Írásait, de ezeket az adatokat nem találtam bennük. Hadd tegyek végül az édes és örökké kedvelt romanticizmus oltárára egy szál virágot. Az ütközetet követőleg két évvel — mint Papp Gábor mesélte — Székelykeresztur Minorits nevü polgármestere egy kolozsvári bálon találkozott Szenkovics Jozefin asszonnyal és előhúzta .zsebéből azt a kendőt, mellyel az úrasszony a segesvári ütközetben sebét bekötözte. A történetírókat azonban ez már nem igen érdekelheti. V. J. TEGNAP a Prager Tagblatt Gratz Gusztáv külügyminiszternek egy nyilatkozatát tette közzé, melyben kijelentette, hogy a brucki tárgyalások lefolyása őt kielégítette s azt a r«ményt keltetta fel benne, hogy a megkezdett személyes érintkezés folyamán egy alkalmas pillanatban a két állam közt felmerült ütközőpontokat el lehet majd hárítani. • A Tisza-gyilkosok bünperének egyik vádlottja, Lengyel László szabadlábra helyezését kérte, de a kérést a tanács elutasította. A Margit-köruti fogházban meghalt Dobó István ellen a bünügyi eljárást megszüntették. • Mayr osztrák kancellár jelentést tett párisi és londoni tárgyalásairól. Előadta, hogy a trianoni béke ratifikálását megsürgette, közölte, hogy Ausztria havonta 200.0O" tonna szénnel kap többet ezután, t.u t eddig is beszámolt a négy szövetséges hatalom inár ösincrt határozatáról a zálogjogi elsőbbségtől való visszalépés és a hitelnyújtás tekintetében. * A felsősziléziai választások eddig ismert eredménye szerint 683 városban és községben német, 592 községben pedig lengyel volt a többség. • A német kommunistáknak az a vádja, hogy a rendőrség dum-dum lövedéket használt, valótlan, ellenben bebizonyult, hogy a kommunisták lőttek dum-dum golyókkal. 13-33 a SZEGED te!efor»u*ma I Szegedi __kis tükör Szegedi furcsaságok. SZEGED, március 2<i. Ismerkedem Szegeddel, a jövevény kíváncsiságával ;árom az utcát, belenézek az arcokba, megbámulom a házakat, tereket A furcsaságok inár jóval Sz?gcd előtt jelentkeztek. Ahogy a vu:ui i-ii:agyta a felsőtanyai állomást, a MAV komoly kocsisora hirtelen tréfás vicinálissá alakult át. Döccenve, szuszogva pöfékelt, alig-alig vánszorgott, mintha a szegedi föld erejével kilzködnék. Végül is a föld győ«elnieskedett, a vágtató gépszörnyeteg Megí-endorferbe illő, kedélyes, öreg kávédaráló módjára, baktatva folytatta útját. Minden második, harmadik percbcn hatalmasan sípolva torpant meg egy-egy kis tanyai őrház előtt. Sorra bekukkantott a sürün fehérlő kis tanyák állomásaira s jólelkű s/.uszogással bedörmögött: — Ut vagyok, itt vagyok Van-e valaki, iskolába készülő? Gyorsan, gyorsan gyerekek, szedjétek a lábatokat! Jöttek is szaporán, a gyerekek táskákkal, könyvekkel a hónuk alatt. Közbe-közbe felnőttek is inegmászták a vagonok lépcsőit, kényelmes lassusaggal, hiszen a vonat türelmes. Bent a városban legelőször is az tünt föl, hogy a szegedieknek sejtelmük sincs, merre vannak a szegedi utcák ? Mint afféle járatlan idegen, teljes bizalommal állítottam meg az utcán a járókelőket, bizonyos utcák holléte után érdeklődve. Nem tudtak útbaigazítani. Ahány ember, annyifelé küldött, a legtöbb egyszerűen nctn is tudta, hogy az illető utca a világon van. — Dugonics-utca ? Ejnye, ejnye, pedig olyan jól emlékeztem rá! Kutya legyek, ha eszembe jut. Hanem a Dugonics-teret szívesen mögmutatom. Végre egy ősz öreg ember megoldotta a rejtélyt. — Dugonics-utca, Dugonics - utca ... — mormogta. — Talán a Birák útját tetszik gondolni ? Kiderült, hogy a Dugonics-utcát igy hívták azelőtt, ezen a néven persze rögtön tudta mindenki, hogy merre van. Oda is talaltam egy-kettőre. Általában azért van ez a nagy topográfiai bizonytalanság, mert a tekintetes tanács egy szép napon se szó, se beszéd levéteti a táblát az utcákról meg a házakról és ujakat szögeltct a helyükbe. A lakuk eszre sem veszik s uj utcákban, uj házszámok alatt laknak. Valakinek például eszébe jut, hogy kiadja az egyik szobáját. Nosza, hirdetést ad föl a lapokba, hogy Oroszlán-utca 11/b. alatt bútorozott szoba kiadó. Aztán vár, vár, telnek-múlnak a napok, de senki sem jelentkezik. — Ejnye, — vakarja a fejét a derék ember, — hát nincs már lakásínség Szegeden ? Vagy senkisem olvassa inár a lapokat ? Lehetséges ugyan ez is, dc azért mégis utrakel, hogy uj hirdetést vigyen a lapnak. Ahogy a kapun kilép, egy idegenbe botlik, aki azzal a kérdéssel támadja meg: — Ugyan, édes uram, nem tudná megmondani, merre van az Oroszlán-utca ll/b. szám? Már két nap óta keresem. — Már hogyne tudnám, — feleli csodálkozva a kérdezett, — hiszen abban lakom. Ez az itt. aminek a kapujában állunk. Az ismeretlen gyanakodva méri végig. — Ne tessék tréfálni velem, - mondja és odamutat a házszámot jelző táblára. FölHéz a szegcdi a táblára s olvassa rajta vadonuj betűkkel: — Tömörkény István-utca 3. Szolid árakon árusítom ékszereimet és sveici óráimat. Nagy ékszer- és órajavitó műhely Aranyat, ezüstöt, briliáns ékszereket magas áron vásárolok. FISCHER K. C- wész, Kárász-u. 14.